Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-11 / 212. szám
1997. szeptember 11., csütörtök Az Országházból jelentjük Választási törvénycsomag MTI A választások időpontjának stabilizálása, a népszavazás és népi kezdeményezés szabályainak összhangba hozása az alkotmány rendelkezéseivel, a közös és kapcsolt listákra vonatkozó előírások egyértelművé tétele, valamint a választások és a népszavazások eljárási szabályainak egységesítése tette szükségessé a választási rendszerrel összefüggő törvénycsomag benyújtását - hangsúlyozta Kuncze Gábor belügyminiszter expozéjában. Elmondta, hogy az előterjesztés négy törvényjavaslatot tartalmaz, melyek közül kettő új törvény megalkotására irányul (az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről, illetve a választási eljárásról szóló javaslatok), míg a másik kettő az alkotmány, illetve az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításáról rendelkezik. Kuncze Gábor rámutatott: a törvénycsomag az ország- gyűlési és az önkormányzati választási rendszer anyagijogi szabályaira vonatkozóan nem tartalmaz érdemi változást eredményező rendelkezéseket, hiszen az a választásokat megelőző kevesebb mint egy éven belül nem is lenne teljesen indokolt. A belügyminiszter kifejtette: a választási csomag részét képező törvényjavaslatok csak a választójogi törvények felülvizsgálatára létrehozott hétpárti albizottság többségének egyetértését elnyert rendelkezéseket tartalmazzák. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az elvetett elgondolások közt több olyan is van, amelyekre a választások után célszerű lesz visszatérni. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat szerint az országgyűlési képviselők általános választását, illetve az önkormányzati képviselők és polgármesterek választását négyévenként, külön törvényben, előre meghatározott hónapokban kell majd megtartani. A módosítás nélkül - a jelenlegi szabályok szerint - például 1998-ban az országgyűlési választásokat a nyári időszakban kellene megtartani, vagy egy esetleges májusi választás érdekében, az Országgyűlésnek már februárban ki kellene mondania feloszlását. Az alkotmánymódosító javaslat az állampolgári kezdeményezésű országos népszavazások, illetve országos népi kezdeményezések esetében az aláírások összegyűjtésére határidőt állapít meg, amely az előbbinél négy, utóbbinál pedig két hónap lenne. Kuncze Gábor elmondta, hogy az elmúlt évek választási gyakorlata során kikristályosodtak azok a szabályok, amelyek valamennyi választási, népszavazási eljárásban alkalmazhatók, és így alapját adhatják egy egységes szabályozási rendszernek. A kormány ezért egy - valamennyi választási, nép- szavazási és népi kezdeményezési eljárás szabályait integráló - egységes választási eljárási törvény megalkotására tesz javaslatot. Pedagógus vásárlói igazolvány részére az 1997/98-as t< Nyíregyházi üzleti we ^Nyírfa Áruház fsz. Iskola u. 6. Tel.: 42/310-518, Metfopol Üzletház fsz. Tel.: 42/414-286 BÚTORVÁSÁR NYÍRBÁTORBAN, a művelődési központban, Szabadság tér 6. 1997. szeptember 10-11-12-én FEHÉRGYARMATON, a művelődési központban szeptember 16-17-18-19-én — franciaágyak már 15 000 Ft-tól — 5 db-os, fekhellyé alakítható garnitúrák már 36 OOO Ft-tól — 4 elemes szekrénysorok már 39 OOO Ft-tól A vásárban kiállított árukra további 10% kedvezményt adunk! Viszonteladók jelentkezését is várjuk! Hitellevelet is elfogadunk! 30 km-es körzetben ingyenes házhozszállítás! Telefon: 57/438-217, 30/418-763 Nyitva tartás: 9.00—18.00 óráig. Hazai krónika Előzetes megállapodás a bérekről MTI A közalkalmazottaknál átlagosan 16 százalékos keresetemelést garantál jövőre az illetménytábla. A pótlékot 11 800 forintról 13 500 forintra emelik - rögzíti a Költségvetési Intézmények Érdekgyeztető Tanácsának (KIÉT) kormányzati és szakszervezeti tárgyaló- csoportja által szerdán aláírt előzetes megállapodás. Az előzetes megállapodás bizonyos feltételek teljesülése esetén válik véglegessé. A feltételek közül az első, hogy az idei infláció ne legyen több a jelzett 17-19 százaléknál. A második, hogy a versenyszféra a középszintű és helyi bérmegállapodásokhoz ne javasoljon jövőre a 16 százalékos maximális keresetemelési százaléknál többet. A harmadik feltétel, hogy a személyi jövedelemadó törvény hatásaként jövőre 0,5 százalékkal emelkedjenek. Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára arról szólt, hogy a 14,5 és 16 százalékos béremelés közötti 1,5 százalékos különbséget a költségvetés finanszírozza az ön- kormányzatoknál és az egészségbiztosítási alapnál is. Az ön- kormányzatoknál 5,7 milliárd forinttal tervezik megemelni a normatív támogatásokat, az Egészségbiztosítási Alapnál is megoldják az ebből származó pluszteher átvállalását. Mi várható a kormány mai ülésén? MTI ____ ___ A k ormány csütörtöki ülésén várhatóan jóváhagyja a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetet, és azt benyújtja a parlamentnek. A javaslat értelmében 1998- ban 438 milliárd forint lesz a központi költségvetés hiánya, az államháztartásé pedig 460 milliárd, ami a GDP 4,9 százalékának felel meg. A kabinet tárgyal az Egészségbiztosítási Alap ez évi pótköltségvetéséről is. A javaslat szerint a deficit mintegy 30 milliárd forint lesz az eredetileg előirányzott 3,8 milliárd forint helyett. Téma lesz a tb-alapok 1998. évi költségvetése is. Az elképzelések szerint a nyugdíjbiztosítási alap nullszaldós lesz, 27 milliárd forintos költségvetési támogatás mellett. Az egészségbiztosítási alap hiánya a tervek szerint mintegy 10 milliárd forint lesz a következő esztendőben. A nyugdíjemelés mértéke 19 százalékot tesz ki, és ehhez jön még 2,5 százalék, ami az özvegyi nyugellátások emelését szolgálja. Mérsékelni lehet a befizetéseket A Munkaeröpiaci Alapba történő befizetés mértékének mérséklését javasolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a foglalkoztatási törvény módosítása kapcsán. Soós Adriámul főtitkár-helyettes az MTI-nek elmondta: a Munkaerőpiaci Alap már jó ideje szufficites, vagyis több a bevétele, mint a kiadása, ezért lehetőséget látnak arra, hogy a vállalkozók terheit valamelyest mérsékeljék a befizetések során. A kamara megítélése szerint bármely, hosszú távon szufficites alap esetén lehetne mérsékelni a befizetéseket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakminisztériumhoz intézett leveleiben többször is jelezte, hogy részt szeretne venni a Munkaeröpiaci Alap elosztásában. Ezt a szándékot az is alátámasztja, hogy az alapot decentralizáltan osztják szét, és a kamarák szerveződése területileg erősebb, mint országos szinten. Az alap elosztásában való kamarai részvétellel lehetővé válna a gazdaság szereplőinek beleszólása a pénzeszközök felhasználásába. Magyar parancsnok Gripenen Új Kelet-információ A napokban először repült külföldi, tehát nem svéd légierő-főparancsnok Gripen repülőgépen. Kositzky Attila vezérőrnagy a svédországi Linköpingben próbálta ki a gépet. A leszállás után a magyar légierő főparancsnoka svéd kollégájának, Kent Harrskog vezérezredesnek kijelentette: Önök büszkék lehetnek, hogy a svéd légierőnek olyan gépe van, mint a Gripen. A tábornok, összehasonlítva azokat a gépeket, amelyekkel repült, elmondta, hogy a Gripen manőverező képessége rendkívül jó, a pilótának a 4-5 G-s megterhelés nem okoz semmilyen megterhelést. A radarkép hihetetlenül tiszta, s ez a földi és a vízi céloknál fontos követelmény. Katonai szempontól fonos- Mit tegyek, de nem merek szólni az őrmester úrnak, hogy egy finn nyelvkönyvet kölcsönzött ki egy éve az angol helyett... H osszú vitára számíthatunk a földtörvény módosítása ürügyén. Kormány és el- 1 e n z é k e most a par- lementben folytatja a már régebben sajtóban, utcá- kon-tereken, rádióban, tévében megkezdett veszekedést. Mintha süketek párbeszéde zajlana a törvénymódosítás körül. A kormány fújja a magáét: „Nem adjuk a földet külföldiek kezébe! Addig egészen biztosan nem, amíg a termőföld piaci ára ki nem alakul.” Az ellenzék pedig semmivel sem kisebb hangerővel azt harsogja: „Nem adjuk a földet külföldiek kezébe! Addig egészen biztosan nem, amíg a termőföld piaci ára ki nem alakul! Itt tartunk most. Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni kormány és ellenzéke népszavazási kezdeményezésében. A parlamenti és közéleti acsarkodás kellős közepén ingyenes hirdetés jelent meg az Új Keletben: 3 szoba, garázs, pincés lakás 8 hektár földdel eladó. Nyírtelek, Dankóbokor 34. Külföldi is lehet. Úgy tűnik, a sok föld- tulajdonos fütyül a politikusok szövegeire. Egyre többen gondolják úgy, hogy a föld csak teher a gazdálkodó nyakán. M egélni nem lehet belőle, akkor meg minek? Jön a külföldi vevő, ad érte valamennyi pénzt, lehet, hogy csak annyit, amennyiért legalább egyszer jól be lehet rúgni a falusi kocsmában, de annak is több értelme van, mint egész esztendőben a semmiért földet túrni. fi ügy szavazat már van' \ _ Be rki Antal (Új Kelet) Ülősztrájk Révay Zoltán (Új Kelet) Hallom, hogy az egyik ellenzéki párt országgyűlési képviselője bejelentette, ülősztrájkkal tüntet a Házhoz benyújtott földtörvény tervezet ellen. A hírek szerint az országházi ülésteremben számára kijelölt széken (ülve!) fog sztrájkolni! Nem értem én ezt! Mi is a dolga a képviselőnek? Többek között az, hogy üljön (a fenekén) az Országházban, figyelje, mi is történik ott, véleményt alkosson és szavazzon. Nos, nézzük, mit is mond az idegen szavak szótára a sztrájkolásról? Sztrájkol: beszünteti a munkát, sztrájkkal bérharcot folytat, politikai célokért küzd. Szóval a tisztelt képviselő úr téved, ha azt hiszi, hogy akkor, amikor leül a székére a parlamentben, ezzel sztrájkol! A képviselő uraknak (bármily fura is ez nekik) az a dolguk, hogy ott üljenek! Azért (is) választották meg őket! A képviselő urakat azért fizetik (az országos átlaghoz képest nem is rosszul)! Bár az is érthető, ha több mint három évvel a választások után ezt esetleg elfelejtik. Ez az ülősztrájk fából vaskarika. Olyan, mint a régen volt kommunista szombatok. Pihenőnap volt. mégis dolgozni kellett, mégsem csinált senki semmit, csak ült a (mun- ka)helyén és kávézgatott. Szóval nem értem én ezt az ülősztrájkot. Azért mégsem vagyok ellene! A sztrájkoló képviselő úr frakciótársai megígérték, hogy alkalomadtán ők is társulnak az akcióhoz. Kérem! Ne csak alkalom- adtán! Tessék csak foly;ima- tosan ott ülni, mindenki, az egész frakció. Kérem! Ne csak az az egy frakció, a többiek is! Minden képviselő hölgyet és ural megkérnék arra, hogy kövesse a sztrájkoló képviselő úr példáját! Legyen ülősztrájk a parlamentben Ha ők ezt így nevezik, ám legyen. Üljenek bent a padsorokban a helyükön. Akár éjszakára, napokra, hetekre, sőt hónapokra is ott maradhatnának mindannyian! Képzeljék el, mennyi haszon származna belőle! Folyamatosan szavazóképes lenne a Tisztelt Ház. Mihamarabb végére érhetnének sürgős törvénykezési feladataiknak, hiszen úgyis arra panaszkodnak politikusaink, mennyi ügyben késik a parlamenti szabályozás. Fizetni se kéne a képviselőknek! Hiszen ők mondták, hogy sztrájkolnak! Olyat meg ki látott, hogy a munkabeszüntető kapná az egyébként szokásos juttatását? Gondolják csak meg, több havi munkabérüket megspórolhatná az állam. A médiákban sem kellene a parlament üléseivel foglalkozni, hiszen ott úgyis csak sztájkolnak. Mivel a képviselők folyamatosan a Parlamentben ülnének, nem nyilatkozhatnának az írott sajtóban, a rádióban vagy a televízióban. Nem lennének állandó háborúságok a pártok között. Nem kezdődne el idő előtt a választási kampány sem! A képviselők csak ülnének és hoznák a törvényeket. Ez még egy sztrájknál is többet érne! tulajdonsága a repülőnek, hogy szűk leszállóhelyen is jól boldogul.
