Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-10 / 211. szám

Az Országházból jelentjük Az Országgyűlés Nagy Frigyes expozéjával megkezdte a földtörvény módosításának általános vitáját. A földműve­lésügyi tárca első embere arra helyezte a hangsúlyt, hogy a változtatások nyomán olyan vegyes birtokrendszer alakul­hat ki Magyarországon, amely hozzájárulhat a mezőgazdaság technológiai és technikai fejlődéséhez, és amelynek révén megteremtődhet a valódi földpiac. A törvényjavaslat négy jelentős módosítást foglal magá­ba. Az előterjesztés értelmében a jövőben a belföldi gazda­sági társaságok is vásárolhatnának termőföldet. A külföldi­ek továbbra sem tudnának földtulajdont szerezni, még ak­kor sem, ha egy belföldi gazdasági társaságban szereznének tulajdonrészt. Szigorú feltételeknek kell a belföldi gazdasá­gi társaságoknak is megfelelniük: ahhoz, hogy egy jogi sze­mély földtulajdont szerezhessen, minimum öt éve kell már mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznia, a társaság tag­jai között legalább egynek középfokú mezőgazdasági szak- képzettséggel kell rendelkeznie, és a társaságnak azon a he­lyen kell működnie, ahol földtulajdona található. A módo­sítás igyekszik megakadályozni azt is, hogy túlzott méretű birtokok alakuljanak ki hazánkban. Ezért ha a jogi személy tulajdonában álló termőföld és a megszerezni kívánt terület meghaladja a 300 hektárt vagy a 6 ezer aranykoronát, akkor a helyi önkormányzatoknak - a helyi agrárkamara vélemé­nyének kikérésével - kell engedélyezniük a vásárlást. A módosítás egy másik eleme a tcrülctigénnyel járó beru­házások megvalósulását kívánja elősegíteni. Ennek érdeké­ben az illetékes hivatalok engedélyezhetnék a termőföld más célú hasznosítását, de az érintett területre a beruházás meg­valósulásának elmaradása esetén elidegenítési tilalom vo­natkozna. A miniszteri expozét követően az illetékes parlamenti bi­zottságok fejtették ki véleményüket. Orosz Sándor (MSZP) a Mezőgazdasági Bizottság többségének álláspontját tol­mácsolva támogatásáról biztosította a kormány javaslatát. Egyetértettek azzal, hogy fenntartják a külföldiek földszer­zési tilalmát, ugyanakkor engedélyezik a belföldi gazdasá­gi társaságok termőföldvásárlását. A mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményét ismer­tetve Gyimóthy Géza (FKGP) közölte: az ellenzék egyhan­gúlag elutasítja a kormányjavaslatot. Úgy látják, hogy a kül­földiek földszerzését megakadályozni hivatott három korlát rendkívül gyenge és kijátszható. Véleményük szerint a mó­dosítás nem más, mint a kormányzat választási propaganda­fogása: a választások közeledtével ígéretet tesznek a szö­vetkezeteknek a tulajdonszerzésre. Gyimóthy egyébként megkérdőjelezte, hogy a szövetkezetek képesek lennének földvásárlásra, hiszen saját vagyonukat élik fel. Balsay István (Fidesz) a Mezőgazdasági Bizottság kisebb­sége nevében ugyanakkor tudatta: az ellenzék szerint a kor­mányjavaslat nem tiltja meg, csupán feltételekhez köti a külföldiek tulajdonszerzését, az előírások teljesítése pedig igen egyszerű. Vitathatónak minősítették azt az eljárást, hogy a parlament a népszavazás szervezése közben politikai vitát folytat e témában. Az általános vitában ezután az egyes képviselőcsoportok szónokai fejtették ki álláspontjukat. Kertész Zoltán (SZDSZ) aláhúzta, hogy a szabaddemokraták a ténylegesen mezőgaz­dasági tevékenységet folytatók munkáját kívánják segíteni. Rámutatott arra, hogy jelenleg a termőföldek 60 százalékát társaságok művelik, ugyanakkor a földeknek mindössze 4 százaléka van birtokukban. Torgyán József (FKGP) éles hangú hozzászólásában el­utasította a kormányzati terveket. Úgy fogalmazott, hogy a koalíció ezzel a nép elleni bűntettel akarja megkoronázni amúgyis hosszas bűnlajstromát. A javaslat szerinte nem más, mint a külföldiek földszerzésének engedélyezésével a ma­gyar nép totális kifosztásának programja, aminek véghezvi­telét a kisgazdák az általuk mozgósítható tömegekkel együtt teljes erejükkel meg fogják akadályozni. Torgyán a koalíci­ós frakciókat tette felelőssé azért, hogy külföldiek már je­lenleg is birtokolnak termőföldet. Orbán Viktor (Fidesz) visszautasította azt az állítást, hogy az ellenzék népszavazási kezdeményezését kampánycélok motiválták, mondván, ezt a lépést az kényszerítette ki, hogy a kormány most akarja lebontani azokat a szigorú korláto­kat, amelyek eddig tiltották a külföldiek földvásárlását. Mint kifejtette, a miniszterelnökkel ellentétben a földművelés- ügyi miniszter expozéjában maga is őszintén bevallotta, hogy a tervezett módosítás után a hazai bejegyzésű, de kül­földi tulajdonú társaságok termőföldhöz juthatnak. Én arra fogok szavazni, hogy egyetlen NATO-katona se tudjon magyar termőföldet szerezni Hazai krónika Medgyessy Pétert is felszólították MTI Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőr­zésére létrehozott III. számú bizottság kedden megküldte az MTI-nek Medgyessy Péter pénzügyminiszter ügyében hozott határozatát. A testület megállapította, hogy Med­gyessy Péter az ügynöktör­vényben meghatározott állami tisztséget töltött be, ezért a jog­szabály előírásainak megfe­lelően a bizottság felszólította a minisztert: a határozat köz­lésétől számított 30 napon be­lül miniszteri tisztségéről mond­jon le. A határozatból kitűnik, hogy Medgyessy Péter 1987. decem­ber 16-tól 1990. május 22-ig terjedő miniszterelnök-helyet­tesi tisztségének idején a volt III/III. Csoportfőnökség feladat­körébe tartozó és annak tevé­kenységével szerzett adatokról tájékoztatást kapott abból a célból, hogy azok vezetői mun­kájában hasznosíthatók le­gyenek. A bizottság a jelenté­sek felhasználásának tényét nem vizsgálta. Medgyessy Pé­ter meghallgatása során elis­merte, hogy a tényállásban írt jelentéseket megkapta. Ezek közül azonban csak egyeseket olvasott el, a döntéseihez a je­lentéseket nem használta fel. A bizottság Medgyessy Pé­ter álláspontját nem fogadta el, miután nem volt feladata annak vizsgálata, hogy a kapott infor­mációk valóban felhasználás­ra kerültek-e. A testületnek el­járása során azt kellett ellenő­riznie, hogy Medgyessy Péter betöltött-e olyan politikai vagy állami tisztséget, amelyben je­lentéseket kapott. - Nincs olyan megállapítás az egyes fontos tisztségeket betöltő sze­mélyek ellenőrzésére létreho­zott bizottság személyem átvi­lágításáról szóló határozatában, amelynek alapján mérlegelnem kellene lemondásomat - mond­ta el Medgyessy Péter az MTI- nek kedden a határozat nyilvá­nosságra hozatalát követően. A pénzügyminiszter hangsú­lyozta: „a vizsgálat két lénye­ges megállapítást tett. Megál­lapította, hogy a III/III-as ügy­osztály számára soha semmi­lyenfajta tevékenységet nem végeztem. A másik kijelentés alapos vizsgálat után az volt, hogy 1987. december 16-ától 1990. május 22-éig miniszter­elnök-helyettes voltam. Ez utóbbi tény nem érte meglepe­tésként a közvéleményt. Kicsi a magyar hiánylista G. Kirkovics István (Új Pest Megyei Hírlap) ______ Te gnap hazaérkezett Brüsz- szelből az Európa Bizottság és a társult tagállamok környezet- védelmi vezetőinek találkozó­járól a magyar tárgyalódelegá­ció. A Szili Katalin környezet­védelmi politikai államtitkár vezette szakmai küldöttség be­számolt a találkozó napirend­jén szereplő nagy jelentőségű témakörök megvitatásának eredményeiről. Összegezés­képpen többek között arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az Eu­rópai Unió 1998-tól az eddigi­nél közvetlenebbül segíti a magyar környezetvédelmi be­ruházásokat. Lapunk felvetésé­re megerősítette, hogy a parla­menti végszavazás előtt álló nemzeti környezetvédelmi prog­ram megoldást nyújt azokra a kérdésekre is. amelyek a kör­nyezetvédelmi, illetve a más tárcák közös feladatrendszerét is szabályozzák. Szili Katalin elmondta, hogy az Európai Bizottság áttekin­tette a környezeti jogharmoni­záció helyzetét az egyes társult országokban, s az ezzel kapcso­latos értékelés fontos szerepet játszott az érintett országok uniós érettségét összefoglaló országvélemények elkészítésé­nél is. A társult országok közül Magyarország jellemzői többé- kevésbé megfeleltek az európai normáknak, s ezt bizonyítja az is, hogy az úgynevezett uniós hiánylistán csak kevés tétel szerepelt hazánknál. Az állam­titkár asszony felhívta a fi­gyelmet, hogy a háromszáz uniós direktíva, vagyis kör­nyezeti joganyag átvétele ko­moly feladatot jelent Magyar- országnak, és a jogharmonizá­ció területén elért eredmények mellett ezen a területen és a végrehajtás területén is továb­bi előrelépésre van szükség. A magyarországi környezeti je­lentés pozitívumaként értékel­te az Unió, hogy hazánk nem hallgatta el az esetleges nega­tívumokat, és elfogadta azokat a kritikákat, hogy a hulladék- gazdálkodás, a vegyi anyagok kezelésének szabályozása, va­lamint a szennyvízkezelés te­rületén további fejlesztéseket kell elvégezni. Szili Katalin lapunknak összefoglalta, hogy a parlamenti jóváhagyás előtt álló nemzeti környezetvédel­mi program szabályozza azo­kat a kitételeket is, amikor egy fennálló környezeti probléma technikai elhárítása, az ehhez szükséges beruházások forrá­sainak biztosítása, a munkák koordinálása egy másik szak­tárca feladata. A társult orszá­gok tanácskozásán természete­sen a környezetvédelmi pro­jektek finanszírozására is meg­felelő hangsúlyt fektettek. A felmérések szerint ezeknek az országoknak a beruházásigénye hosszabb távon 120-130 igény- bevételét jelentené húsz éven keresztül az illető államoknak. Ezért a forráskeresésnél már most figyelembe kell venni a költségvetési, a PHARE, a bankok és a magánszféra tá­mogatási lehetőségeit is - mondta az államtitkár. A találkozó résztvevői meg­állapították, hogy a társulás jogi, intézményi feltételei mellett olyan témakörökben is erősödik a párbeszéd az EU- val, amelyben mindkét fél ér­dekelt. E témakörök kapcso­latosak különböző környezet­védelmi szervezetekkel és programokkal, de az egyik legidőszerűbb kérdés a pár éve elfogadott ENSZ Éghajlat­változási Keretegyezmény szi­gorítása. A nemzetközi tárgya­lások célja többek között a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, amelyet közösen kell megoldaniuk az érintett országoknak. Jo Rodepeter: Cím nélkül Kovács Gyula: Álom Tárlat Miskolcon Bozsó Katalin (Új Kelet) Tizenhárom évvel ezelőtt Jung Zseni cs Eifert János fo­tóművészek vezetésével meg­született a Sebesvíz Fotómű­vészeti Alkotótábor. Képekkel kellett pályázni, a jelentkezé­seknél a részvételi díj befize­tésének sorrendje volt a meg­határozó. A szálláshely első évben a bánkúti síházban, a következőben a jósvafői kuta­tóházban volt, többen sátor­ban aludtak. A harminc fotós­ra egy aktmodell jutott, aki végtelen türelemmel viselte a kemény munkával járó meg­próbáltatásokat. Először szlo­vák, majd szovjet fotósok csöppentek a táborba. Aztán a negyedik évtől nemzetközi lett a tábor. Osztrákok, néme­tek, franciák, belgák, olaszok jöttek. A fő téma az akt- és a tájfényképezés volt, de más témák is szóba jöhettek. Ké­sőbb már több modell állt a fotósok rendelkezésére. Közü­lük jó néhány sztármodell nevelődött ki Sebesvizen. A művészeti vezetők nem akar­ták rákényszeríteni saját stílu­sukat, látásmódjukat a részt­vevőkre, ellenkezőleg: saját módszerük megtalálására ösz­tönözték őket. A tizenkét év anyagából válogatva repre­zentatív kiállítás nyílt a Mis­kolci Galériában augusztus 7.- étől. Parlamentesdi Berki Antal (Új Kelet) Vizsgázott a többszörö­sen módosított házszabály. Kóródy Mária, igen szigo­rú alelnök asszony tegnap már figyelmeztetés nélkül vonta meg a szól cgy-egy, mondanivalóját túlságosan is bő lére eresztő képvise­lőtől. Vitába is keveredett miatta Torgyán frakcióve­zető úrral, de a végén meg­egyeztek abban, hogy a kérdés eldöntése a házbi­zottságra tartozik. Szokat­lanul csendes volt a keddi interpellációs nap. Zömé­ben Akar László a jolly- jóker pénzügyminisztériu­mi államtitkár válaszolt a környezetvédelem, a priva­tizáció, a balatoni hajózás és az egészségügy helyze­tét firtató kérdésekre. Talán csak dr. Homoki János Kuncze Gábor ellenes kiro­hanása lógott ki a sorból. Igaz, ami igaz, furcsa szitu­ációba keveredett a szabad- demokraták nagybajuszú belügyminisztere. Homoki János azt feszegette, mikép­pen lehetséges egy jogál­lamban, a belügyminiszter feleségének, Kuncze Mag­dolnának üzleti konkur- rensét rendőri segítséggel lehetetlenné tenni. Rövi­den arról van szó, hogy Kuncze Magdolna érde­keltséget szerzett a Korona Tankönyvkiadónál, majd kivált a cégből és megala­pította saját tankünykiadó vállalatát. Hogy, hogy nem, a rendőrség megjelent a most már konkurenciát jelentő másik cégnél, és közvetlenül a tanév kezde­te előtt lefoglaltak náluk ötezer darab tankönyvei. A belügyminiszter képtelen rágalomnak nevezte a kép­viselő állításait, arra hi­vatkozva. hogy a rendőrsé­gi akció jogszerűségét az ügyészség sem támogatta, és megsemmisítette a rend­őrség foglalásról szóló ha­tározatát. Készséggel el­hisszük Kuncze Gábor állí­tását, miszerint neki semmi köze a felesége üzleti ügye­ihez, és azt, hogy semmifé­le módon nem adhat direkt utasításokat a rendőrök­nek... Csak hát akisördög... Vajon minden gyanúsnak látszó, vitatott kereskedel­mi ügyletben ennyire gyor­san reagálnak közrendünk éber őrei? Az új házszabály tényleg gyorsítja a parlamenti mun­kát. Vége az üresjáratok­nak, a vég nélküli locsogás­nak. Ennek volt köszönhe­tő, hogy tegnap az interpcl- lációs idő szinte minden perce hasznosan telt el, de azért a lényeg nem válto­zott. Az ellenzék rendsze­rint nem fogadta el a kor­mány válaszát, a kormány­pártok pedig természetesen elfogadták azokat. A szava­zások aránya szinte minden esetben így alakult: száz- nyolcvanvalahány igen, néhány tartózkodás és hat­van körüli nem a kormány válaszaira. Ez alól csak Homoki képviselő úr inter­pellációja volt kivétel, ahol az addig egységes ellenzék zöme inkább a tartózko­dókhoz csatlakozott, és a belügyminiszter válaszára csak a kisgazda képviselők válaszoltak nemmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom