Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-06 / 182. szám

1997. augusztus 6., szerda Hazai krónika Tipegő, gőgicsélő embercsodák és őket karon tar­tó és lépegetésben gyámolító mamák vették bir­tokukba tegnap Nyíregyházán a Kölyökvárat. Volt, aki a földszinti babamegőrzőben hagyta gyermekét, hogy figyelmesen végighallgathassa a szakorvosok, védőnők és gyógyszerészek előadásait, de sokan az aprónéppel együtt figyel­ték az anyatej fontosságát és pótolhatatlanságát hangsúlyozó véleményeket. Természetesen • M Hatházi Andrea (Új Kelet) Már hetedik éve, hogy az Egészségügyi Világszervezel (WHO) és az ENSZ Gyermek- alapja (UNICEF) augusztus 1-jét a szoptatás világnapjává nyilvánította. Ehhez a prog­ramhoz kapcsolódott öt éve a Magyar Védőnők Egyesülete is, s azóta évről évre megren­dezi a szoptatási világhetet Természetesen... anyatejjel! címmel. Ennek keretében tar­tották kedden a Kölyökvárban azt az egész napos programot, amelyen megismerhették a leendő s már gyakorló édes­anyák a szoptatással, a gyer­mekgondozással kapcsolatos új véleményeket, módszere­ket, készítményeket. A nyitott szülőszoba rejtel­meibe segített bepillantani dr. Kornafeld János szülész­nőgyógyász szakorvos. El­mondta, hogy a múlt század végéig természetes volt, hogy a nők otthon, családi körben adnak életet a legifjabb csa­ládtagnak. A nyolcvanas évek elejétől újra igénnyé vált, hogy a férj, édesanya vagy barátnő jelenlétében történjen a „kis csoda” világra jötte. Sajnos a magyar infrastruktu­rális lehetőségek nem olyan fejlettek, mint tőlünk nyuga­tabbra lévő országokban, ahol valóban a lakásban, teljesen családias légkörben történhet a szülés a kismama kérésére, ezért az otthon érzését a kór­házba kellett költöztetni. Nyír­egyházán már 12 éve van lehetőség az „együtt szülés­re”, ebben nagy lépést jelen­tett a tavalyi év őszén átadott új szülészeti osztály. A köztu­datba „papás szülés” néven is­mert módszerben azok a párok vehetnek részt, akik részt vesz­nek abban a foglalkozássoro­zatban, ahol nőgyógyászok, pszichológusok, védőnők ké­szítik fel a vállalkozókat a nyitott szülőszoba rejtelmei­re. A babát a születés pillana­tát követően rögtön édesany­ja mellére helyezik - hacsak a mama nem merül ki a vajúdás közben vagy nincs valamelyi- kőjükkel egészségügyi prob­léma -, mely segíti az anya és gyermek közötti bensőséges kapcsolat kialakítását. A „Baba Barát Kórház” kialakí­tásához tartozik a gyerekágyas kórtermek kialakítása is. Ezzel is büszkélkedhet már a Jósa András Megyei Kórház. A mamák saját belátásuk szerint választhatják, hogy 12, illet­ve 24 órát akarnak gyermekük társaságában tölteni. A Szülé­szet Magyarországon Alapít­vány jóvoltából otthon jelle­gű gyermekágyas szobákat is kialakítottak, amelybe viszont csak korlátozott menynyiségű jelentkezőt tudnak fogadni, térítési díj ellenében. Szoptatás-egészség címmel dr. Újhelyi János városi gyer­mekgyógyász szakfőorvos tartott előadást, melyben hang- súlyozta, hogy több kiad­ványban megjelenő fénykép tanúskodik arról, hogy a szo­pási reflex nem tanult (egy 26 hetes magzat hüvelykujját a szájában tartja), hanem vele­született adottság. Ezért döntő részben a mama a felelős azért, ha megfosztja gyermekét a semmilyen más módszerrel nem pótolható anyatej éltető hatásától. Az egészségügy csak 20 százalékban tudja a betegségek megelőzését és gyógyítását eredményezni, az életmód hatása 30-40 száza­lékra tehető, s a fennmaradó részért a környezeti hatások felelősek. Erre mutat rá az az adat is, hogy Nyíregyházán 1995-ben 1282 születést re­gisztráltak, ebből a dohányzó édesanyák száma 79 volt. A 78 koraszülött baba édesanyja közül 31 dohányzott a terhes­ség alatt. Házasságon kívül 109 baba született, 16 év alat­ti mamák száma 10, 17-19 év közötti édesanyák száma pe­dig 71 volt. Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a csalá­di és mentális körülmények több gyermek esetében nem megfelelők, s ha még a táplá­lás során is hátrányt szenved­nek, a fejlődésük nem meg­felelő. Az anyatejes táplálás jelen­legi helyzetéről Dávidné Föl­di Erika városi vezető védőnő tartott előadást, amelyben el­mondta, hogy nagyon sok a feszült, étvágytalan, nem meg­felelően táplálkozó anyuka, aki türelmetlensége miatt a sokkal kényelmesebb, ám ke­vésbé tápláló tápszeres etetés mellett dönt. Egy gyermek szá­mára 7-8 hónapos korig szük­séges lenne az anyatejes táp­lálás, de az egy évet betöltött gyermek számára is megnyug­tató, ha mellre teszik. Magyar- országon a szülő nők 95 száza­léka lenne képes gyermeke szoptatására, de csak 60 száza­lék teszi ezt meg. Ez Norvégiá­ban 93 százalék, tehát jó len­ne, ha ebben is a fejlettebb or­szágok példáját követnénk. A tehéntej- és a szója-alapanya- gú tápszerek kényelmesek, de nem pótolhatják a természet­adta kincset, az anyatejet. Ébrednek az alvószámlások Eddig 587-en érdeklődtek a svájci alvó bankszámlákról az igényeket összesítő Ernst and Young Ltd. budapesti irodájánál. Mint Tercsák Tamás, a társaság vezető mun­katársa kedden az MTI érdeklődésére elmondta: 346 volt a Magyarországról érdeklődők száma, a többiek Kelet-, Közép-Európából, illetve a Balkánról keresték meg a céget. MTI A legtöbb hívás (59) Cseh­országból érkezett, de sok (35) érdeklődő volt kíváncsi a rész­letekre Lengyelországból (23), Oroszországból (18) és Szlová­kiából. Voltak jelentkezők Ro­mániából, Horvátországból, Szerbiából, Görögországból és Bulgáriából is. Az érdeklődők összesen 677 információs cso­magot igényeltek. Ezeket a na­pokban postázza az iroda. Az információs csomag fontos ré­sze a kérdőív. Ez utóbbit vagy angolul, vagy az adott ország nemzeti nyelvén kell kitölteni. A visszaküldött kérdőíveket az iroda juttatja el Svájcba. A nem angolul kitöltött dokumentu­mokhoz fordítást készítenek. Tercsák Tamás elmondta, Svájcban ismert nemzetközi szaktekintélyekből és válasz­tott tórákból már létrehozták az igényeket elbíráló testületet. A svájci bankárszövetség ígérete szerint a jogosultság egyértel­mű bizonyítása esetén gyors határozatot hoz a testület, de több jelentkező esetén, vagy nehezebb bizonyításnál is mél­tányos eljárásra számíthatnak az igénylők. Az Ernst and Young Ltd. öt regionális irodát hozott létre az igények fogadá­sára. A budapestin kívül Bázel­ben, New Yorkban, Sidney-ben és Tel Avivban is beadhatók a jelentkezések. A budapesti iro­da információi szerint eddig a legtöbben Bázelben és New Yorkban jelentkeztek. A katonák MTI Jövőre átlagosan mintegy 23,5 százalékos illetményemclésre számíthatnak a hivatásos katonák, miközben az infláció tervezett mértéke csak 13,5 százalék lesz. Erről a honvédelmi miniszter be­szélt a TV Nap-kelte című adásá­ban kedden reggel. Keleti György megerősítette, hogy a NATO-tárgyalások során szerzett ismeretek birtokában döntenek a tervezett vadászgép­vásárlásról. A harminc vadász­gép beszerzése a szükséges fegy­verzettel és földi kiszolgáló esz­közökkel együtt mintegy 300 milliárd forintba kerül. Ezt a/ összeget azonban hosszabb tá­von kell majd megfizetni, és el­lentételezésként a szállító min­den bizonnyal vállalja, hogy a pénzt Magyarországon befekte­ti, illetve levásárolja. L assan már hét éve töp­rengek egy kérdésen, és a válasz csak most kör­vonalazódik hennem. Nehéz szembenézni az ebben rejlő igaz­sággal, és még nehezebb azt ki is mondani. Talán némileg „ve­szélyes" is - könnyen ráhúzhat­ják érte az emberre a vizes- lepedőt, könnyen rásüthetik a bélyeget: baloldali dogmatikus. Pedig nem nézetekről „szól a fáma", hanem magáról az igaz­ságról, ami ebben az esetben önjáró és egy hosszan tartó vizs­gálódás eredménye... Előttem sorjáznak a kérdések: — Miért csalódott a magyar nép a rendszerváltásban?- Miért hunyt ki oly gyorsan a lelkesedés?- Mit várt a magyarság, és mi lett a valóság?- Képes lesz-e a nemzet vala­ha is lelkileg a teljes átállásra? És a kérdések kérdése, ami mindent összefoglal: Mi a leg­főbb különbség az államszoci­alizmus és a kapitalizmus között az emberek szemszögéből... ?-Az első kérdésre viszonylag könnyű objektív választ adni. Azért csalódott, mert hamis il­lúziókban ringatta magát, és főleg, amiért lelkesedett, annak nem ismerte a természetét...-A lelkesedés - így aztán lo­gikusán - azért aludt ki olyan gyorsan, mert a valóság is gyor­san fedte fel az arcát, melyen ráadásul a rég elfelejtett csú- fondáros mosoly ült, és ezt vigyo­rogta: ,flem vagyunk egyenlőek! Felejtsétek el. A komcsik hülye­séget beszéltek!”- A hitevesztettség harmadik fő oka az, hogy az emberek azt hitték: ami a szocializmusban jó volt, az átmenthető lesz a kapi­talizmusba is, és így a két rend­szer legjavának esszenciája működőképes és minden eddi­ginél tökéletesebb modellt hoz létre, amelyben az élet léptékek­kel kellemesebb lesz, mint bár­hol és bármikor ezelőtt. Téved­tek. A szocializmusból semmi sem volt átmenthető. Sem a szür- kécske. ám de mégis létező Palotai István (Új Kelet) Szertefoszló illúziók jövőkép, sem a teljes foglalkoz­tatás a maga óvó-védő rendsze­reivel, sem pedig az egészség­ügy és a nyugdíjrendszer el­viselhető állapota. A legfájób­ban az embereket azonban min­denképpen a kollektív gondol­kodásmód hiánya érinti. Az egy­másért való (valóságos vagy illuzórikus) felelősségvállalás érzése... Ennek hiánya kelti a legnagyobb rémületet és az iga­zi értetlenséget. A szociális szük­séghelyzetek ,,demokratikus, de ridegen jogszerű” megközelíté­se pedig már érezhető ellenál­lásba is ütközik. A szociális és társadalmi magányérzet, az, hogy senki sem fogja immár a tömegek kezét, szintén olyan új elem volt, amelyre nem lettek kellően felkészítve az emberek, ugyanúgy, mint ahogy az önál­ló gondolkodás elemi szükség- szerűségére sem... Az érem má­sik oldala sem tartogatott kel­lemesebb meglepetést. Szá­munkra a kapitalizmus sem a legemberibb arcát mutatta, ha­nem sokkal inkább a legorda- sabbat: a tőkefelhalmozás ko­rát idéző gyilkos versenyfutást... Csalatkozásaink következő oka immár politikai jellegű. Persze ezt is magunknak köszön­hetjük, hiszen saját idealista il­lúzióink áldozatai lettünk. El­felejtettük azt a törvényszerűsé­get, hogy bármily haladó is egy mozgalom, bármily pozitívak is az azt vezető figurák, ha hata­lomra jutnak, hát azonnal meg­változnak. Nem is csoda, hiszen attól a pillanattól kezdve egyet­len és legfontosabb céljuk a hatalom birtoklása és megtar­tása lesz... Az országos politikai ellenszenv is a nagy, közös csa­lódás mellékterméke.- Meggyőződésem, hogy - a legfiatalabbakat kivéve - ezek a generációk már képtelenek lesznek lelkileg a teljes átállás­ra. Hiányzik és hiányozni is fog nekik a közösségi szellem, és képtelenek lesznek felvenni a liberalizáció okozta ,,kötelező egoizmus csatabárdjait" is. A kérdések kérdésére - jelesül, hogy mi az alapvető különbség az államszocializmus és a ka­pitalizmus között - egy távoli emlékem adta meg a választ. Bózóky István, a Móricz Zsig- mond Színház első állandó tár­sulatának első igazgatója egy­szer egy állami ünnepen el­mondta a „béketábor” történe­tének legrövidebb ünnepi be­szédét. így hangzott: „Bárki bármit is mond, ez a rendszer (értsd: a szocialista rendszer) az emberért van. “ Telemázli* felemázli F. T. (Új Kelet) ____ A Telemázli című tévé­műsor rendszeres nézőinek feltűnhetett, hogy a leg­utóbbi. hétfői adásban minden pénznyeremény csak a felél érte. Ahol ed­dig 720 ezer forint volt a csúcs, ott most legfeljebb 360 ezret lehetett nyerni, és az indulóalap is 30 ezer­ről 15 ezerre csökkent. Eh­hez hasonlóan a lökdö­sődő játékban és a műsor­ból kimaradt pályázók ju­talmazásában is csökken­tett összegei sorsoltak ki. Valami nincs rendjén a Telemázli körül - gondol­tuk, és telefonon felhívtuk a Szerencsejáték Rt. marke­tingosztályát. Tőlük megtudtuk, ah­hoz, hogy ezeket az össze­geket nyereményként fel­ajánlják, hetente legalább annyi kaparós sorsjegyet kell eladniuk, hogy abban 80 darab tévés szelvény le­gyen. Azaz olyan sorsjegy, amelyen három darab tévé- készülék ábrája látható. A szerencsejáték-felügyelet engedélyében szerepel, hogy ha kevesebb az el­adott szelvények száma, akkor csökkenthetik a nye­reményalapot. Végül is minden jogszerű, csak­hogy... Nem értem, az adás kez­detén erre miért nem figyel­meztettek a műsorvezetők, továbbá azt sem értem, hogy ha már kialakult egy szokás, mármint, melyik játékkal mennyit lehet nyerni, célszerű-e ezen vál­toztatni. Nem tartanak-e attól, hogy a csökkenteti nyereményalap visszaveti a játék iránti érdeklődést. Mindezt szerettem volna megtudni a vonal másik végén attól a nagyon ked­ves hangú hölgytől, aki készséggel adott felvilágo­sítást, de amikor tisztázó­dott, hogy természetesen mindezt meg is írom, akkor mereven elzárkózott a to­vábbi válaszadástól. Ha százezer ember egyenként felhívja a marketingosz­tályt, azt lehet. Amikor mindezt egyszerűsítve egy újságíró kérdezi, és úgy kí­vánja ennyi emberhez el­juttatni az információt, már nem publikus. Az interjú kurta befeje­zése után szerettem volna még megkérdezni, hogy ezek után már feleannyiért adják-e a kaparós sorsje­gyet, de természetesen erre már nem kaphattam vá­laszt. (Csak illusztráció.)- íme, tanfolyamunkon merőben új módszerekkel fogunk ' megszabadulni szexuális gátlásainktól!

Next

/
Oldalképek
Tartalom