Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-21 / 194. szám

Megyei krónika 1997. augusztus 21., csütörtök Kistelekiszőlő Szép város Kolozsvár... Hatalmas siker a szabadtérin Fekete Tibor (Új Kelet) __ Ä nyírségi településfor­mákhoz szervesen hozzá­tartozott a szőlőhegy vagy szőlődomb. Minden falu­nak megvolt a maga szőlős­kertje, így Nyíregyházának Kistelekiszőlő, Rozsrétsző- lő, vagy a korábban önálló településként működő Bor­bánya. A városi nép szűk portáin nehezen tudott vol­na szőlőt és bort termelni, ezért kellet egy olyan kü­lön rész, ahol ezt az igé­nyét is ki tudta elégíteni. A megyeszékhely legna­gyobb kiterjedésű, mai szó­használattal élve hobbi- kertje a Kistelekiszőlő volt. Laza elrendezésű, dimbes- dombos felszínű, futóho­mok borította rész ez ma is. Ha az itt lakók családneve­it megnézzük, sok közöttük a lengyel vagy szlovák ere­detű. Nem véletlenül, hisz Mária Terézia uralkodása idején sok északi menekült telepedett le itt, ezen a kör­nyéken. Mára teljesen átrendező­dött ez a városrész is. A ko­rábban beindult építkezési láz ezt a külterületet is elér­te, és jól számoltak azok, akik a belterületbe vonásra kalkuláltak. 1994. április elsejétől a Tünde utca mind­két oldala, egészen a város­tábláig belterületnek számít. A kétkerekű homokfutók és kordélyok időszakában elégségesnek bizonyultak a keskeny utak, hisz ezek a jár­művek, ha nem is kényelme­sen, de ki tudták kerülni egy­mást. Mára komoly igény­ként merül fel az utak széle­sítése. Nem véletlen az ön- kormányzatnak az a rendel­kezése, hogy az újonnan épült telkeknek már három­négy méterrel beljebb kell rakni a telekhatárát. Mire az egész utcában kicserélődnek az épületek (száz év múlva), háromszor olyan széles lesz az út, mint most. Lehet, hogy sok ez az idő, de senkit sem lehet kényszeríteni arra, hogy bontsa le lakóházát, az önkormányzatnak pedig erre nincs pénze. A belterületbe vonást kö­vetően jelentős közműberu­házások indultak meg ezen a városrészen. Mint azt Bé­res József, a lakókörzet ön- kormányzati képviselője legutóbb egy lakossági fóru­mon is kiemelte, száz év alatt nem fejlődött annyit Kis­telekiszőlő, mint az elmúlt néhány évben. És ez így igaz. Gázhálózat épült, vil­lanyvezetékek rekonstruk- cóját vitték véghez, majd az ivóvízhálózat is szinte teljes egészében megépült. A leg­újabb kihívás a szennyvíz­gerincvezeték kiépítése. Ugyanezen fórumon Csabai Lászlóné polgármester a mintegy százötven fős hall­gatóságot türelemre intette, és arra kérte a jelenlévőket, ha már eddig tudtak várni, akkor néhány évet még bír­janak ki, arról volt ugyanis szó, hogy a régi és az új né­gyes út közötti százholdas­nak nevezett területen ipari parkot kíván létesíteni a vá­ros. Az ehhez szükséges köz­művek gerincvezetékét-or­szágos pályázati pénzekből valósítanák még, és a már meglévő hálózatra sokkal ol­csóbban csatlakozhatnának a lakók. Egy iskola története hűen tökrözi a település (vagy te­lepülésrész) történelmét. Még a városkörzetbe vonás előtt jött létre a tízes isko­la. Később gazdaságossági okokra hivatkozva, de in­kább azért, hogy a város bel­sejébe kerüljön az intézmény, a Virág utcán megépítették az új tizennégyest, és csak az alsó tagozat maradt az intéz­ményben. A belterületbe vo­nás, és még inkább, hogy egy­re több fiatal itt épít otthont magának, újra felmerült az igény egy új, tágasabb isko­la megépítésének. Még né­hány év, és a most óvodás korú gyerekek iskolaérettek lesznek, elkerülhetetlenné válik egy új intézmény meg­építése. Szerencsére mind több ut­cát fedi szilárd burkolat. Ez azonban még mindig kevés. Átmeneti megoldásként szó­ba jöhet az úgynevezett út­alap elkészítése. Ez abból áll­na, hogy zúzalékkőből, ka­vicsból vagy nagyobb szem­cséjű sóderból egy vastagabb réteget fektetnek le oda, ahol majd a későbbi aszfaltút el­készülne. Ez az alap azonban három évnél tovább nem ma­radhat fedetlenül, különben elmossa az idő. Mégis, ha nem egyszerre kell a lakók­nak kifizetni az árát, talán elviselhetőbb a teher. Még csak a távlati elképze­lésekben szerepel az M3-as autópálya ukrán határig ter­jedő szakaszának megépíté­se. Az egyik változat szerint éppen ezen a részen készül­ne el a nyíregyházi bekötő szakasz. Ez mindenképpen súlypontáthelyeződést ered­ményezne; aminek éppen az itt lakók látnák a legna­gyobb hasznát. Talán 2003- 2004 környékén eléri me­gyénket a sztráda, és akkor nemcsak a megyeszékhely, de Kistelekiszőlő is közelebb kerül a világhoz. Az egykori katonakarmes­ter parádés operettek mes­tere. Fülbemászó dallama­ival, nem túl bonyolult tör­téneteivel egy életre belop­ta magát a közönség szívé­be. A hivatásos művészek mindig is fanyalogtak az operett, ezen belül Kálmán Imre sikerei láttán, de sze­rencsére a közönség nem nagyon törődött a kritiku­sok savanyú ábrázatával, és minden korban boldo­gan zsongult el az édes­bús történetektől és telt el a varázslatos muzsikával. A művészek azóta is egy­folytában fanyalognak, a nagyközönség azóta is egyfolytában fütyül rájuk, és hiába minden gáncsos- kodás, Kálmán Imre nép­szerűsége egyáltalán nem akar csökkenni. Berki Antal (Új Kelet) A Mandala Nyár kétségkívül nagy szenzációja a Kolozsvári Állami Operaház háromnapos vendégjátéka. Csaknem telt ház előtt mutatták be hétfőn este Kálmán Imre nagyoperettjét, a Marica grófnőt. A Bor Józsefren­dezte előadás legnagyobb érde­me, hogy minden volt benne, ami egy igazi operettszínházi si­kerhez kell. Énekelni tudó bon- viván, primadonna, szubrett és táncos-komikus, tánckar, kiváló zenekar, és ami a szintén szük­séges a sikerhez: közönséggel zsúfolt nézőtér. Bor József ko­molyan vette a kezébe került nyersanyagot. Nem húzott az ere­deti meséből egyetlen sornyit sem, nem toldotta meg azt maga kitalálta történetekkel, nem tet­te idézőjelbe a történéseket. Egyszóval: komolyan vette a kö­zönséget. Az is igaz, volt is mi­ért komolyan venni feladatát. Minden szerepet úgy tudott ki­osztani, hogy azok érvényesen hatottak a színpadon. Csak ak­kor kell egy jobb sorsra érdemes nagyoperettből politikai pam- flettet készíteni, ha a színháznak nincsenek olyan képességű éne­kes színészei, akik meg tudják szólaltatni a nem is túl nehéz me­lódiákat. Igaz, ha úgy áll a dolog, hogy nincsenek meg az adott szín­ház társulatában a megfelelő ké­pességű énekesek, akkor minek fárasztani a jobb sorsra érdemes publikumot. A publikumot, aki­nek amúgy is elege van az őt körülvevő élettér kisszerű törté­Száraz Attila (Új Kelet) A tizenhét napirendi pont tár­gyalását László Géza 1997. első félévi beszámolója nyitotta. Eb­ből is kiderült, hogy nincs könnyű helyzetben az önkormányzat. Egyelőre tudják tartani a 60 na­pos fizetést. Szeptemberben a helyi adók befizetéséből kedve­zőbb helyzetbe kerülhet a város, 55 millió forint híján a pénzügyi terv módosítása sem akar „össze­érni”. A tervmódosításra a tanév­kezdés miatt van szükség, illetve azért, mert az „oktatási ágazat bérigénye megnövekedett”. Az 55 millió forint előteremtését va­lószínűleg belső átcsoportosítás­sal oldja meg a város. A Bocskai u. 22. szám alatti in­gatlant 1993 szeptemberében vá­sárolta meg 7,56 millió forintért a neteiből, és valódi kikapcsoló­dást keresve menekül az operett­hez. Egy kis időre legalább meg­szűnnek a mindennapok taposó­malmai, egy kis időre lehet álmo­dozni a boldogságról, gazdagság­ról, szerencsésebb életvitelről. „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket...” - énekli az áltiszt­tartó, és a nézők vele éneklik a réges-régi dallamot, és drukkol­nak, hogy az előadás végére a jók nyerjék el jutalmukat, a rosszak nyerjék el méltó büntetésüket és a szerelmesek legyenek egymá­séi, még akkor is, ha tudván-tud- ják, hogy egy ilyen operettnek amúgy sem lehet más a végkifej­lete. Bor mestere a hatásos jele­neteknek. Kiválóan mozgatja színészeit, és akkor sem jön za­varba, ha a színház minden szereplője a színen van. A töme­gek mozgatásában jelentős se­gítséget kapott a rendező Valkay Ferenc koreográfustól, akinek képességeit a tánckar tudása jel­lemzi legjobban. Kiválóak a színház táncosai, tökéletesen mozognak és tökéletes illúziót keltőén testesítik meg a népség­Lakásszövetkezettől az önkor­mányzat. Csereszerződés alapján a helyiségeket 1994. júliustól a Kábelkom Kft. bérli. Tavaly dön­tött arról a közgyűlés, hogy a Kábelkom részére eladja az ingat­lant nettó 8,371 millióért. A Kábelkom Kft. idén áprilisban 7,4 millió forintra tett javaslatot, te­kintettel arra, hogy a területen ko­moly felújítása munkákat kell el­végeznie. A gazdasági bizottság tavasz közepén ezt az árat elfogad­ta. Hétfőn a közgyűlésen a sor, hogy rábólintson. A Kábelkom katonaság figuráit. És végre iga­zi látványos díszlet. Nagyoperett nincs fény és pompa nélkül. A játékteret és a pompás jelmeze­ket Witlinger Margit tervezte, aki látványos megoldásaival sokat tett az előadás sikeréért. Ma már sajnos ritka Magyaror­szágon az olyan előadás, amely­ben micro-port nélkül énekel­nek a szereplők. Felüdülést je­lentett, hogy a kolozsvári éne­kesek minden erőlködés nélkül énekelték át a zenekart, és hang­jukkal betöltötték a szabadtéri színpad hatalmas nézőterét. Ve­ress Ildikó, Szeibert István, Háry Judith, Kardos M. Róbert, Ma­dárász Lóránd, B. Vass Éva, Gombár Annamária, Venczel Péter, Szabó József és Gállfy At­tila nemcsak kiváló énekesek, de színészi teljesítményük is elisme­résre méltó. A kellemes augusz­tusi éjszakában hosszú percekig zúgott a vastaps, köszöntve a ko­lozsvári művészeket és megkö­szönve azt a magas szintű ope­rettszínházi előadást, amilyet a nyíregyházi közönség hosszú ideje nélkülözni kénytelen. egyébként a gazdasági bizottság döntése után a teljes összeget be­fizette a város kasszájába... A Rákóczi u. sarkán lévő in­gatlan már jó ideje visszaköszön a bizottság tagjainak. MintSzen- tesi Péter elmondta, bonyolódik az ügy, eddig a patikus és az in­gatlan egy részét bérlő két vál­lalkozó „csapott össze”, azonban szélesedett a kör, és belépett a terjeszkedni akaró Product is. Most már mind a három csopor­tosulásnak megvannak a támo­gatói a képviselő-testületben, Ingatlanok eladása Új Kelet-információ A megyeszékhely köz- használatú zöldfelülete­inek használatát, védel­mét szabályozó rende­lettervezetet vitatnak meg augusztus 25-én, hétfőn Nyíregyháza ön- kormányzati képviselői. Csabai Lászlóné polgár- mester beszámol az ön- kormányzat első féléves gazdálkodásáról, míg Felbermann Endre alpol­gármester a közgyűlési bizottságok új tagjaira tesz javaslatot, valamint a vízszolgáltatást meg­határozó rendelet terve­zetét nyújtja vitára. A víz árának emeléséről nem lesz szó. A Nyíregyházi Hivatá­sos Önkormányzat Tűz­oltóság vezetői technikai eszközeik fejlesztésére pályázatot kívánnak be­nyújtani, amelyhez a vá­rosatyák véleményét dr. Fazekas János jegyző kéri ki. Romanovits Ist­vána polgármesteri hi­vatal városfejlesztési irodájának vezetője a Krúdy Gyula Gimnázi­um rekonstrukciójára nyújt be előterjesztést, Békési Elemér, a humán iroda helyettes vezetője pedig a közoktatási fej­lesztési terv végrehajtá­sának ütemezését viszi a közgyűlésre. Bódi A ntal, a Szab-l-Net Közhasznú Társaság ügyvezetője egy korábbi képviselői kérdésnek megfelelően a társaság munkájáról számol be. Zárt ülésen dönt a testület a Krúdy Gyula Gimnázium igazgatójá­nak, valamint az önkor­mányzat könyvvizsgá­lójának a megbízásáról és a Városi Televízió Kht. felügyelő bizottsá­gi tagjai megbízatásá­nak meghosszabbításá­ról. Ugyancsak a nyilvá­nosság kizárása mellett döntenek a Bocskai u. 22., a Rákóczi u. 16: és a Víz utca 39. szám alat­ti ingatlanok értékesí­téséről és az eladási ár­ról. így ez az ügy egyre inkább politikai kérdéssé is vált. Az ügyet megtárgyalja még csü­törtökön a jogi bizottság, majd a végső (?) szót hétfőn erre is a közgyűlés mondja ki. A foly­tatásban döntött a bizottság arról, hogy eladja a 4,5 milliós névértékű kárpótlási jegyét a jelenlegi tőzsdei áron (80 %), a Kálvin tér 14. szám alatti épü­let csak felújítási garanciával vehető meg, az Esti Fény Egye­sület bérleti viszonyát csak akkor hosszabbítják meg, ha az rendezte közüzemi tartozását. A bizottsági ülés végén Belus Tamás bejelentette, hogy két hónapos tárgyalás után komoly esély van arra, hogy a Metropol üzletház ed­dig még ki nem adott II. szint­jére bérlőt találnak. Lesz bérlő a Metropol II. szintjén Kedden délután ülést tartott a nyíregyházi közgyűlés gaz­dasági bizottsága. A negyedórás várakozási idő letelte után Szentesi Péter elnök már éppen azt fontolgatta, hogy hétfőre hívja össze újra a tagokat, amikor két képviselő betoppant. És így az éppen minimuml létszámmal, azaz hét fővel elkezdődhetett a munka... A hétfői képviselő- testületi találkozót azonban így sem úszták meg a tagok... Ilyen jó hangulatú próba után csak jó előadás következhetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom