Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-06 / 182. szám
1997. augusztus 6., szerda Panoráma Latinisták kongresszusa Több mint kétszáz szakértőt várnak a latinisták szerdán a finnországi Jyvaesky- lae-ban megnyíló világkongresszusára - idézte az AFP a rendezvény szervezőit. Az egyhetes tanácskozás fő témája a latin nyelv világméretű oktatása, valamint a nemzetközi latin akadémia, az Academia Latinitati Foven- daes megalapítása 30. évfordulójának megünneplése lesz. A kongresszuson minden beszéd, értekezés és hozzászólás latin nyelven hangzik majd el, de a résztvevők egymással más nyelven is érintkezhetnek. A kongresszussal kapcsolatban Finnországban emlékeztetnek arra, hogy a német lutheránusok és a katolikus egyház közt a XVI. században bekövetkezett szakítás indította el a német, a svéd, a dán, a norvég, az izlandi és a finn nyelv hivatalossá válását a vallásgyakorlásban, a latin nyelv rovására. A jéghegy nyomában Orosz sportemberek: az al- táji „rozmárok” is részt vesznek abban a „világválogatottban”, melynek tagjai jövő tavasszal egy jéghegy nyomában Gröndlandtól egészen Portugáliáig úsznak. A jeges vizet kedvelő altáji fiatalok nyerték meg azt a versenyt, amelyet a maratoni téli úszók nemzetközi szövetsége szervezésében a hét végén rendeztek meg Szibériában. A különböző országokból érkezett „rozmárok” ajéghideg Bajkáltavat szelték át. A győztesek 27 óra 30 perc alatt tették meg 70 kilométeres távot a burjá- tiai Babuskinótól az irkutszki területen lévő Peszcsanoj kikötőig. Az altáji csapat öt tagja között két nő is volt. A Bajkált sikeresen átúszók részvételével megalakult a világ- válogatott, melynek tagjai jövő év áprilisa és júniusa között egy jégyhegy nyomában Grönlandtól Portugáliáig úsznak - nagyjából 1300 órát fognak a jeges vízben tölteni. Nyolcvanöt éves a „brazil Balzac” Regényét nyilvánosan elégették, őt magát börtönbe zárták Megszólalásig hasonlít saját regényalakjaira. Alacsony növésű, kissé hajlott hátú, fehér bajuszú, fején széles karimájú szalmakalap, úgy megy végig a szálloda haliján. A súlyos operáción átesett Jorge Amado, aki augusztus 10-én tölti be 85. életévét, „városának”, Salvador da Bahiának egyik strandhoteljába menekült a látogatók sokasága elől. A strandon hemzsegő európai turistáknak alighanem fogalmuk sincs róla, hogy az idős, rendkívül udvarias úr „Brazília hangja”, aki brazíliaiak két nemzedékét késztette olvasásra - amint azt honfi- és írótársa, Joao Ubaldo Ribeiro találóan megjegyezte. És ezt „regionalizmusával” érte el, azzal, hogy Latin-Amerika legnagyobb országának történetében első ízben a kutúra színpadára állította a „népet”, Brazília kulturális sokszínűségét. Jorge Amado 1912-ben született. 1936 és 1945 között emigrációban élt. Tagja a Brazil Kommunista Pártnak, Nemzetközi Lenin-Békedíjas. Első regényét 19 évesen jelentette meg. Ezt 1937-ig további öt kötet követte - valamennyi éles társadalomkritikát fejezett ki. Szülőföldje, Bahia állam Tavaly a szolgálat a statisztikák szerint 42 770 munkaórával, 7028 kiszálláson 7126 embert mentett ki, de közülük mindössze 761 volt sértetlen. 1945 óta összesen 250 ezer mentésben vettek részt a szolgálat tagjai. Az első ismert alpinista Hannibál volt, aki i. e. 218- ban vágott át az Alpokon, de csak a 18. század elején hatoltak be a hegység járhatatlan és feltáratlan részeibe a kutatók, geográfusok, orvosok és botanikusok. A széles körű érdeklődés csak a legmagasabb csúcsok - a Mont Blanc (1786), a Grossglock- ner (1800), az Ortler (1804), munkásainak, matrózainak, csavargóinak, félvéreknek és négereknek színes, küzdelmes életét mutatja be különleges atmoszférateremtő erővel, folk- lorisztikus motívumokkal. Misztikus realizmussal ábrázolja az elnyomottak és jogfosztottak, a napszámosok és az éhezők mindennapjait saját élményei alapján. Amado ugyanis már 13 évesen vándormunkásként kereste kenyerét. Szóképekkel ékes nyelvezetével, humoros mesélőkészségével hamar belopta magát olvasóinak szívébe. A külföld is a Dachstein (1832) után támadt fel. Az első alpesi egyesületek megalakulása után - az osztrák egyesület 1862- ben jött létre -1896-ban megalakult az első mentőszolgálat is, amelyet aztán több más követett, s együttesen 1945- ig mintegy százezer hegymászót mentetlek meg a szolgálatok tagjai. A háború után szövetségre léptek az egyes szolgálatok. Akkoriban még csak a segítséggel történő leereszkedést segítő egyszerű eszgyorsan felfigyelt rá: a nagy német írónő,Anna Seghersmés 1949-ben lelkesedéssel mondta róla, hogy „egy brazil Balzac szól hozzánk az őserdőből”. Az 1937-ben megjelent, „A strand urai” című regényében Salvador da Bahia utcagyerekeinek életét ábrázolja drámai erővel. A könyvet, amely érzékenyen érintette az uralkodó osztályt, nyilvánosan elégették, és Amadót börtönbe zárták. Később emigrációba kényszerült. Magyar nyelven is megjelent híresebb írásai a Zsubiabá közökkel küzdöttek a bajba jutottak életéért. Az 1955-ös államszerződés lehetővé tette a repülőgépek bevetését a mentésben, s 1956 márciusában egy Tirolban szerencsétlenül járt sielőnő mentésével megkezdte tulajdonképpeni működését a repülős mentőszolgálat. 1961-ben bonyolították le az első olyan mentéseket, amelyeknél helikopterrel juttatták a helyszínre a lavinaáldozatokat kereső kutyákat. Eleinte az osztrák hadsereg és a belügyminisztérium bocsátotta rendelkezésre a helikoptereket, de 1983-ban szolgálatba lépett a szolgálat első „saját” helikoptere, a Christophorus I., amelyet az osztrák autóklub (ÖAMTC), a Vörös- kereszt, a hegyimentő szolgálat és a tiroli légiambulancia finanszírozott. (1935), a Gabriela, szegfű és fahéj (1959), a Vízordító három halála (1959), A vén tengerész (1961) és a Flor asszony két férje (1966). írásait 35 nyelvre fordították, s azok becslések szerint 17 millió példányban jelentek meg világszerte. Számos rádiójáték és film készült műveiből. Messze a legolvasottabb latin-amerikai író a XX. században. Mindez azonban nem szállt a fejébe- megmaradt szerénynek, előzékenynek, mentes minden pózolástól. Jorge Amado rendkívül nagy népszerűségét jórészt annak is köszönheti, hogy regényeinek nőalakjai - mint Gabriela vagy Tieta- elválaszthatatlanok a brazil nép mindennapi életétől. Biciklivel a békéért Az algériai békéért indul biciklitúrára egy 33 éves algériai hölgy. Serifa Adda a maga módján szeretne tenni a békéért: szeretne, ha Algéria a könnyek országa helyett ismét a mosoly országa lenne. Utjával Algéria összes pártját arra szólítja fel, hogy hagyjanak fel a harccal. Serifa októberben indul a szenegáli Dakarból, és 43 részletben Malin és Párizson keresztülkerekezve ér vissza Algériába. Utjának hossza 6300 kilométer. Mint elmondta, 5 éve készül a béketúrára, amelyen egy orvos és egy műszerész kíséri. Az út aktuálisabb, mint valaha: a hétvégén újabb tömeggyilkosságokra derült fény Algériában, és pokolgép robbantott fel egy Algírból Ománba tartó vonatot. 1992, a kormány és a fegyveres iszlám csoportok közti konfliktus kezdete óta, immár 60 ezren váltak terrorcselekmények áldozatává. Az oldalt MTI-Panoráma-anyagok segítségével állítottuk össze A hegyek kétlábú zergéi Ezreket mentenek a biztos haláltól Az osztrák hegyimentők tavaly ünnepelték a szolgálat fennállásának századik évfordulóját, s jelenleg a szervezet több mint tízezer tagja egész Ausztriában, 291 állomásról évente átlagosan 7000 mentőakciót hajt végre. A legkorszerűbb elektronikának, helikoptereknek, lavina- és keresőkutyáknak, de mindenekelőtt a hegyimentők szakképzettségének és helyismeretének köszönhetően a szolgálat minden évben számtalan hobbi-hegymászót ment meg a biztos haláltól - írta az osztrák hírügynökség annak kapcsán, hogy az elmúlt három napon ismét számtalan baleset történt az Alpokban. Elment Calment Életének 123. évében meghalt a világ legidősebb embere, a francia Francaise Jeanne Calment. Az idős hölgyet hétfőn délelőtt, egy Arles-i nyugdíjasházban érte a halál. Francaise Jeanne Calment 1875. február 21-én született. Száztíz éves koráig egyedüli élt, akkor vonult be az idősek otthonába, ahol állandó ellátása és orvosi ápolása is biztosítva volt. A Guinness Rekordok Könyvébe 1993-ban került be, mint az emberiség legöregebb tagja. 1995. október 17-én, 120 éves és 237 napos korában megdöntötte az „abszolút világrekordot”. A világhírű matróna, jóllehet hosszú évek óta vak volt, és csaknem teljesen süket, minden évben nagy vendégsereg és újságírók részvételével ünnepelte születésnapját. GRISU, a szuperszámítógép Grisuról, a tűzoltónak készülő kicsi sárkányról nevezték el a bécsi tűzoltók új szuperszámítógépét, amelynek munkába állásáról kedden számoltak be az osztrák lapok. A gép nevét csak azért írják csupa nagy betűvel, mert valójában a Tűzoltóság Grafikus Információs Rendszere német megfelelőjéből összeállított betűszó. Tény, hogy ez a GRISU nem kicsi, és máris a tűzoltóknál van, hogy jócskán megkönnyítse azok munkáját. Feladata, hogy a már úton lévő tűzoltókat gyorsan tájékoztassa arról: mi várja őket a helyszínen, hogyan helyezkedik el az égő ház, hol vannak és milyen kapacitásúak a vízvezetékek, hol vannak tűzcsapok, a gázvezetékek, van-e a közelben benzinkút, hol lehet behatolni a csatornahálózatba, de még az utcai világítás vezetékeit is ki lehet vele mutatni - így a tűzoltók már előre tudják, hol és hogyan lehet kinyitni a nagy létrát. GRISU azonban még nőni fog, mint sárkánykollégája: nemsokára azt is meg lehet majd tudni tőle, hogy hányán laknak az érintett házban, vagy a veszélyeztetett épületekben. Ugyancsak lehetővé válik hamarosan, hogy az esetleges mérgező gázfelhőket és terjedésüket láthatóvá tegyék a rendszerben, s nem sokáig várat magára az az újdonság sem, hogy a különösen védett, vagy veszélyeztetett épületek tűzvédelmi terveit is lehívják. Mindezen túl más információs források is bevonhatók még a GRISU rendszerébe, sőt, integrálhatók például a rendőrség és a mentők adatai is. A tervek szerint a GRISU tevékenységét hamarosan műholdas navigációs rendszer egészíti majd ki: ezzel haladéktalanul meg lehet állapítani, hogy melyik tűzoltóautó hol tartózkodik éppen, s melyik érhet a leggyorsabban az új tűzeset helyszínére. Ilyen igazi és rendkívül fontos karrierről a tűzokádó sárkánypapa ellen lázadó kicsi Grisu a mesében bizonyára álmodni sem mert, most azonban a jó humorú bécsi illetékeseknek köszönhetően valóban tűzoltó lett, s nem is akármilyen. Isten büntetése? A mélyen katolikus Lengyelország minden 7. lakója Isten büntetésének tartja az évszázad árvizét - derül ki a Gazeta Wyborcza által közzétett közvélemény-kutatásból. A reprezentatív felmérésben az 1118 megkérdezett nagy része a gátak rossz állapotát, illetve a szokatlanul heves esőzéseket kárhoztatta a kialakult helyzetért. 36 százalék a nem megfelelő katasztrófakészültséget, vagy a központi hatóságok tehetetlenségét érzik a katasztrófa legfőbb okának. A válaszadók többszörösen választhattak, vagyis egyszerre több okot is megjelölhettek. Lengyelországban az évszázad árvizében legalább 55-en meghaltak, 162 ezer lengyelt kellett kitelepíteni és 670 ezer hektár termőföldet árasztott el a víz. Arcmemória- Bocsánat, kisasszony, nem találkoztunk mi már l| valahol...? Reklám] — A Neander hajszesz garantálja férfiasságát...
