Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

til'*-: lit' Tokai-hegyaljai szüreti kilátások Gazdaság 1997. augusztus 1., péntek 5 Hétről hétre a kiskertekben Erik az őszibarack MTI A Tokaj Kereskedőház Részvénytársaság július vé­géig 2650 kistermelővel kö­tött előszerződést az idei ter­més felvásárlására. A szerződéskötést úgy hir­dették meg, hogy a kis­termelők ajánlják fel a sző­lőt. majd az ajánlattétel után a kereskedőház szakemberei megvizsgálják a szőlőstáb­lákat, és azt követően pecsé­telik meg az alkut. A vissza­jelzések és a helyszíni szem­lék alapján került sor az idei szerződéskötésekre, ame­lyeknél a minőség volt az elsőrendű szempont. A kereskedőháznak az idén eredetileg 300 millió fo­rintja van szőlőfelvásárlásra, amiből 70 ezer mázsa szőlő átvételét finanszírozhatnák. Az ÁPV Rt. közreműködésé­vel azonban újabb hitelt kí­vánnak felvenni további 40 ezer mázsa szőlő felvásárlá­sához. így késő ősszel 110 ezer mázsa kerülhet a prés­házakba a kistermelőktől. Gerwald László, a Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigaz­gatója az MTI tudósítójának MTI A Budapesti Árutőzsde határidős devizapiacán szer­dán 12 722 kontraktus kelt el mintegy 3,7 milliárd forint értékben. A forgalom 40 szá­zalékát a három hónapos BUBOR tette ki. Az idei né­met márka és amerikai dol­lár határidők árfolyama né­mileg emelkedett. A jen, az olasz líra és a svájci frank jegyzése gyengült. A gabonaszekcióban 735 kontraktusra kötöttek üzle­tet az alkuszok csaknem 370 millió forint értékben. A malmi búza árfolyamok 250- 1000 forintot estek a napok óta tartó drágulás után. A BÁT pénzpiacán a német márka idei lejáratai 5-20 fil­lérrel kerültek többe. Szep­temberre 109, decemberre 113,05 forinton zárt. Az ame­rikai dohár két közeli határ­ideje 10-15 fillérrel erősö­dött. E deviza szeptemberi árfolyama 200,4, a decembe­ri 206,95 forinton állapodott meg. A jen három lejárata 0,5- 2,8 forinttal vált olcsóbbá. A távol-keleti deviza szep­temberi ára 169,7 forintot ért. elmondta: a megemelt mennyiségű felvásárlás is a várható hegyaljai szőlőtermésnek csupán egy- harmadát érinti. így jelentős mennyiségű idei szőlő sorsa még bizonytalan. Ez azért okoz gondot, mert Hegyalja végre el kíván indulni a ki­fejezetten minőségi borok termelésének irányába, vi­szont azok, akik nem szer­ződnek, vagy nem tudtak szerződni, kevéssé tesznek eleget a minőségi követel­ményeknek. A kereskedőház fel akarja újítani kapcsolatait a csak­nem egy évtizeddel ezelőtt elvesztett keleti piaci partne­rekkel. A kezdeti eredmény, hogy a FÁK-országokba és Lengyelországba tavaly már 300 millió forint értékben exportáltak hegyaljai boro­kat. A hegyaljai szőlők szé­pen fejlődnek, csapadék bőségesen volt, fertőzések is csak kisebb területeken for­dultak elő. Ha a napsütéses órák száma elegendő lesz az októberi szüretig, akkor az idén nem csupán minőségi, hanem mennyiségi rekord is születhet. Az olasz líra idei határidői kötés nélkül szenvedtek el 1,1 -1,27 forint értékvesztést. A decemberit 115 forinton számolta el a tőzsdei admi­nisztráció. A svájci frank de­cemberre 1,3 forinttal került kevesebbe, és 137 és fél fo­rinton fejezte be a kereske­dést. A három hónapos BUBOR szeptemberi jegyzé­se változatlanul 19,3 száza­lék maradt, míg a jövő már­ciusi 17,25 százalékra gyen­gült. A BÁT gabonaszekciójá­ban az étkezési búza augusz­tusi elszámoló ára 26 790, az októberi 27 000, a jövő már­ciusi és májusi 29 400 forint­ra esett. A tengeri ára az ok­tóberi kivételével változat­lan volt. A takarmánykukorica árfo­lyam októberre 18 100 forint­ra mérséklődött, decemberre 18 600 forinton stagnált. A takarmánybúza, jegyzé­sek egységesen 400 forinttal gyengültek. Augusztusi ára 17 100 forint lett. Az olaj­napraforgó októberi lejára­tára a korábbinál 400 forint­tal olcsóbban, 43 600 forin­ton kötötték az üzleteket. Fekete Tibor (Új Kelet) ___ A korai őszibarackok szedés­re érettek. Még néhány meleg nap, és akár teljes szüretel is lehet tartani. Különösen a ko­rai fajtákra jellemző az utóérés, nem kell megvárni a teljes érést, hanem még zölden le kell szedni. Hasonlóan az almához, az őszibarackot is úgy kell a kocsányról letörni, hogy eny­hén csavaró mozdulattal le­húzzuk az ágról. A barackot csak rekeszekben lehet tárolni, mert a saját súlyától is össze­nyomódik. A tűzdelés nélkül nevelt pa­radicsom is megérett. Ha nem elég nedves a talaj, szedés után érdemes öntözni. Ha véletlenül megpattant egy ágrész, akkor inkább most törjük vagy vág­juk le, minthogy emiatt síny­lődjön a növény. A paprika tápanyagigénye a zöldségfélék között a legmagasabb. A nitro­génműtrágya utolsó adagját most érdemes kiszórni. Négy­zetméterenként átlagban 15 gramm pétisóval számoljunk. Ha száraz talajra szórjuk a mű­trágyát, mindenképpen szóró­öntözéssel jutassuk a talajba a hatóanyagot. A görögdinnye érése várha­tóan három hetet késik. A fólia alatt nevelt palánták eddig tisz­tázatlan okból tönkrementek, a szabadföldi vetésű, fészek­ben nevelt bokrok pedig las­san fejlődnek. Kérdéses, mi­lyen lesz a szeptember, mert lehet, hogy csak savanyúság­nak lesz jó a termés. Folytathatjuk a másodveté­sű fejes-, kel- és vöröskáposz­ták kiültetését. A karalábé és a karfiol is beérik még kora őszig. Ne feledkezzünk meg most sem a talajfertőtlenítésről, mert a rágcsáló rovarok ilyenkor is tönkretehetik az ágyásokat. Ráadásul a csapadékos idő­szakban a csupaszcsigák is jelentősen elszaporodnak. Ap­ránként fel kell szednünk a téli eltevésre alkalmatlan korai zöldségféléket. A sárgarépa és a petrezselyemgyökér szedés­re érett, és akár le is fagyaszt­hatjuk. A betárolás előtt érde­mes előfőzni a zöldségeket, mert ezzel nem csak konyha­kész lesz a termék, hanem ví­rusmentessé is tehetjük a zöld­ségeket. Dísznövénykertünkben is akad tennivalónk. Most kell levágnunk az elszáradt rózsa­bimbókat, és az úgynevezett alvószemzésnek is most jött el az ideje. Arra azonban minden­képpen ügyelnünk kell, hogy ilyenkor már nem szabad műt­rágyázni az évelő dísznövénye­inket. Egyszerűen azért, mert már úgysem tudná beérlelni a hirtelen növekedésnek indult hajtásokat, akkor meg minek. A levéltetű és a takácsatka is most támadja a rózsatöveket. Akár egy százalékos tömény­ségű káliszappanoldattal, akár más felszívódó hatású szerrel permetezünk, mindkettő hatá­sos lehet. A betakarításokat vagy a haj­tásválogatásokat követően gyűjtsük össze a növényi ma­radványokat. Ha nem fertőzöt­tek ezek a növényi részek, ak­kor egyszerűen ássuk el. Ha azonban vírus- vagy kártevő­fertőzést hordoznak, akkor ér­demesebb gázolajjal lelocsol­ni és elégetni a kórokozókat. Ez a napos, meleg idő ked­vez a levéltetveknek. Különö­sen a körtefákat lepik meg előszeretettel, és édes nedvük­kel odacsalogatják a darazsa­kat és a muslicákat. Tudom, hogy gyümölcsérés idején nem ildomos drasztikus szert hasz­nálni, de van, amikor elkerül­hetetlen. Arra mindenképpen ügyeljünk, hogy a szomszéd portája ne szóródjon a szerből. Dinnye* szezon F. T. (Új Kelet) ___ Fu rcsán alakul az idei dinnyeszezon. Május vé­gén, június elején eddig tisztázatlan okokból szin­te az utolsó szálig kipusz­tultak a fólia alatt nevelt palánták. A szabadföldön fészekbe vetett tövek azon­ban megmaradtak, de fej­lődésükben legalább há­romhetes késést mutat­nak. Máskor július utolsó napján már a piacokat el­lepik a dinnyeárusok, most azonban még mindig csak zömében külföldről beho­zott termés kapható. Azt is érdekes megfi­gyelni, hogy Nyíregyházá­ról a főváros irányába ha­ladva fokozatosan csökken az útszéli árusítóhelyek tábláira kiírt ár. a kétszáz­ötven kilométeren körülbe­lül felére esik vissza. Leg­valószínűbb, hogy a heve­si gazdákat nem sújtotta annyira a dinnyekor, és ott már szedésre érett a korai termés. Megyénk két leg­fontosabb dinnyetermő vi­dékén, Mátészalka környé­kén és Nagycserkesz hatá­rában azonban még maka­csul tartja magát az ár, és az sem elképzelhetetlen, hogy végig fölötte lesz a hevesinek. A termés mérete lassan már eléri a kifejlődése ha­tárát, csak éppen nem érik. Ha az augusztus is olyan csapadékos és hideg lesz, mint a magunk mögött ha­gyott hónap, akkor nem sok jóra számíthatunk. Nemcsak a dinnye miatt, hanem elmaradhat a korai alma körszedése, és a szőlő sem lesz mézízű. A nö­vényvédelemre is többet kell költeni az idén. A gombafertőzések gyakori­sága lényegesen több, mint máskor, ami meg is mutat­kozik a zöldség- és gyü­mölcsárakban. A felvásár­lók kíméletlen árharcában a termelők járnak jól, de a végeredményt a fogyasztó fizeti meg. Még nem tud­ni, hány százalékkal emel­kedik a befőttek, lekvárok ára, de hogy az inflációt is meghaladó mértékben drá­gulnak ezek a termékek, az szinte biztos. Egy-egy üveg szilvalekvár, ami egyébként az olcsóbb gyártmányok közé tarto­zik, már most is közel van a kétszáz forinthoz, az eperdzsem vagy az őszi­baracklekvár pedig már most is az extra kategóriá­ba tartozik. A külhoni vá­sárlók még ezt a megemelt árat is gond nélkül meg tudják fizetni, de a hazai vevőknek ez drága. Mint ahogy drága sok embernek az útszéli dinnye is. Nem­rég jómagam tapasztaltam, hogy a megyeszékhely ha­tárában lévő dinynyésnél csupa új nyugati kocsi állt meg. Többségük nem súly szerint válogatott, hanem az érettségét nézte a ter­méknek. Lehet, hogy ismét luxusnak számít majd a dinnyeevés? Bízok benne, hogy nem, és az augusztus eleji szo­kásos kánikula végül meg­teszi hatását, valóban diny- nyeérlelő meleg lesz. Agrártámogatás MTI A Földművelésügyi Minisztérium, miként az elmúlt évben is, az idén pályázatot hirdetett az üszők számának gyarapítá­sára. Eszerint tej-, kettős- és húshasznú üszők beállításánál üszőnként 30 ezer forint, minősített tenyészkoca után minőségi bersorolástól függően 6-15 ezer forintot, juhok és a kecskék esetében pedig állatonként 6-8 ezer forint támogatást lehet igényelni. A támogatás iránti érdeklődés igen nagy - tájékoz­tatta csütörtökön a Földművelésügyi Minisztérium sajtóosz­tálya az MTI-t. Eddig több mint ezer kérelmező 116 ezer jer­ke, 410 gödölye, 14 ezer üsző és 30 ezer süldőkoca tenyészté­sére kért támogatást. A kérvényezett összeg megközelíti az 1,5 milliárd forintot. A beérkezett igények alapján látható az is, hogy a meghirdetett támogatás iránt a juhtenyésztők köré­ben legnagyobb az érdeklődés. Miután azonban nemzetgaz­dasági érdek, hogy az állatfajok között az egyensúly fennma­radjon, a Földművelésügyi Minisztérium április 5-től a tenyészjerkc utáni támogatási kérelmeket felfüggesztette. Esett a búza ára

Next

/
Oldalképek
Tartalom