Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-30 / 202. szám

Interjú

1997. augusztus 30., szombat

Elsősorban nem a háborúban kell a védelem

„A harminc százalékos létszámcsökkentés ellenére növekedett a megyében a polgári védelem hatékonysága. Talán meglepő, de külföldön jóval nagyobb a szervezet elismerése, mint az országon belül” - állítja Istenes Sándor ezredes, a BM Polgári Védelem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Parancsnokságának vezetője. A 48 éves tiszt Újfehértón született, ott tanult az általános és a középiskolában. A katonai főiskola elvégzése után a Néphadsereg vezetői döntése alapján Jászberényben a tüzérségnél előbb üteg- parancsnokhelyettes lett, majd rátermettségének köszönhetően egy alegység vezetését is rábízták. A katonai akadémia befejezését követően Gyöngyösre vezényelték, ahol a hadosztálytörzs tüzérfelderí- tői beosztását látta el. Szülővárosához közelcsak 1982- ben tudott elhelykedni, Nyíregyháza egyik laktanyájának parancsnoka lett. A biztosnak tűnő állásnak végett vetett egy bécsi egyezmény, amely a rakéták leszerelését határozta meg. Megszűnt az alakulata, így 1987-ben a megyei polgári védelmi parancsnok helyettesévé nevezték ki. A ma már ezredes Istenes 1994 tavaszától másfél évig a megyei védelmi bizottság BM-referen- se, egyúttal a nukleáris baleset- elhárítási bizottság titkára volt, 1995 novemberétől megyei polgári védelmi parancsnok.- Az elődje azért kérte nyugállományba helyezését, mert elégedetlen volt a szervezet személyi, tárgyifeltételeivel. Ön ismerte a helyzetet, mégis elvállalta. Miért?- Kinevezésem után a koráb- binál nagyobb szabadságot kaptak munkatársaim a megyei- és a körzetparancsnokságokon. Számítok a kezdeményezésekre, közösen megbeszéljük a feladatokat meghatározzuk a célokat. Több önkormányzat vezetője, a megyei közgyűlés elnöke, megértvén helyzetünket és a szervezet rendeltetését, közel 10 millió forintos adósságunkat engedte el. Az országos parancsnok rendezte egy kollégánk csaknem félmillió forintos fizetés- elmaradását. Komoly feladatunk is volt: 1995 decemberében árvízi készültséget kellett elrendelni. Technikai eszközöket adtunk a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársainak. Az árvízi védekezés feladatait néhány millió forintból „megűsztuk”. Más megyében egy hasonló, rendkívüli helyzetben 100 milliós nagyságrendű összeget használtak fel. Az említettek, a közös feladatok összerázták az új vezetés alatt a kollégákat...- ...akiknek száma önök- I! nél is csökkent.- Másfél évvel ezelőtt 30 szá- zalékkal csökkent összeségében a létszámunk. A változás, amelyet emberségesen próbáltunk megoldani, nem a szakmai, hanem a kisegítő dolgozóinkat érintette. A körzetparancsnokságokon megszűntek a gépírói beosztások, és meg kellett válni a védett Vezetési helyünkre vigyázó polgári fegyKovácsvölgyi Zoltán Istenes Sándor polgári védelmi parancsnokkal beszélget-Ezek szerint ez Szabolcs- Szatmár-Beregben nem így

van...- A már említett tervekben részletesen kidolgoztuk a települések polgármestereivel közösen, hogy melyik községből hová mennek egy rendkívüli árvíz esetén a lakosok. A kitelepülök és a befogadók is tudják dolgukat. Ennél a feladatnál van egy érdekesség is: a beregi öblözetben néhány

település lakói árvíz esetén az országhatárt átlépve egy darabig ukrán területen haladva juthatnak el átmeneti otthonaikhoz, amelyek természetesen a megyében vannak. E kis kanyarról mindkét ország határőrei tudnak, egyeztettük velük a problémát, szükség esetén segítenek abban, hogy az érintettek a határt gyorsan átlépjék.- Az árvízről már beszélt. Milyen veszélyek fenyegetik még megyénk lakóit?- Az árvízre visszatérve: a megye 140 települése ár- és belvíz miatt veszélyeztetett. Több olyan üzem van, amelyben technológiai hiba vagy emberi felelőtlenség miatt akár ezrek is sérülhetnek meg súlyosan, és lehetnek halálos áldozatok is. Gondolok a tiszavasvári Alkaloida Rt.-re, a megyeszékhelyen a Prímagáz telepére, vagy a nyíregyházi Ag- roker-raktárra. El kell ismemi, hogy a cégek vezetői előzetesen mindent megtesznek a balesetek elkerülésére. Ennek ellenére előfordulhat üzemzavar, mint ahogy elő is fordult. A távollévő parancsnok helyett magam vezettem a katasztrófa felszámolását nyolc évvel ezelőtt, amikor Tiszavasváriban robbanás volt.

Az országban először telepítettünk ki bölcsődéseket egy vendéglátóipari egységbe. A megye 228 településéből 59 az országhatárhoz való közelsége miatt á legkisebb, IV. fokú veszélyezte- tettségi besorolást kapott, amely gyakorlatilag békében-nem is létezik' ez háborús fokozat.- Ez azt jelenti, hogy a polgári védelem háborúra készül?- A polgári védelem minden, az emberi életet és az anyagi javakat veszélyeztető rendkívüli esemény következményeinek a felszámolására készül. Ezek közül nem lehet kizárni a háborút, a szomszédos országoknál a polgár- háborút vagy a fegyveres konfliktusokat. Erre példa volt nem is olyan régen a romániai forradalom és a délszláv konfliktusok.- Beszélgettünk már veszélyforrásokról. Önök felkészültek a következmények elhárítására. És a megye lakossága?- Elsősorban a már említett békekatasztrófákra készülünk. A polgári védelm i törvény érteimé^ ben Szabolcs-Szatmár-Beregbcn tizenkétezren vannak beosztva különböző szervezetekbe. A

nagy, egész községekre kiterjedő gyakorlatok már nincsenek, remélhetőleg nem is lesznek. Nem akarjuk feleslegesen terhelni a lakosokat, és persze magunkat sem tudjuk nagyobb költségekbe verni. A felülről irányítás, a fönti mindent tudás a múlté. A települések polgári védelmi törzseit minden évben kiképezzük, „papíron” gyakoroltatjuk feladataik ellátására. A községekben, a városokban a polgármester, a parancsnok a felelős. Mi egy rendkívüli helyzetben szakmailag segítjük a munkáját. A döntés azonban az önkormányzati vezetőé. A különlegesen veszélyeztetett helyeken folyamatosan tájékoztatjuk a lakosokat a rendkívüli helyzetek magatartási szabályairól: Nyíregyházán havonta egyszer á kábeltelevízió szórakoztak tó csatornáján, Tiszavasváriban és Záhonyban URH-vezérlésű hangosító rendszerrel. Az említett eszközöket risztásra is használhat- juk a szirénákkal együtt. Munkánkat közel kétszázan, speciálisan képzett önkétesek is segítik. Megjegyzem, ez lehet a jövő útja, már csak azért is, mert arról beszélnek, megszűnik az általános hadkötelezettség. Nemzetközileg elismert kutyás sérült- és halottkereső, hegyimentő, rádiós, búvár, barlangász és elsősegélynyújtó alegységeink önkéntesekből állnak. A kutyásokat, búvárokat, barlangászokat egy katasztrófa esetén a világ bármely részére riaszthatják elöljáróink. A kairói házösszeomlás után a borsodi kutyás alegységet váltották volna a szabolcsiak - ha szükség lett volna rájuk.-A korábbi nagy gyakorlatok tehát a múlté. És a kisebb gyakorlások?- A már említett különleges alegységek, ha nem is itthon, de vettek részt gyakorlatokon. Két évvel ezelőtt Ungváron a kárpátaljai kollégák egy földrengést állítottak be alaphelyzetként. A szabolcsi fiúk és lányok a vendéglátók véleménye szerint európai szinten dolgoztak a felderítésben, a „sérültek” kimentésében és ellátásában. Ahogy kovercs őreinktől is. A vezetői stílusváltás következtében, a kedvezőbb munkahelyi légkörben kevesebben is meg tudjuk oldani a feladatokat. Jó helyet foglalunk el az országban munkánk alapján.

II -Mondja Ön...- Nemcsak én, elöljáróink is. Az utóbbi közel két évben két hivatásos kollégánk tanácsosi címet kapott, két közalkalmazott pedig munkatársit. Ez év márciusában a vásárosnaményi polgári védelmi körzeti parancsnokság a belügyminiszter csapat- zászlaját kapta meg. Nem régen Románia és Magyarország polgári védelmi parancsnokai megyénkben találkoztak. Azt is elismerésnek^ tartom, hogy Sza- bolcs-Szatmár-Bereget, az itteni szakmai munkát mutatták be a szomszéd kollégáknak.- Ha már a feladatokat említi, mit csinálnak a polgári védelem dolgozói napról napra?- Folyamatosan pontosítjuk a különböző rendkívüli helyzetekre kidolgozott terveinket, a veszélyforrásokat, az azok következményeinek felszámolásához szükséges technikai eszközök és anyagok helyeit. Szinten tarjuk ismereteinket, megtanuljuk a munkánkhoz szükséges újabb elméleti és gyakorlati fogásokat. Elemezzük a világ más országaiban történt katasztrófákat, és azt, hogyan számolják fel a külföldi kollégák azok következményeit. A lengyelországi árvíznél szinte értetlenkedve tapasztaltuk, hogy az érintett települések között nincs összeköttetés. Nem tudták, hogy az elöntött falvak lakóinak hová kell menniük.

rábban is említettem, elsősorban papíron gyakorlunk. Számítógépes szakemberünk egy évvel ezelőtt vett részt az ukrajnai Lvovban egy nemzetközi gyakorlaton, adatbázis- rendszerünket használták fel a kárfelszámoló munkában. Ez évben a megye védelmi szakemberei bekapcsolódtak egy csaknem egész Európát érintő közös munkába. A helyzetbeállítás szerint Finnországban atomerőmű-baleset volt. Jövőre Magyarországon lesz Pakson hasonló „üzemzavar”. Az ősszel az egész megyét átfogó árvízvédelmi gyakorlat lesz, valmint közös gyakorlásunk külön a román kollégákkal. Az ukrán pv-sekkel is terveztük, de egyelőre elhalasztottuk a közös gyakorlatot.- Beszélt feltételezett atomerőmű-balesetekről. Mostanában Pakson is volt egy kisebb üzemzavar. Milyen a háttérsugárzás a megyében?- A megyei parancsnokság éjjel-nappal ügyeletet tart. A szolgálatot ellátó munkatársunk naponta többször két, nagyon érzékeny műszerrel méri a háttérsugárzást. Mindenki megnyugvására mondom, a normálistól nem téréi a sugársáint.- A szirénázó tűzoltó-, mentő- és rendőrautók már megszokottak. Újabban polgári védelmi emblémával ellátott kisteherautót is láthatunk megkülönböztető jelzésekkel száguldozni...- Kialakítottunk e^y ve- sielyhclyzeli feídérílo csoportot jVFCS). Á parancsnokság nyolc kollégája kapott különleges felkészítést és vizsgázott le a tanultakból Budapesten. Egy Ford Tranzit kisteherautóval juthatnak ki a szakemberek a kárterületre. A jármű- ben a legkorszerűbb és legérzé■ kehyebb vegyi,, biológiai és súgárfelderítő,eszközök, mini meterológiai állomás, telefon és titkosítóval ellátott rádió-adóvevő, és temészetesen védőeszközök vannak. A VFCS- bc osztott munkatársaink a bejelentéstől számított egy órán belül a helyszínre' indulhatnak. Szükség ésetén egy másik autó utánuk viszi a konténerben összeállított kért mentesítő anyagokat, például egy felborult teherautóból kiömlött sósav közömbösítésére. Tervezzük, hogy egy hasonló konténerben műszaki eszközöket, feszítő, vágó szerszámokat állítunk össze.- Ez már kissé a jövő is. Akárcsak hazánk NATO- csatlakozása, amely talán nem sokat várat már magára. A polgári védelem színvonala megfelel-e az elvárásoknak?- A NATO-val eddig is szoros volt a szervezet kapcsolata országos és megyei szinten. Ezt a már korábban említett közös és a leendő gyakorlatok példázzák. Véleményem szerint az elvárásoknak eleget tudunk tenni, helytáll a polgári védelem a nyugati katonai szervezetben. A magyar polgári védelem munkája külföldön egyébként nagyobb elismerésnek örvend, mint hazánkban.