Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-27 / 199. szám

1997. augusztus 27., szerda Hazai krónika Miért nem tőlük tanulunk? Bürget Lajos jegyzete Mindig csodáltam, ma is csodálom az úszókat. Ered­ményeik is lelkesítők, de én sokkal többre tartom azt az utat, amit ezért az eredmé­nyért megtesznek. Gondoljuk el: tizenéves lányok és fiúk esztendőket töltenek el a víz­ben, a medencében. Küzde­nek a víz ellenállásával és saját magukkal. Néha elfá­radnak, unnak mindent, utál­ják a vizet, az úszást, össze­vesznek egymással, edzővel, aztán kibékülnek, és folytat­ják. Mert van céljuk, van hi­tük, van önbizalmuk, van ere­jük. Bárki elképzelheti, mit jelent naponta ezer és ezer métert úszni, szabályosan, a leghatékonyabban, minden erőt beleadva. És közben múlik a gyermek- és ifjúkor, de állandó az uszoda szemet rontó klóros vize, a stopper, a biztató és korholó szó, a részsiker és a kudarc. És ők csak róják a kilométereket, mert el akarnak érni valamit. És el is érik. Vajon miért nem tőlük ta­nulunk? Vajon miért a kishi­tűség a sajátunk? Vajon mi­ért nem tudunk kudarcból felállni, és újra a célért küz­deni? Ok a linkóci, pályán lődörgő, féltehetségű, de milliókkal megfizetett focis­tákkal szemben a rosszul dí­jazott sportolók. Akik viszont nem a pénzért úsznak. Ha­nem a bizonyításért, a sike­rért, az önbecsülésért. Hogy legyőzzék a vizet, magukat, az időt. A századmásodper­cekért küzdenek, és nem túl­zás, ha azt mondjuk: ettől függ az életük. Nem a bé­rük. Az életük, mely csak az elért eredménytől, a győze­lemtől lesz teljes. Megtanu­landó példázat ez mindőnk számára. Néztük, hogyan kúszik fel a magyar zászló a versenyek után. Hallgattuk a Himnuszt a kötelező könnyek közepet­te. Dicsértük őket, összeha­sonlítottuk másokkal. De nem tettük ezt saját magunk­kal kapcsolatban. Nem ve­tettük össze, hogy a mi győ­zelmünk miért marad el, ha elmarad, hogy miért nem tet­szik nekünk egy helyezés. Pedig győzelem, helyezés, egyszerűen az ember lelki és fizikai teljesítménye érté­künk igazi mércéje. Ezért biz­tatnám magunkat, hogy ta­nuljunk tőlük. Kitartást, hi­tet, erőt, türelmet, optimiz­must. Ameddig mindez hi­ányzik, nekünk aligha húz­zák fel a győzelmet jelentő lobogót. Fellángolt a földtulajdonvita G. Kirkovits István Az őszi politikai évad nyi­tányaként a Fidesz-MPP el­nöke, Orbán Viktor tegnap összefoglalta az aktuálpo- litikai kérdések pártja szerinti megvilágítását. Klasszikus magyar közmondást idézve, Orbán úgy vélte, hogy az SZDSZ illetékesének, Fo­dor Gábornak tegnapi tv- nyilatkozata egyértelművé tette a szabaddemokraták hozzáállását a sokat vitatott földkérdéshez. A pártelnök leszögezte: a volt művelő­désügyi miniszter interjújá­ból kiderül, hogy a kisebbik koalíciós párt számára elfo­gadható a külföldiek magyar- országi földtulajdonszerzése. Statisztikai adatokra hivat­kozva kijelentette, hogy 600 ezer hektár már most külföldi kézben van, de ez a föld- mennyiség még a jelenlegi szabályozások ellenére is el­érheti az év végére az 1 mil­lió hektárt. Orbán Viktor megfogalmazta, hogy a kor­mány által beterjesztett tör­vénytervezet az eddig illegá­lisan megszerzett földtulaj­dont is legalizálja. A Fidesz elnöke a brüssze­li kérdőívvel kapcsolatos magyar kormányjelentést idézte. Elmondta, hogy a ka­binet az 1994. évi, a földtu­lajdonszerzéssel kapcsola­tos törvényre hivatkozva Magyarországon kizártnak tartotta a külföldi jogi és ma­gánszemélyek földszerzését. A kormányjelentés szerint ezt a korlátozást az ezredfordu­lóig szükséges fenntartani. Orbán kijelentette, hogy a válaszok tükrében sem tar­totta az EU-problematikus- nak az itteni termőföld­kérdést. A jelenlegi tör­vénytervezetről úgy véleke­dett, hogy nem növeli a ma­gyarországi működőtőke nagyságát a külföldiek föld­szerzése. Ezt azzal is indo­kolta, hogy a jelenlegi sza­bályozás mellett is a ma­gyarországi beruházások a mezőgazdaságban növe­kedtek a legnagyobb nagy­ságrenddel, vagyis úgy, hogy a termőföldre érkező működőtőke nem kötődött a külföldi földtulajdonhoz. Orbán felhívta a figyelmet, a Fidesz mindenképpen ra­gaszkodik ahhoz, hogy ügy­döntő népszavazást írjanak ki termőföldről. Szükségesnek tartotta, hogy lehetőleg egy időben írják ki a NATO, és a föld­ügyben a népszavazást, s a kormány is támogassa az ál­lampolgárok véleménynyil­vánítási szándékát. Persze nem úgy, hogy Horn Gyula aláírást gyűjtsön a Blahán — mondta Orbán Viktor. A Fi­desz elnöke kifejezte remé­nyét a kétigenes eredmé­nyek elérésére. Glattfelder Béla, a Fidesz mezőgazdasági szakértője azt fejtegette, hogy a külföl­diek térnyerése a földtulaj­don-vásárlás terén robbanás- szerű földáremelkedésre is vezethet. A törvényterveze­tet bírálva szólt a szövetke­zetek gondjairól, hiszen a leg­nagyobb földbérlők mun­katerületét is veszélyeztet­hetik azok a külföldi vásár­lók, akik birtokolnák a ter­mőföldeket. Ez a tranzakció a föld nélküli vagyon, a gé­pek és berendezések érték- vesztéséhez is vezethet! Glattfelder kijelentette: az európai uniós csatlakozás­nak nem feltétele a földtu­lajdonszerzés engedélyezé­se. A szakértő képviselő fel­hívta a figyelmet, hogy a négy parlamenti ellenzéki párton kívül a Gazdakörök Országos Szövetsége, a ME­TES, és a Parasztszövetség is csatlakozott az aláírásgyűj­téshez. (Az Új Pest Megyei Hírlap nyomán) Fekete Tibor (Uj Kelet) Kedden ünnepélyes külső­ségek között adták át az új adó- berendezéseket, melyek segít­ségével nemcsak nagyobb tá­volságra jut el a jel, de jobb minőségű is lesz a vétel. A to­kaji adótorony épületében Ré­vész T. Mihály, az Országos Rá­dió és Televízió Testület elnö­ke, Hajdú István, a Magyar Rá­dió Rt. elnöke, Korda István, az Antenna Hungária Rt. igaz­gatóságának elnöke és Máté István, a műsorszóró vezérigaz­gatója közösen avatta fel a fel­újított létesítményt. Révész T. Mihály, az ORTT elnöke avatóbeszédében mél­tatta a médiatörvényt, és ki­emelte, sokan bírálták azt, még­is ennek eredménye a mostani felújítás is. Mint ismeretes, jelentős változások várhatók a műsorszórásban. Az elkövet­kező néhány éven belül több kereskedelmi adó is bekapcso­lódik az országos műsorszórás­ba, és a közszolgálati adók he­Hatházi Andrea (Új Kelet) Budapest a két világháború között divatfőváros volt, s ezt a különleges elnevezést szeret­né ismét megszerezni. Többek között erre törekszik a Magyar Divat Intézet is, hiszen immár 13. alkalommal rendezi meg augusztus 31. és szeptember 2. között a fővárosban a Budapes­ti Divatnapok Nemzetközi Szakkiállítást a BNV A és D pavilonjában. A kiállítás fő­védnöke Demszky Gábor, Bu­dapest főpolgármestere. A rendezvény szakmai jelle­gű, melyen lehetőség van az üzleti kapcsolatok kiépítésére, lye is megváltozik. A televí­zióadások földi sugárzásában például egy közszolgálati (MTV 1) és egy kereskedelmi adó vesz részt. A másik köz- szolgálati adó, az MTV 2 mű­holdra kerül, és.a már korábban is műholdról sugárzott közszol­gálati Duna TV-n kívül még legalább egy kereskedelmi adó kezdi meg adását az év végéig. A műsorszóró hálózat életében példa nélküli, hogy egy év alatt annyi új országos hálózat - szám szerint hét - épül fel, amennyi 1925 óta összesen. A rádióállo­másokon kívül Tokajban me­netkészek a kereskedelmi adók is, rajtuk tehát nem múlik az in­dulás. A jelenlévő szakembe­rektől úgy hallottuk, október közepétől hamarabb nem várha­tó rendszeres kereskedelmi adás Magyarországon. Régi panasza a megye távoli pontjain élőknek, hogy rossz minőségű mind a rádió, mind a televízió adása. Mostantól remélhetően ott is javul a vétel minősége. A Petőfi adó sugár­a következő szezon megrende­léseinek lebonyolítására. Há­romszáz cég 250 standját láto­gathatják a három nap alatt az érdeklődők, több mint ötezer négyzetméter beépített terüle­ten. A bemutatkozó cégek 14 témacsoportba szakosodtak, így megtalálható fehérnemű­től a ruhaipari gépekig min­den öltözködéssel, textíliák­kal kapcsolatos profilú vállal­kozás. A 32 külföldi kiállító 12 országból érkezett, az eu­rópai országok mellett Kolum­bia, India és Indonéziá is kép­viselteti magát. A háromnapos program ke­retében előadásokat hallgathat­zási körzete teljesen lefedi a megyét, míg a Bartók rádió a megye kétharmad részén lesz tisztán vehető. A többi terüle­ten is hallható majd az adás, csak nem olyan jó minőségben, illetve nem minden készülék­kel lehet sztereóvételt elérni. Egy közvélemény-kutatási adat szerint hazánkban az URH- s készülékek 35 százaléka nem alkalmas 100 MHz-es tarto­mány vételére. Megyénkben még ettől is rosszabb az arány. Itt csak a készülékek cseréje vagy kiegészítő adapter beik­tatása lehet megoldás. Ezen probléma enyhítését célozta meg a Magyar Rádió és az An­tenna Hungária Rt. közös rádió­ajándékozási akciója. Ennek lényege, hogy különböző tele­fonos játékok, rádióműsorok­hoz kapcsolódó kérdések meg­fejtéséért, illetve rejtvények megoldásáért kétnormás rá­diókészülékeket ajándékoz­nak. A kapcsolatfelvétel pedig a társadalom hátrányos helyze­tű rétegeit képviselő szerveze­tekkel garancia lehet arra, hogy segítségükkel a leginkább rá­szorulókhoz is eljussanak ezek a korszerű vevőberendezések. Ez a Magyar Rádió érdeke is. Az ünnepség végén a dísz­vendégek együtt helyezték üzembe a berendezéseket, és Hajdú István, a rádió elnöke megnyomta az adó indító­gombját. nak a szakemberek 1998 tava­szi-nyári szezonjának női és férfi-divat-irányzatairól, a jövő évi lakástextiltrendekről, vala­mint az 1998-as év tavaszi—nyári szezonjának eladási informáci­óiról. Idén első alkalommal tar­tanak Multimédia show-t. A har­madik nap szintén újdonság­ként jelentkezik, hogy bérmun­kabörzét tartanak, ahová már 56 magyar cég adta le jelentkezé­sét. Természetesen egy divatki­állításról nem maradhatnak el a divatbemutatók sem, minden nap három alkalommal élőben látható, mit ajánlanak a tervezők az 1998-as év tavaszi és nyári hónapjaira. \ Hírró'l li iirrc Palotai István (Új Kelet) Aki nem ismeri a politi­kaijátszmák háttérbirkózá­sait, és hajlik arra, hogy fel­tétel nélkül hitelt adjon egy politikus vagy egy po­litikai párt szavának, az bi­zony manapság könnyen a diliházba kerülhet... Ilyet még nem pipált a világ! Az önmagát szocia­listának, sőt szociálde­mokratának tituláló kom­munista utódpárt teljes gőzzel nyomja az országot a NATO felé. Akik még 10-15 éve habzó szájjal pocskondiázták ezt a szer­vezetet, most egyedüli megváltóként emlegetik. A „miért”-re pedig csak annyi a válaszuk, hogy „Ja, kérem, az akkor volt, ez meg most van.” A másik oldalon a NATO ellenzőinek sora: őskom­csik és ősszoedemek, zöl­dek és nyilasok, no meg a MIÉP. Együtt. Középütt a polgári pártok meg csak állnak, és bánatosan teker­getik a fejüket: most mit szóljunk? Tartsuk magun­kat a parlamenti „összi- genhez”?, csatlakozván ezzel Hornékhoz, vagy rúgjuk fel a hétpárti meg­állapodást, és álljunk be a NATO-t ellenzők táborá­ba? De hát hogyan? Miként tehetjük ezt meg, hogy ne legyünk hiteltelenek? El­végre a NATO maga is pol­gári-politikai ihletésű szer­vezet. Egy-két „zseniális” ötlet azért mégis ki-kipattan né­hány honatya fejéből, amint azt az MDF-es Póda Jenő példája is mutatja. Póda, szembeszállva pártja irány­vonalával, azt hangoztatja, hogy a magyarságra nézve roppant veszélyei lenné­nek, ha az anyaország ma­gyarjai a NATO kebelén belül, az elszakadt terüle­tek magyarjai pedig azon kívül tartózkodnának. Vé­leményem szerint — mind­azonáltal, hogy nem volna üdvös — mégsem lenne ez veszélyesebb, mint mond­juk a három évvel korábbi helyzet. Az ötlet azért is képtelen, mert egy ilyen indok némi „jóindulatú” csűrcsavarral úgy is kezelhető, mint be­avatkozás a szomszédok belügyeibe. Meggyőző­désem: NATO-tagságunk éppen hogy védelmet je­lent majd a trianoni magya­rok számára, mert aki min­ket bosszant, az a NATO-t bosszantja, az pedig „nem mindig tesz jót az egész­ségnek”. A nemet mondók tudato­san szemet hunynak két lé­nyeges tény fölött: neveze­tesen, hogy az általuk áhí­tott semlegességet a vilá­gon senki sem garantálná, akkor meg annyit ér, mint halottnak a pálcikás nyaló­ka. Másrészt pedig a mai nyugalmi állapot semmi­lyen garanciát sem nyújt arra, hogy néhány év múl­va kelet felől nem veszé­lyeztelik majd nemzeti szuverenitásunkat, márpe­dig akkor a NATO-tagság az egyetlen mentsvár. Mától jobb a vétel Új adóállomások Tokajban A mai naptól Budapest és Pécs után megyénkben is a korszerű 100 MHz-es (CCIR) frekvenciatartományban, tisz­tább hangminőségben hallgathatják a Magyar Rádió Petőfi és Bartók adóját. Akiknek ilyen vételre alkalmas készülékük van, azoknak érdemes a 92.7 MHz-es és a 105.5 MHz-es hullámhosszon keresgélniük, ugyanis itt található a fentebb említett két adó. Ez a két közszolgá­lati adó az év végéig még a régi hullámhosszon is fog­ható lesz, de már most érdemes szakemberrel megné­zetni a rádiókat, mert nem minden vevő alkalmas a nyu­gat-európai norma vételére. Divatnapok a fővárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom