Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02 / 179. szám

Az éltető anyatej Ha világra jön a csoda, az új emberkét rögvest a mama további életet jelentő melleihez szorítja. Az igazi egy­másra találás döntő élménye akkor jelentkezik mindkettőjük számára, mikor az anya saját testéből táplálhatja élete folytatóját, gyermekét. Augusztus elseje a szop­tatás világnapja. Már hetedik éve, hogy az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) nevéhez fűződő kezdemé­nyezéséhez csatlakozott a Magyar Védőnők Egyesü­lete is, hogy megrendezzék évről évre a szoptatási vi­lághetet, természetesen Anyatejjel címmel. Hazánkban a WHO meg­bízásából a nyolcvanas években végzett felmérés alapján a magyar anyukák 97 százaléka alkalmas a szoptatásra, többségük vi­szont már korán áttér a ké­nyelmesebb cumisüveges etetésre. A magyar édes­anyák mindössze 46,8 száza­léka szoptatja kisbabáját négy hónapos koráig. Szinte társadal­munkat nevezhetnénk „cumis- üveg-kultúrának” is, részben a bőséges tápszerválaszték miatt, részben pedig azért, mert az anyák természetes te­vékenységükre vagy nem ké­pesek, vagy nem hajlandók. Kutatók már számos mérés alapján bizonyították, hogy az anyatej tápláló és védő hatá­sát semmilyen más tejféleség­gel nem lehet helyettesíteni. Tehát az anyatej pótolhatat­lan, egészséges, higiénikus, mindig kéznél van és olcsó. Minden cseppjében létfontos­ságú táp- és immunanyagok vannak. Jó a gyermeknek és jó a mamának. Aki a miniszter egészségére vigyáz MTI-A névjegykártyáján ez áll: Stiller Mária, a Magyar Köz­társaság népjóléti miniszteré­nek felesége.- Igen, mivel a leánykori nevemet használom, így a hi­vatalos találkozókon a kártya átnyújtása után nem kell kü­lön bemutatkoznom.-Mi az, amiért néha elma­rasztalja férjét ?- Megdorgálom gyakran, hogy sajtótájékoztató előtt vagy a képernyőre kerülés előtt miért nem fésülködik meg. És az édesség imádata miatt is. Főleg a fagylaltot kedveli.- Szóval a magyar egészség­ügy első számú felelőse. Kökény Mihály népjóléti miniszter alak­jára a feleség vigyáz.- Az egészségére vigyá­zok! A munkája miatt sokat ül, keveset mozog.-A konyhában, a polcokon különféle fűszerek, teák meg kis üvegcsék, mint egy labo­ratóriumban. —. A lényegre tapintott, én ugyanis vegyészmérnök va­gyok, bár a „boszorkány- konyhámat” nem csak emiatt alakítottam így. Nagyon sze­retjük a finomságokat, és ami újdonság, azt megveszem.- Hogyan találkozott elő­ször a vegyészmérnök és a későbbi népjóléti miniszter?- Ez 1973-ban történt. A Kőbányai Gyógyszerárugyár­ban (ma Richter Gedeon Rt.) dolgoztam a gyógyszeralap­anyag-technológiai fejlesztési laboratóriumban. A gyárban ha­tékonyan működött egy turista- szakosztály, melynek a kirándu­lásaira én is jelentkeztem. Egy ilyen kirándulásra a vezérigaz­gatónőnk elhozta a fiát és bemu­tatta, Kökény Mihálynak hívták.- Mikor váltott ?- Néhány évvel ezelőtt kap­tam egy állásajánlatot, egy ak­kor még ismeretlen szakterüle­ten. Itt a saját ötleteimet is meg­valósíthattam. Otthoni beteg­ápolási gyakorlatot alakítottunk ki. Szeretek az emberekkel fog­lalkozni. És persze örülök a vál­tozatosságnak, meg annak, hogy ez nem „magányos” mun­ka, mint a laboratóriumi, hanem mozgalmas.- Rossznyelvek nem mondják, hogy Önnek alakították ki a be­tegápolási szolgálatot? —Nem tudok róla. A szakmai feladatot egyébként is szakem­ber végzi, én a szervezéssel fog­lalkozom.-A miniszterférj zsúfolt hiva­talos programjai miatt nem érzi olykor a magányosságot? —Nem, tartalmas életet élünk, még ha repül is az idő, ha együtt vagyunk. Olyan ritka, amikor esténként el tudunk menni va­lahová. Ez a hét ilyen. A férjem 9 körül hazaér és jut időnk a ba­rátainkra. Ezen a héten minden este elugrunk valakihez. Most elégedett is vagyok! Bőrbaj, nagy baj A fogorvosi rendelő után ta­lán a második helyen áll a legkevésbé szeretett egész­ségügyi intézmények között a bőr- és nemibetegségeket gyógyító orvosi szolgálat. Szégyelljük, ha ilyenfajta kórságban szenvedünk, pe­dig - mint minden betegség­nél - ekkor is a legkönnyeb­ben csak akkor szabadulha­tunk meg bajunktól, minél előbb felkeressük a legilleté­kesebb hozzáértőt. Dr. Sza­bó Pé/erosztályvezető főor­vost, megyei szakfőorvost, az orvostudományok kandi­dátusát, az amerikai bőrgyó­gyászati akadámia tagját kérdeztem a leggyakoribb nyári bőrbajainkról. Hatházi Andrea (Új Kelet)- Minden időszaknak meg­vannak jellegzetes bőrbetegsé­gei. Egészen más betegségek­kel találkozunk télen, mikor hideg van, ekkor a lábak hideg­ségével, érszűkületével kapcso­latos bőrbetegségek kerülnek előtérbe. A nyári időszak talán a legjobban kedvez a bőrgom­báknak, fertőzéseknek. A Nap okozta problémáknak is egyre nagyobb jelentősége.- Sokat hallottunk már a Nap káros sugarai ellen védelmező ózonpajzs vékonyodásáról. Or­vosi szemmel láthatók-e már nyomai annak, hogy nem „ugyanaz a Nap” süt le ránk, mint tíz évvel ez előtt?- Erre nagyon óvatosan kell válaszolnom. Fizikusok méré­seivel lehet csak igazolni. Most vettem részt Ausztráliában egy konferencián, ahol beszámol­tak olyan mérésekről, amelyek már több helyen a ózonréteg el- vékonyodását igazolják. Az biztos, hogy nagyon sok bőr­károsodással találkozunk. A földünket érő Napból szárma­zó energia harmincezerszer ak­kora, mint a földből kibányá­szott szénből, olajból vagy az eltüzelt fa által a felszínre és fel- használásra kerülő energia. A Nap sok betegségre rossz ha­tással van, csükkenti a bőr ellenállóképességét, de emellett például a tüdőbetegeknek, ví­rusos betegségekben szenve­dőknek kimondottan káros. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy sokkal több a pozitív hatássa, elég, ha csak a D-vita- min szükségletünket említem.- Sokan panaszkodnak, hogy napozáskor előjön az egész év­ben problémát nem okozó her­peszük.- Nagyon jó példa, hiszen ez is a szervezet védekezőképes­ségének gyengeségét igazolja. Az autoimmun betegségek cso­portja egy részének sem tesz jót a napozás. A szervezet saját el­lenállási rendszerének károso­dása a bőrön például pillangó alakú világos foltok formájá­ban jelenik meg, amely a bőr bámulásával mind jobban lát­szik. Van, mikor a Nap hatásá­ra kis viszkető pattanások jön­nek elő, ami szintén kellemet­len. Egyre több fiatalon látható sajnos a „fehérfolt” betegség, azaz a vitiligó, amely főleg a nyári időszakban okoz sok gon­dot. Erre viszont már nagyon jó módszerek állnak a rendelkezé­sünkre, de sajnos nagy türelmet is igényel a foltoktól való sza­badulás. Van egy bőrgombásodás, amely kis foltokban jelenik meg, különösen esztétikai kel­lemetlenséget okoz. Ez nyakon, háton a napozás után jobban látszik, sőt kellemetlen viszke­tést is okoz. Ennek valójában nem a nap az okozója, hanem a bőrben megtelepedett gomba elpusztítja a hám pigmentrend­szerét, és a lebarnult területen ezek a „színtelen” foltocskák sokkal szembetűnőbbek, hi­szen nem bámulnák le.- Mit tehetnek azok a bete­gek, akiken már megjelentek az előbb említettbetegségek jelei?- A legegyszerűbb tanácsot a legnehezebb betartaniuk. Ke­rüljék a napot! De mindenkép­pen használjanak napvédő kré­meket. Semmi esetre sem aján­lom az otthoni kezelést, hiszen a szakorvosok is nehezen tud­nak segíteni ezeken a problé­mákon.- Sokkal általánosabb a nap­égés.- Még mindig szinte virtus­ból azon versengenek a nyara­lók, hogy szabadságukról ki tér vissza barnábban. Reggeltől estig süttetik, égetik bőrüket a Nappal. Mondanom sem kell, hogy ezzel nagyon nagy kárt okoznak a bőrüknek. Az egész napos napfürdőzés után a bőr húzódik, ég, éjszaka az illető nem tud aludni, s legjobb eset­ben megússza a bőr lehámlásá- val. De előfordulhat a hólyagos égés is. Vannak gyógyszerek, amelyek nagy mértékben fo­kozzák a nap hatását, s a vi­szonylag megfelelő mennyisé­gű napozás mellett is égés ala­kulhat ki. Ilyen például az amúgy nagyon jó hatással bíró Doxycyclin, némely nyugtató vagy vérnyomáscsökkentő. Ha már megtörtént a napégés, na­gyon jót tesz, ha az általános, minden háztartásban megtalál­ható rázókeverékkel kenik be a sérült bőrfelszínt. A Pantenol spray vagy a Hidrokortizon kenőcs is megfelelő a kezelés­re. Ha nagy a probléma, min­denképpen az orvos a megol­dás. Egyes, külsőleg, a bőrre al­kalmazott olajok is fokozzák a nap erejét. Ilyen például a bergamott- vagy a citromolaj. A növények közül hasonló ha­tással bír a petrezselyem. Szin­te hihetetlen, hogy a kertjében ténykedő a növények hatására és a Nap égető sugaraitól sok­kal hamarabb leég, mint a más környezetben tartózkodó egyén. De ez a fűben járkáló, heverő napozókra is érvényes. A túl­zott napozás a bőr öregedését is fokozza. Elképzelhető, hogy egy hatvanéves egyénnek, aki mindig kímélte a bőrét, keve­set volt direkt napsütésben, „fi­atalabb” bőrképe lesz, mint egy harmincévesnek, aki állandóan a tűző napon tartózkodott, pél­dául útbetonozással foglalko­zott, ez utóbbi esetben a kát­ránygőz is károsította a korban fiatalabb egyén bőrét. Az „öre­gedett” bőr elveszti selymessé- gét, piszkos szürkés lesz, mély ráncok alakulnak ki rajta. A bőrrák az előző állapothoz hasonló elváltozásokat mu­tat.- A bőrrák kialakulásá­ban is a Nap a ludas?- Elsősorban a Nap okol­ható érte, természetesen nem kizárólagosan. Két tí­pusra bontható: alapsejtes rák és a laphámrák. Az előző a jobb, míg az utóbbi a rosszabb indulatú megje­lenése. Az alapsejtes rák elsősorban az arcon és az orron helyezkedik el. Na­gyon egyszerű módja van, hogy eldöntsük, bőrrákról van-e szó. Ha egy seb he­tek, sőt hónapok alatt sem akar begyógyulni, biztosan rák alakult ki. A bőrrák Ma­gyarországon is a leggyak­rabban előforduló ráktípus. Egy öregek otthonában végzett felmérés alapján, melyet a disszertációmhoz készítettem, megállapítha­tom, hogy az emberek kö­zel húsz százaléka nem tu­dott a bőrrákjáról. A lap- hámsejtes rák jóval veszé­lyesebb. Ez a kézháton, a fülön és az ajkakon jelenik meg. Régebben az ajkon előforduló rákot a pipások rákjának is nevezték. Ez át­tétet adhat, így sokkal ve­szélyesebb, és a beteg ha­lálát is okozhatja.-Milyen napozási szabá­lyokat állítana a szakember ?- A napozás időtartama függ a bőrszíntől, az idő­szaktól, melyik földrajzi hosszúságban, tengerhez közel vagy a hegyekben napfürdőzünk, ahol sokkal erősebb a napfény, mivel tisztább a levegő és vissza­verődik a sugár a vízről, il­letve a magashegységekben a hóról. Érdekes adat, hogy sokak védelemnek vélik az árnyékos fa alatti részeket, pedig a napfény 50 száza­léka ide is behatol. Az iga­zi jó napozó már kora ta­vasztól néhány percről fo­kozatosan emeli a napon töltött időt, hozzászoktatja bőrét a sugarakhoz, és ál­landóan fényvédő krémet használ. Ezt a legcélszerűbb már negyed- vagy fél órá­val a napozás megkezdése előtt a bőrre kenni, s körül­belül két-három óránként megismételni. Lehetőleg a délelőtt 10 és délután három óra közötti időszakot a déli népeknél jól bevált sziesz­tával, a hűvösben töltse mindenki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom