Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-23 / 196. szám

1997. augusztus 23., szombat // Nyírségi Ősz Százhatvan éves királyi privilégium Nyíregyháza százhatvan éves királyi pri­vilégiuma alkalmából a Nyírségi Osz-ren- dezvénysorozat központi ünnepi program­jaként a Sóstó-erdei Szabadidó' Parkban au­gusztus 31-én Göncz Árpád köztársasági el­nök fővédnökségével tarják a II. Mesterre­mek Országos Kézműves Pályázati Kiállí­tást és Konferenciát, továbbá a 25 éves Nép- művészeti Stúdió és a 15 éves Népművészeti Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének népművészeti kiállítását, a kéz­műves mesterek bemutatóját. Az egynapos ünnepi programban még számtalan művésze­ti ág gazdagítja műsorával a rendezvényt. Mesterremekek Pályázatot hirdetet a népművészet midnen ágában Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgáremsteri Hivata, a Magyar Mű­velődési Intézet, Népművészeti Egyesület Szövetsége, a Váci Mihály Művelődési Köz­pont és Gyermekcentrum, valamnti a Nép- művészeti Egyesüelt megyei Szervezete. A díjat Nyíregyháza Önkormányzata alapí­totta. Nyírfaág plakettet adományznak szak­áganként annak az alkotónak, aki a „leg­szebb” remekbe szabót talkotást adja be. Nyírfaág oklevelet azok az alkotók kapják, akik remekbeszabott alkotást nyújtanak be pályázati munkaként. Az alkotásokat au­gusztus 31-én délelőtt nyolc és kilenc óra között kell beadni a Szabadidőparkban. A zsűrizés után a munkákat bemutatják a Mesterremek Kiállításon. A kézművesek is találkoznak Ötödik alkalommal ren­dezi meg a Népművészeti Stúdió és a Népművészeti Egyesület Nyíregyházán a Nemzetközi Kézműves Ta­lálkozót a Nyírségi Ősz ren­dezvénysorozat keretében. A Váci Mihály Művelődési Központban szlovák etnikai kiállítás várja az érdek­lődőket. Nemzetközi szak­mai konferenciát is tartanak meghívott alkotók részvéte­lével. Szombat reggel nyolctól este hét óráig nagyszabású kirakodóvásárt tartanak. A Nemzetközi Fúvószenekari és Majorette Találkozóhoz, valamint a Nyírségi Ősz Karneváli menetéhez, a kül­földi néptáncegyüttesek Nemezti Napjához és a Kos­suth téri non-stop program­hoz nagyszerű vásári han­gulatot adnak a vásározók. Gyerekek és felnőttek egya­ránt kellemesen tölthetik el szabad idejüket. A Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum és a Nép- művészeti Egyesület me­gyei szervezete szombat délután két órakor tartja a Nemzetközi Kézműves Ki­állítás megnyitóját a mű­velődési központ kamarater­mében. A kiállítást Csabai Lászlómé polgármester asz- szony nyitja meg. A kiállítás anyagát Borbély Jolán etnog­ráfus, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa mutatja be. A rendezvényen részt vesz­nek Nyíregyháza testvérvá­rosának képviselői. Az angli­ai St. Albansból Margaret Morton csipkeverő munkáit, a csehországi Vamberkből a csipkemúzeum alkotásait, va­lamint a lengyel Rzeszów területéről a Wojewódzky Dom Kultury és a szlovákai Eperjesről a kézműves iskola vert csipkemunkáinak javát láthatják. Hazai résztvevői is vannak a kiállításnak. A kis­kunhalasi „Csipkeházból”, a kiskunhalasi Kézműves Isko­la kézműves szakiskolájából is érkezett gyönyörű munká­kat is megtekinthetik. Tibor- szállásról Hadadiné Oláh Jú­lia hozta el alkotásait, a te- lekgerendási Szlovák Etnikai Kiállítás anyagait is láthatják Nyíregyházán, a Nemeztközi Kézműves Kiállításon. A kiállítás megszervezése dr. Puskásáé Oláh Júlianna, a Népművészeti Egyesület megyei titkárának munkáját dicséri. Fazekas és ijászmester Cserépmázas edényeket, sótartókat, csuprokat kínál a Kossuth téren Orvos József- né. A hagyományos népi mintákhoz és színekhez ra­gaszkodik. Körülállják, meg­csodálják portékáit, s ő büsz­kén mutatja valamennyit. El­mondja, melyikben lehet töl­tött káposztát tartani, melyik­ben érdemes tejet altatni. Bátran lehet mikrohullámú vagy hagyományos sütőbe tenni a régi korokat idéző edényeket.- Negyvennyolc évesen kezdtem tanulni a fazekas mesterséget - mondja. - Ko­rábban a vendéglátásban dol­goztam, belefáradtam a mun­kámba, így szívesen tanultam újat. A lányommal együtt há­rom éven át jártunk tanfo­lyamra, majd korongot és ke­mencét csináltattunk, s ma­gunk kezdtünk különböző fa­zekakat készíteni. Nem kön­nyű és nem tiszta tevékeny­ség, de megéri. Boldog va­gyok, amikor egy-egy szép munka kerül ki a kezem kö­zül. Vásárról vásárra járok és sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy mindig tudjunk újabb és újabb termékeket bemutatni és kínálni. Télen otthon tevé­kenykedünk, a jó idő bekö­szöntővel az országot járjuk. Azonos díszítő motívumokat használunk, így a háziasszony­ok később is megismerik al­kotásainkat. Darabjaink kö­zül egy-egy darab is használ­ható, több különböző edény pedig együttest alkothat. A régi használati tárgyak újra divatosak, örülök, hogy sokan értékelik munkánkat. Bőrt és ékszereket, gyöngyből fűzött láncokat és íjakat áru­sít Balogh Gyula tiszaújvárosi kézműves mester. Sokan meg­csodálják, ahogyan a húrt húz­za a a honfoglalás kori fegyver­re. Különösen a fiúk állják kö­rül, de a lányok közül is sokan vannak körülötte.- Az íjkészítést egyik bará­tomtól tanultam - mondja, miközben megigazítja a fején kecskebőrből készült süve­gét. — Érdekel a honfolalás kora, sokat tanulmányoztam az akkoriban használt tárgya­kat. Néhányan megkérdezték, miért nem eredeti nyersanyag­ból készítem, csontból és marhaszarvból. Sajnos, akkor eladhatatlan lenne, az embe­rek így is nehezen húznak ki a zsebükből nyolc-tizenöt- ezer forintot. Inkább sokakat érdekel az íj, nézegetik és kipróbálják. Ezt sportolás­ra is használhatják, hiszen erős, tartós szerszám. A millecentenáriumi ünnep­ségsorozat alkalmából töb­ben felfigyeltek a régi tár­gyakra, fegyverekre. Előbb csak kedvetelésből kezdtem foglalkozni a népi kismesterségekkel. Kezdet­ben gyöngyöt fűztem, majd megtanultam borozni, neme­zeim és íjászkodni. Régen nem voltam szabadságom, számomra felüdülés, ha visz- szavonulhatok és készíthe­tem régi-régi eszközeink mai repfordukcióját. Tervem, hogy egyszer olyan íjat ké­szítsek, mint amilyet őseink használtak. Természetesen az csak mutató lesz, hiszen senki sem tudná megfizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom