Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-18 / 192. szám

Megfelelő hivatal Az önkormányzatoknak egyre több feladatot írnak elő a törvények, így a polgármesteri hivatal munkatársa­inak feladatai komplexebbé válnak. A változások, az új kihívások ellenére Nyíregyháza jegyzője összes­ségében szakmailag jónak ítéli a városháza dolgo­zóinak munkáját. Munkatársunktól A megyeszékhely jegyző­je, dr. Fazekas János a Ma­gyar Szocialista Párt Nyír­egyházi Szervezetének pén­tek esti közéleti fórumán ér­tékelte a nyíregyházi önkor­mányzat közel hároméves munkáját. Beszámolójából kiderült: 1990 után néhány évig az előző közgyűlésnek nagyobb volt a mozgástere, mert a jelenleginél jóval ke­vesebb törvény határozta meg az önkormányzatok munkáját. Napjainkban már a túlszabályozás a jellemző. A közgyűlési előterjesztések száma is megnövekedett. Az önkormányzati választások óta 2200 oldalt tesz ki az ülések jegyzőkönyve. A vá­rosatyák évente ötven rende­letet hoznak meg, illetve módosítják a korábbiakat. Az előterjesztések növeke­dése miatt fokozott teher há­rul a polgármesteri hivatal apparátusára, amelynek fel­adatai ellátásához egyre in­kább komplex gondolko­dásmódot kell kialakítania. Évente 100 ezer szociális ügy kerül a „hivatalnokok” asz­talára, közel két harmadában határozatot kell hozni. Mind­ezek ellenére az önkormány­zati vezető szakmailag jóra, négyesre értékelte az appará­tus munkáját. Ennél valami­vel gyengébb minősítést ad­tak Nyíregyháza lakói a köz­vélemény-kutatásokban. A jegyző szerint a kép­viselő-testületi ülések kellő nyitottságot kapnak a váro­si és a megyei sajtóban. A zárt üléseket nem a titkoló­zás, hanem a személyiségi jogok védelme és gazdasági megfontolások miatt tartják. Dr. Fazekas János utalt arra is, hogy a jelenlegi önkor­mányzat az előzőtől komoly terheket örökölt. A város adósága 1994 végén egymil- liárd forint volt, közel 400 millió forint többletkiadást jelentett az F kategóriás pe­dagógusok ügyének a rende­zése. 1997. augusztus 18., hétfő Holtig tanulva Tudósítónktól ___________ Új ra jól sikerült a régiség­börze és -vásár Nyíregyhá­zán, amit szombaton és va­sárnap tartottak az Iskola ut­cai autóparkolóban. A gyűj­tőkön és kereskedőkön kívül szép számban voltak érdek­lődők és nézelődők is. Rendkívül színes és válto­zatos volt a felhozatal a rég­múlt tárgyaiból, amikből az órák, a porcelánok, a szobrok, a képek és a lámpák között jó néhány érdekesség is akadt. A képek közül kiemelke­dett két Várady J.- és egy-egy Lehner Ödön- és Berkes-kép. Negatív szenzáció is volt, mert egy szép mívű tűzara- nyozott ébenfa „empire” ék­szeres dobozt (mely képün­kön is látható) egy magát szakértőnek nevező gyűjtő modern indiai dobozkának titulálta. A dobozka külön­ben Henri Dunant - a Nem­zetközi Vöröskereszt megala­pítójának - emléktárgyai kö­zül származik. Úgy látszik, hogy a régi tár­gyak ismeretéből van még mit tanulni a „halandóknak” is. A következő vásár október 18-án lesz ugyanezen a hely­színen. Nem üres a kassza K. Z. (Új Kelet) A nyíregyházi önkor­mányzat bevétele 1997 első félévében 55,4 száza­lékra sikeredett, ezen be­lül az intézményi üze­meltetési bevételek 47,5 százaléka teljesült. Az önkormányzat sa ját mű­ködési bevétele 46,7 szá­zalék volt, amely az idő­arányoshoz viszonyítva közel 60 millió forint ki­esést jelent. Mindezeket a nyíregy­házi polgármesteri hiva­tal pénzügyi szakembe­rei állapították meg az első félévi gazdálkodást értékelve. A városnak az évközi likviditási gondok ellenére sikerült meg­őriznie hitel- és fizető- képességét. Az önkor­mányzat a költségvetés többszöri módosítása után ez évben 9 milliárd 795 milliót számolt, ed­dig 5 milliárd 424 millió forint folyt be a város kasszájába. Ez 55,4 szá­zalékos teljesítést jelent. A kiadási oldalon 4 mil­liárd 769 millió forint az egyenleg, amely 48,7 százalékos arányt mutat. Az adatokat böngészve kiderül, hogy a pénzügyi befektetések bevétele, amelyet 220 millió fo­rintra terveztek egész évben, már az év első hat hónapban 10 százalékkal több volt. Oka: közel 240 millió forintos értékben értékesítettek kárpótlási jegyet, értékpapírt és részvényt. Nagy a lema­radás eddig a környezet- védelmi és műemlékvé­delmi bevételeknél, ahol a 737 milliós előzetes kalkulációból június vé­géig csak 12 millió forint „jött össze”. Az év elején 40 millió forintra taksált címzett támogatásból az első hat hónapban egy fil­lér sem érkezett meg. A helyi adóknál a módosí­tott előirányzathoz ké­pest 38,8 százalékos a teljesítés, 113 milliót meghaladja a kiesés. A pénzügyi szakemberek szerint a hiány realizá­lódni fog az év végéig. A kiadási oldal számai arról tanúskodnak, hogy a 7 milliárd 934 milliós éves működési kiadások­nak az első félévben már 52 százalékát, a kamat- fizetésnek pedig az 58 százalékát teljesítette az önkormányzat. Az időa­rányoshoz képest lénye­ges lemaradás tapasztal­ható a felújításoknál (25 százalék) és az intézmé­nyi beruházásoknál (26,4 százalék). Az előbbi tétel­nél ugyanis az előző év­ről áthúzódó, illetve az életveszélyes állapot el­hárítására irányuló fel­újítások valósulhattak meg. Az önkormányzat visszafizette az első fél­évben az egyik pénzin­tézettől felvett 100 millió forintnyi kölcsöntőke- kötvényhiteít. Külföldi együttesek a Nyírségi Őszön Felkutatják és bemutatják a folklórművészetet Munkatársunktól A Nyírségi Ősz karneváli fel­vonulását követő gálaműsorá­ban augusztus 23-án, szomba­ton délután Nyíregyházán, a Kossuth téren olasz, portugál, szlovák és török művészeti csoportok is részt vesznek. Az itáliai Sicilia Bedda folklór­együttes 1993-ban alakult meg. Kötelékeiket a hagyományok­ban keresik, feladatuknak tart­ják az ősi szicíliaiságuk meg- elevenítését. Ennek érdekében nemcsak szűk hazájukban vesz­nek részt társadalmi-kulturális rendezvényeken, hanem egész Olaszországban. A Sicilia Bed­da előadásaiban mindig hasz­nálta a térségre jellemző ha­gyományos népzenében sze­replő hangszereket: a nádból készült lágy hangzású fris- calettut, amelyet a zenészek gyártanak maguknak, a hajlí­tott fémdarabból elkészített maranzanót és a bummulu nevű mély hangú fúvós hang­szert, ami nem más, mint egy művi díszítésű vizeskorsó. * * * A másik olasz együttes Min- turno város folklórtársulata. Repertoárjukon vidám lendü­letes népi játékok, szenvedé­lyes szerelmes énekek, a XIV- XV. századra visszanyúló ritu­ális ünnepi énekek és táncok szerepelnek, amelyek a vallá­si, aratási rituális, vagy törté­nelmi eseményekhez kötőd­nek. Műsorszámaikat tradicio­nális, a nőknél gazdagon csip­kézett, hímzett piros-fehér-fe- kete színösszeállítású népi öl­tözetben adják elő. Kísérő ze­nekaruk, a Bandierai Ducato di Traetto 1995-ben alakult. Nép­zenei kultúrájuk a közönséget magával ragadó szüntelen, rit- musos dobolásra épül. A Min- turno Folklór Társulat hitval­lása: „Célunk az, hogy a mai fiataink, a mai tanítványok legyenek az ő fiák mesterei, és a ma még elevenen élő hagyo­mányaink ne merüljenek fele­désbe, és ne tűnjenek el az idő múlásával”. *** Portugáliából az 1976-ban alapított Jogaris de Gogim népegyüttes érkezik, amely tu­lajdonképpen szabadidős kul­turális csoport. Tevékenysége­ik között található a folklór mellett a sport, a könyvtárlá­togatás és a gyermekvédelem. A folklórcsoport a néptáncok, -dalok, ruházat, valamint két portugál megye egyéb hagyo­mányait ápolják. A sportban a legfőbb a labdarúgás, de a cso­port tagjainak lehetőségük van az úszásra, kerékpározás­ra, atletizálásra és asztaliteni­szezésre. A szlovákiai Eperjesről a Tatrín Zeneegyüttes lesz Nyír­egyháza vendége. A tramp- zenével foglalkozó turista ze­necsoport 1942-ben alakult. Egy évvel később - új tagok­kal bővülve — a 15 fős csoport mandolinegyüttesként lett is­mert. Később ének- és tánccso­porttal gazdagodott a csapat. A művészek 1968 óta az eper- jeskei szakszervezeti kultúr- ház szerves részeként működ­nek. Öt éve a város nyugdíjas­klubja ad helyet a gyakorlás­hoz, amelynek már 16 tagja van. Nyíregyházi fellépésükön tramp-, turista- és népi éneke­ket, valamint világhírű sláge­reket adnak elő. * * * Törökországból az 1984- ben alapított Tufag Néptánc­együttes produkcióját láthat­ják az érdeklődők. A csoport tagjai, a táncosok és a táncot tanulók száma évről évre nő. A Tufag festészeti és fotóki­állításokat is rendez, színhá­zuk a műveszeti és kulturális nyílt vitafórumoknak is he­lyet ad. Több mint tíz éve szerveznek rendszeresen nemzetközi folklórtalálkozó­kat, amelyen ismertebbé te­szik Törökországot, és le­hetőséget adnak a különböző államok kultúrájának bemu­tatására. Nyíregyháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom