Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-15 / 190. szám
Hazai krónika 1997. augusztus 15., péntek Lezárult a hat és fél évig tartó rágalomhadjárat Dr. Torgyán József rendkívüli sajtótájékoztatója Torgyán József nem végzett az ügynöktörvény hatálya alá eső tevékenységet, és nem volt tagja a jogszabályban megjelölt szervezeteknek - derül ki az egyes fontos tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottság július 31-én hozott határozatából. Átvilágításának eredményét az FKGP elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján hozta nyilvánosságra. A pártelnök elmondása szerint ezzel lezárult az ellene hat és fél éve folyó rágalomhadjárat, amely véleménye szerint az évtized rágalmazási ügyeként értékelhető. A politikus úgy ítélte meg, hogy Kuncze Gábor a továbbiakban nem maradhat a helyén, mivel - elmondása szerint - a belügyminiszter azzal a megjegyzéssel küldte át a szükséges dokumentumokat az átvilágító bíráknak, hogy azok Torgyán József ügynöki múltját bizonyítják. Amíg Kuncze megtartja miniszteri, illetve pártelnöki posztját, a Független Kisgazda- párt semmilyen kapcsolatot nem kíván fenntartani a Szabad Demokraták Szövetségével. (MTI) Az alábbi dokumentumot dr. Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke bocsátotta lapunk rendelkezésére, és hozzájárult annak teljes terjedelemben való közléséhez. s Az Egyes fontos tisztségeket betöltő személyeket Ellenőrző HL Bizottság 00/8011/1997/1Z. Az Egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló többszörösen módosított 1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 5. paragrafusának (1.) bekezdésével létrehozott III. sz. Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 1997. évi június hó 19., július 21., és július 31. napjain megtartott zárt ülések adatai alapján meghozta a következő határozatot. A Bizottság megállapítja, hogy dr. Torgyán József, aki Mátészalkán 1932. év november hó 16. napján született, anyja neve: Papp Erzsébet, 1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 60/A. szám alatti lakos a Törvény 1. paragrafusában meghatározott tevékenységet nem végzett, az ott megjelölt szervezeteknek tagja nem volt. A határozattal szemben annak közlésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságnál lehet keresettel élni, és a döntés hatályon kívül helyezését kérni. Indoklás: A Bizottság a Belügyminisztérium irattárából beszerzett úgynevezett 6-os karton, a B dossziéban elfekvő iratok, dr. Torgyán József, valamint......................tanúk vallomásai és a zárt ülések adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Dr. Torgyán József az 1956-os forradalom idején az Újpesi Forradalmi Bizottság propagandabizottságának vezetője volt, és aktívan tevékenykedett egyéb, a forradalmat segítő megmozdulásokban. A forradalom leverése után az előzőekben írt tevékenységét bejelentették a IV. kerületi Rendőrkapitányság politikai nyomozó alosztályának. Az ügyekben eljáró ..........................rendőr főhadnagy a beszerzett információkat büntető eljárás megindítására nem tartotta elegendőnek, ahhoz azonban igen, hogy a büntetőeljárás megin dításával történő fenyegetéssel nevezettnek ügynöki munkára történő beszervezésére tegyen javaslatot. Beszervezését 1957. október 31-e és november 4-e közötti időben...........rendőrszázados, a IV. kerületi politikai alosztály vezetője kísérelte meg. Nevezettet kezdetben tanúként, majd a lélektani nyomás fokozása érdekében később gyanúsítottként hallgatták ki. Ennek során előbb tanulmányai folytatásának megakadályozásával, biztonsági őrizetbe vételével, majd büntetőeljárás megindításának kilátásba helyezésével is megfenyegették. Dr. Torgyán József ügynöki tevékenység végzésére azonban sem írásban, sem szóban nem vállalkozott. Mindezt arra hivatkozással utasította el, hogy ilyen tevékenység végzése lelkiismeretével összeegyeztethetetlen lenne. Nevezett ezen magatartása ellenére ................. alosztályvezető olyan jelentést készített, mely szerint dr. Torgyán József írásban ugyan nem, de szóbelileg ügynöki tevékenységre vállalkozott. Egyidejűleg elrendelte - dr. Torgyán József tudta nélkül — ügynökké történő nyilvántartásba vételét és Szatmári Lajos fedőnévvel való ellátását. Utasítást adott a nyilvántartásba vételhez szükséges és azt bizonyító, úgynevezett 6-os karton kiállítására, valamint a B és M dossziék megnyitására. A szóbeli vállaláshoz nem szerezte be - az ide vonatkozó parancsoknak megfelelően - a beszervezést engedélyező vezető.................alezredesnek, a Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya vezetőjének ez esetben elengedhetetlenül szükséges engedélyét. SZIGORÚAN T1TK()S’ (érvényes visszavonásig) PéidányszáiE: Készült: 2 példányban Lapszám: 6 A beszervezési kísérletet követően a IV. kerületi Politikai Alosztály további zaklatásának kivédése érdekében dr. Torgyán József - barátai tanácsára, orvosi segítséggel, hamis diagnózissal - elmegyógyintézetbe utaltatta magát. Nevezettet az elmegyógyintézetből való visszatérését követően a Politikai Nyomozó Alosztály tovább zaklatta. O azonban az együttműködésre való rábírásnak továbbra is ellenállt. Az eredménytelenségre tekintettel ............... alosztá lyvezető 1958. március 31-én javaslatott tett a már eddig is a hálózati nyilvántartásba jogszabályellenesen felvett dr. Torgyán Józsefnek a hálózatból való kizárására. Ez 1958. május 29-én - titoktartási nyilatkozat felvételével - meg- törént. Dr. Torgyán József a bizottság előtt történt meghallgatása során elmondotta, hogy a forradalom alatti magatartására az úgynevezett B dossziéban ösz- szegyűjtött adatok megfelelnek a valóságnak. Elismerte, hogy különböző fenyegetésekkel megkísérelték ügynöki beszervezését, de ő erre sem szóban, sem írásban nem vállalkozott. Arról, hogy ő a BM nyilvántartásában ügynökként szerepel, illetve szerepelt, csak később szerzett tudomást. A Bizottság rendelkezésére álló B dossziéban lévő 1957. november 4-e napján .......által al áírt jelentés szerint dr. Torgyán József beszervezése ügynöki minősítéssel megtörtént, fedőnevet is kapott, de ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy nevezett az írásbeli nyilatkozat megírásához hozzáfogott, de azt nem fejezte be, hanem ösz- szetépte. Az 1958. január 30-i jelentős- szerzője ugyancsak ...........sz erint: „(Dr. Torgyán József - kijelentette): ne is számítsunk arra, hogy ő részünkre dolgozni fog. Most is lelkiismeretére- hivatkozott, amellyel nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy a rendőrség részére másokról tájékoztatást adjon.” Az 1958. március 21-én, szintén.................által aláírt javaslatban nevezett leírta, hogy dr. Torgyán József beszervezésére irányuló minden igyekezete meghiúsult, így az ügynökök közül történő kizárást maga indítványozta. Ezen javaslatát az alábbiakban indokolta meg: „(Dr. Torgyán Józseffel)... már a beszervezéskor is probléma volt. A beszervezési nyilatkozatot összetépte, és kijelentette ............. inkább kitölti bü ntetését, de erkölcseivel összeegyeztethetetlen feladatot nem vállal.” ................a Bizottság előtt tanúként történt meghallgatása során azt vallotta, hogy a beszervezésről szóló jelentést nem ő írta. Nem kizárt, hogy azt valamelyik beosztottja készítette, és ő ezt csak aláírta. A történtekre már nem emlékszik. A Bizottság által beszerzett korabeli utasítások szerint bárkit ügynökké beszervezni és róla a tényállásban említett úgynevezett 6-os kartont kiállítani - amely tartalmazza többek között a beszervezett személy valódi és fedőnevét, a beszervező és egyúttal a beszervezettel kapcsolatot tartó rendőrtiszt nevét, a B, valamint M dossziék számát - csak akkor lehetett, ha erre a beszervezett saját kezűleg írt és titoktartási kötelezettséget vállaló nyilatkozatban vállalkozik. Ezen általános szabálytól - tehát megelégedni a mindenre csak szóbelileg történő vállalkozással - kivételesen akkor lehet, ha ehhez a Budapesti Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának vezetője - jelen esetben............. al ezredes - engedélyt adott. A Bizottság előtt tanúként kihallgatott................határozotta n állította, hogy ő ilyenre engedélyt nem adott. Ennek ellenére.................alosztályveze tő a B dossziéban elfekvő jelentéseiben......................felettesére nemcsak akként hivatkozott, hogy tőle mindehhez engedélyt kapott, de akként is, hogy nevezett tevékenyen részt vett két ízben is a dr. Torgyán József beszervezésére irányuló meghallgatásokon az ő meggyőzésében, ellenállása megtörésében. Mindezzel szemben............... ha tározottan állította, hogy életében a Bizottság előtt találkozott először dr. Torgyán Józseffel, létéről is csak a rendszerváltás óta van tudomása. Márpedig ha ő maga személyesen is részt vett volna nevezett beszervezésében, arra visszaemlékezne. Véleménye szerint ..................jelentésében foglaltak nem a tényeken alapulnak. Egyébként sem emlékszik olyan esetre, amikor az úgynevezett írásbeli nyilatkozat megírásától, amennyiben valakit ügynökké szerveztek be, eltekintett volna. Az a tény tehát, hogy dr. Torgyán József ügynökké történt beszervezése ténylegesen megtörtént, egyedül és kizárólag ..............e tárgyban írt jelenté sein alapulnak. Olyan jelentéseken, amelyekben egyidejűleg szerepel nevezettnek az ügynöki tevékenységre történt szóbeli vállalkozására utalás és ugyanakkor dr. Torgyán Józsefnek az ennek során tanúsított és a fentiekben már idézett magatartása, kijelentései és határozott ellenállásának leírása is. Mindezek alapján ............... je lentésében foglaltak a Bizottság megítélése szerint nem felelnek meg a valóságnak ................és..........ugyanis a Bizottság előtt történt szembesítésekor az utóbbi elismerte: „Nem is volt ez igazi beszervezés. Az igazság az, hogy én megsajnáltam az életpályája kezdetén lévő, nősülés előtt álló dr. Torgyán Józsefet, és futni hagytam”. A Bizottság megítélése szerint így minden további történés a B dosszié lezárása érdekében történt manipuláció volt. A törvény 1. paragrafusának b. pontja szerint az eljárás során a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy az ellenőrzött személy:- végzett-e az a. pontban felsorolt szervek részére érdemi tevékenységet, azaz- aláírt-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, és adott-e jelentést, illetve- kapott-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt és aláírt-c hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, vagy adott-e jelentést, illetve- szerepelt-e az a. pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában és kapott-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, vagy adott-e jeletnést. Tekintettel arra, hogy dr. Torgyán József hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot nem írt alá, jelentést nem adott és illetményben, prémiumban, kedvezményben nem részesült, így a törvény 1. paragrafusának b. pontjában írt feltételek nem valósultak meg, ezért a Bizottság a rendelkező rész szerint határozott. A határozat egyéb rendelkezései a törvény 14., 15., és 16. paragrafusain alapulnak. Budapest, 1997. július 31. r/ //I írről \l lírre Palotai István (Új Kelet) Aki tegnap kételkedett, mára már nem teheti: brüsz- szeli EU-belépési ígéretek ide vagy oda, úgy felépítik az osztrák- magyar határon a vasfüggönyt, hogy azon még a madár sem szállhat át. A hőérzékelős infravörös kamerától a légművelc- ti egységig minden „játszik” ebben a darabban, és ez mindenről tanúskodik, csak arról a fene nagy bizalomról nem, amit a sógorok és az EU irántunk fennen hangoztat. Vasfüggöny. Áthatolhatatlan határ, amely világokat választ el egymástól, és akár tagadjuk, akár nem, a hidegháború szimbóluma. Vasfüggöny persze sokféle van, ugyanúgy, mint ahogy hidegháború is. Ez a mostani vasfüggöny nem szögesdrótokból, aknamezőkből, jelzőrakétákból áll, hanem a legmodernebb műszaki ketyerékből. A szegények „lepratelepének” kerítése, mert a szegénység, ugyebár, fertőző állambetegség... Ugyanúgy, mint ahogy ma már a hidegháború sem zordon fenyegetőzések rendszere, hanem ígéretek és mosolyok mázával leöntött gazdasági kiszorítósdi. És van itt még egy nagyon is tisztázatlan kérdés: Ha - ahogy az EU ígéri - csak néhány évet kell várnunk a tagfelvételre, akkor vajon mi szükség van ekkora cirkuszra és ilyen mérvű beruházásra az USE (United States of Europe) jelenlegi keleti határain? Az eddigi tapasztalat is azt mutatja, hogy a magyar határőrizeti szervek és a rendőrség kiszűri az illegális határátlépők, illetve az országon törvénytelenül áthaladni akarók 80-90 százalékát, így ma az osztrák határig legrosszabb esetben is csak legfeljebb pár száz fő jut el. Az az érvelés, hogy a Magyarországon legálisan tartózkodók között is akad olyan, aki az EU-ban persona non grata (nem kívánt személy), meglehetősen sántít, hiszen ez legfeljebb a magyar állampolgárokra lehet igaz. (Előfordulhat, hogy ez is a célcsoport, csak a sógorok mélyen hallgatnak róla.) A schengeni egyezmény eminens osztrák betartása tehát módfelett gyanús jelenség, főleg annak tükrében, hogy a burgenlandi vezetők nyíltan fúrják hazánk EU tagfelvételét, és ezt az irányvonalat időnként átveszi Ausztria második vonalban mozgó vezetői garnitúrája is... A legtöbb, amiben bízhatunk, az ezek után csak az, hogy az egész űrkorszaki vasfüggöny úgy, ahogy van, szétszerelhető, és idővel hazánk keleti, illetve délkeleti határaira telepíthető. Erről azonban nem szól a fáma. Az egész - akár megalázónak is tekinthető - eljárás mindenesetre kiválóan alkalmas arra, hogy elemezzük politikai barátaink szavai és tettei között - időnként — tátongó szakadékot.
