Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-12 / 187. szám

Világkrónika Szlovákok a győri találkozóról 1997. augusztus 12., kedd Magyar Távirati Iroda Minden jel arra mutat hogy Wlodzimierz Cimoszewicz kormánya a leghosszabb ideig hivatalban lévő kormánynak bizonyul a lengyelországi rendszerváltás óta. A választási naptárat nézve nagyon valószínű, hogy az új kormány legkorábban csak november közepén alakul meg, így addig a Cimoszewicz-kabinet kormányoz - írta hétfői számában a Rzeczpospolita. A tekintélyes lengyel napilap rámutatott arra, hogy Lengyelországban 1989 óta egyetlen kormánynak sem sikerült másfél évig a helyén maradnia - válságok és kormányváltások átlagosan évenként voltak. Wlodzimierz Cimoszewicz kabinetje az 1993 óta változat­lan SLD-PSL koalíció harmadik kormánya. Az is rekordnak számít egyébként, hogy a négyéves parlamenti időszakot ugyanaz a koalíció kormányozta végig. A német uniópártok, a cdu és a csu a fia talkorúakra kiróható büntetések szigorításával, a mobiltele­fonok megfigyelésével és a rendszeres rendőrségi bejelent­kezési kötelezettség bevezetésével szándékoznak kemé­nyebben fellépni a jobboldali szélsőségesekkel szemben. Ezt közölte a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott hétfői interjúban Erwin Marschewski, a CDU/CSU belpolitikai szóvivője. A szóvivő elmondta, hogy az erőszakcselek­ményekre hajlamos németországi szélsőjobboldali szemé­lyek száma növekszik, és már 9000 körül jár. Ráadásul ezek az emberek egyre inkább fegyverkeznek. Az uniópártok arra készülnek, hogy megteremtik a törvényes lehetőségét a mobiltelefonok megfigyelésének, hogy követni lehessen a gyanús személyek mozgását. Algériában a hadsereg tudomást szerzett arról, hogy elvakult muzulmánok mintegy harmincfős fegy­veres csoportja újabb tömegmészárlásra készül egy faluban, s meghiúsította a vérengzést — jelentették hétfőn az algériai lapok. A katonák agyonlőttek két fanatikus muzulmánt, másik hármat pedig megsebesítettek. A falu az Algírtól 25 kilométerrel délre Larba városa mellett fekszik. Hétfőn távoztak Albániából a nemzet­közi védelmi erők utolsó olasz katonái is, élükön Luciano Forlani tábornokkal, aki az egész külföldi alakulat parancs­noka volt — jelentette az AFP római katonai forrásra hivat­kozva. Forlani és 23 embere egy Milánóba tartó katonai szál­lítógépre szállt Tiranában. Elutazásával befejeződött a Nap­kelte hadművelet, amelynek célja a segélyszálítmányok célba juttatása, a parlamenti választásokhoz szükséges minimális nyugalom megteremtése és a nemzetközi megfigyelők vé­delme volt a zavargások sújtotta országban. Guam után Bürget Lajos jegyzete A koreai repülőgép ka­tasztrófája valóban megrá­zó volt. Nem véletlen, hogy hatalmas nyilvánosságot ka­pott, hiszen az ilyen méretű baleset ritka, bár az utóbbi időben sajnos több, mint ko­rábban. Megrázó nyilatkoza­tok, képek, megdöbbentő hisztérikus jelenetek járták be a világot. Az emberből előhívták a részvétet, a meg­döbbenést, az együttérzést. Aztán jött, aminek jönnie kell, a vizsgálat. Ki vagy mi volt a tragédia oka. Az eső? A repülőtéri irányítás? A pi­lóta? Valamilyen elromlott műszer? Meglett a fekete do­boz, ami megkönnyítheti az események visszapörgetését, de ehhez idő kell. Mondják, talán egy év is. És itt, ezen a ponton megkezdődött a kö­dösítés. Mert hibaok van tu­catnyi, de hogy a repülőgép, annak konstrukciója, netán állapota lehetett volna a baj forrása, azt diszkréten kerül­getik. Mert ez bizony komoly üzleti érdekeket sérthet, egy gyártó cég renoméját áshat­ja alá. Érdemes velük konf- rontálni? A pilóta halott, ő már úgysem tud tiltakozni. A hegyoldal is rossz helyen volt, aminek nekiment a gép. Amelyik természetesen töké­letes, annak ellenére, hogy e gépcsalád több gépe is lezu­hant az utóbbi években. De hát a gépgyártó nagy úr, nagy adófizető, nagy lobbis­ta, politikai befolyása sem elhanyagolható, így hát a legjobb, ha kikerülik. Ha az ember a nap mint nap megjelenő új informáci­ókat egymás mellé rakja, ak­kor hamar rá lehet jönni arra: a dolgokat úgy bonyo­lítják, hogy az olyan ködös legyen, mint Guam partja volt a tragédia idején. Az idő múlik, a károsultakat kár­pótolják, a halottakat elte­metik, egy darabig még téma az egész, azán ellapo­sodik, eltűnik a címoldalak­ról, majd az oldalakról, a képernyőkről is. Aztán, ta­lán egy esztendő múltán jön egy kommüniké, amely­ből kiderül, hogy nem de­rült ki semmi, és csupán több szerencsétlen véletlen ösz- szetalálkozása okozta a balesetet. Az ipari nagylé­tesítmények megvédik ma­gukat, és legfeljebb otthon, a tervezőasztalnál elmél­kednek azon, hogy vajon mit kellene másként csinál­ni. De ezt is szigorúan tit­kosan, hiszen senki nem tudhatja meg, hogy bármi részük lehet abban, hogy a gépek nem tökéletesek. A dolog tipikus. Nálunk is egy-egy nagy ügyben mind­ig a portás a hibás, hiszen ő a legkisebb ember. Ha egyál­talán ember. Ebben az eset­ben lehet, valaki úgy gondol­ja, a halott pilóta csak a jó pilóta. Mert ő már nem be­szél. És nem tud visszavála­szolni. MTI Horn Gyula és Vladimír Me- ciar kormányfők pénteken ese­dékes győri találkozója kap­csán a Sme című szlovák ellen­zéki napilap hétfői számában egyebek között kifejti azt a vé­leményét, hogy ha a magyar­szlovák alapszerződés kisebb­ségi kérdésköröket felügyelni hivatott bizottságába a jelen­legi szlovák kormány mégis hajlandó lenne bevonni a szlo­vákiai magyarok képviselőjét, ez továbbra sem oldana meg semmit, hiszen ettől a kor­mánytól a magyarok ezek után sem kapnák meg a jogaikat ér­demi módon alakító, tényleges beleszólás lehetőségéi. A lap hírmagyarázata szerint a szlovákiai kisebbségek joga­it érintő kérdésekben csakis új, teljességében demokratiku­sabb, Európa felé tájolt pozso­Ross útja MTI Dennis Ross amerikai dip­lomata vasárnap késő este az előzetes terveknek megfe­lelően újabb megbeszélést folytatott Jasszer Arafat pa­lesztin vezetővel. A második találkozó előtt Ross nem nyi­latkozott. Az amerikai köz­vetítő az Arafattal való újabb tárgyalásokra magával vitte Jichak Molhót, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő jogi tanácsadóját, a paleszti­nokkal tárgyaló izraeli kül­döttség tagját, valamint Ami Ajalont, a Sin Bét, az izraeli biztonsági szolgálat veze­tőjét is. Ez volt az első talál­kozó Arafat és izraeli hivata­los személyek között a jeru- zsálemi öngyilkos merénylet óta - jelentette a Reuter, Dennis Ross Jeruzsálemből érkezett, ahol második alka­lommal tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszter- elnökkel is. Egyik találkozó részleteiről sincsenek egye­lőre jelentések. Ross a vasár­napi találkozóit követően az izraeli televízió kettes csator­nájának nyilatkozva úgy vé­lekedett: mindkét (palesztin és izraeli) részről akarják a to­vábblépést, de addig még sok a tennivaló. Izrael szerint az izraeli és palesztin biztonsági vezetők és amerikai közvetítők bevo­násával megtartott háromol­dalú tárgyalások nem érik el céljukat, a közel-keleti béke­folyamat megmentését, mert Jasszer Arafat palesztin ve­zető nem hajlandó keményen fellépni a terroristákkal szem­ben. Danni Naveh izraeli ka­binetfőnök, aki szintén részt vett a rámalláhi háromoldalú tárgyalásokon, az izraeli rá­diónak nyilatkozott. Szavai szerint már a múltban is vol­tak hasonló három vagy két­oldalú eszmecserék, amelyek közös jellemzője, hogy sem­milyen konkrét eredményt nem hoztak a terrorizmus el­leni küzdelemben. Ezek a ta­lálkozók a múltban csak ürü­gyül szolgáltak Jasszer Arafat palesztin vezető számára, hogy ne tegyen semmit a ter­rorizmus ellen - vélekedett az izraeli kabinetfőnök. nyi kormánytól remélhető a megnyugtató megoldás. Mert ugyan mit tudna elérni a Magyar Koalíció képviselője olyan bi­zottságban, melynek a többi - Szlovákiát képviselő — tagját a je­lenlegi szlovák kormánykoalíció három pártja nevezi ki? - veti fel a Sme. A miniszterelnökök győri találkozója előtt „feleslegesen felfúj ják” a kérdést, jóllehet nyil­vánvaló, hogy ezzel a szlovák kormánnyal aligha lehet az ügy­ben dűlőre jutni - így az ellenzé­ki lap, amely emlékeztet: Míg a magyar fél ragaszkodik ahhoz, hogy a vegyes bizottság munkájában a szlovákiai magya­rok és a magyarországi szlová­kok, tehát a kérdés érintettjei is ott legyenek, addig a szlovák fél ezt ellenzi. A Sme egyszersmind azt sem zárja ki, hogy Horn és Meciar a vegyes bizottságok kér­désében esetleg mégis valami­lyen ideiglenes salamoni megol­dásra jut, jóllehet most senki sem ezt várja tőlük. Szlová­kia már jelezte „kompro­misszumos elképzelését” ,mely szerint esetenként kon­zultálna a kisebbségekkel, de a szlovák parlament három­párti Magyar Koalíciója nem kér a konzultációból, és ra­gaszkodik az állandó bizott­sági részvételhez, hiszen a Meciar-kormány készségéről vannak tapasztalatai. Győrben a kormányfők alig­ha kerülik meg a vegyes bi­zottság felállásának problé­máját, melyben az álláspont­ok nem közeledtek, s így most kicsiben ismétlődik meg a két évvel korábbi helyzet, amikor az alapszerződés elő­készítése során az egész szer­ződés legellentmondásosabb pontjának épp a kisebbségi kérdés bizonyult — olvasható a kommentárban. Kétségek között- Remélem, nem jár majd rosszul velünk a NATO - az első és a második világháború után még a hidegháborút is el­vesztettük Washington Milosevicre épít MTI Slobodan Milosevic jugoszláv elnök jelentős hasznot húzott Richard Holbrooke amerikai diplomata hétvégi belgrádi láto­gatásából, és úgy tetszik: az Egyesült Államok megítélése szerint továbbra is Milosevic a legerősebb helyi politikus - je­lentette ki Predrag Simic, a belg­rádi nemzetközi politikai és gaz­dasági intézet igazgatója. '% A Dnevni Telegraf című belg­rádi napilapban megjelent nyi­latkozatban Simic úgy véleke­dett, hogy Holbrooke látogatá­sával az Egyesült Államok gya­korlatilag elismerte Milosevic jugoszláv elnökké való megvá­lasztását. „Az is nyilvánvalónak tűnik, hogy Washington arra szá­mít, hogy a soron következő, szeptemberi szerbiai választáso­kon is Milosevic szocialistái aratnak majd győzelmet. A jelen­legi szerbiai rezsim igyekszik a reformokra hajlandó erőként megszilárdítani helyzetét, s az Egyesült Államok ehhez óvatos segítséget adott”. Az ismert polititológus vé­leménye szerint az Együtt el­lenzéki pártkoalíció látvá­nyos szétesése káros követ­kezményekkel jár a pártszö­vetség volt vezetőire, hiszen a Szerbiai Polgári Szövet­ségből, a Szerb Megújhodási Mozgalomból és a Demokra­ta Pártból álló koalíció elve­szítette azt a politikai tőkét, amelyet a választási csalások elleni békés tüntetéssorozat­tal halmozott fel. „Egy olyan realista politikát folytató or­szágnak, mint az Egyesült Államoknak, ez világos jel arra, hogy jó ideig nem szá­míthat az ellenzékre.” Szerinte az is megerősítette Milosevic elnök pozícióját, hogy a Holbrooke-kal folyta­tott tárgyalásokon ismét be­bizonyosodott: az államfő az, aki kezelni tudja a boszniai Szerb Köztársaságon befül dúló belharcot. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Fekete hete ez az ame­rikai külpolitikának. A gőzhenger iránti engedel­messég hagyománya lát­szik gyengülni, miközben a háborúk veszélye egyre reálisabb képet ölt. Az immár egyetlen nagyhatalomnak ellent­mondó nemzetek azon­ban korántsem egysége­sek, és az Amerikával való szembenállásuk is máshol gyökerezik. Az USA által támogatott Izrael kimondottan jobb­oldali nacionalista kur­zust követ, és így mond ellent Sam bácsinak, míg például a boszniai szer- bek - bevallatlanul is - kommunista nacionalis­ták. Tovább vizsgálódva az ellenkezők sorai között, érdekes összefüggésre jö­hetünk rá. A kambodzsai Norodom Szihanuk her­ceg „rózsaszín nacionalis­ta” utódai, a szuperna­cionalista balos arab Szaddam Husszein, de a gyűlöletes arab naciona­lista Kadhaffi - Tripoli ura -, hogy csak a leghan­gosabbakról essék szó, mind-mind Amerika el­lenségei. Ebből, azt hiszem, vilá­gosan kiderül, hogy a na­cionalizmus az a közös vonás, ami az ellentétek szülője, és alapvetően nem a politikai kurzus. Természetesen vannak látszólag szabályt erősítő kivételek is: például az „internacionalista” Pol Pót, vagy Castro, de ha jobban megvizsgáljuk a kérdést, hamar rájövünk, hogy az internacionaliz­mus mára értelmét vesz­tette, hacsak nem mint a nemzetközi terrorizmus támogatásának „fedő-ide­ológiájaként” értelmez­zük. Az internacionaliz­mus tehát szintén az önös nacionalizmus egyik vad­hajtása. Az amerikaiak éles na- cionalizmusell enessége egyáltalán nem véletlen jelenség. A világ gazdasá­gi trendje egyre inkább a nemzetközi konszernek irányába mutat. A határo­kon és kontinenseken át­nyúló gazdasági és pénz­ügyi szervezetek termé­szetesen nem nézik jó szemmel az önnön érdeke­iket mindennél fonto­sabbnak tartó nemzetálla­mok akadékoskodásait. A gazdasági mozgásokat fékező vámszabályok, a hozadékokat megcsapoló adórendszerek mind gát­jai ennek a világméretű koncepciónak. Természe­tesen léteznek visszacsa­toló rendszerek (például a Nemzetközi Valutaalap), azonban ezek jellemzően nincsenek jelen a nacio­nalista államok gazdasá­gában. Mindenesetre az két­ségtelen, hogy Amerika katonai türelme az ameri­kai és a nemzetközi tőke köteles függvénye...

Next

/
Oldalképek
Tartalom