Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
Hazai krónika 1997. augusztus 1., péntek Apadnak a folyók MTI A Dunán a folyó Ercsi alatti szakaszán az apadás ellenére még elsőfokú árvízvédelmi készültség, vagyis megerősített figyelőszolgálat vigyázza a folyót - tájékoztatta csütörtökön reggel az MTl-t az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki ügyelete. A vízjelző- szolgálat előrejlezése szerint számítani lehet a további apadásra, és ennek megfelelően a hét végén valószínűleg megszüntetik az elsőfokú készültséget. Mohácsnál ismét megindult a kompjárat, s így már a Duna teljes magyarországi szakaszán zavartalanul közlekednek az átkelőhajók és a kompok. A Körösök térségében, a romániai vízgyűjtő területen az utóbbi napokban nem volt említésre méltó csapadék, tehát nem növekedett a folyók vízutánpótlása. így a Fekete- Körös Antnál nagy ütemben apad, ugyanis a szerda reggeli 635-ről csütörtökön reggelre 497 centiméterre süllyedt a víz szintje, tehát majdnem 140 centiméteres volt az apadás. Ennek megfelelően várható, hogy csütörtökön délelőtt a Fekete-Körösön megszüntetik az elsőfokú készültséget. A Kettős-Körösön továbbra is megerősített figyelőszolgálatot tartanak, a Sebes-Körösön viszont még árad a folyó, s ezért várhatóan sor kerül az elsőfokú készültség elrendelésére. Elhanyagolt földek, erdők MTI Tarthatatlan, hogy a tulajdonosok, bérlők egy része nem tesz eleget a termőföld- és erdőművelési kötelezettségeinek. Ezt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye hangsúlyozza. A szövetség szerint a termőföldek elgazosodásá- hoz, az erdők elhanyagolásához az vezetett, hogy a hatóságok nem tettek eleget ellenőrzési és számonkérési kötelezettségeiknek. Mindez nem csupán a megfelelő munkát végző birtokszomszédoknak jelent gondot, de rendkívül hátrányos az egész nemzetgazdaság számára. A földtörvény szerint a használó köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani. Aki ezt elmulasztja, vagy a földet engedély nélkül más célra használja, arra földvédelmi bírság vethető ki. A szabályok betartását a körzeti földhivataloknak kellene szigorúbban ellenőrizniük - hangsúlyozza a közlemény. Kinek Mennyi a kettő? Új színnel gyarapodott a parlamenti képviselőválasztás palettája. Már ami az Új Kelet július 29-ei, keddi lapszámát illeti. A 2. oldalon Mennyi a kettő? címmel Bürget Lajos meglepő fordulatokban gazdag glosszája olyan elemeket tartalmaz, amelyek elgondolkoztatok. Ha ezt akarta - sikerült. A feltett kérdése megválaszolatlan maradt. A döntést a választó polgárra bízza. Csak az a probléma, hogy mindezt minősítő jelzőkkel teszi. Először az olvasható: „A vita most arról folyik, hogy két- vagy hárompólusú lesz-e az új felállás, ki kivel keresi majd az együttműködést.” A további sorokban keresi a választ. „Jó játék ez, hiszen lehet kombinálni az első, illetve a másodikforduló lehetőségeit...” A cikk egészével egyet értek. Igaza van. Sőt abban is egyet értek: „... teljesen kihagyják a számításból azt, hogy más, igaz kicsi és marginális pártok is léteznek..." A továbbiakban az igazságosztó szerepe csorbát szenved, amikoris a választ indokolja: „Nem írnám le eleve a Munkáspártot és a MIÉP-t, hiszen legyen szó akár szélsőbal, vagy -jobb demagógiáról, ezek mindig hatnak, főleg a hátrányos helyzetűek körében." És itt egy pillanatra álljunk meg! Meggyőződésem, hogy az általam is igen tisztelt cikkíró életében még egyszer sem olvasta el a Munkáspárt programját. Ugyanis, miért baj a szolidaritáshoz, a munkához való joghoz, a továbbtanuláshoz, az esélyegyenlőséghez való ragaszkodás? A mi pártunk nem fordult el a baloldaltól. Programjában világosan és egyértelműen elismeri a rendszerváltást, a többpártrendszeren alapuló parlamentarizmust, még akkor is, ha mi nem tudunk, nem akarunk kapitalizmusban gondolkodni. Az eltelt hét év is bizonyítja értékítéletünk helyességét. Mitől szélsőbal, demagóg a Munkáspárt akkor, amikor a munkások, parasztok, a gazdaság más területein dolgozók, a kis- és közép- vállalkozók, a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, a fiatalok érdekeinek kívánunk hangot adni? Az idézett cikk a következő gondolatokkal fejeződött be: „...ma még korai két vagy három pólusról beszélni. Lehetséges, de a választó szándéka csak sejthető, nem tudható. Aki nem számít arra, hogy a sakkban a fekete ló is tiszt, az bizony könnyen mattot kaphat.” Valóban. Ezért is tartom a cikk megjelenését fontosnak, mert kifejthetem véleményem. A Munkáspárt programjában az emberközpontúság és cselekvés áll. Nem szégyelli a hátrányos helyzetben élők ügyeit képviselni, akár a fekete ló szerepében is. És ezt vállaljuk is! Nyíregyháza, 1997. július 30. Krupincza Istvánná a Munkáspárt megyei alelnöke Költségtérítéses hallgatók Idén első ízben hirdethettek a felsőoktatási intézmények költségtérítéses képzést. E lehetőséget kihasználva ősztől a nappali tagozatos hallgatók körülbelül tíz százaléka több intézményben saját költségén kezdheti meg tanulmányait. A tandíjnak az adott intézménytől függően félévenkénti 50 000, illetve 500 000 forint között változik - mondták el az MTI-nek több felsőoktatási intézmény tanulmányi osztályán. MTI A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Főiskolai Karán 45 nappali tagozatos és 38 levelező hallgató vállalta a költségtérítéses képzési formát. A térítési díj a választott szaktól függően elérheti a havi 27 000 forintot is. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen összesen nyolc fiatal kezdi meg tanulmányait a fizető rendszerben. Ők havi 106 000 forintos képzési díjjal számolhatnak. Az évi 1,1 millió forintos díjat a fogorvosi karon harmadévtől tovább növeli az évi 168 ezer forintos eszközhasználati díj. A Budapesti Műszaki Egyetemre 65 gépész, 25 közlekedésgépész, valamint 20-20 vegyész- és építészhallgatót vettek fel költségtérítéses képzésre, képzési díjuk 112 000 forint lesz félévente. A szegedi József Attila Tudomány- egyetem jogi karán a csaknem félezer költségtérítéses hallgató többsége levelező tagozatos lesz, a nappali tagozaton 60 hallgató fizeti majd az 55 000 forintos félévi képzési díjat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára 50 költségtérítéses hallgatót vettek fel, féléves képzési díjuk 90 ezer forint. A pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem jogi karán 60 költségtérítéses hallgató kezdheti meg tanulmányait 50 000 forintos félévi képzési díj befizetése ellenében. A Külkereskedelmi Főiskolára 73 hallgatót vettek fel a költségtérítéses képzésre, havi képzési díjuk 12 500 forint. A költségtérítéses helyekre bejutott hallgatók minimális felvételi pontszáma és az államilag finanszírozott képzéshez szükséges alsó ponthatár egyébként nem különbözött egymástól lényegesen - mondták a felsőoktatási intézmények illetékesei. Az eltérés két-három pont volt a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem illetve a JATE jogi karain. Hat pont volt viszont a JPTE jogi karán, ugyanakkor több tízpontos a Budapesti Műszaki Egyetem különböző karain. Peep Show Special Választási jogszabályok A kormánynak a választásokkal kapcsolatos jogszabályváltoztatási javaslatai várhatóan már szeptemberben az Országgyűlés elé kerülnek. A parlamenti pártok megállapodásának figyelembevételével készített előterjesztések szerint az országgyűlési választások kampányidőszaka 90-ről 72 napra rövidülne le. A politikai tömörülések képviselőjelöltenként egymillió forintot - egy- egy párt tehát összesen 386 milliót-fordíthatnának választási hadjáratukra. Új vezetők az MTV-ben MTI ____ A beérkezett pályamunkák alapján Peták István, a Magyar Televízió Rt. elnöke augusztus 1-jei hatállyal Rudi Zoltánt, a belpolitikai stúdió eddigi vezetőjét nevezte ki a Hírműsorok Főszerkesztőségének élére. Az információs műsorok főszerkesztője Heltai Péter, a kisebbségi és határon túli műsorok jelenlegi vezetője, az Aktuális című politikai háttérműsor főszerkesztője lett. A regionális és kisebbségi műsorok főszerkesztőjévé az MTV Rt. elnöke Belénessy Csabát, a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának felelősét nevezte ki. Mindezt a részvény- társaság elnöki titkársága tudatta csütörtökön az MTI-vel. Az új főszerkesztők László József alelnök irányítása alatt dolgoznak majd. Leszerelnek a sorkatonák MTI Augusztus 1-jén- pénteken - a honvédségtől 10 200-an, a határőrségtől pedig 1600-an szerelnek le. A Honvédelmi Minisztérium sajtóirodáján csütörtökön az MTI-nek elmondták, hogy a most leszerelők még 12 hónapos szolgálatot teljesítettek. Helyükre augusztus 13-án és 14-én 7300-an vonulnak be a honvédséghez, 1400-an pedig a határőrségnél kezdik meg szolgálatukat. Ok már csak 9 hónapot töltenek a seregben, akárcsak azok, akik az idén kezdték meg szolgálatukat. Arról is tájékoztattak, hogy augusztusban négyezerrel kevesebb sorkatona vonul be, mint egy évvel korábban. Legközelebb novemberben lesz bevonulás, akkor pedig már az új kiképző központokban - Kalocsán, Szabadszálláson, Tapolcán, Szombathelyen - kezdik majd meg szolgálatukat az újoncok. MTI ___ A kormány kezdeményezi, hogy 1998-ban májusában, azt követően pedig négyévenként áprilisban tartsanak országgyű- lésiképviselő-választást. A kabinet javaslatának elfogadása esetén az önkormányzati választásokat négyévenként októberben rendeznék meg. Mindezt Ba- raczka Róbertné, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára mondta el a tárca csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésén. Beszámolt arról, hogy az előterjesztések az alkotmánynak és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek a módosítására, továbbá a választási eljárásról, illetve az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló új törvények megalkotására irányulnak. Az alaptörvény tartalmazná, hogy az országos népszavazás elrendelését célzó állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés érdekében pedig két hónapig lehet aláírást gyűjteni. A kabinet javaslatot tesz a különböző válaszátsokra vonatkozó eljárási szabályok egységes szerkezetbe foglalására is. Ba- raczka Róbertné jelezte, hogy a választójogi törvény technikai jellegű módosításának elsődleges célja a kapcsolt, illetve a közös listákra vonatkozó rendelkezések pontosítása. Ennek értelmében az ilyen listát állító pártoknak a választásokon egyenként is el kell érniük a mandátumszerzéshez a parlamentbe jutás alsó küszöbét jelentő határt, azaz az országosan összesített érvényes szavazatok 5 százalékát. A közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatain az érintett pártok az általuk meghatározott arányban osztoznak majd. Magyar vízumpolitika MTI A közeljövőben — a Göncz Árpád áprilisi délamerikai útján elhangzott bejelentésnek megfelelően teljes körű vízummentességi megállapodás lép hatályba Magyarország és Paraguay között. A tervek között egy másik dél-amerikai országgal megkötendő vízumegyezmény is szerepel. Erről a Külügyminisztérium konzuli főosztályán adtak tájékoztatást csütörtökön az MTI érdeklődésére. Magyarországnak jelenleg 53 állammal van érvényben teljes körű — tehát magán-, diplomata és szolgálati útlevelekre egyaránt vonatkozó - vízummentességi megállapodása. A három balti állam kivételével - melyekkel 1993-ban már megszületett a kétoldalú egyezmény - a listán együtt tartják nyilván a volt Szovjetunió utódállamait, melyekkel kapcsolatban még egy 1978-as megállapodás érvényes. Utóbbi arról rendelkezik, hogy a magyar állampolgárok számára a belépéshez meghívólevél, vagy hivatalos útitervi igazolás, vagy turistaelismer- vény szükséges. Üzbegisztánnal kölcsönös a vízumkötelezettség, a Kazah Köztársasággal pedig korlátozott - csak diplomáciai és szolgálati útlevelekre vonatkozó — megállapodás van érvényben. Ilyen, tehát korlátozott vízummentességi egyezményt további húsz állammal kötött Magyarország; Algériával, Iránnal, Máltával és Szvázifölddel pedig csak a diplomaták számára él a vízummentesség kedvezménye. A külügyi illetékes elmondta: a tervek szerint belátható időn belül a Bcnclux- államok és Olaszország állampolgárai személyi igazolványuk felmutatásával is beléphetnek majd Magyarországra. Ilyen egyezményt hazánk eddig öt országgal, Németországgal, Franciaországgal, Spanyolországgal, Svájccal és Ausztriával írt alá. A jogosultság egyelőre nem kölcsönös: a magyar állampolgárok csak az Európai Unió okmánybiztonsági és jogi feltételeinek teljes magyar- országi átvételével, tehát minden bizonnyal az EU- ba való belépéskor utazhatnak majd személyi igazolványuk felmutatásával az unió államaiba. Az Európai Unió Miniszteri Tanácsának érvényben lévő, 1995-ös szabályozása szerint 98 ország állampolgárai kötelesek vízumot beszerezni az EU területére való beutazáshoz. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az EU vízumpolitikájához való igazodás jegyében a listán szereplő 1-2 olyan állam - így például Kuba - esetében fog vízumkötelezettséget bevezetni Magyarország, melyekkel jelenleg kölcsönös és teljes körű vízummentesség van érvényben.