Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

Hazai krónika 1997. augusztus 1., péntek Apadnak a folyók MTI A Dunán a folyó Ercsi alat­ti szakaszán az apadás elle­nére még elsőfokú árvízvé­delmi készültség, vagyis megerősített figyelőszol­gálat vigyázza a folyót - tá­jékoztatta csütörtökön reg­gel az MTl-t az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság műsza­ki ügyelete. A vízjelző- szolgálat előrejlezése szerint számítani lehet a további apadásra, és ennek megfe­lelően a hét végén valószí­nűleg megszüntetik az első­fokú készültséget. Mohács­nál ismét megindult a komp­járat, s így már a Duna teljes magyarországi szakaszán za­vartalanul közlekednek az átkelőhajók és a kompok. A Körösök térségében, a ro­mániai vízgyűjtő területen az utóbbi napokban nem volt említésre méltó csapadék, te­hát nem növekedett a folyók vízutánpótlása. így a Fekete- Körös Antnál nagy ütemben apad, ugyanis a szerda regge­li 635-ről csütörtökön reggel­re 497 centiméterre süllyedt a víz szintje, tehát majdnem 140 centiméteres volt az apa­dás. Ennek megfelelően vár­ható, hogy csütörtökön dél­előtt a Fekete-Körösön meg­szüntetik az elsőfokú készült­séget. A Kettős-Körösön to­vábbra is megerősített fi­gyelőszolgálatot tartanak, a Sebes-Körösön viszont még árad a folyó, s ezért várható­an sor kerül az elsőfokú ké­szültség elrendelésére. Elhanyagolt földek, erdők MTI Tarthatatlan, hogy a tulaj­donosok, bérlők egy része nem tesz eleget a termőföld- és erdőművelési kötelezett­ségeinek. Ezt a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségé­nek csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye hang­súlyozza. A szövetség szerint a ter­mőföldek elgazosodásá- hoz, az erdők elhanyagolá­sához az vezetett, hogy a hatóságok nem tettek ele­get ellenőrzési és számon­kérési kötelezettségeiknek. Mindez nem csupán a meg­felelő munkát végző birtok­szomszédoknak jelent gon­dot, de rendkívül hátrányos az egész nemzetgazdaság számára. A földtörvény szerint a használó köteles a termő­földet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasz­nosítani, vagy termelés nél­kül a talajvédelmi előíráso­kat betartani. Aki ezt elmu­lasztja, vagy a földet enge­dély nélkül más célra hasz­nálja, arra földvédelmi bírság vethető ki. A szabályok be­tartását a körzeti földhivata­loknak kellene szigorúbban ellenőrizniük - hangsúlyoz­za a közlemény. Kinek Mennyi a kettő? Új színnel gyarapodott a parlamenti képviselőválasz­tás palettája. Már ami az Új Kelet július 29-ei, keddi lap­számát illeti. A 2. oldalon Mennyi a kettő? címmel Bür­get Lajos meglepő fordula­tokban gazdag glosszája olyan elemeket tartalmaz, amelyek elgondolkoztatok. Ha ezt akarta - sikerült. A fel­tett kérdése megválaszolatlan maradt. A döntést a választó polgárra bízza. Csak az a probléma, hogy mindezt mi­nősítő jelzőkkel teszi. Először az olvasható: „A vita most ar­ról folyik, hogy két- vagy há­rompólusú lesz-e az új felál­lás, ki kivel keresi majd az együttműködést.” A további sorokban keresi a választ. „Jó játék ez, hiszen lehet kombi­nálni az első, illetve a máso­dikforduló lehetőségeit...” A cikk egészével egyet értek. Igaza van. Sőt abban is egyet értek: „... teljesen kihagyják a számításból azt, hogy más, igaz kicsi és marginális pár­tok is léteznek..." A továbbiakban az iga­zságosztó szerepe csorbát szenved, amikoris a választ indokolja: „Nem írnám le eleve a Munkáspártot és a MIÉP-t, hiszen legyen szó akár szélsőbal, vagy -jobb demagógiáról, ezek mindig hatnak, főleg a hátrányos helyzetűek körében." És itt egy pillanatra álljunk meg! Meggyőződésem, hogy az ál­talam is igen tisztelt cikkíró életében még egyszer sem ol­vasta el a Munkáspárt prog­ramját. Ugyanis, miért baj a szolidaritáshoz, a munkához való joghoz, a továbbtanu­láshoz, az esélyegyenlőség­hez való ragaszkodás? A mi pártunk nem fordult el a bal­oldaltól. Programjában vi­lágosan és egyértelműen elismeri a rendszerváltást, a többpártrendszeren alapuló parlamentarizmust, még ak­kor is, ha mi nem tudunk, nem akarunk kapitalizmusban gondolkodni. Az eltelt hét év is bizonyítja értékítéletünk helyességét. Mitől szélsőbal, demagóg a Munkáspárt akkor, amikor a munkások, parasztok, a gazdaság más területein dolgozók, a kis- és közép- vállalkozók, a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, a fiata­lok érdekeinek kívánunk hangot adni? Az idézett cikk a következő gondolatokkal fejeződött be: „...ma még korai két vagy há­rom pólusról beszélni. Lehet­séges, de a választó szándé­ka csak sejthető, nem tudha­tó. Aki nem számít arra, hogy a sakkban a fekete ló is tiszt, az bizony könnyen mattot kaphat.” Valóban. Ezért is tartom a cikk megjelenését fontosnak, mert kifejthetem véleményem. A Munkáspárt programjá­ban az emberközpontúság és cselekvés áll. Nem szégyelli a hátrányos helyzetben élők ügyeit képviselni, akár a fe­kete ló szerepében is. És ezt vállaljuk is! Nyíregyháza, 1997. júli­us 30. Krupincza Istvánná a Munkáspárt megyei alelnöke Költségtérítéses hallgatók Idén első ízben hirdethettek a felsőoktatási intézmények költségtérítéses képzést. E lehetőséget kihasználva ősztől a nappali tagozatos hallgatók körülbelül tíz szá­zaléka több intézményben saját költségén kezdheti meg tanulmányait. A tandíjnak az adott intézménytől függően félévenkénti 50 000, illetve 500 000 forint között változik - mondták el az MTI-nek több felsőoktatási intézmény tanulmányi osztályán. MTI A Haynal Imre Egészségtu­dományi Egyetem Főiskolai Karán 45 nappali tagozatos és 38 levelező hallgató vállalta a költségtérítéses képzési for­mát. A térítési díj a választott szaktól függően elérheti a havi 27 000 forintot is. A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetemen összesen nyolc fiatal kezdi meg tanul­mányait a fizető rendszerben. Ők havi 106 000 forintos kép­zési díjjal számolhatnak. Az évi 1,1 millió forintos díjat a fogorvosi karon harmadévtől tovább növeli az évi 168 ezer forintos eszközhasználati díj. A Budapesti Műszaki Egye­temre 65 gépész, 25 közleke­désgépész, valamint 20-20 vegyész- és építészhallgatót vettek fel költségtérítéses kép­zésre, képzési díjuk 112 000 forint lesz félévente. A szege­di József Attila Tudomány- egyetem jogi karán a csaknem félezer költségtérítéses hall­gató többsége levelező tago­zatos lesz, a nappali tagoza­ton 60 hallgató fizeti majd az 55 000 forintos félévi képzé­si díjat. A Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem jogi karára 50 költségtérítéses hallgatót vettek fel, féléves képzési dí­juk 90 ezer forint. A pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem jogi karán 60 költ­ségtérítéses hallgató kezdhe­ti meg tanulmányait 50 000 forintos félévi képzési díj be­fizetése ellenében. A Külke­reskedelmi Főiskolára 73 hall­gatót vettek fel a költségtérí­téses képzésre, havi képzési díjuk 12 500 forint. A költségtérítéses helyekre bejutott hallgatók minimális felvételi pontszáma és az ál­lamilag finanszírozott kép­zéshez szükséges alsó pont­határ egyébként nem külön­bözött egymástól lényegesen - mondták a felsőoktatási in­tézmények illetékesei. Az el­térés két-három pont volt a bu­dapesti Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem illetve a JATE jogi karain. Hat pont volt viszont a JPTE jogi karán, ugyanakkor több tízpontos a Budapesti Műszaki Egyetem különböző karain. Peep Show Special Választási jogszabályok A kormánynak a választásokkal kapcsolatos jogsza­bályváltoztatási javaslatai várhatóan már szeptemberben az Országgyűlés elé kerülnek. A parlamenti pártok meg­állapodásának figyelembevételével készített előterjesz­tések szerint az országgyűlési választások kampány­időszaka 90-ről 72 napra rövidülne le. A politikai tömö­rülések képviselőjelöltenként egymillió forintot - egy- egy párt tehát összesen 386 milliót-fordíthatnának vá­lasztási hadjáratukra. Új vezetők az MTV-ben MTI ____ A beérkezett pályamunkák alapján Peták István, a Ma­gyar Televízió Rt. elnöke au­gusztus 1-jei hatállyal Rudi Zoltánt, a belpolitikai stúdió eddigi vezetőjét nevezte ki a Hírműsorok Főszerkesztő­ségének élére. Az informáci­ós műsorok főszerkesztője Heltai Péter, a kisebbségi és határon túli műsorok jelenle­gi vezetője, az Aktuális című politikai háttérműsor főszer­kesztője lett. A regionális és kisebbségi műsorok főszer­kesztőjévé az MTV Rt. elnö­ke Belénessy Csabát, a Ma­gyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának felelősét ne­vezte ki. Mindezt a részvény- társaság elnöki titkársága tu­datta csütörtökön az MTI-vel. Az új főszerkesztők László József alelnök irányítása alatt dolgoznak majd. Leszerelnek a sorkatonák MTI Augusztus 1-jén- pénteken - a honvédségtől 10 200-an, a határőrségtől pedig 1600-an szerelnek le. A Honvédelmi Minisztéri­um sajtóirodáján csütörtökön az MTI-nek elmondták, hogy a most leszerelők még 12 hónapos szolgálatot teljesí­tettek. Helyükre augusztus 13-án és 14-én 7300-an vo­nulnak be a honvédséghez, 1400-an pedig a határőr­ségnél kezdik meg szolgála­tukat. Ok már csak 9 hónapot töltenek a seregben, akárcsak azok, akik az idén kezdték meg szolgálatukat. Arról is tájékoztattak, hogy augusz­tusban négyezerrel kevesebb sorkatona vonul be, mint egy évvel korábban. Legközelebb november­ben lesz bevonulás, akkor pedig már az új kiképző központokban - Kalocsán, Szabadszálláson, Tapolcán, Szombathelyen - kezdik majd meg szolgálatukat az újoncok. MTI ___ A kormány kezdeményezi, hogy 1998-ban májusában, azt követően pedig négyévenként áprilisban tartsanak országgyű- lésiképviselő-választást. A kabi­net javaslatának elfogadása ese­tén az önkormányzati választá­sokat négyévenként októberben rendeznék meg. Mindezt Ba- raczka Róbertné, a Belügymi­nisztérium helyettes államtitká­ra mondta el a tárca csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésén. Beszámolt arról, hogy az elő­terjesztések az alkotmánynak és az országgyűlési képviselők vá­lasztásáról szóló törvénynek a mó­dosítására, továbbá a választási el­járásról, illetve az országos nép­szavazásról és népi kezdeménye­zésről szóló új törvények megal­kotására irányulnak. Az alaptör­vény tartalmazná, hogy az orszá­gos népszavazás elrendelését cél­zó állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés érdekében pedig két hónapig lehet aláírást gyűjteni. A kabinet javaslatot tesz a különböző válaszátsokra vonat­kozó eljárási szabályok egységes szerkezetbe foglalására is. Ba- raczka Róbertné jelezte, hogy a választójogi törvény technikai jellegű módosításának elsődleges célja a kapcsolt, illetve a közös listákra vonatkozó rendelkezések pontosítása. Ennek értelmében az ilyen listát állító pártoknak a vá­lasztásokon egyenként is el kell érniük a mandátumszerzéshez a parlamentbe jutás alsó küszöbét jelentő határt, azaz az országo­san összesített érvényes szavaza­tok 5 százalékát. A közös egyé­ni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszava­zatain az érintett pártok az álta­luk meghatározott arányban osz­toznak majd. Magyar vízumpolitika MTI A közeljövőben — a Göncz Árpád áprilisi dél­amerikai útján elhangzott bejelentésnek megfelelően teljes körű vízummentessé­gi megállapodás lép ha­tályba Magyarország és Pa­raguay között. A tervek között egy másik dél-ame­rikai országgal megkö­tendő vízumegyezmény is szerepel. Erről a Külügymi­nisztérium konzuli főosz­tályán adtak tájékoztatást csütörtökön az MTI érdek­lődésére. Magyarországnak jelen­leg 53 állammal van ér­vényben teljes körű — tehát magán-, diplomata és szol­gálati útlevelekre egyaránt vonatkozó - vízummentes­ségi megállapodása. A há­rom balti állam kivételével - melyekkel 1993-ban már megszületett a kétoldalú egyezmény - a listán együtt tartják nyilván a volt Szov­jetunió utódállamait, me­lyekkel kapcsolatban még egy 1978-as megállapodás érvényes. Utóbbi arról ren­delkezik, hogy a magyar állampolgárok számára a belépéshez meghívólevél, vagy hivatalos útitervi iga­zolás, vagy turistaelismer- vény szükséges. Üzbegisztánnal kölcsö­nös a vízumkötelezettség, a Kazah Köztársasággal pe­dig korlátozott - csak dip­lomáciai és szolgálati útle­velekre vonatkozó — meg­állapodás van érvényben. Ilyen, tehát korlátozott ví­zummentességi egyez­ményt további húsz ál­lammal kötött Magyaror­szág; Algériával, Iránnal, Máltával és Szvázifölddel pedig csak a diplomaták számára él a vízummentes­ség kedvezménye. A külügyi illetékes el­mondta: a tervek szerint be­látható időn belül a Bcnclux- államok és Olaszország ál­lampolgárai személyi iga­zolványuk felmutatásával is beléphetnek majd Ma­gyarországra. Ilyen egyez­ményt hazánk eddig öt or­szággal, Németországgal, Franciaországgal, Spanyo­lországgal, Svájccal és Ausztriával írt alá. A jogo­sultság egyelőre nem köl­csönös: a magyar állampol­gárok csak az Európai Unió okmánybiztonsági és jogi feltételeinek teljes magyar- országi átvételével, tehát minden bizonnyal az EU- ba való belépéskor utazhat­nak majd személyi igazol­ványuk felmutatásával az unió államaiba. Az Európai Unió Minisz­teri Tanácsának érvényben lévő, 1995-ös szabályozá­sa szerint 98 ország állam­polgárai kötelesek vízumot beszerezni az EU területé­re való beutazáshoz. Nyil­vánvalónak tűnik, hogy az EU vízumpolitikájához való igazodás jegyében a listán szereplő 1-2 olyan ál­lam - így például Kuba - esetében fog vízumkötele­zettséget bevezetni Ma­gyarország, melyekkel je­lenleg kölcsönös és teljes körű vízummentesség van érvényben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom