Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-07 / 156. szám
1997. július 7., hétfő Kultúra ^: Mondani a mondhatatlant Dévay Nagy Kamilla Fotók: Racskó Tibor Népdalok, műdalok és olykor prózák. Ebből állt össze Dévay Nagy Kamilla műsora. Az ezeregyszáz éves jubileumra készített összeállítás híven követi történelmünk viharait Szent Istvántól egészen az ötvenhatos tragédiáig és még azon is túl. A művésznő már a műsor elején jelezte, hogy a rendelkezésre álló hatalmas zenei anyagból képtelenség volt válogatni, mint ahogy nem tudjuk kezünkkel fölfogni a hegyekből nagy erővel lezúduló patakok vizét sem. így hát - mondta -, követve az egymást követő évszázadok történéseit, kedvenc dalaimat válogattam össze, hozzátéve saját életem tapasztalatait, néhány prózai szöveggel kiegészítve. Berki Antal (Új Kelet) Három gyertya ég a színpad közepén. A míves gyertyatartóban imbolygó fény díszletként is szolgál a történelmet idéző dalesthez. Hajh, Rákóczi, hajh, Bercsényi, Bezerédi... énekli a pódiumon a gitáros lány, és a dallamban rejlő fájdalom kioltatja vele az egyik gyertyát, majd az aradi várban halálra készülőkért elalszik a második is. Dévay Nagy Kamilla csak három gyertyát hozott magával erre az estre, de ez a három gyertya jelképezi az elmúlt ezeregyszáz esztendő tengernyi fájdalmát, tragédiáját. István király himnusza és a Boldog Asszony Anyánk szentségesen szép szövege között észrevétlenül eltelt egy óra alatt a hallgatóság szeme előtt lepergett az egész történelem. Tudjuk jól, hogy nem sétagalopp volt életünk ebben a gyönyörűséges szép, istenverte Kárpát-medencében. Tudjuk jól, hogy olyan áldozatokat kellett hoznunk megmaradásunk érdekében, amit az Európa boldogabb részein élők el sem tudnak képzelni. És mégis! Az a harmadik, égve maradt gyertya adhat reményt nekünk, hogy most már végérvényesen itt maradunk, mert ahogy a műsor alappillérének is gondolható Karinthy-levél- ben áll: Csak itt vannak igazi dolgok, csak itt épülnek igaz házak, csak itt érezzük, hogy minden eseményhez, ami errefelé történik, a legszemélyesebb módon közünk van. Zelk Zoltán, Ady Endre, Juhász Gyula, Máray Sándor. Verseikben benne van a Dózsa-féle parasztfelkelés, az első és második világháború iszonyata, és természetesen 1956 tragédiája. Mennyből az angyal, menj sietve Budapestre, hogy vigaszt vigyél az ’56-os karácsony magyarjainak. Azoknak a magyaroknak, akik a vérbe folytott szabadságharc ájulásából még nem tudtak magukhoz térni. Máray verse nemcsak a vigaszt, de a reményt is üzeni. Üzeni, hogy a vesztett forradalmakból, háborúkból is ki lehet keveredni ép lélekkel, hogy a legnagyobb tragédiák után is lehet és szabad bízni a jövendőben. És ezt a hitet, bizodalmát énekelte nekünk szombaton este a Múzeumfalu református templomában Dévay Nagy Kamilla, a magyar énekes-gitáros előadóművészet nagyasszonya. Köszönet érte. Otthonra lelt a Sárkány Bátorban Pénteken délután öt órakor megérkezett Nyírbátorba a Szárnyas Sárkány. Egész esztendőben kereste a megfelelő leszállópályát, míg végre rájött, hogy a barokk templom melleti hatalmas rétnél keresve sem találhat megfelelőbb helyet a landolásra. Mindjárt érkezése után hatalmas zenebonával verte fel a nyírségi kisváros polgárait. B.A. (Új Kelet) __________ Ny írbátor népe azonban nem hagyta, hogy megzavarják. Illő tisztelettel a Sárkány fogadására sietett, mint ahogy szerettei fogadta a Sárkánnyal érkező tengernyi csepűrágót, színészt, mutatványost, miegymást. A rét, a tó ölelte kis sziget és minden talpalatnyi hely a Minoriták fellegvára körül a vendégek rendelkezésére bocsáttatott. A népes vendégsereg, meghálálva a lelkes foggadtatást, pillanatnyi szünet nélkül, késő éjszakáig szórakoztatta a színházra éhes, zömében bátori illetékességű nagyérdeműt, hogy aztán másnap, szombaton délelőtt ott folytassák, ahol az éjszaka kényszerűen véget vetett a mulatságnak. A papok rétjén, az amfiteátmmban, a gyermekszigeten és természetesen a minorita templom körül minden talpalatnyi helyen állt a bál. A fesztiválkocsma hatalmas forgalmat bonyolított le, hogy időnként a jó fajta sörök mellett ott is felüsse tanyáját valamelyik utcaszínházi csoportosulás. Még a hirtelen jött két délutáni zápor sem tudta kedvét szegni a közönségnek. Estére már az egész város a templom körül nyüzs- gött. Táborin középkori komédiás kései utódai az elcserélt levelekkel igazolták, hogy Commedia da 1 ’arte ma is hatásos utcaszínházi durranás. Fiúk játszották a lányszerepeket, úgy, ahogyan az Shakespeare idejében szokás volt a Globe színházban. Még az amfiteátrum is az Avoni Hattyú szellemét idézte. Körben a játszóhely körül álltak a nézők, és a szerencsésebbeknek jutott hely az „erkélyen” is. A csupasz ég alatt Tabarin életre kelt, hogy aztán az előadás végeztével azonnal kezdődjön más színhelyen egy másik produkció, és a nézősereg a középkori misztériumjátékok szokása szerint vándorolt tovább egy másik helyszínre, hogy a templomszínpadon megcsodálja Bán János „éhezőművész” nyilvános koplalását. A Sárkányt szombaton sem lehetett könnyen pihenőre küldeni. Még késő éjszaka is kitalált valami izgalmasat, hogy a nézőseregnek se legyen kedve hazamenni. Végül is csak el- csendesett Magyarország leghatalmasabb szabadtéri színpada. A legkitartóbbak a fesztiválkocsma sátorlapja alatt még megbeszélték a nap történéseit, aztán mindenki sietve ment lefeküdni, hogy a másnapi eseményeket pihenten legyen képes végigcsinálni. Fotó: Racskó Tibor Huszártörténelem A huszár szó hallatán mindenkinek egy hagyományosan magyar lovas fegyvernem jut először eszébe. Történetük a középkorban kezdődött. Már Mátyás király egy 1481-ben, latin nyelven írt levelében huszároknak - „husarrones” - nevezte könnyűlovasságát. Egykorú német történetírók szerint az „igazságos” uralkodó ilyen csapatai nemesek által vezetett tizedeket, századokat, ezredeket alkottak. Hozzájuk csatlakoztak a jobbágytelkek után kötelezően előállítandó, úgynevezett telekkatonák. Fegyverzetük kopja, fokos és szablya volt. Lipcsei Árpád (Új Kelet) A szablyával kapcsolatban helytelen a „görbe kard” kifejezés, mivel a kard mindig egyenes pengéjű. Mátyás halála után ezen katonák nagy része a végvárakban talált otthonra. Ok adták a mohácsi vész után a portyázó köny- nyűlovasságot. Ezek a reguláris alakulatok állandó félelemben tartották a hódoltság területén élőket, magyarokat ugyanúgy, mint törököket. A hódoltság igazi urai ők voltak. A magyar függetlenségi háborúkban jelentős szerepet kapott a huszárság. A Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcok bukása után igen sokan külföldön kerestek menedéket, csakúgy, mint Világos után. A Habsburg-uralkodók azonban ugyanolyan szívesen látták őket hadseregük soraiban, mint a francia, porosz, orosz királyok, cárok. Ezen országokban az első huszárcsapatokat magyar emigránsok szervezték. A huszárság elismert és híres fegyvernem lett Európában és az Újvilágban is. Az ismétlőfegyverek, főként a géppuska megjelenése után, a XX. században új feladatot kapott a könnyűlovasság. A klasszikus huszárrohamok kora lejárt, de a felderítésben, egyes előretolt állások elfoglalásában - a gyalogság érkeztéig megtartásában - szerepük ugyanolyan fontos maradt. Lovaikat már csak a gyors helyváltoztatásra használták, az elért célpontok megtartása gyalogos harcmodort kívánt. Ennek a kis huszártörténetnek az apropóját az adja, hogy a Jósa András Múzeumban 1991 augusztusától látható állandó huszárkiállítás új anyagokkal bővül. A nagyközönség 1997. július 8-ától tekintheti meg az új tárgyakat. A tárlat 1991-től, az első huszártalálkozótól kezdve folyamatosan bővül. Bene János, az intézmény munkatársa konkrétumokkal is tudott szolgálni. Ezek alapján három hagyatékkal gazdagodik a múzeum. Az Amerikai Egyesült Államokból Jármy Jánosné szül. Lázár Mária hozta Nyíregyházára két bátyjának,Lázár Sándor főhadnagynak és Lázár Péter hadnagynak megőrzött értéktárgyait. Lázár Sándor 1944 augusztusában esett el Pripjatynál, Lengyelországban. Az egyik legvitézebb huszárnak tartották kor- társai. Ezt bizonyítja posthumus „Signum Laudes” kitüntetése, amely az egyik legmagasabb katonai érdemrend volt. Testvérét, Lázár Pétert bátyjának halálakor avatták hadnagy- gyá. 1945 februárjában halt hősi halált a Vértesben. Kettejük személyes tárgyai - cigarettatárcák, kitüntetések és fényképalbumok -kerülnek vitrinbe. A harmadik hagyaték Budapestről érkezett. Nagy Géza huszárezredes személyes tárgyai kerülnek bemutatásra. Mindhárom katonatisztnek voltak nyíregyházi kötődései, így a bemutatásra kerülő tárgyaknak igazi otthont adhat a múzeum. Az intézmény minden — történelmet és régiségeket kedvelő - érdeklődőt nagy szeretettel vár a ritkaságszámba menő, felbecsülhetetlen értékű hagyatékok tárlatán. Nyelvőrködés Közbevetés a reklámnyelvről Erdélyi Tamás (Új Kelet) A reklám a piacgazdaság körülményei között egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, így nyelvi hatása is egyre nagyobb. Sajnos, nem szűnő mértékben tapasztaljuk, hogy a reklámszövegekben terjednek a rossz nyelvi szokások, felszínes divatjelenségek, hemzsegnek bennük a nyelvhelyességi hibák. Az elhangzó reklám vagy sajtóbeli hirdetés általában valamilyen figyelemfelhívó, a figyelmet megragadni akaró mozzanattal kezdődik, amit a szakzsargonban blickfangnak hívnak. Ez rendszerint felszólítás, felkiáltás vagy kérdés (A pénz nem boldogít! A pénz nem boldogít?) A reklámszövegekben gyakori a költői nyelv eszközeinek alkalmazása, két-, négysoros vers, alliteráció (betűrím). A reklámszöveg valamilyen hatásos vagy annak szánt jelszóval - szlogen - végződik (A legtöbb, mi adható). A hatásos jelszó gyakran alapul szójátékon. Az azonos alakú szavakban rejlő nyelvi lehetőségeket aknázza ki. Például a Védelem az ár ellen szlogenben az ár áradat, árvíz értelemben és mint valaminek a pénzben kifejezett értéke hat egymásra - és a fogyasztóra. Mivel a reklám, különösen a rádió- és tévéreklám nyelvhasználata milliók nyelvérzékét befolyásolja, nagyon fontos, hogy a reklám ne tartalmazzon nyelvtani, nyelvhelyességi hibákat (...az orrodat is tisztítsa, a tisztítja helyett). A nyelvművelők harcot indítottak a magyar reklám- szövegekben fölösleges idegen szavak és kifejezések ellen. Sajnos, a törvényhozásban az erre vonatkozó javaslatuk nem talált kellő visszhangra. Marad tehát a hivatásos és önkéntes nyelvművelők rendszeres, mondhatnánk sziszifuszi tevékenysége nyelvünk tisztaságának védelme érdekében. Néptáncfesztivál MTI _______ A S zegedi Néptáncfesztivál Alapítvány szervezésében július 10-én kezdődik a Tisza-parti városban a hazai amatőr néptáncegyüttesek hagyományos fesztiválja. Simoncsics János, a fesztivál igazgatója az MTI munkatársának elmondta: a fesztivál ebben az évben Martin György neves táncfolklorista szellemiségét kívánja ápolni. A hét együttes - a kiskunhalasi Halas, a budapesti Csepel, a miskolci BUkkalja, a nyírségi Szabolcs, a szegedi Borica, a szolnoki Tisza és a tápai Topogó - a rendezvény második napján, szakmai program keretében zsűri előtt mutatja be 30-30 perces műsorát. A látottak alapján a szakemberek értékelik az együttesek felkészültségét, s véleményt cserélnek arról, hogyan tovább.
