Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-05 / 155. szám

Mentse A Nap a földi élet forrása. A Sugarának áldásos ha­tása semmi mással nem helyettesíthető. A bennün­ket övező világ, így a Nap is, komolyan befolyásolja az emberi szervezet műkö­dését. Mindezt elődeink a természet megfigyelésén alapulva tudták és átélték, használták a benne rejlő energiákat az egészség- megőrzésben és a gyógyí­tásban egyaránt. Használ­juk bölcsen és okosan ezt a természet nyújtotta aján­dékot, mely mindnyájunk számára elérhető, legyen örömteli számunkra ez a nyár. A sugarak jótékony hatása A napsugárzás fokozza az alapanyagcserét, ugyanis a fel­gyorsult anyagcsere elősegíti a toxikus, tehát káros anyagok kiürülését a szervezetből. Ez á kiválasztás főként bőrünkön keresztül, az izzadsággal, vala­mint a tüdőn keresztül a mé­lyebb, erőteljesebb légzéssel zajlik le. Az anyagcsere foko­zódó mértéke azt is jelenti, hogy a zsírok elégetése na­gyobb mértékben folyik, tehát a fogyókúrában is segítséget nyújthat a Nap. A Nap sugár­zása a bőr alatti izomzatban elhelyezkedő véredényeket tá­gítja, az izomrostokat ingerli. A vörösvértestek felépítését elő­segíti, illetve erősíti a bőrt. Az immunrendszer működését is, az immunanyagok képződését is fokozza. Elősegíti a D-vita- minszerű anyagok vitaminná való alakulását, elpusztítja a baktériumokat. Befolyásolja az idegrendszer és a lélek műkö­dését, így közvetve minden tes­ti funkcióra jó hatással van. A Nap hatására a fokozódó anyagcsere következtében az étvágy, és az emésztés is javul, a tápanyagok felszívódása tö­kéletesebbé válik, így a súlyos betegségekben szenvedő, le­romlott fizikai állapotban lévő egyéneknek is kiváló eredmé­nyeket nyújthat a napkúra. Napfürdőzés Nyári örömforrásaink lénye­ges része a napfürdőzés. Talán a legfontosabb szempont a na­pozással kapcsolatban, hogy mindenkinek a saját karakteré­hez kell alkalmaznia a napon tartózkodás mértékét. Lassan, fokozatosan szoktassuk ma­gunkat a fény hatásaihoz. Nyári hónapokban Magyarországon délelőtt 10 órától 15 óráig a legerősebbek a napsugarak. Ebben az időszakban csak tel­jesen egészséges, és napsugár­záshoz már hozzászokott egyé­nek számára javasolható. Bete­gek, érzékeny bőrűek jobban teszik, ha a reggeli vagy a dél­utáni órákat használják fel na­pozásra. Fontos a napozás so­rán, hogy a bőr pórusai nyitva maradjanak, tehát az izzadság és vele együtt a kiválasztandó anyagok akadálytalanul tá­vozhassanak. Ha homokon fek­szünk, vagy bármi mással ta­pasztjuk be bőrünk pórusait, azok eltömődnek, és a bőr­légzés lehetetlenné válik. Ezért célszerű olyan helyen napozni, ahol a légáramlás biztosított, vagy legalább félóránként hi­deg vízzel letusolni testünket. A testet minden irányból egyenletesen napoztassuk, a fejet lehetőleg kíméljük az erős napsütéstől. A bőrt védeni kell az erős napfény, hideg szél, szárazság, és piszok ellen. Eb­ben segítségünkre lehetnek a krémek, olajok és egyéb bőr­védő anyagok. A száradó bőr­nek zsírra, olajra van szüksé­ge. A költséges naptej helyett próbáljuk ki a következő ter­mészetgyógyászati módszert: napozzunk kefirrel, joghurt­tal, aludttejjel, esetleg tejföl­lel, melyet bőrünkre 15-20 per­ces előnapozás után egy vatta­csomóval vékonyan felkenhe­tünk, ez rendkívül jó hatású, hiszen javítja a bőr pH értékét, hiszen savas, és zsiradékanya­got is tartalmaz, mely megvéd a leégéstől. Ezt a módszert na­pozás közben a nap folyamán többször megismételhetjük. Örömmel tapasztaljuk majd, hogy milyen szép, és kellemes tapintású lesz a bőrünk, ráadá­sul a leégésnek nyoma sincs. Tény, hogy minél több időt tölt valaki a napon, annál jobban kiteszi magát a napégés ve­szélyeinek, de nem közöm­bös az sem, hogy ezzel elősegíti a bőr öregedését. A napozás késői hatásokat is kiválthat, ezért nem sza­bad meggondolatlanul siet­tetni a bámulást. Hőguta, napszúrás Ha sok időt töltünk a na­pon, előfordulhat, hogy szédülés, émelygés, fejfá­jás jelentkezik, a bőr hir­telen kiszárad, kipiroso­dik. Nagy a valószínűsége annak, hogy napszúrás vagy hőguta jelenségével találjuk szemben magun­kat. Ilyenkor tegyünk a beteg fejére, nyakára, mell­kasára hideg borogatást, fektessük hűvös, szellős helyre, fejét emeljük fel, itassuk vízzel, és mielőbb forduljunk orvoshoz. Ter­mészetesen a probléma megelőzése egyszerűbb: kerüljük a tűző napot, használjunk széles kari­májú kalapot. Az oldalt összeállította: Hatházi Andrea A burgonya csodálatos élelmiszer. Nem tartalmaz cukrot, alig van benne só, viszont magas a C-vita- min-. kálium- és magnéziumtartalma, a benne lévő fehérje pedig kifejezetten jó minőségű. Tudomá­nyos vizsgálatok bizonyítják, hogy a rendszeres burgonyafogyasztás élénkíti az anyagcserét, simá­vá és rózsássá teszi a bőrt, erősíti a kötőszövete­ket. Ideális táplálék a karokon és a combokon ki­alakuló narancsbőrbetegség ellen. Egy hétvégén kipróbálhatjuk hatását, s nem mellékesen még 1-1,5 kilogrammot le is adhatunk. Burgonyadiéta Első nap: (péntek) Dél: péntek délben étkezzünk úgy, mint máskor. Délután:Fél liter ásványvizet 3 evőkanál grépfrútlével megihatunk, ami 10 kalória. Este: Három közepes nagyságú burgonyát héjastól megfőzünk, salátalevelekre helyez­zük és hosszában felvágjuk. A felvágott bur­gonyát a következő krémmel töltjük meg: 10 g hagyma, kevés bors, kevés méz, 4 evőka­nál tejföl, kevés savanyú uborka, 3 evőka­nálnyi apróra vágott kapor, 1 evőkanál so­vány túróval összekeverve. A krémmel íze­sített burgonyát 1/2 uborkából készült salá­tával fogyasszuk (360 kalória). Második nap: (szombat) Reggel: Két csésze fodormenta tea 2 kávés­kanál mézzel, 2 hámozott, meleg, főtt burgo­nya 2 kávéskanál vajjal, 2 kávéskanál túróval, egy alma (320 kalória). Délelőtt: Száz gramm főtt burgonya (70 kai.) Dél: Száz gramm főtt csirkemell 250 g bur­gonyából készült salátával (a főtt krumplit fel­szeleteljük, leveskockából készített főzettel le­öntjük, 1 evőkanál olajat, 1 evőkanál ecetet, sót, borsot, mézet és mustárt, 1/2 összevágott hagymával és 4 evőkanál összeaprított petre­zselyemmel elkeverünk, s a burgonyára önt­jük (430 kalória). Délután: Ötven gramm főtt burgonya (35 kai.) Este: Kétszázötven gramm burgonyát héjastól kettévágunk, metszéslappal felfelé a sütőbe tesszük, köménnyel meghintjük, vajjal megken­jük. % dkg orosz hallal (sprotni) és 2 evőkanál túróból, kevés joghurtból, 4 evőkanál összevá­gott friss fűszernövényből álló öntettel fo­gyasszuk (350 kalória ). Harmadik nap: (vasárnap) Reggel és délelőtt: mint a második napon. Dél: Kétszázötven gramm főtt burgonyát meg­hámozunk és felszeleteljük. Egy vékony szelet gépsonkát csíkokra vágunk, 1/2 fej finomra vá­gott hagymával, kevés póréhagymával és 2 evő­kanálnyi vajjal 10 percig pároljuk, s 1 kávéska­nálnyi durva őrlésű lisztet szórunk rá, majd 1 dl leveskockából készített forró főzettel leöntjük. Ke­vés tejszint, sót, borsot, zöld, friss fűszernövénye­ket (kakukkfű, zsája, kapor, tárkony) teszünk hoz­zá, s a burgonyával fogyasszuk (350 kalória). Délután: 50 g héjában főtt burgonya (35 ka­lória). Este: Egy nagy burgonyát megfőzünk, kiváj­juk, a burgonyamasszát 3 dkg finomra vágott gépsonkával, 1/4 fej ugyancsak finomra vágott hagymával, 1/4 beáztatott zsemlével elkeverjük, majd ezzel a keverékkel megtöltjük a kivájt bur­gonyát. Egy dkg reszelt sajttal megszórva fóliá­ban sütjük ki (430 kalória). Kovászos Sehérkáposzta Volt Solt Hl Néhány jó tanács gyors folteltávolításra: Csokoládé: Glicerines vattacsomóval dörzsöljük meg a csokis foltot, majd langyos vízzel öblítsük ki a tisztított helyet. Kávé: A friss kávéfol­tot mártsuk hideg tejbe, majd mosószerrel mos­suk tisztára. A régebbi, beszáradt kávéfoltot pu­hítsuk fel glicerinnel, szórjuk be burgonyalittel, majd langyos vízzel dör­zsöljük ki. Kakaó: Kakaófoltos anyagokat forró tejbe tesz- szük, majd szokásos mosó­szerünkkel kimossuk. A jólismert kovászos uborka sokak kedvence, de talán kevesen ismerik még a kovászos káposzta elkészítési módját. Az íze hasanló az uborkáéhoz, hűtőszekrényben hetekig eláll. Renkívül üdítő, önnálló vacsoraként is fogyasztható, ha túróval, paradicsommal, hagymával összekeverjük. Hozzávalók: Édes, fehér, fejes ká­poszta tetszés szerinti mennyiségben; kilógram­monként egy csokor ka­por, 3 gerezd fokhagyma, 1 babérlevél, a léhez lite­renként 1 púpozott evő­kanál só, a tetejére üve­genként I szelet kenyér. *** A káposztát kölső, fony- nyadt, hibás leveleitől megtisztítjuk, majd gya- lun vagy reszelőn felap­rítjuk. Minél kisebbek a káposztadarabok, annál gyorsabban érik meg. A kaprot megmossuk, szá­lakra szétbontjuk és a megtisztított fokhagy­mát lapokra szeleteljük. A tiszta üveg aljára he­lyezünk néhány szál kap­rot, majd félig megtölt­jük káposztával. Kézzel erősen nyomkodjuk le a káposztát, hogy az üveg­be minél több férjen. Te­gyük bele a babérlevelet, néhány szelet fokhagymát és néhány szál kaprot, majd káposztával töltsük meg az üveget. A tetejére ismét tegyünk néhány ge­rezd fokhagymát, majd kenyérdarabokkal borít­suk be. Közben forraljunk vizet, amelyet sóval ízesít­sünk, s a már nem zubogó oldatot öntsük a kenyéren keresztül a káposztára. Alufóliával takarjuk be és állítsuk napos helyre. Me­legben 2-3 nap alatt meg­érik. A megérett káposz­táról szedjük le a kenye­ret, s átszűrve kellemes frissítő salátaként fo­gyasszuk. # Édesség helyett...

Next

/
Oldalképek
Tartalom