Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-05 / 155. szám
Tízmilliós viták Pillanatok a megyegyűlésről Munkatársunktól Pénzügyek, ingatlanértékesítések, mezőgazdasági kárenyhítés, valamint a számtalan vitát kavaró kórházügyek szerepeltek a megyei közgyűlés pénteki programjában. Hosszas egyeztető vitát váltott ki a Szatmár- Beregi Kórház főigazgatójának, dr. Bakai Zoltánnak a jelentős hiányt ismertető beszámolója. Zilahi Józsefnek, a közgyűlés elnökének elemzése szerint a főigazgatónak két, egyenként 25 millió forintos, az intézményfúziót, illetve az üzemeltetést segítő összeggel, valamint egy 15 milliós, az egyéb költségek fedezésére nyújtott megyei pénzkerettel kell elszámolnia záros határidőn belül úgy, hogy közben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral el kell rendeznie a Népjóléti Minisztérium által a kórháznak juttatott közel 50 milliós támogatás 30 millió forintos részét. A fennmaradó 20 milliós hiány közel 11 millió forintos részét közgyűlési tartalékokból finanszírozni lehet, viszont a megmaradó 9 milliós pénzügyi lyuk betöméséhez várhatóan a vásárosnaményi és a fehérgyarmati önkormányzat segítségére lesz szükség. Az egészségügyi kérdések tárgyalását folytatva a képviselők megvitatták a Jósa András megyei kórház úgynevezett funkcionális privatizációs programját. A jelentős költségmegtakarítással járó elképzelés többször módosított beadványa szerint vállalkozásba kell kiadni azokat az intézményi feladatokat - például a röntgent, a takarítást -, amelyeket lehet. Röviden F A. (Új Kelet) _________ A Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egyesülete értesíti a megyében élő mozgássérült gyerekeket, hogy a nyári tábort július 21-étől 25-éig szervezi. Jelentkezni 6-18 éves korig lehet a 42/410- 522 telefonon július 10-éig. Helye a Start Rehabilitációs Vállalat Ököritófülpösi kempingje. A gyerekeket több ágyas szobákban és sátrakban helyezik el. A részvételi díj: 1000 forint, kísérőknek 2000 ezer forint (kísérő csak súlyosan sérült gyerekkel mehet). * * * A Tiszatér Társulás PHA- RE-programjának zárásaként megjelent a Tiszatér útikönyv. Az idegenforgalmi kiadvány a társuláshoz tartozó települések történelmi látnivalóit, műemlékeit, helyi nevezetességeit és a róluk szóló fontos információkat foglalja össze 170 oldalon, és illusztrálja mintegy 140 darab színes fotóval. * * * Osztrák szakszervezeti delegáció látogat hétfőn megyénkbe. Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) az MSZOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Képviseletének lesz a vendége. A köldöttség vezetője Kari Drochter, az ÖGB alelnöke lesz, akit többek között elkísér Walter Sauer, az ÖGB Nemzetközi Intézetének vezetője is. A delegációhoz csatlakozik Rabi Ferenc, az MSZOSZ alelnöke, Györgyi Kálmán, az MSZOSZ Nemzetközi Osztályának vezetője és Kis- györgy Sándor, az ÉTOSZ igazgatóhelyettese is. Délután 15 órától megbeszélést folytatnak megyénk szak- szervezeti vezetőivel és tisztségviselőivel. Többek között szó lesz a május 20- 22. között megrendezett és az ÖGB által támogatott képzés tapasztalatairól és az együttműködés folytatásáról, valamint az aktuális feladatokról. A tanácskozáson jelen lesznek még a korábbi oktatásban résztvevő MSZOSZ, SZÉF és Autonóm Liga szakszervezetek képviselői is. ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■ ■ | 1 SZABOLCS Szolgáltatásaink: aa ■ Személyszállítás, autómentés, 1 1 teherfuvarozás, díjtalan kiállás, NYÍREGYHÁZA előrendelés, ecjyséQes tarifa. éjjel-nappal P 313-313; S M K R a S 1 H El « « « S S Ä * .* « .*> 9 * ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a | J 1997. július 5., szombat Megőrült a meggypiac Fekete Tibor (Új Kelet)_ Soha nem látott magasságokba ível a meggy ára. Az elmúlt évi 140 forintos csúcsárhoz képest már 160- 180 forint közötti kilónkénti árat ért el a meggy fel- vásárlási ára, sőt Nyíregyházán, a Debreceni úton csütörtök estére már 190 forintot is fizettek a legjobb minőségű termésért. Úgy tűnik, csak idő kérdése, mikor éri' el a misztikusnak tekinthető 200 forintos árat. A felvásárlók szinte egymást hajszolják bele a mind magasabb árakba, és kőkemény kiszorítósdit játszanak, pedig ennek nem lesz jó vége. A legnagyobb felvevőpiac, a németek 1,9- 2 márkát fizetnek kilójáért, ami napi áron átszámolva 214 forint körül van. Jelentős a szállítási költség, a lehűtés és a raktározás is. A felvásárlók és a feldolgozók közül többen is inkább lemondanak a nyereségről a piacszerzés érdekében. A nyíregyházi konzervgyár is megpróbál lépést tartani az árakkal, de egyre nehezebb, hisz a végtermék ára nagyban behatárolja az átvételi árakat. Pénteken 180 forintért vették a megy- gyet, de nem tudni, ha tovább emelkedik az ár, akkor hajlandóak és tudnak-e többet fizetni. Mindenesetre a hétvégére kiderül, árharcról, vagy pizícióharcról van szó? Csütörtök este szétnéztünk néhány megyeszékhelyi átvevőhelyen, és tapasztalatunk szerint már nagyon aprónak vagy penészesének kellett annak a termésnek lenni, amit másod- osztályban vettek ál. A szüretelők közül sokan nem tájékozódtak előre, és többen nem igényeltek előre megfelelő rekeszt. Egy idős néni egy tejesládában, úgy 25-30 centiméter vastagon rakva hozta el a termést és csodálkozott, hogy az ösz- szetört, levet eresztő megy- gyét csak 80 forintért vették át. A felvásárlók általában délután négy-öt óra körül nyitnak ki, de vannak egész nap nyitva tartó átvevők is. Most sem tesznek különbséget a szárral és a szár nélkül szedett meggy között. Szintén általánosnak mondható, hogy éretlenül is leszedik a termést, míg jó ára van. Ennek eredménye, hogy gyakran kiszakad a kocsány és sérülnek a szemek. Az átvevő mégsem emel kifogást, hisz akkor elpártolnak tőle az ügyfelek. Még nem tudni, hova vezet ez a meggyőrület, de félő, hogy szétpukkad, mint a túlságosan felfújtatott léggömb. Ha a német vagy holland vevők már nem hajlandók megfizetni a részükre túl magas árat, akkor másik piac után néznek, és akkor már a százforintos ár is jó lesz, csak vegye át valaki. Egy gerinces történet Az igazgató úr nem követelte, nagyon finoman, viszsza- fogottan kérte, hogy ne írjam meg a történetet, a szülő és gyermeke panaszát. „Az iskola a gyerek javát akarta, az anyuka másképp gondolta, lelke rajta. Nincs miről beszélni az ügyben.” Véleményét tiszteletben tartva, azért csak következzék a történet! Tapolcai Zoltán _____ A kislány, nevezzük talán Boginak, nagyon komoly ge_- rincbetegségben szenvedett. Gyönyörűen ívelő tizenéves teste -összeroskadni készült, büszke tartása egy nyontej^k görbületébe zuhant volna, ha egyáltalán életben marad. Rettegve várt arra a műtétre, amelyben bordáit egyszerűen levágják a gerincéről, és a csigolyákat helyreigazítva, platina, lemezkékkel merevítik egész csontvázát. Tizenhat éves, életvidám, lánglekű tinédzser, szerelmes középiskolás. -Ám a betegség szertefoszlana a vidámságot, megroppantotta kicsiny lelkét, messzerepítette a szerelmet és az iskolából sokat hiányzott. Orvostól orvosig járt szüleivel, gyógyszeres terápia mellett készültek a műtétre, amelyet csak Pécsett vállaltak. Tanárai - és ez teljesen termé- szetes - azonnal lecsaptak rá, ha épp iskolában volt, hiszen jegyeket csak így tudtak neki adni, csak így lehetett év végén lezárni. Az alkalomszerű feleletek, dolgozatok rendkívül rosszul sikerültek, s az átlagos képességű Bogi katonás jegyeket kapott. Egy, kettő, egy, kettő. Már ha kapott! Most, a harmadik év második felében, a műtét előtt alig volt iskolában. Azokból a tárgyakból, amelyekhez elengedhetetlen az iskolai jelenlét (matematikai, fizika, kémia, biológia...), legfeljebb egy ketteske díszelgett á naplóban, az otthon pótolhatókkal (német, francia, magyar nyelv és irodalom) nem volt gondja. Április 29-én aztán megműtötték. Az orvosa nem hitegette. Van esély a túlélésre, de lehet, hogy béna marad, ám az is lehet: egyszer majd újra „délcegen” lépkedhet. Bogi e naptól kezdve nem ment iskolába, otthon pihent, és szüleivel együtt örült, hogy talán minden a legjobban sikerült. Majdnem minden. De mi legyen a bizonyítvánnyal? Bogi édesanyja az osztályfőnök és az igazgató jelenlétében átnézte a naplót. Á matematikát oktató tanár kivételével mindenki hajlandó lett volna lezárni akár egyetlen egy jegy alapján is a lányt. Megérthető a szituáció, egy dolgozatból származó egyesre nem lehet kettes adni a bizonyítványban. így pótvizs- gázni kellett volna matematikából Boginak, és a bizonyítványában egy nagy egyessel gondolkodhatna most a továbbtanuláson. A mama azonban úgy vélte, hogy a gyógyulóban lévő lányka már jobb tanulmányi eredményre is képes lesz, így az lenne az érdeke, ha ezt az évet elfelejtenék. Bejelentette az igazgatónak, hogy szeretné másik iskolába vinni gyermekét, ahol újrakezdhetné a harmadik évet. így talán a továbbtanulásnál nem lesz hátrányban a harmadik évi, gyengébb jegyek miatt. Ehhez azonban az kell, hogy osztályozó vizsgát tegyen kötelezővé az iskola, s mivel annak nem tud majd Bogi megfelelni, ismételtessék meg vele az évet. így - törvényes úton haladva - a bizonyítványba sem kerül egyes, azaz Bogi jól jár. Igen, Bogi már jól jár, lábadozik, de szomorúan mutatja bizonyítványát, amelyben mégis ott díszeleg a matek egyes. S van még valami más is, a mulasztott órák száma: kettőszázhuszonhat. A történet bűvös száma. Ez ugyanis kevesebb, mint a törvény által előírt 250-es határ, amely felett már osztályozó vizsga kötelező minden tárgyból! Bogi a műtét és az évzárás között már 252 órát hiányzott, az orvosi igazolások és papírok alapján bizonyíthatóan még 136-ot. Legalább. És most következzék néhány szó a jóindulatról, a segítőkészségről. Ugyanis ennek a lánykának most erre van szüksége. Szeretne visszakapott egészségével új életet kezdeni. Köszönet a tanároknak, hogy akár egy jegyre is lezárták volna, még ha szabálytalanul is. De amikor már látható volt, hogy ez nem hoz eredményt a matek egyes miatt, miért nem keresett más megoldást az osztályfőnök és az igazgató? Mert más iskolába akarta vinni a gyermeket?! Miért nem fogadták el a szülő kérését, amely nem volt törvényellenes, hiszen igazolható a rengeteg hiányzás? Vajon benne volt-e a sok mulasztott óra naplóban, vagy csak ezt a 226-ot írták be? Sajnos a valóságról minden igyekezetem ellenére sem győződhettem meg, mert az intézmény vezetője nem látta értelmét a találkozásunknak, így mód sem volt arra, hogy az osztálykönyvbe beletekinthessek. Csak abban bízhatunk, hogy van az iskolának olyan felettes hatósága, amely egy vizsgálat alkalmával kiderítheti, rendesen vezették-e a naplót, vagy sem. Az osztálykönyvnek hiteles dokumentumnak kell lennie! Ha pedig nem a naplónak megfelelően töltötték ki a bizonyítványt, akkor az okirathamisítás! Nekem személy szerint az iskola hozzáállása meglepő, ami teljesen ellentmondásos a hirdetett szellemiségével. Valóban a gyermek javát szolgálta volna a buktatás, a pótvizsga és az egyes a bizonyítványban? Tudva, hogy máshova készül Bogi, az a fránya egyes mindent eldöntött. Nincs olyan iskola, amelyik a bizonyítványa alapján átveszi! Egy mégis akadt, egy hasonló szellemiséget hirdető középiskola, ahol Bogi új életet kezdhet. Nem mondom meg a régi iskola nevét, ne szenvedjenek a rossz hírbe kerülés miatt azok a pedagógusok, akik nem követtek el hibát az adott esetben, jól vezették a naplót, nem töltötték ki idő előtt, a megegyezéssel ellentétben és rosszul a bizonyítványt. Szakmai körökben úgyis gyorsan terjednek a hírek, ott úgyis ítélkeznek, ki a vétkes, ki a vétlen. Két hetet vártam két kurta mondatra, két hétig kértem egyfolytában időpontot arra, hogy a másik oldalt is meghallgassam. Az igazgató szavai csengenek fülemben: „A gyermek javát akartuk! Nincs miről beszélni az ügyben!” Nincs? A gacsályi szociális otthon ú j foglalkoztató termét adta át pénteken Kovács Ibolya, a Népjóléti Minisztérium osztályvezetője. Az épület elkészítéséhez a Népjóléti Minisztérium rendelkezésre álló forrásaiból négymillió forintot nyertek, a megyei önkormányzat kétmillió forinttal járult az építkezéshez. Jelentős segítséget adtak a község lakói és az otthon dolgozói az intézményben a súlyosan sérültek élnek. Megyei krónika Illusztráció: Bozsó Katalin