Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-30 / 176. szám
1997. július 30., szerda Hazai krónika A lengyel gazdák segítésére A lengyel gazdák iránti szolidaritásra szólítja fel a magyar gazdatársadalmat a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége - tájékoztatta az MTI-t kedden Kosa Gyula, a kiskőrösi székhelyű érdekképviselet elnöke. Arra kérik a magyar termelőket, anyagi lehetőségeihez képest mindenki ajánljon fel vetőmagot, amelynek az őszi vetésidőig történő kiszállításáról a METÉSZ gondoskodik. Kosa elmondta, tekintettel arra, hogy a lengyel mezőgazdasági területek jelentős része víz alatt áll, úgy vélik: célszerű vetőmag-adománnyal is enyhíteni a mérhetetlenül nagy elemi csapást. Arra is kérik a magyar gazdatársakat, hogy aki személyes munkájával is részt kíván venni az árvíz sújtotta lengyel települések újjáépítésében, jelentkezzen a METÉSZ központjában. A felajánlásokat faxon vagy telefonon a 78/312- 466-os telefonszámon várják. Keresztes indítványa Giczy ellen Keresztes György, a KDNP Heves megyei elnökségének tagja, Gyöngyös korábbi polgármestere fegyelmit kezdeményezett pártja Fegyelmi és Etikai Bizottságánál Giczy György, a kereszténydemokraták elnöke ellen. Keresztes szerint ugyanis Giczy megsértette a párt alapszabályát azzal, hogy nem gondoskodott az ügyvezető titkári poszt betöltéséről, és tisztséggel járó jogköröket önmaga gyakorolta. Ezzel az alapszabály szerint megengedhetetlen hatalomkoncentrációt hajtott végre. Az illetékes bizottság ugyan elutasította az előterjesztést, Kereztes fellebbezett, indítványát kiegészítette azzal, hogy Giczy - ugyancsak az alapszabályba ütköző módon -, a párt Országos Választmányának legutóbbi ülésén sem elnöki, sem gazdasági beszámolót nem terjesztett elő. Erről Keresztes György, aki jelenleg a Heves Megyei Közgyűlés alelnöki tisztségét tölti be kedden - tájékoztatta az MTI tudósítóját. A politikus hangsúlyozta: rendkívül furcsának tartja, hogy amíg a Fegyelmi és Etikai Bizottság kevésbé jelentős ügyek kapcsán, súlyos szankciókat alkalmazott párttagok, így például a KDNP-ből kizárt Bossányi László Heves megyei elnök ellen, addig az ő indítványát érdemi mérlegelés nélkül elutasította a testület. Nemzetközi jog a zászlóhasználatról A konzulátusok épületén a nemzeti-zászlók elhelyezésének jogát a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-ban aláírt bécsi egyezmény biztosítja. A többoldalú megállapodás a diplomáciai képviseletek épületeinek sérthetetlenségéről is rendelkezik. Ezt a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának illetékese közölte kedden az MTI érdeklődésére. Mint ismeretes: Romániában bíróság elé kívánják' állítani azokat a személyeket, akik a kolozsvári magyar főkonzulátus épületéről ellopták a magyar zászlót. A Külügyminisztérium szakértője elmondta, hogy Magyarország és Románia között a bécsi egyezményen kívül kétoldalú konzuli egyezmény is érvényben van, mely szintén tartalmazza a zászlóhasználat jogát és a konzulátusok épületeinek sérthetetlenségét. A megállapodás gyakorlatilag kizárja, hogy egy helyi hatóság, tehát adott esetben a főpolgármester olyan döntést hozzon, mely hátrányosan érintheti a másik állam fennhatósága alatt álló épületet. így arra sincsen joga, hogy a Magyar Köztársaság címerével díszített konzulátusi névtáblát eltávolíttassa. Szövetségest keres az MDF Fekete Tibor (Új Kelet) Herényi Károly, a Magyar demokrata Fórum szóvivője látogatott kedden Nyíregyházára, és először a két megyei lap szerkesztőségét kereste fel. Megismerkedett a vidéki napilapírás kulissza- titkaival, majd sajtóbeszélgetésre invitálta a toliforgatókat. Az 1994 előtti időszakról nem beszélt a szóvivő, csak magáról a parlamenti választásról. Akkor az MDF abba a hibába esett, hogy nem hitt a közvéleménykutatóknak és nem várt kudarc érte a pártot. A 12 százalékos eredményt katasztrófának ítélték sokan, most mégis látatlanba kiegyeznének a jövő évi választáson ezzel az eredménynyel. Jelenleg ugyanis egyes becslések szerint a biztosan szavazók körében 6-7 százalékos az arányuk, míg más számítások szerint sem haladja meg a llszázalékot a rájuk voksolók száma. A lehetséges pártkoalíciókról Herényi Károly sajnálatosnak nevezte, ám mégis a meg- tisztulási folyamat elengedhetetlen részének tekintette mindazt, ami most a KDNP háza táján végbemegy. Még nem tudni milyen véget ér ez a folyamat, de reményét fejezte ki, hogy megerősödve jutnak túl a krízisen a kereszténydemokraták. Az MDF- esek a Fidesz-szel értenek leginkább szót. A két párt elképzelése szerint a jövő évi parlamenti választásokon igyekeznek úgy jelölteket állítani, hogy azok ne egymás ellenfelei, hanem támogatói legyenek. Csalódott, de nem hitehagyott A sajtóban a napokban megjelentek szerint Szilágyiné Császár Terézia kilépésével szűnt meg a KDNP parlamenti frakciója. A képviselőnőt arról faggattuk vajon ő hogyan élte meg ezeket a napokat? Mik a tervei? Átül-e más padsorba, enged-e a csábításnak? Száraz A ttila (Új Kelet) ___- Nagyon nehezek ezek a napok a számomra, az utolsó pillanatig bíztam abban, hogy nem szűnik meg a frakció - mondja csalódottsággal a hangjában. - Az viszont nem igaz, ami a médiában megjelent, hogy én voltam az utolsó kilépő, és így rajtam múlt a frakció sorsa. Hatodmagammal léptem ki múlt hét hétfőn a frakcióból, akkor, amikor a nyárra való tekintettel a frakció vezetősége nem volt hajlandó összehívni a rendkívüli frakciógyűlésünket. Kilépésem véglegesen akkor érlelődött meg bennem, amikor július 15- én tizenkét képviselőtársam módosította a frakciószabályzatot, és annak értelmében a következőben a frakciónak nem kell a párt testületi döntéseit képviselnie. Számomra ez elfogadhatatlan, hiszen a világon mindenütt a párt előre tolt bástyája a parlamenti frakció. Nagyon nagy csalódás volt számomra az is, amikor kiderült, hogy a mindennapi csatározások közepette elkezdődött egy másik, számunkra konkurens párt megszervezése. Kilépésemet egyébként több feltételhez kötöttem, ebből is látszik, nem volt könnyű meghozni a döntést. Kértem, hogy mind a 23 KDNP-s képviselő részvételével — tehát legyen olt mindenki, aki kilépett és akit kizártak, az is — tartsunk frakcióülést, módosítsuk vissza a frakciószabályzatot, mondjon le a frakcióvezetőség, és válasszuk újra. Nagyon sajnálom, hogy ez nem történt meg. Pontosabban csak a frakcióvezető mondott le... — Láthatólag nagyon bántja, hogy nem sikerült a KDNP-n belül a személyi kérdéseket keresztényi módon rendezni...- Igen, és ez számomra is óriási csalódás. Nem lett volna szabad, hogy egy ilyen frakció így szétessen, a KDNP-frakció volt az, amelyik a szociális érzékenységet a legmarkánsabban képviselte az Országgyűlésben. Az én lelkiismeretem tiszta, minden tőlem telhetőt megtettem, hogy elkerüljük a frakció szétesését. A parlamenti munkámra nem lehet panasz. Ott voltam a húsz legaktívabb képviselő között, mindenki előtt ismert, hogy többször kértem szót megyénk érdekében. A költségvetési és a szociális bizottságok munkájában is a legjobb tudásom szerint szorgalmasan részt vettem. A frakció megszűnésével ennek vége. Azt tervezem, hogy a most felszabaduló időmben elkezdem járnia megyét, igyekszem minél többet találkozni a megye lakosságával - nem csak a párttagokkal. Örülök annak, hogy nagyon sokan keresnek. Sokan kérik a véleményemet. Az Együtt egymásért alapítványomon keresztül igyekszem tőlem telhetőén nem csak erkölcsileg segíteni. — Nyilván sokan megkeresték. Hol fog ülni a következő ülésszakon?- Bár kaptam nagyon hízelgő és előnyös ajánlatokat más pártok részéről - de kimondani is ilyen furcsa -, független kereszténydemokrata képviselőként dolgozom tovább a parlamentben. Engem a kereszténység eszmeisége kisgyermek korom óta kísér. Én nem hagyom el a pártot, nem lépek át (be) a Kereszténydemokrata Szövetség Egyesületbe. Biztos vagyok abban, hogy '98-ban a KDNP ismét bekerül a parlamentbe, és akkor újra lesz frakciónk. Isépy Tamás már nem bízik Isépy Tamás, a volt KDNP-frakció vezetője nem bízik a megosztottsága miatt megszűnt képviselőcsoport újraegyesítésében. A politikus egy napilapban megjelent írásra reagálva az MTI-nek kedden úgy nyilatkozott: örömmel fogadná, ha Semjén Zsolt vezetésével újra alakulna a KDNP-frakció, de a pártvezetés nyilatkozatai alapján pesszimista azzal kapcsolatban, hogy a képviselők kibékülésével ez megvalósulhat. MTI _____ Isépy Tamás emlékeztetett a pártelnök egyik nyilatkozatára, amelyben Giczy György azt mondja, hogy nem érdekli a frakció. Egyelőre nem tudja, hogy melyik megoldást fogja javasolni a köré csoportosuló képviselők csütörtöki találkozóján a frakcióalakítással kapcsolatban. Egy lehetőséget azonban kizárt: nem támogatja, hogy egy új párt megalapításával hozzanak létre országgyűlési képviselőcsoportot. -A kisgazda 36-ok útja nem követhető - jelentette ki a képviselő. Semjén Zsolt a távirati iroda munkatársainak kérdésére rámutatott arra, hogy egyetlen, aki tiltakozott mind Isépy Tamás pártból való kizárása, mind pedig Füzessy Tibor ék frakcióból való eltávolítása ellen. Mivel mindkét oldalról megkeresték és az országgyűlési választások közeledtével fontosnak tartja, hogy a KDNP- nek legyen megszólalási lehetősége a parlamentben, úgy döntött, hogy vállalná a frakcióvezetőséget egy olyan testületben, ahol mindkét vonal tagjai képviseltetnék magukat. - Ehhez azonban az kell - folytatta Semjén Zsolt -, hogy a frakció érvénytelenítse a kizárásokat és visszavegye a kilépett képviselőket, illetve hogy a pártpolitikai nyilatkozatban vonja vissza Isépyék kizárását a pártból. (Ez utóbbiról később a párt országos választmányának kellene döntenie.) További javaslata, hogy a KDNP vezetése Giczy György pártelnök pozsonyi nyilatkozatát fogadja el mérvadónak, amelyben kizárja az együttműködést a szélsőséges politikai erőkkel. Semjén egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy mi lesz, ha nem minden feltétele teljesül. Azt azonban értésre adta, hogy egy-két személy esetleges távolmaradása nem ingatná meg a képviselőcsoport újraalapításával kapcsolatos elképzelésének megvalósításában. - Ha az ajánlatomat a pártvezetés elfogadja, akkor bebizonyosodik, hogy békét akar, és a KDNP- nek centrumpolitikát szán - szögezte le a képviselő. Hozzátette: szeretné, ha mindezt a jövő hét elején egy kvázi frakcióülés keretében mind a 23 képviselő jelenlétében meg tudnák vitatni. Ünnep Bürget Lajos jegyzete Még ki sem hevertük a millecentenárium meglehetősen érdektelenség közepette zajló eseménysorozatát, újabbaknak nézünk elébe. A jövő esztendőben — és milyen pech, hogy éppen egy választási csata kellős közepén! - kezdünk emlékezni az 1848-as szabadságharc 150. évforduló- járá, majd szinte ezzel egy időben startolnak az ezeréves államiság ünnepségei és programjai, ebbe a körbe simul majd bele Krisztus születésének kétezredik happy birthday-je. Vagyis lesz emlékműállítás, 150 fa ültetése, ezer számítógép- program. ünnepi építkezés, ökumenikus tisztelgés, 1000 odúkihelyezés az erdőkben, biztos szüleinek majd zeneművek á la jubileum, és mindehhez jönnek az ezredforduló Isten tudja, miért olyan fontos ünnepségei. Szóval startol a banzáj, benne lesz bizonyára sok NATO-csatlakozási eufória meg uniós lelkesedés, hiszen ha már államiság, akkor ünnepeljük a mai eseményeket is. De hogyan? Szinte látni, hogyan nőnek ki a földből gombamód az előkészítő és bonyolító országos, megyei, városi-községi, szervezeti bizottságok, születnek a tervek, a programok, megmozdul az idegenforgalom propagandája, kaszálnak a kiadványszerzők, plakátkészítök, a pályázati pénzek számolatlanul áramlanak majd a jószándé- kúakhoz és a nepperekhez egyaránt. Mert hát ünnepelni kell, meg kell adni a módját, amúgy magyarosan, ha már a magyar históriáról van szó. Nem költői kérdés: vajon a szellemiséggel lörő- dik-e majd valaki? Nem takarja-e be a külsőségek homályos köde azt, ami érték, ami történelmünk máig ható öröksége? Vajon a ma olyan döntő üzlet nem si- lányítja-e majd külsőséggé a bensőben megfogalma- zandókat? Kérdések ezek, hiszen kiderült, ünnepelni nem tudunk. Fogalmunk sincs arról, hogy lehet tisz- 'tességesen, pártpolitikai fröccsentgetés nélkül emlékezni múltra és tervezni. jövendőt. Valami istenet- lenül rossz reflexhalmaz gyűlt fel bennünk, a hiányzó lelkesedést frázisokkal pótoljuk, kistrigulázunk kötelmeket, hogy aztán az egész nyomtalanul elmúljék. Jó lenne, ha a sok szervező, előkészítő, koncra leső mellett megjelenne az az igaz hang, amely arra figyelmeztetne már most: ne prostituáljuk a históriát csak azért, hogy ma profitálni próbáljon belőle bárki. Hogy megszólaljon az a hang, amely előhívja bennünk a jogos büszkeséget, mely lelkesít arra, hogy az örökös valahová tartozás ellenére is mi szuverének, függetlenek, tisztességesek akarunk maradni a jövőben is. Tehát nem elősorban a világnak szólóan kellene ünnepelni. Hanem ott belül. Szeretném hinni, hogy erre is van remény.
