Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-28 / 174. szám

m ujüJtl Megyei krónika 1997. július 28., hétfő Itt mindenki szent? Pénteken a székelyi önkormányzati testület többsé­ge, pontosabban öt tagja egyszerűen nem volt haj­landó tárgyalni a település jegyzőjének törvénytelen működéséről. Legalábbis ezt állítja Somogyi Sándor polgármester. Pedig a testületi ülésen megjelent dr. Fekete Zoltán, a Közigazgatási Hivatal vezetője is. Az ötök ezzel szemben azt mondják, hogy ők inkább a polgármester viselt dolgairól szerettek volna beszá­molni a hivatal vezetőjének! A nagy vitában aztán hipp- hopp, vége lett az ülésnek. Valóban hipp-hopp? Tapolcai Zoltán _______ Szomba ti számunkban szin­te egy oldal sem volt elég arra, hogy az egymásra szórt váda­kat sorba szedjem. A helyi el­lenségeskedés azonban most már bőven átlépte a falu és a demokrácia határait. Ahogy az szokás, hangfel­vétel és ennek alapján jegy­zőkönyv készült a testületi ülésről. Már az elején kicsi­nyes játékba fogott a két tá­bor. A jegyzőköny hitelesítő­jének személyében ádáz vita alakult ki, a polgármester a maga jelöltje mellett állt ki, az „ötök” szintén a magukét haj­tották. Ok lettek az erősebbek. Aztán jött a következő sak- kozgatás. No most rendkívüli ülésről van szó, vagy rendes­ről? Ha rendkívüli, altkor csak az előzetesen meghirdetett na­pirendi pontokat - azaz a jegyző törvénytelenségeit - tárgyalhatják, ha nem rendkí­vüli, akkor szóba kerülhet a polgármester tevékenysége is. Az „ötök” formai kifogásokat kerestek, a polgármester pedig mindent elengedve a füle mel­lett szavazásra bocsátotta a na­pirendet. Ketten mellette sza­vaztak, hárman tartózkodtak, hárman ellene voltak. Azaz már mehettek is volna haza dolgavégezetlen a testületi ta­gok, amikor ez egyik képvi­selő még szólásra emelkedett, és tisztelettel köszöntötte a Közigazgatási Hivatal vezető­jét, és megköszönte neki, hogy akkor tette tiszteletét, amikor nem is hívták. Dr. Fekete Zoltán mintha meg sem hallotta volna a nyil­vánvaló sértést, odafordult a polgármesterhez:- Tart még az ülés, polgár- mester úr, vagy sem? A polgármester erre bezárta az ülést. Fekete Zoltán pedig elmondta azt, amiért jött:- Hivatalosan kijelentem, hogy Önöknek jegyzője nincs. Kollonay István jogtalanul használja a körjegyzői elne­vezést. Azért jöttem el Önök­höz, hogy belássák, zárszám­adás nélkül nem megy, ugyan­is a zárszámadásról készült jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam meg. így kényte­len vagyok kezdeményezni, hogy a falu pénze ennek megfelelően kerüljön átuta­lásra. (Ezzel fizetésképtelenné válhat a falu!? - a szerk.) Kollonay urat elég régen is­merem, így jelenlétében is el­mondom, hogy személye nem garancia a törvényes működés­re. (Hördülés és taps a terem­ben, attól függően ki támogat­ja és ki nem Kollonayt.) A jegy­ző űr 1990-ben 4 órás munka- viszonyba lépett Apagyon, ez alapján veszi fel a fizetését. A köztisztviselői törvény nem te­szi lehetővé, hogy előzetes hozzájárulás nélkül bárhol máshol munkaviszonyt létesít­sen. Ennek ellenére a jegyző úr megtévesztette Székely es Nyír­tét polgármesterét is. Úgy ho­zott körjegyzőséget létre, hogy ebben nem volt pályázat, és a Közigazgatási Hivatal sem hagyta jóvá. Ezen túl egy hó­napja lejárt az a megbízás, ame­lyet a képviselő-testület felha­talmazása nélkül kötöttek vele itt Székelyben. Ezért jogelle­nes minden dokumentum, amit ő ír alá hatósági vagy másmi­lyen ügyben. Törvényességi jelzéseim so­rozatos figyelmen kívül hagyá­sa azt jelenti, hogy Önök érde­mi vizsgálat nélkül mondanak ki döntést, a józan észnek el­lentmondva. Kérni fogom a na­pirendi pont újbóli megtárgya­lását, de ezen túl a fegyelmi fe­lelősség megállapítását is. A jegyzőkönyvet - mint ahogy azt már tudjuk, jogtala­nul — aláírta a jegyző, a két hi­telesítő, de a polgármester nem. Úgyhogy most hiteles, avagy sem? Mikor lesz már végre va­lami egyértelmű ebben a kis faluban? Mikor hagyják már élni a politikai csatározók a másik ezeregynéhányszáz em­bert? Miért veszik el tőlük vi­tájukkal azt az állami támoga­tást is, ami a minimális létük­höz kell? Mert kérem ennek a vitának, és annak, hogy nem adták le a zárszámadást, az lesz az eredménye, hogy Székely mehet a települések hosszú so­rának végére! Halmozottan hát­rányos helyzetű lesz, de most már önhibájából! Bár arról a pályázatról is lekéstek, amit az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormány­zatok adhattak be. Már nem az a kérdés, kinek lesz igaza, ha­nem hogy mi éri meg Székely­nek! És ebből a szempontból mindkét csoport, a „hármak” és az „ötök” is most csak a ma­guk érdekeit nézik! A szabolcsi Székely község már a harmadik település a megyében, amely az önkor­mányzati és a választási törvény ellentmondásait látványosan bizonyítja. Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség sátoros missziója Mátészalkán Fotó: Dojcsák Tibor Segíteni a falusi turizmust! Fotó: Racskó Tibor Fekete Tibor (Új Kelet) Felsőfokon képeznek szak­embereket a falusi turizmus segítésére - tudtuk meg azon a nyíregyházi tanácskozáson, amelyet szombaton e témában a megyeháza dísztermében tar­tottak. Az oktatás feltételeit három évvel ezelőtt a Tempus Saturland projekt az Európai Unió PHARE-programjából kapott 800 ezer ECU-vel sike­rült megalapozni. Mint azt dr. Hanusz Árpád­tól, a Falusi Turizmus Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete elnökétől megtud­tuk, hazánkban nyolc helyen, többek között a nyíregyházi tanárképző főiskolán képeznek a falusi vendéglátáshoz értő szakembereket. Az oktatás két évig tart, aminek végén idegen- forgalmi ügyintézői (falusi) tu­rizmus menedzseri diplomát kapnak a hallgatók. A jó ered­ményt elérők további két év el­végzésével állami felsőfokú diplomát kaphatnak. Ezzel a programmal együtt elnökségi ülést tartott az or­szágos választmány is. A ven­dégek később ellátogattak Ti­vadarra, Szatmárcsekére, és itt úgynevezett próbaminősítést is tartottak. A szakemberek megmutatták,, milyen szem­pontok alapján, hogyan kell valamilyen kategóriába beso­rolni az egyes falusi vendég­látóhelyeket. A tanácskozás vendégei vasárnap megláto­gatták a nemzetközi Tisza- túra résztvevőit, majd Mária- pócson meggyőződhettek a vallási turizmus jelen hely­zetéről. Új útvonalon a ll-es járat Új Kelet-információ Nyíregyházán már közle­kednek az új Szegfű utcán, de hivatalosan július 30-án adják át az útszakaszt. Az átadást követően augusztus elsejétől új útvonalon köz­lekedik a 11-es jelzésű au­tóbusz. Továbbra is az örö­kösföldi végállomásról in­dulnak a buszok, és a Csa­lád utca közepén lévő meg­állóig változatlan a menet­rend. Innentől a Szegfű ut­cán a művelődési központ és a Kossuth tér érintésével a Zrínyi Ilona utcán át az Egyház utcáig járnak az au­tóbuszok. Vissza a Vay Ádám körúton és tovább a Szegfű utcán jutnak ki ismét a Család utcára, majd a la­kótelepi végállomásra. Szintén jövő hónap el­sejétől új járatot indítanak a megyeszékhelyről Sé- nyőre 13.15-kor. A végállo­másról 13.58-kor indulnak vissza ezek a buszok. Új- fehértón munkanapokon a vasútállomásról Érpatakra ezentúl nem 18.40-kor in­dulnak a buszok, hanem 20 óra 10 perckor. Augusztus 3-ától meg­változik a Nyíregyházáról a császárszállási halastóra in­duló buszok menetrendje. Ezentúl 9.00 helyett már 8.45-kor indulnak a buszok és vissza is 15 perccel ko­rábban, már 9.20-kor fel kell szállni a járatra. « Szabolcsok, ha találkoznak F.T. (Új Kelet) ___________ Má sodik alkalommal talál­koztak a Szabolcs vezér nevét viselő települések képviselői Szabolcs községben. Az orszá­gos szövetségnek tagjai mind­azon városok és falvak, ame­lyek a hét vezér egyikének ne­vét hordozzák, vagy leszárma- zottainak a Csák nemzetség­nek nevét vették fel. A találkozó elsődleges cél­ja, hogy a szövetségbe tömö­rült települések jobban meg­ismerhessek egymást, jobb kapcsolatot alakítsanak ki, és közösen ápolhassák névadó­juk emlékét. A honfoglaló vezérek kö­zött is kiemelkedett Szabolcs vezér, hisz a legtöbb területet ő hódította el, és az akkor még újdonságnak számító földvá­rak és sáncok építését is ő kez­deményezte - hangzott el azon a megemlékező beszéden, ame­lyet dr. Németh Péter mu- zeológos állított össze és Saf- ranek Károly színművész - aki kötődik némiképp a település­hez - mondott el. Anonymus visszaemlékezésére hivatkozva a szónoklat megállapította, hogy a földvárépítés nagy jelentőséggel bírt a vándorlás korszakát lezáró időszakban, és biztos jele volt a letelepe­désnek és a „hazatalálásnak”. A XII. század végén, a XIII. szá­zad elején Anonymus még sa­ját fülével hallhatta a nemzet- alapítás, a honfoglalás hiteles történetét, így el kell fogad­nunk megállapításait. Érdemes megfigyelni, hogy mind a Sza­bolcs vezér, mind a Csák nem­zetség nevét hordozó települé­sek vízközeiben helyezkednek el. Ennek egyszerűen az az oka, hogy akkor még a téli-nyá­ri szálláson váltakozva éltek a magyarok. A nyári időszakban éppen az állattenyésztés miatt elengedhetetlen volt az itató­hely megléte. Csak így tudtak megélhetést nyújtani népüknek. Az ünnepség további részé­ben néptáncbemutatóval, mazsorettparádéval és más kulturális előadással szóra­koztatták a közönséget. M egjelent a napok­ban kolléganőnk tollából Venyige Sándornak, a Móricz Zsig- mond Színház dramaturgjának összefoglaló értékelése a Nap- Folt Társulás Rémségek kicsi boltja című produkciójáról. A színházi szakember dicsérő szavakkal méltatta a Mandala Dalszínház azon tagjainak munkáját, akik részt vettek a horrormusicalben. Erre reagált egy telefonáló hölgy, és kifogásolta, misze­rint a Nap-Folt Társulásban nem lépnek fel a Mandala tag­jai. Tanácstalanok lettünk, ezért kértünk választ Dohos Lászlótól, a Mandala Dalszín­ház igazgatójától.- A baráti gesztust baráti gesztusként kell értékelni - je­lentette ki a direktor. - Hato­dik éve vagyunk jelen a sza­badtérin a Mandala Nyár ren­dezvénysorozattal, amely je­lentős vendégművészeket is megszólaltatott. Nekünk az a fontos, hogy a Szabadtéri Színpad újra teljes pompájá­ban és fényében működjön. Aki ezért tevékenykedik, vagy bármit is tesz, annak mélyen tiszteljük a munkáját. Ez a tisztelet leginkább abban nyil­vánult meg ez esetben, hogy berendezéseinket, stúdiótech­nikánkat ingyen bocsátottuk a Nap-Folt Társulás rendelkezé­sére, világítástechnikánkat pe­dig a piaci bérleti díj tíz száza­lékáért kínáltuk fel. Reméljük, hogy most, amikor már megíz­lelték a Szabadtéri Színpad si­kerének varázsát, jobban meg­értik a mi ragaszkodásunkat is, bár mi évek óta gyakorlatilag ingyen lépünk fel, hiszen be­vételeinket más szuperpro­dukciók finanszírozására költjük. A Venyige Sándor nyilat­kozatában megjelent pozi­tív hangot úgy értékeljük, hogy belátták: csak mások érdeke lehet a két társulat összeugratása. Részünkről ezennel felajánljuk: szerve­zési kérdésekben a Nap- Folt Társulás segítségére le­szünk, hiszen azt hiszem, az tagadhatatlan tény, hogy a Szabadtéri Színpad nyári programjának szakértői va­gyunk. S zokásunkhoz híven mi ezért a segítségért sem fogunk pénzt kérni. Végre egy békejobb Palotai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom