Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-26 / 173. szám
Az oldalt írta Kozma Ibolya, fotók Lázár Zsolt (Terítés kínt és bent; B ármit is eszünk, nem mindegy, hogyan készítjük elő az asztalt. Jobb az étvágyunk, ha ízlésesen díszített asztal mellé ülhetünk. A vajas kenyér is jobban esik, ha már maga a látvány is vonz az ebédlőbe, a csészék, a mézes csupor vagy a kakaóskancsó színeinek harmóniája. Hideg vacsoraként salátát szolgálhatunk fel különböző öntettel. Ez készülhet majonézből, tejfölből, joghurtból, kefirből. A mártásokat adjuk külön edényben, hogy mindenki kedvére választhasson belőle. A hideg vegyes tálra tegyük fel a szalámit, a kolbászt vagy a húsokat. Egy másik tányérra sajtok vagy zöldségek kerülhetnek. Jól illik a megmosott alma, barack vagy cseresznye a felkínált ételek mellé. A gasztronómiai és szociológiai szakemberek szerint egyre nagyobb jelentősége van a meleg vacsorának. Hétköznapokon szinte a legfontosabb étkezéssé lép elő. A feszített tempóban dolgozó emberek sajnálják az ebédre fordított időt. Déltájban bekapnak egy szendvicset, s inkább este, nyugodtabb körülmények között, családjuk körében vacsoráznak. Ilyenkor leginkább egytálételeket érdemes főzni, az évszaknak megfelelően. Készíthetünk főzelékfélét, például karfiolt, kelt, brokkolit, zöldbabot, babot, lecsót, franciaburgonyát, zöldborsós omlettet, rizottót, süthetünk virslit, sonkát, tojást. A legtöbb embert úgy várja este az otthona, ahogy reggel otthagyta. Ugyanazon az asztalon költi el a vacsoráját is, ahol reggelizett. Az estét szolid, de kellemes színű szalvétával és gyertyával tehetjük ünnepibbé. Ha barátainkat, munkatársainkat kávéra hívjuk ebéd után, célszerű jeleznünk a találkozás fontosságát. Ne rohangáljunk a konyha és az ebédlő között, mikor már megérkezett a vendég, inkább készítsünk előre el mindent, amire szükségünk lehet, aprósüteményt, cukrot, tejszínt, esetleg szendvicset. Csak a kávét, esetleg a teát készítjük frissen. A mai háztartástechnika mellett gyorsan elkészíthető a fagylalt, a parfé, a gyümölcs, a tejszínhab és a piskóta. Kompót, sűrű dzsem, magozott meggy, sárgadinnye, csokoládéreszelék és egy kis fantázia szükséges ahhoz, hogy egy kis fagylaltból vagy jégkrémből csodákat készítsünk. A tálaláshoz talpas poharat, kelyhet vagy kompótostányért használhatunk. Tálalhatjuk egyben és kiporciózva is. Őszibarack érésekor a kimagozott, meghámozott és félbevágott gyümölcs nagyon finom, és gyönyörű színeket komponálhatunk belőle. Még szebb, ha fébevágott sárgadinnyét töltünk meg fagylalttal. Kellemes időben a kertben is teríthetünk. Mindazt feltálalhatjuk, amit az ebédlőben, de a meleg ételeket fedett tálban kí- náljuk, hogy ne hűljön ki könnyen, s ne potyogjanak bele levelek, bogarak. Kerüljük az olyan édes szörpök, desszertek fedetlen tálalását, melyeket szívesen látogatnak a méhecskék. Célszerű, ha bográcsban vagy kint, szalonnasütőhelyen készült éteket kínálunk a kerti asztalon. Adjunk olyan ételt, amihez kevés eszköz kell, mert a kertben kevesebb a tálalóhely: flekként szabad tűzről, rablóhúst és salátákat. Több időt vesz igénybe a kerti étkezés, míg ki- és bepakolunk, de kárpótol érte a kellemes környezet s a beszélgetés, ami kialakul a kertben. A nyár a nyaralás, kempingezés ideje. A sátorozás nem jelenti azt, hogy csak szendvicset ehetünk. Osz- szecsukható asztalkán terítsünk műanyag tányérokkal, de méginkább tálkákkal s műanyag eszközökkel. A kempingben a lecsónak, paprikáskrumplinak és a halásziénak van keletje. Itt is illik teríteni, csak kis előkészület kell hozzá: kartonterítő vagy szett, kempingkészlet és jópofa pohár. Egyszer valaki a kövön vagy az agyagfazékban felejtette a jó sűrű árpa- pempőt, a tésztát, és mire visszatért, a massza külseje teljesen megváltozott, megduzzadt, felpuffadt. Az ember kissé szorongva figyelte, azt gondolta, a massza él, akár egy állat. A részkorszak elején élő ember rendkívüli kémiai jelenségnek, az erjedésnek volt a tanúja. ValószíI nűleg nem merte megenni a tésztát, eldobta. Később egy másik ember, aki hasonlóképpen járt, nem rémült meg annyira a jelenségtől vagy túlságoÍ san éhes volt, megsütötte a masszát. A pogácsa ízlett neki, könnyebb volt és jobb, mint a szokásos étele. így jutottak az első kenyérhez. Ugyanebben a korszakI ban, egy másik napon, talán ezer évvel később valaki a szabad levegőn I hagyta a nagyon híg ár- papempőt. Mire visszatért, finom buborékokat talált a felszínén, ami még sistergett is. Valaki bizonyára megkóstolta, s finomnak találta. Ez a fanyar csípős ital lett a sör, ami azonnal jókedvre hangolta az embert. A kenyér és a sör ugyanannak az élelemnek más megjelenési formája. A sörfogyasztás közben nem is gondolunk arra, hogy ezt a kellemes italt már az ókorban is kedvelték. Meghatározott adagot ihattak belőle a férfiak cs a nők, az idősek és az öregek, a gazdagok és a szegények. Vajon ki lehetett az, aki észrevette, hogy a termesztett szőlőszem minden más gyümölcsnél jobban erjed, és a leve is kellemes? A felfedezés nem lehetett véletlen, mert az ember törekedett arra, hogy erjesztés révén finom italokhoz jusson. A Mas d’Azyl-barlang- ban és Svájc tavi cölöpte- lcpüléscinél vadkörte-, Í vadalma-, szeder-, szilva- és vadszőlőmagvakat találtak. Ezeket a gyümölcsöket nem azért gyűlhették össze, hogy megegyék, hiszen nem állnak el, mint a gabona. Bizonyára ki akarták sajtolni és megerI jcszteni. A kenyeret és a sört is feltalálták. Most már nemI csak leletek és maradványok őrzik az emberi tevékenység nyomát, hanem téglára vagy kőre rótt üzenetek is, amelyeket majd egy nap kibetűznek. MinI dcn bizonnyal egyszerű emberek találták fel kedvenc ételeink, italaink nagy részét. A mai háziasszonyok is biztosan feli deztiek fel hasonlókat. — A semmiből is lehet valami finomságot készíteni. Legalábbis az ügyes háziasszonyok, különösen a nagymamák művészei ennek a tudománynak. Nemrégiben azonban egy férfiismerősöm örvendeztetett meg egy tál finom salátával. Hagymát, uborkát, paprikát, paradicsomot, egy kevés füstölt húst vágott össze, ezt borral öntöttel le, majd megsózta az összevágott zöldségeket. Az egyszerű hozzávalókból is ízletes finomságot Ez a csodálatos nyári évszak az ételeinket is finomabbá teszi. A most érő, friss gyümölcsök ízét a mirelitek csak nehezen közelítik meg, amit ilyenkor készítünk, attól nincs finomabb. Morzsolt csemege kukoricából, főtt krumpliból, hagymából, szeletelt paradicsomból és főtt, befőttként eltett céklából is ösz- szeüthetünk kellemes ízű finomságot. Görög salátát negyedelt főtt tojásból, olajbogyóból, paprikából, hagymából, paradicsomból készíthetünk. Rozmaringgal ízesítjük, majd leöntjük salátalével, amit cukor, ecet, két deciliter víz és egy evőkanál olaj hozzáadásával készítünk. A gyümölcssalátába azt teszünk, amit akarunk. A most érő barackhoz jól illik az alma, a banán, a narancs, az ananász. Tehetünk bele meggy- vagy cseresznyebefőttet, s le lehet önteni lével vagy szörppel. A meleg hónapokban kevesebb ételre van szükségünk, inkább könnyebb, hamarabb emészthető ételekre vágyunk. Az elkészítése is nagyon egyszerű! Konyhai tippek- A citromot vagy narancsot gondosan meleg vízzel kell lemosni, mielőtt a héját lereszelnénk. A citrom és a narancs héját nagyon vékonyan reszeljük le, hogy csak a sárga része kerüljön a reszelékbe, ellenkező esetben keresű lesz. ***- A lereszelt citromhéj cukorral keverve a hűtőszekrényben sokáig eláll, ugyanígy a narancshéj is, de csak jól lezárható üvegben. ***- Ha csak néhány csepp citromlére van szükségünk, kár megvágnunk az egész gyümölcsöt. Ilyenkor egy hústűt beleszúrunk, kicsit megnyomjuk, s a pici lyukon kifolyik annyi lé, amennyit szeretnénk. A citromot ezután folpackba csomagolva néhány napig a hűtőben tárolhatjuk. ***- Mindenfajta hámozott gyümölcs megtartja eredeti színét, ha citromos vagy ecetes vízbe dobjuk közvetlenük hámozás után. ***- A darabos fűszereket egy teatojásba vagy kis gézzacskóba köthetjük, így nem szükséges leszűrni a levest, csak egyben kell kiemelni belőle a fölösleget. Erika burgonyás gombóca A háziasszonyok szeretnek egymástól tanulni. A vendégségben kóstolt sütemény és sült receptjét gyakran elkérik egymástól. Az ízes étel fogásait szívesen adják át egymásnak, így egy-egy finomság ismertté válik a régióban, néha az egész országban. A nyíregyházi polgármesteri hivatal titkárságának vezetőjétől, Belus Tamásné Erikától is kértünk egy ételreceptet. Elsősorban gyakorló háziasszonyoknak ajánlja a kínai burgonyásgombócot, ugyanis elkészítése hosszadalmas és nagy gyakorlatot igényel. Az ízek azonban kárpótolnak a fáradságért. Hozzávalók a tésztához: öt dekagramm vaj vagy margarin, tizenkét dekagramm liszt, két és fél deciliter víz, huszonöt dekagramm burgonya, egy tojás, egy kávéskanál só. A töltelékhez húsz dekagramm darált csirkehús, egy fej vöröshagyma apróra vágva, két gerezd zúzott fokhagyma, egy kávéskanál őrölt korieander, egy kávéskanál só, mokkáskanál cukor, két evőkanál olaj, egy egész tojás felverve, zsemle- morzsa, olaj a sütéshez. A tészta elkészítési módja: a vizet a vajjal együtt felforraljuk, öntsük bele a lisztet, fakanállal keverjük simára és addig főzzük takaréklángon állandóan kevergetve, amíg a tészta el nem válik a lábas falától. Ezután vegyük le a tűzről és keverjük hozzá a tojást, majd a burgonyát és a sót. Mikor már simára kevertük, tegyük félre, amíg a töltelék el nem készült. Keverjük jól össze a húst a sóval és a fűszerekkel. Olajban pároljuk meg a hagymát és a fokhagymát, tegyük rá a húst, és időnként keverve pároljuk puhára, majd hűtsük le. A kisütéshez forró olajat használjunk. Amikor már forró az olaj, egy evőkanál tésztát simítsunk laposra, tegyünk a közepébe egy evőkanál tölteléket, formáljunk gombócot a tésztából, majd mártsuk a felvert tojásba és a zsemle- morzsába és süssük ki! Jó étvágyat kívánunk hozzá! r ®or és kenyér I Ha nyár ••• ••• akkor saláta
