Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-03 / 153. szám
Városlátogató ti üt Mit csinál nyáron? Néhány járókelőt azzal „bosszantottunk”, hogy megkérdeztük: mit csinál a nyáron, lesz-e pénze távolabbi üdülésre, vagy csak az ibrányi Tisza-part megjavuló lehetőségeit fogja kihasználni. Kiderült: még erre sincs mindenkinek ideje.- Soha nem járok strandra, nem is jártam régebben sem. A körülményeim is úgy alakultak, hogy valahogy soha nem volt időm vagy lehetőségem ilyen helyekre járni. A munkahelyről szívesen elmentem szervezett kirándulásokra, de a víz soha nem vonzott különösebben, más látványosságokat, kirándulóhelyeket mindig Katóné Irénke szívesebben megnéztem. Egész héten úgy elfáradok, hogy hétvégén csak otthon szeretek pihenni, már ha nincs hétvégén is valami tennivaló. A mezőgazdaság rettenetesen leköti az embert, de foglalkozni kell vele, mert a fizetésből nagyon nehéz a megélhetés. Én ugyan nem voltam lenn egy ideje, de hallottam róla, meg beszélgetünk egymás közt, hogy fejlesztik a Tisza-partot. Épp a napokban említettük, ki gondolta volna jó pár évvel ezelőtt, hogy az ibrányi strand azzá fog válni, amivé vált. Bár én nem használom ki, de azért örülök neki, hogy rendezett körülmények teremtődtek, és nem utolsósorban a város képét és megítélését is előnyösen befolyásolja a szép Tisza-part. Fekete László tanuló:- Jó, hogy itt van közel a Tisza, nem kell hosszú utat megtenni. Ha az egész család jön, akkor általában autóval megyünk, de biciklivel is gyakran lejárok. Kempingez- ni nem szoktunk, legfeljebb egy napot töltünk el, de van úgy, hogy csak néhány órát. Külföldre egyáltalán nem szoktunk eljutni. Egyébként focizunk, bújócskázunk a barátaimmal, élvezzük a nyári vakációt. — Még nem tudom, hova megyek, de egyelőre nincs is pénzem rá. A Tiszára azonban szinte minden este kimegyek, akár egyedül is. Éppen ideje volt már, hogy javítsanak az ottani körülményeken. Bár haladhatnának egy kicsit gyorsabban is, azért örülök, hogy sokkal jobb körülmények lesznek. A part nem lesz olyan kihalt, mint hétköznapokon eddig volt. Vannak olyan ib- rányiak, akik a változatosság kedvéért bejárnak a Sóstóra, de én nem vágyok oda. Itt vannak a barátaim, akkor megyek ki, amikor akarok. A családdal idén nem tervezünk külföldi utazást. Régebben el- jutottunk Németországba, Ausztriába, Csehszlovákiába, de az utóbbi időben ezek sokkal többe kerülnek, és az időnk is kevesebb. Indul a strandszezon Újra fellendültek a munkálatok az ibrányi Tisza-parton, és nemsokára már teljes lesz a környék infrastrukturális kiépítettsége. Csongrádi Zoltánná jegyző elmondta, hogy eddig az esős időjárás hátráltatta az építkezést, a jó idő beköszöntővel azonban teljes gőzzel folytatják a munkát. A közel egy kilométeres ibrányi föveny vonzza a strandolókat, hétvégeken kétezer ember is megfordul itt. A látogatók nagy száma miatt fontos a kulturált körülmények megteremtése: WC, zuhanyzó, sátorozóhely fog a vendégek rendelkezésére állni. Mivel a part egy része természetvédelmi terület, megnyugtatóan meg kell oldani a szemét összegyűjtését, az illemhelyek alá például egy nagy tartályt ástak, melyet ősszel majd kicserélnek - semmilyen szennyező anyag nem kerülhet a vízbe. 1997. július 3., csütörtök Része a művelt nemzetnek Ibrány Ibrány városa idén július 29. és augusztus 8. között huszadik alkalommal ad helyet a megyei könyvtár által szervezett megyei, és egyben nemzetközi gyermek-olvasótábornak, melynek programját és célját egy Eötvös Józseftől származó mondattal fejezik ki: „Csak művelt nemzet tarthatja fenn magát Európa népei között, tehát a nemzet jövője kulturális előrehaladásától függ...” Tóth László táborvezetőtől megtudtuk, hogy az olvasótábori mozgalom kezdetei a harmincas évekre nyúlnak vissza. Az akkori ideákat, az önismeretet, a magyarság ismeretet, a nemzeti összetartozástudat felélesztését, erősítését folytatták a mozgalom újjáélesztői a hetvenes évek végén Fábián Zoltán vezetésével. Húsz éve Ibrányban rendezik meg a tábort. Mivel egy kemény, spártai életvitelű táKi az a Don Bosco? Az ibrányi Tisza-parton lévő volt úttörőtábort a Don Bosco Szalézi Társasága Magyar Tartományfőnökség vásárolta meg. Persze dicséretes, hogy minden létesítményt igyekeznek hasznosítani, az ibrányiak azonban nem igazán tudják, mi is ez a társaság. E sorok írója sem hallott még erről, de felvilágosítást még a polgármesteri hivatalban sem tudtak adni számára... borról és nem gyermeküdültetésről van szó, a helyszín kiválasztásánál sokat nyomott a latban a természet érintetlensége, mely még ma is irigylésre méltó. A táborban nem vehet részt akárki. Tóth Lászlóék a kiválasztásnál olyan gyerekek felvételét szorgalmazzák, akik tehetségesek, fogékonyak, de körülményeik nem alkalmasak arra, hogy képességeiket kibontakoztassák. Szeretnének néhány tehetséget megmenteni azok közül, akik egyébként a kis falvak és esetleg családjuk hátrányos kulturális és anyagi körülményei között elkallódnának. A cél az, hogy szereplési lehetőséget adjanak, segítsenek legyőzni az önbizalomhiányt, szélesítsék látókörüket, és nem utolsósorban a határokon is átnyúló nemzeti összetartozás érzését. Ennek érdekében Kárpátaljáról és Erdélyből is érkeznek résztvevők. A szükséges pénzt szívós munkával, pályázatok tucatjainak elkészítésével évről évre apránként teremtik elő. Idén a megyei önkormányzat jelentős támogatásának köszönhetően növelni tudták a határokon túlról érkező gyerekek létszámát. A táborozóknak mindössze 1500 forint hozzájárulást kell fizetniük, de végszükség esetén még ezt is át tudják vállalni. A szervezők már jó előre megkezdik a gyerekek kiválasztását. Csak az aktuális évben a hetedik osztályt elvégzettek jöhetnek, ugyanis ebben az időszakban legfogékonyabbak minden problémára, és a pályaválasztás előtt egy évvel nagyobb esélyük lesz, hogy az egyéniségüknek megfelelő úton indulhassanak el. A résztvevők kiválogatását már jó előre megkezdik. A felvételt a gyerekek tanárainak ajánlása és a szervezőkkel való levelezés előzi meg, melyben a kisdiákok írnak önmagukról, településükről, gondolataikról. Nem feltétlenül a tárgyi tudás, a kitűnő eredmények, hanem a nyitottság, a gondolkodási képességek számítanak. A tábor minden egyes napjának programja komplexen van megtervezve. Reggeli torna, nagy túrázások és sok-sok beszélgetés szerepel a programban, melynek során az önbizalomhiányos, magukat nehezen kifejező gyerekek is feloldódnak. A velük foglalkozó szakemberek kivétel nélkül szerelemből csinálják ezt, nemhogy tiszteletdíjat nem kapnak, hanem általában még a saját zsebükből is áldoznak egy-egy fagyizásra, szalonnasütésre. A gyerekek magyar, és főleg megyei írók, költők, zeneszerzők, képzőművészek alkotásainak és akár a rádió napi híreinek elemzésén keresztül megtanulnak eligazodni a világban, megtalálják a kapcsolódási pontokat kultúra, történelem és nemzet között. Az oldalt írta: Vasas László A fotókat készítette: Bozsó Katalin < A UH Kis hírek Az önkormányzat megelégelte azt a tarthatatlan állapotot, hogy a mezőgazdasági gépek, teherautók tulajdonosai illegálisan az utcán parkolnak járműveikkel, veszélyeztetve ezzel a forgalom biztonságát. A közterületet törvénytelenül használókat felszólították, hogy oldják meg másképpen gépeik parkolását, vagyis mindenki a saját portáján tárolja jármű- vét. Ha ennek a követelménynek nem tudnak eleget tenni, a polgármesteri hivataltól kérhetik a közterület használatának engedélyezését. Az engedélyben meghatározzák a közterület használatának módját, és természetesen fizetni kell érte. Befejezéshez közeledik a polgármesteri hivatal bővítése, a munkálatokból már csak a belső burkolási teendők vannak hátra. Az új szárnyban az ügyfélszolgálati iroda és a Postabank kap helyiséget, így egy helyen gyorsabban és kényelmesebben intézhetik majd ügyeiket az ibrányi polgárok. Némi magánnyomozás után kiderült, hogy Don Bosco (1815-1888) olasz katolikus pap volt, aki Észak-Olaszor- szágban maga köré gyűjtötte a kallódó, árva, csavargó fiatalokat és igyekezett tanítani, nevelni őket, segítette beilleszkedésüket az életbe. Tevékenysége annyira kiterjedt, hogy a pápa engedélyezte, hogy saját szerzetesi rendet hozzon létre, így született meg a Don Bosco Szalézi Társasága, nevét központjáról, Szaléz városáról (és természetesen alapítójáról) kapta. A rend ma 95 országban 3000 iskolát működtet. Magyarországon a századfordulótól az ötvenes évekig működött a rend. Ma két iskola van, amely Don Bosco nevét viseli, de ezek közül csak az egyik, a kazincbarcikai tartozik a rendhez. Lukács Barnabástól, az iskola igazgatójától megtudtuk, hogy a barcikai oktatási intézmény 1993-tól tartozik a rendhez, de a szent nevét már ’91-ben felvette, az általa hirdetett szalézi elveket pedig már ’88 óta a magukénak vallják. Háromszáz, főleg túlkoros, hátrányos helyzetű, nehezen kezelhető fiatalt nevelnek általános iskola, szakmunkásképző és szakközépiskola szintjén. A rend egyébként a világ legnyitottabb rendje, az iskola tantestületének például közel a fele protestáns, a gyerekek egy része meg sincs keresztelve. Az ibrányi Tisza-parton megvásárolt tábort elsősorban saját gyermekeik üdültetésére kívánják üzemeltetni, de előzetes egyeztetés után bármely intézmény diákjait szívesen fogadják. A szórakozás temploma Étterem, diszkójátékterem. Mindez egy helyen, úgy, hogy egyik sem zavarja a másikat, magas színvonalon, és mégis elképesztően olcsón. A Kulcsár Rt. által december 20-án Ibrány központjában megnyitott háromszintes szórakoztató centrum nívós szórakozási lehetőséget kínál a környéken és a megyeszékhelyen élők számára. A komplexum természetesen főleg a fiatalok számára készült, de megálla- podottabb vendégek elvárásait is messze képes kielégíteni. Megéri betérni egy ebédre az első osztályú étterembe, a vacsora egyik különlegessége az ízén kívül, hogy élő zene mellett szolgálják fel. A létesítmény „húzóágazata” természetesen a diszkó, mely az igényesen megtervezett hang- és fényhatásokkal a mai csúcsminőséget képviseli. Ezt igazolja az a tény is, hogy pénteken Szakács Tibor, az Amstelből jól ismert, népszerű lemezlovas vezeti a műsort. Buli előtt filmvetítés, közben pedig sztárvendégek fellépése tesz felejthetetlenné minden estét. A játékteremben minden megszállott megtalálhatja a maga kedvenc szórakozását, a kínálatban szerepelnek a biliárdasztalok, acélba- dobálók, a csocsók, és persze a nyerőautomaták is. De vajon mibe kerülhet mindez? - kérdezhetik. Jöjjön és győződjön meg róla: a környéken nem talál még egy ennyire olcsó és színvonalas helyet! (X) Inzsöl Zoltán
