Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-21 / 168. szám
Falujáró 1997. július 21., hétfő A múlt emlékei A nép körében élő hagyomány szerint a honfoglalás előtt szlávok laktak ezen a vidéken. A magyarok hamarosan megszállták a falut, és elnevezték Veresmartnak vagy Vörösmartnak. A településnek temploma is volt, amely a török világban pusztult el. Alapjait a mai Templom-hegyen találták meg. Az oklevelek ezen a vidéken nem emlékeznek meg Veresmart nevű faluról, a hagyomány tehát másra utal. Gondolhatunk esetleg egy telepítésre, amely valamelyik Veresmartról irányul ide, s az anyatelepülés emlékét őrzi a hagyomány. A közösség neve 1319-ben, idevaló nemes nevében tűnik fel, aki szolgabíróként később a megyei közéletben szerepelt Nicolaus de Megh néven. Ezután egyre sűrűbben bukkannak fel a családra vonatkozó adatok. 1326-ban az országbíró kétszer is elhalasztja a magyi (de Mog, de Mag) Miklós ellen folyó pert. 1340-ben Magyi István comest említik mint a megyei alispán által kiküldött bírót Lengyel János és Keresztes Péter ügyében. A kideríthetetlen múltú családnak ez az István nevű tagja a megye közéletében is jelentős szerepet vitt. Peres ügyekben többször volt döntőbíró, alispáni kiküldött királyi ember. A név tehát minden bizonnyal puszta személynévből képzett helynév, amelynek eredeti alakját ma már nem lehet megállapítani. A településnek a XV. század elején is a magyi család volt a birtokosa. A leleszi konvent 1404-ben Zsigmond király parancsára Apagh és Leuelek felől Magh birtokot meghatárolja, és abban magyi Lászlót, Pétert, Mátyust, Miklóst és Andrást beiktatja. A zsélyi levéltárnak egy 1435-ből származó levele „Poss Magh et Omagh” falvakat említ, a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának egy 1476-os oklevelében pedig a falvak „Pred Omagh in vicinttate possessionis Magh” formában szerepel. Ez a másik település (Őrnagy) valószínűleg azonos a kataszteri térképen még szereplő Magyi pusztával. Ezen a területen ma a Kauzsay-ta- nya van. A mai Magy területe, tehát a XVI. században már nem azonos az eredetivel. Ekkor az Apagyi, a Ke- mecsei és a Magyi család birtoka. A XVII. században birtokosai nem változtak, de 1668-tól kezdve preadi-um- nak említik, azaz puszta volt. Valószínűleg a török időben pusztult el a település. Az 1772-es urbárium idején (1748-1787) még nem szerepel a falu a statisztikában, de újra benépesítve éppen ebben az időben kezdődik. Igazi falu még később sem alakul ki, mert még 1828- ban is puszta, és csak harminchat zsellér család lakik rajta. Ilyen körülmények között szervezte meg Palásti László, a falu első jegyzője és tanítója 1827-ben az oktatást. A jobbágyfelszabadításkor a falunak négyszázkilencvenöt lakója volt, és nyolc földesúr osztozkodott rajta. Ibrány, Irinyi, Gróf Klobusiczky, Molnár, Nicz- ky, Péczky. Somogyi és Sze- gedy. Legnagyobb része az elsőként említett Ibrányi családnak volt. Az I. világháború után a stagnálást újabb népességnövekedés követte. 1937-ben már hétszázöt a lakosok száma. A falu megmaradt Levelekkel közös körjegyzőségben. Magy a virágkorát igazából a II. világháború után élte, amikor is ismét önálló tanácsú községgé vált. 1950- ben bevezették végre a villanyt, öt évvel később pedig már mozi és könyvtár is volt a faluban. Az iskolába ebben az időben kettőszázkét tanuló járt, akiket már hét tanár oktatott. A falu lakossága ma már évről évre csökkenni látszik. Az itt élők száma 1996- ban már nem érte el az ezer főt sem. AII. világháború hősi halottainak emlékét obeliszk őrzi. Az emlékparkot az önkormányzat tartja rendben Az oldalt írta: Sikli Tímea A fotókat készítette: Bozsó Katalin Kedvezőbb az ár, nagyobb a rizikó Végre úgy tűnik, hogy beköszöntött a jó idő, s a kertekben, földeken újra meg lehet kezdeni a munkát. A csendes kis falu nyugalmát gépek kattogása, szerszámok zörgése töri meg. Végre már az aratásra készítheti elő gépeit TarrBéla és családja.- Harminc-negyven hektáron gazdálkodunk a családdal. Ennyit tudtunk felvállalni, hogy ne kelljen külső segítséget kérni. Ezen a területen kalászos, kukorica, dohány és paradicsom terem meg. Amikor beállt a hideg idő, nem is a kalászosokat, hanem inkább a paradicsomot féltettem. Később csapkodni kezdett a jég is, és igencsak megrémültünk. Szerencsére nagyobb károkat nem okozott.- Mikor kezdődik az aratás?- Az árpát már learattuk, s ha nem jött volna az eső, már a búza sem állna. Bevallom, azért valahol még örültem is az égi áldásnak, hiszen ellenkező esetben a búzaszemek be is sülhettek volna. A kukoricának meg kifejezetten jót tett a langyos eső. Az árpa betakarítása után újra félreállítottuk a gépeket, s amikor az idő engedte, elvégeztük rajtuk a legfontosabb javításokat. Jó egy hetet csúsztunk a betakarítással, de ez még nem behozhatatlan.-Mekkora területen termesztenek dohányt?-Nyolc hektáron. Egyébként a község nagy többsége szintén ebből tartja fenn magát. Elég gyenge a föld, de a dohány ezt jól elbírja. Úgy tűnik, ebben az évben szerencsénk lesz a dohánnyal. Most úgy tűnik, nagyon megtámogatják a dohánytermelőket. Az lenne az igazi, ha a többi felvásárló is így állna a dolgokhoz. Árat emelt a dohányipar, így talán végre egy kis hasznunk is lesz a munkánkból. Bár még semmit nem akarok elkiabálni, hiszen folyamatosan emelkedik a gáz és a benzin ára, na és még ki tudja, nem jön-e valamilyen égi csapás is. Mert biztosítást ebben az esztendőben nem kötöttünk. A biztosítás kemény tíz-, sőt százezreket emésztett fel, s akkor még az a kicsi hasznunk is odalett. Úgyhogy most csak a szerencsében bízhatunk. Már hosszú évek óta szárított Virginia dohányt adunk le. Hét-nyolc mázsa zöld dohányból lesz egy mázsa szárított dohány. A nagy termőföld mellett van egy kisebb konyhakertünk is, itt zöldségféléket nevel az asszony.- A földművelés mellett állatokat is tartanak. — Tartunk, de már korántsem annyit, mint néhány évvel ezelőtt. Most az ólakban csak húsz disznó röfög, s mellettük két tehenet és négy növendék borjút tartunk. Korábban tizenkét kocánk volt, de túladtunk rajtuk, mert ráfizetéses volt a tartásuk. Úgy tűnik, újra emelkedik egy kicsit a húsfelvásárlás ára, így valószínű, hogy megint vezessünk néhány jószágot. Most még úgy vagyunk, hogy egy kiló tiszta húshoz négy kiló táp kell. Ez így még igen ráfizetéses. Azon gondolkodtunk kis családommal, hogy először inkább a szarvasmarha-állományunkat gyarapítjuk. Ha minden jól megy, néhány hónap múlva tíz-tizen- két fejőstehén pihen majd bent az állásokon. Ehhez azonban az is kellene, hogy legyen, aki a tejet felvásárolja. Amit jelenleg a két tehénből fejünk, magunk használjuk el, a felesleget pedig átadjuk a szomszédoknak. Bár a falu lakosságának létszáma nem túl nagy, azért a településnek polgánneste- ri hivatala mellett van saját általános iskolája, könyvtára, temploma - itt tartja miséit, istentiszteleteit a görög, a római és a református egyház is — és több élelmiszer- boltja. Az üzletek között egyetlen nagyobb kereskedelmi egység van, a vegyesbolt, ahol szükség esetén egy-két ruhadarabot is be lehet szerezni. Nagyobb bevásárlásokra azonban érdemesebb beutazni Nyíregyházára. Levelekre átjár a busz, de közvetlen járat a megyeszékhelyre nem indul. Aki tehát a városba akar eljutni, annak a vonatot kell választania, mely Magy és Levelek között áll meg. Ezért sokan szívesen veszik, mikor „vándorárus” érkezik a faluba, akitől olcsón, alkudozva is meg lehet vásárolni az unokáknak a pólókat, az otthonkákat vagy éppen a törlőkendőket. Házépítés ötvenezerből, kétkezi munkával Nem sokkal múlt dél, de úgy tűnik, hogy aki nem éppen kint dolgozik a földeken, behúzódott a hűvös lakásba delelni egyet. A falu kis utcáin sétálgatva a portákat figyeljük, de mozgolódást csak nagyon kevés helyen látunk. Végre megállunk egy szintes halványzöld családi ház előtt, ahol a teraszon álló Gyugos József rögtön beljebb invitál minket. A ház boltíves átjárói, a világosszürke csempék, a lépcső és az ablakok mind-mind a család kézügyességét dicsérik.- Tíz esztendővel ezelőtt ötvenezer forint készpénzzel vágtunk bele az építkezésbe - kezdi a családfő. Már akkor többen is mondták, hogy ez igen nagy merészség volt, hiszen ötvenezer forintból már akkor sem lehetett csodákat tenni. Mi mégis belevágtunk. A terveket a sógorom hozta, s amikor már álltak a falak, a belsőt mi magunk alakítottuk ki. Úgy igazán még most sem készültünk el vele. Dehát egy házra szerintem sohasem lehet azt mondani, hogy nincs már benne tennivaló.- Milyen alapterületű a ház?- Körülbelül százhúsz négyzetméter. A földszinten van egy osztható lakószoba, egy konyha egybenyitva az érkezővel és egy fürdőszoba. A felső szint még nincs kialakítva, de ott a tervek szerint három szoba, egy előtér és egy zuhanyzó kap majd helyet. Egyelőre azonban még csak az alsó szintet lakjuk. A típusterv szerint rendes ajtók voltak rajzolva az átjárók helyett, de mivel az egész lakást egyszerre fűtjük télen, sokkal gazdaságosabbnak bizonyult így. A további munkákhoz pénz kellene, az pedig nem nagyon van. A feleségem védőnő, s bár van becsületes, tanult szakmám is, most mégis takarítóként dolgozom. Két nagy fiunk van, még mindketten itt élnek velünk, így nemcsak magunkról, de róluk is gondoskodnunk kell.- Terveznek-e nyaralást?- Arra egész éven át sem tudunk kiszorítani a családi kasszából - veszi át a szót Gyugos József né. - Ha van egy kis megspórolt pénzünk, azt mindig inkább a lakásba fektetjük. Ezt a fiúk is megértik és elfogadták. Na ez persze nem azt jelenti, hogy egy moziba vagy strandolni esetleg nem járnak el, főleg ilyenkor, a nyári szünet alatt. Én viszont a munka után sem érek rá unatkozni. A nyár ad tennivalót bőven. A ház melletti kiskertben babot, zöldséget, krumplit termelünk. Van néhány gyümölcsfánk is, s a fiatal meggyből az idén már raktam is el néhány üveg befőttel és dzsemmet. Bérelünk egy négyötszáz öles földet is még emellett, ahová paradicsomot ültettünk. Sokat elvert a jég, de ami megmaradt, az szépen beállt. Munka sincs túl sok vele, s reméljük, hogy hoz majd egy kis pénzt a konyhára.- Leszerződtek valakivel?- Nem. Úgy gondoltuk, szétnézünk, és oda adjuk, ahol a legtöbbet kínálnak érte. Itt szemben van egy felvásárló, s ha máshová nem is, de oda eladhatjuk a paradicsomot. Kiváltottuk az őstermelőit is, így talán kicsit több marad a mi zsebünkben. Ha levonnák azt a negyven százalékot, talán még a palánták és a per- metszerek ára sem jönne vissza. Útszéli vásár
