Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-21 / 168. szám

Gazdaság Napi tőzsdeinfó 1997. július 21., hétfő Milliárdok árvízvédelemre Tizenöt éves rekonstrukciós munka A Budapesti Értéktőzsde pénteki zárónapját a rész­vényárfolyamok további, kisebb mértékű korrekciója jellemezte. Amíg az elmúlt hét közepén csúcsokat dön­gettek az árak, addig a hét­zárásra általános visszaesés volt tapasztalható. A TVK-részvények árfo­lyama nem volt képes túl­szárnyalni a négyezer forin­tos határt, noha csütörtökig meghatározó volt az érdek­lődés iránta. A forgalma meg­közelítette a kétmilliárd fo­rintot. Igaz, hogy született rá kötés 4050 forinton is, de péntek délutánra 3820 forin­ton megállt az ára. A MOL-részvények árfo­lyama sem tudta tartani a Munkatársunktól Meglehetősen mérsékelt felhozatalt produkáltak a kereskedők és a tenyésztők a szombati, nyíregyházi ál­latvásáron. Bár még a regge­li órákban szép számú volt a kínálat, de hamarosan üre­sedésnek indult a piac. To­vábbra is keresett volt a kis súlyú sertés. A szarvasmar­hák iránti érdeklődés visz- szafogott volt, lovak a fize­tőképes kereslet hiánya mi­att szinte csak mutatóban voltak. Sertéspiac: Meghatározó volt az állat­vásáron a sertéspiaci kínálat. A 15-20 kilogrammos, kis súlyú jószágok ára kissé szór- tabb lett az elmúlt héthez képest, így 5,5-6,5 ezer fo­rint körül lehetett hozzájuk jutni. A 20-25 kilogrammos sertéseket tenyésztőktől függően 6,5-7,5 ezer forin­tért lehetett megvásárolni, de volt olyan alkusz, aki 8 ezer forintra tartotta állatait. A hízók ára továbbra sem nem haladta meg jelentősen a 180-190 forintot, a 60-70 kilogrammos süldők megkö­zelítőleg 13-15 ezer forint­ba kerültek. Új Kelet-információ A szabadföldi zöldségek fejlődését lehet, hogy jelen­tősebb mértékben visszavet­heti a szélsőséges időjárás. Az ültetvényeken szaporod­nak a gombás, baktériumos fertőzések, valamint a gyom. A zöldborsónak mintegy 40 százalékát sikerült az el­múlt időszakban betakaríta­4300 forint feletti értéket, s egy tízessel alatta zárt az ára. Az elmúlt heti maximum ér­téke meghaladta a 4400 fo­rintot is. Az OTP-értékpapír értéke tovább hullámzott, s megközelítőleg száz forinttal csökkent az árfolyama, így 6,5 ezer forintot ért péntek délutánra. A Richter-értékpa- pír egyszer már átlépte a 18 ezer forintos határt, de a pén­teki maximuma ettől jóval el­maradva, mindössze 17 950 forint volt. A tőzsdezárásra tovább csökkent az árfolya­ma, s 17 720 forinton zárta a napot. A kárpótlási jegy to­vábbra is tartja az értékét, je­len pillanatban 810 forint ér egy jegy. Szarvasmarhapiac: A szarvasmarhapiacon kis­sé visszafogottabb volt az adásvétel, A tejelő jószágo­kat nem sokra tartották az érdeklődők, mondván: a ta­karmány drága, a tej- és a hús­ár olcsó. A kihajtott állatokat 110-125 ezer forintért kínál­ták, a bika-tejelő tehén páro­kat 160-180 ezer forintért kí­náltak a tenyésztők - nem sok sikerrel. Az egy-két hetes üszők 16-18, a két-három he­tes bikák 20-22, a nyolchetes bikák 40-45, az egyévesek 55-65 ezer forintot értek. A fríz fajtájú szarvasmarhák ára már megszokottan magas volt, a hat-hét hónapos jószá­gok 70-85, a kilenc-tíz hóna­posak 85-105 ezer forintba kerültek. Lópiac: Ez a hétvége sem volt a lókereskedők nagy napja. Bár egyre több a minősített lóver­seny a megyében, de sem a nemes vérű paripák, sem az igás állatok nem mennek. Az árak tartják a több hónappal ezelőtti szintet. A fiatal cső­dörök 65-85, a közel egyéves kancák 90-110, a heréitek 90- 110, a munkaképes korú jó­szágok 180-200 ezer forint­ba kerültek. ni, átlagosan 4-4,5 tonna hek­táronkénti terméssel. A minő­sége elfogadható, nem úgy, mint a kimondottan meleg­igényes dinnye, paprika és paradicsom esetében. A növé­nyek számára hideg az idő, és a fertőzések hatására a becs­lések alapján a kultúrák 25- 30 százaléka kipusztult, a megmaradónak fejlettsége 2- 3 hetet késik. Munkatársunktól Magyarország Európa legár- vízveszélyeztetettebb területe, s az évszázadok alatt bekö­vetkező kiöntések miatt az egyik legjobban kiépült árvíz- védelmi rendszerrel ellátott. Amíg például a mélyföldi Hol­landiában 1500 kilométeres a védtöltések hossza, addig ha­zánkban több mint 4200 kilo­méter. A két nagy folyónk, va­lamint a Szamos, a Kraszna és a Körösök miatt mintegy 23,6 ezer négyzetkilométert, hazánk területének közel negyedét kell közvetlenül védeni, ahol 2,5 millió ember él és dolgozik. Itt található az évi 200 milliárd forintos termelési értékű me­zőgazdasági terület egyharma- da, az ország bruttó termelésé­nek 25 százaléka itt képződik. A vasutak 32, a közutak 15 százaléka veszélyeztetett terü­leten halad. A térséget sújtó 1970-es ár­víz ráirányította a figyelmet a védművek elhanyagolt állapo­tára. Ekkor a magyar szakaszon átszakadt három töltés, 54 ezer hektár került víz alá, összeom­lott 5400 lakóház, s ki kellett telepíteni közel százezer em­Hírösszefogiaió A tavalyi 11,5 millió tonnás gabonaterméshez képest az idén mintegy 13,5 millió ton­nás termésre számítanak a szakemberek, ebből várhatóan 5 millió tonna lesz a búza. A kenyérgabonából hektáron­ként 4000 tonnás átlagtermés mutatkozik - 7,8-2,5 tonna közötti szórással -, de sajnos sok helyen lábon áll még a búza. Az őszi árpa betakarítása megkezdődött, a búza levágá­bert. A védvonalak fejlesztésé­nek eredményeképpen a ’80-as évek végére 67 százalékossá vált a kiépítettség. A rendszer- váltást követően a vízügyi igazgatóságok állami költ­ségvetésének megcsonkítása miatt a korábbi 20 ezer foglal­koztatott létszáma lecsökkent ötezerre, s elmaradtak a szüksé­ges felújítási munkálatok. Emi­att az 1995-ben elvégzett véd- műállapot-felmérés kimutatta: a műszaki létesítményeknek mindössze 57,5 százaléka felelt meg a követelményeknek. A többek között a Felső-Ti- sza vidékén élő több mint 120 ezer ember biztonsága miatt sa azonban sok helyen még csak az elején tart. Az egymil­lió-kétszázezer hektárnyi össz- vetésterületről a termés alig több mint húsz százaléka van biztonságban. A kenyérgabo­na már érett, de a kombájno­kat az időjárás várakoztatásra kényszeríti. Az agrárkamara­szakember szerint a kenyérnek való búza minőségi romlása előrevetíti a takarmányozási célra termesztett rozs és tri- tikálé értékesítési gondját is A felvásárlási árak 17,5-22 ezer forint között szóródnak, 1995-ben beindult a 15 éves, mintegy 58 milliárd forintba kerülő fejlesztési program. A térségi védmű-rekonstrukció kiterjed több mint 600 kilomé­ter gáthosszúságra, amelyből közel felénél emelni kell a ma­gasságot, két kilométeres sza­kaszon a töltés alját kell meg­szilárdítani. Ez az előzetes szá­mítások szerint legalább 7,5 millió köbméter föld megmoz­gatását jelenti. Emellett több mint negyven műtárgyat - csőátereszt, zsilipet - szüksé­ges felújítani. A munka első, kétéves szakaszának költsége mintegy egymilliárd forint lesz. a Gabonafeldolgozók Szövet­ségének 17 megyére kiterjedő júliusi felmérése szerint azon­ban az árak sehol sem halad­ják meg a tonnánkénti 19,5 ezer forintot. Amennyiben gond lesz az értékesítéssel, a tárca intézkedni fog a problé­ma áthidalására, egyelőre azonban a termelőknek a köz- raktározáshoz nyújtott támo­gatást kellene kihasználniuk. Az idei jégverések és viha­rok 120 ezer hektáron pusztí­tottak az országban. A gazdák mintegy 9 milliárd forintos kárt jelentettek. Eddig a költ­ségvetésből 120 millió forint segítséget utaltak ki, de a kor­mány asztalán fekszik egy újabb, 300 millió forintos tá­mogatásról szóló javaslat. A szakminisztérium előze­tes adatai szerint az idén jó­közepes évet zárhat az agrár gazdaság. A tárca tervei sze­rint az agrárium idei exportja a 3 milliárd dollárt is megha­ladja. Az jövő évi kormány­tervek szerint az agrárágazat és a vidék mintegy 180-190 milliárd forintos támogatásra számíthat. Újkrumpli Szépen indult a burgo­nyaszezon. A korai, fólia aíatt nevelt zöldségféle a májusi nyárelőn ígéretesen növekedett, és az árak az eiviselhetőség szintjére csökkentek. Június végén azután hidegre fordult az időjárás, és megtorpantak az árak. Közel három hete már 40 és 45 forint között kapható kilója az újburgo­nyának. A mostani túlzott csapadék várhatóan to­vább növeli a belvizes te­rületek nagyságát, és to­vább rohadnak a krump­litáblák termései. A korábbi években ilyen esetekben (és nem csak ilyenkor) importengedé­lyeket adtak ki. amivel csökkentették a hiányt, és némileg leszorították az. árakat. Ha a termelő olda­láról nézzük, akkor ez nem jó, hisz legalább azok te­hetnének tisztességes jö­vedelemre szert, akiknek magasabb területen fek­szik a földjük. A fogyasz­tók szemszögéből nézve azonban mégis a behozatal lenne a megoldás, mert nem szöknének az cgig az árak. Szemesbab Sárgul a bab levele. Nem szokatlan jelenség így, nyár derekán, ha már felsül a paszuly. A baj csak az, hogy a termés még nem érett be. A sárgulás oka sokkal inkább a túl sok csapadék és a vele együtt­járó gombafertőzések káro­sító hatása. A korai vetés- területeken már fejtőspa- szulynak szedhető a ter­més, de aki tartott Orbán napjától, és később vete- ményezett. annak még csak éppen a csövesedés állapo­tában van a növénye. A nö­vényvédelmen túl, már csak az égiek jóakaratában bízhatnak a termelők. Tyúktojás Úgy tűnik, 14 forint kö­rüli áron stabilizálódott a tojás ára. A valódi, naran­csos sárgájú házitojásért ter­mészetesen többet is elkér­nek, de ez érthető. Aki ra­gaszkodik a minőséghez, az fizesse is meg. A nagy „to­jásgyárak” ideje leáldozó­ban van, de azért sokan még mindig csak a tömegtermé­ket, a tápos tojást tudják megfizetni. Nem egészsé­ges, magas a koleszterin­szintje és hókaszínű. Még­is, az árban nem tükröződik a házitojás és a tápos tö­megtermék közötti minő­ségi különbség. Ha majd mi is tagjai leszünk az EU-nak, minden bizonnyal megvál­toznak az arányok a minő­ségi termékek javára. Nyu­gaton már megfizetik ezt a különbséget. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. Jószágot vegyenek! Nyíregyházi Országos Állatvásár Borsó, paradicsom Az európai árvízvédelmi töltések összehasonlítása Magyarország Tisza-völgy Po-völgy Ukrajna Hollandia Loire-völgy 0 1000 2000 3000 4000 500 1500 2500 3500 4500 Aratási helyzetkép július közepén c Fotó: Lázár Zsolt J

Next

/
Oldalképek
Tartalom