Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-16 / 164. szám

1997. július 16., szerda Hazai krónika Az Országházból jelentjük __________________________________________________________________.--------­Tá mogatás az árvíz károsultjainak Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül, 311 igen és egy tartózkodással fogadta el az árvízkárosultak megsegí­téséről szóló politikai nyilatkozatot. A Ház a javaslatról vita nélkül határozott. A nyilatkozatban az Országgyűlés együttérzését fejezi ki a csehországi, lengyelországi és szlovákiai rendkívül súlyos árvízkárok, anyagi és emberi veszteségek miatt. A parlament egyben felhívja a magyar polgárokat, társadalmi szervezeteket, önkormányzatokat, hogy lehetőségeikhez mérten nyújtsanak támogatást a tragédiák következményeinek enyhítéséhez. A doku­mentumban a parlament felkéri a kabinetet, hogy vegye fel a kapcsolatot az érintett országok kormányaival és hazánk teherbíró képességét figyelembe véve nyújtson támogatást. Nyugdíj, több pilléren állva Az Országgyűlés kedden elfogadta az öt törvényből és két országgyűlési határozatból álló nyugdíjreform-csomagot. A Ház döntése nyomán Magyarországon 1998-ban megkezdő­dik az áttérés egy új típusú, vegyes finanszírozású nyugdíj- rendszerre. Ez annyit jelent, hogy a jelenleg is meglévő tár­sadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett kiépül a kötelező magánnyugdíj rendszere. A tb-nyugdíj az új rendszer első pillére, ez adja majd a nyugellátások háromnegyed részét. Az ezt kiegészítő második pillér - a magányugdíj - a ma­gánpénztárakban kamatoztatott egyharmadnyi járulékból származik. A vegyes rendszerre csak a pályakezdőknek kötelező az áttérés, a többiek választhatnak, hogy a régi rendszerben maradnak, vagy járulékaik egy részét magánpénztárakba fi­zetik. A 47 éven felüliek, illetve azok, akik már nyugállo­mányba vonultak, ezentúl is a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kapják nyugdíjukat. A mai, illetve az új nyugdíjrendszer tehát még évtizedekig egymás mellett él majd. A két pillérből származó ellátást bárki kiegészítheti az önkéntes nyugdíjpénztárakban kamatoztatott befizetések­kel. Azok pedig, akik nem lesznek jogosultak nyugdíjra, vagy ellátásuk nagyon alacsony, egy új típusú szociális el­látást, az időskorúak járadékát vehetik igénybe. Az időskorúak járadékáról A szociális törvény 234 igen szavazattal, 58 ellenszava­zattal és 2 tartózkodással elfogadott módosítása új elemmel, az időskorúak járadékával egészíti ki a rendszeres támoga­tások körét. E juttatásban azok részesülhetnek, akik 62. élet­évüket, illetve a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltöt­ték, és havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyug­díj legkisebb összegének 80, illetve 95 százalékát. A 95 szá­zalék egyedülállóakra vonatkozik, a 80 százalék pedig a házastárs, illetve élettárs keresetével együtt számított egy főre eső jövedelemre. Az időskorúak járadékának havi összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 százaléka, egyedülálló ese­tén 95 százaléka. A jogosultságot a települési önkormány­zatok állapítják meg. 1998. január 1-jétől rendszeres szociá­lis segély helyett időskorúak járadékát folyósítanak minda­zoknak, akik a fenti feltételeknek megfelelnek. 1998. január 1-jétől házastársi pótlékra, valamint házastárs után járó jö­vedelempótlékra új jogosultság nem állapítható meg. A köz­ponti költségvetés megtéríti az önkormányzatok számára a járadék összegének 70 százalékát, a bentlakásos intézmény­ben ellátottak és a hajléktalanok esetében pedig a járadék teljes összegét. Keresztény? Demokrácia? Szakadás? Tizenkét igen, egy nem szavazat és egy tartózko­dás mellett megváltoztatta alapszabályát kedden a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési kép­viselőcsoportja. Surján László frakcióvezető-he­lyettes indítványának szavazásakor Füzessy Tibor, Hasznos Miklós, Pálos Miklós, Fekete György és Szakái Ferenc kivonult a Parlamentben megtartott ülésről. MTI A módosítás értelmében ezentúl a képviselőcsoport álláspontja kialakításánál nem „köteles figyelembe venni”, csupán „figyelembe veszi” a párt programját és irányvonalát, illetve „beha­tóan mérlegeli” és nem „be­tartja” a KDNP országos szer­vének politikai állásfoglalá­sait. Surján László, a javas­lat előterjesztője a módosí­tást azzal indokolta, hogy szükség van elhatárolódásra a párt és a frakció között, hi­szen a KDNP a súlyos veze­tési hibák és a keresztényde­mokrata eszméktől idegen politikai irányvonal miatt el­vesztette tagságát az EUCD- ben. A másik változtatás ér­telmében ezentúl egyszerű többségre, tehát a frakció több mint felének támogató szavazatára lesz szükség tag­felvétel és kizárás esetén, az eddigi kétharmados többség­gel szemben. Bár ez utóbbi alapszabály­módosítást a frakcióvezető­helyettes azzal indokolja, hogy a frakcióvezető megvá­lasztásánál és leváltásánál is csak a tagok több mint a fe­lének egybehangzó döntése szükséges, az MTI munka­társa úgy értesült: a KDNP képviselőcsoportja kora dél­után még egyszer összeült, és nyolc képviselő kezdemé­nyezésére szavaznak a Fü­zessy Tibor, Gáspár Miklós, Hasznos Miklós és Pálos Mik­lós kizárására vonatkozó ja­vaslatról. Az MTI informáci­ói szerint az érintett nyolc képviselő Füzessy Tibort te­szi felelőssé a párt irányításá­ban elkövetett hibákért, így az EUCD-ből történő kizá­rásért. A többi Giczy-párti képviselőnek „szélsőséges politikai felfogását” kifogá­solják. Hattal kevesebb MTI Kizárták kedden a Ke­reszténydemokrata Nép­párt országgyűlési képvi­selőcsoportjából Fiizessy Tibort, Gáspár Miklóst és Hasznos Miklóst. A hatá­rozatot követően Szakái Ferenc, valamint Fekete György - saját és Giczy György pártelnök nevében is - bejelentette: ők is el­hagyják a frakciót. Az in­dítványt az ülésen jelen lévő tizenhét képviselőből tizenkettő támogatta. (A többiek vagy nem szavaz­tak, vagy pedig érvényte­len szavazatot adtak le.) Isépy Tamás frakcióve­zető a kizárás indoklása­ként elmondta, hogy az érintett képviselők tevé­kenységükkel hozzájárul­tak annak a sajnálatos helyzetnek a kialakulásá­hoz, amellyel a KDNP ki­zárta magát a keresztény- demokrata pártok nem­zetközi szervezetéből, az EUCD-ből. Nyilatkozat a NATO-ról MTI ~ ____ Az Országgyűlés nyári rend­kívüli ülésszakának utolsó, ked­di ülésnapján 312 igen szavazat­tal, ellenvoks és tartózkodás nél­kül fogadta el azt a politikai nyi­latkozatot, amely a NATO mad­ridi csúcsértekezletének júliusi döntésére - Magyarország meg­hívására a csatlakozási tárgyalá­sokra—vonatkozik. Ehhez az ál­lásfoglaláshoz a Házszabálytól való eltérés elfogadására volt szükség. A szavazást megelő- zőenHorn Gyula miniszterelnök, a politikai nyilatkozattervezet előadója többek között elmond­ta: a NATO olyan szervezet, mely védelmezi a demokráciát, biztosítja a jólét alapjait. Hang­súlyozta, hogy az észak-atlanti szövetségbe való meghívás a magyar nép teljesítményének szól, s egyfajta elégtételt jelent a korábbi szabadságharcok és for­radalmak tükrében. A parlamen­ti frakciók nevében felszólalók valamennyien támogatták azt is, hogy még az idén véleménynyil­vánító népszavazást rendezze­nek a csatlakozásról.- Szegény Béluska, jól leszúrta megint a nagyfőnök... Kétséges egység Lőttek a Trabantra Nyilvános MTI Palotai István (Új Kelet) Éledni látszanak a vá­lasztások közeledtével azok a politikai erők is, amelyek eleddig nemigen hallattak magukról. Úgy tűnik, hogy a magyar szo­ciáldemokrata mozgalom - hiába a legrégebbi a ma­gyar politikai palettán a maga 107 évével - mégsem képes az egység látszatát kelteni, hiszen deklaráltan ugyanazt az eszmekört há­rom csoportosulás is magá­énak vallja, mégis hatal­mas szakadék húzódik kö­zöttük! Az MSZP nagy erőket mozgósít, hogy „szoedemségét” folyama­tosan igazolja, míg az MSZDP ezzel szemben a Munkáspárttal lépett vá­lasztási szövetségre. Az ismét — a feledés homá­lyából előlépő - „törté­nelmi” SZDP viszont úgy tűnik, magányos még a jelen pillanatban, és ke­ményen elhatárolja magát a Kapolyi László vezette MSZDP-től, és a polgári mérsékelt jobbközép felé kacsintgat. A történelmi SZDP egyébként lapot in­dított Magyar Nép Szava címmel, amely jélenleg ha­vonta, de - ígéretük szerint - a választások közeledté­vel hetente, majd naponta jelenik meg. MTI _____________ Sz okatlan látvány, ha egy rozzant Trabant tetején több márkás biciklit, 50-60 ezer fo­rintot érő kerékpárt szállíta­nak, illetve arra mindenkép­pen alkalmas a szituáció, hogy felkeltse a rendőrök fi­gyelmét. Ez történt Balaton- füreden is, ahol a hajnali ut­cán pöförgő, s versenykerék­pároktól „roskadozó” Traban­tot a rendőrök meg akarták állítani, ám a járgány kikerül­te őket, és füstölve igyekezett elillanni. A rendőrök termé­szetesen a járőrkocsival ül­dözőbe vették a trabantost, ám képtelenek voltak szép szóval és jelzésekkel megál­lásra bírni, ezért előbb három figyelmeztető lövést küldtek a levegőbe, majd amikor ez sem használt, a „Trabi” kere­kére célzott lövést adtak le. Ez már megtorpanásra kész­tette ugyan a kocsiban ülő fér­fit, ám ekkor sem adta meg ma­gát, hanem futásnak eredt, de végül is a rendőröknek sike­rült elfogniuk. P. Tibor 26 éves balatonfüredi lakos be­ismerte, hogy a négy márkás kerékpárt nyugati turistáktól lopta az aszófői kemping­ben - tájékoztatták a távirati irodát a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság illeté­kesei. Az Országos Rádió és Tele­vízió Testület a jogi szakértők véleményének áttanulmányo­zása után úgy döntött, hogy az országos kereskedelmi televí­ziós frekvenciák tenderére be­nyújtott pályázatok - korláto­zás nélkül - nyilvánosak. Az MTM-SBS Televízió, a Keres­kedelmi 1-es frekvencia győz­tese korábban kérte, hogy üz­leti terve és műsorterve marad­jon üzleti titok. Pintér Dezső, az MTM-SBS Televízió elnö­ke az ORTT állásfoglalását követően az MTI-nck azt nyi­latkozta, hogy a döntést elfo­gadja és tiszteletben tartja. An­nál is inkább, mert nincs titkol- nivalójuk. \ Hírről \ hírre Berki Antal (Új Kelet) Adózni kell... ...de nem mindegy, ho­gyan. A Pénzügyminiszté­rium jó előre elkészítette a jövő esztendőben érvényes adójogszabályok terveze­tét. Az eddig nyilvánosság­ra jutott elképzelések 1998- ban sem ígérnek semmi jót a rendszerváltás anyagi ter­heit viselő, bérből, fizetés­ből élő tömegek nagy ré­szének. Változatlanul lehe­tetlen anyagi körülmények között vegetálhatnak azok, akik egy-két, esetleg több gyérek felnevelésére vál­lalkoznak. A PM és egyes kormányzópárti képvise­lők érvelése a családi adózás ellen képtelenül cinikus. Már az az álláspont sem fogadható el, hogy a csalá­dok anyagi gondjaira nem adókedvezmények útján kell megoldást találni, de az egyenesen felháborító, amikor egyesek arra való hivatkozással vetik el a gyerekek számánák figye­lembevételét az adófizetés­nél, mert sokan alacsony jövedelmük miatt ilyen kedvezményt nem tudná­nak igénybe venni. Ez a fajta indoklás feketén-fehé- ren azt jelenti: hozzuk még lehetetlenebb helyzetbe a már amúgy is tartalékainak végén járó, úgynevezett középosztályt, és érjük el, hogy az ezredfordulóra a munkanélküliekkel, a tel­jes képzetlen tömegekkel kerüljenek egy sorba. Egy kétgyermekes ér­telmiséginek mondható könyvtáros-pedagógus há­zaspár éves fizetése opti­mista becslés szerint, egy­millió-kettőszázezer forint. Ezt a nem túl magas jöve­delmet összesen kettőszáz- hetvenháromezer-nyolc- száz forintnyi jövedelem- adó terheli. Négy személy éves szükségleteinek kielé­gítésére marad 924 200, azaz havonta, személyen­ként 23 105 forintból kény­telenek vegetálni. Arra hi­vatkozni, hogy mások még ennél is kevesebbet keres­nek, elfogadhatatlan. Az ország népessége szép lassan csökken. Gyereket vállalni senki sem mer, az állam pedig gátlástalanul zsebeli be a nem létező jö­vedelem után is a sápot, hiszen a négyfelé osztott családi jövedelemből ugyan­úgy levonja a havi 1895 forint személyi jövedelem- adót, mintha az eltartott gyerekek is kenyérkereső foglalkozást űznének. A Pénzügyminisztérium ügye­letes zsenijei nem véletle­nül akadályozzák évek óta a gyerekek számához iga­zodó közterhek bevezeté­sét. Az állam évek óta a bérből és fizetésből élők befizetéseiből tartja fenn önmagát. Az idei alap­elvekből az derül ki, hogy minden marad a régiben. Jövőre is a gyerekek befi­zetései fogják a költség- vetés egyensúlyát meg­őrizni. Vadkapitalizmus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom