Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

Gazdaság 1997. július 14., hétfő Napi tőzsdeinfó Munkatársunktól _______ Hamis Matáv-részvényeket is talált többek között a rendőrség az elmúlt heti szen­zációs akciót követően, ami­kor a pénzhamisítók nyomá­ra jutottak. A pénz- és érték­papír-alapanyagra dolgozó társaság a Magyar Nemzeti Bank pénzjegynyomdájának minőségében lettek volna képesek előállítani öt- és tíz­ezer forintosokat, valamint ér­tékpapírokat. Félő, hogy jó néhány próbanyomat el is készülhetett a Matáv-rész- vényekből, és amennyiben ezek csupán bemutatóra szó­lóak, az jelentős zavart okoz­hat a értékpapírpiacon. Erre nincs felkészülve a Budapes­ti Értéktőzsde (BÉT), emiatt óvatosabb lett a tőzsdén kívü­li részvénypiac is. A névre szó­ló okmányok gyorsan beazo­nosíthatók és letilthatók, viszon egyelőre a névre szóló értékpapírok sorszám szerinti letiltása elhúzódik. Az elmúlt héten csütörtö­kig a BET csúcsokat dönge­tett, s ezt követően árkorrek­ciós hatások léptek életbe, kissé csökkentek a részvé­nyek árfolyamai. A határidős piac részvevői, akik eladási pozíciót nyitottak, egyelőre nem tudnak mit kezdeni, és kivárnak. Az árkorrekció el­lenére optimista az értékpa­pírpiac, s további általános áremelkedésre számít. Forrás: CB Bróker Rt. Hizlalásra készülve Nyíregyházi Országos Állatvásár Új Kelet-információ Nagyon jónak mondható felhozatalt produkáltak a kereskedők és a tenyésztők a szombati, nyíregyházi ál­latvásáron. Továbbra is ke­resett volt a szarvasmarha. Tapasztalható volt, hogy a kis súlyú sertések iránt egy­re fokozódott a vásárlási kedv. A téli szalonna-alap­anyag háztáji vásárlása meg­kezdődött. Most még friss, és a tápárakhoz képest jóval olcsóbb takarmánnyal lehet hizlalni a jószágokat. Sertéspiac Jelentős kereslet mellett meghatározó volt a sertés­piaci kínálat. A 15-20 kilog­rammos, kis súlyú jószágok áremelkedése megállt, így 6-6,3 ezer forint körül lehe­tett hozzájuk jutni. A 20-25 kilogrammos sertéseket te­nyésztőktől függően 6,5-7,5 ezer forintért lehetett megvá­sárolni. A hízók ára nem ha­ladta meg 180-190 forintot, a 60-70 kilogrammos süldők megközelítőleg 13-16,5 ezer forintba kerültek. Szarvasmarhapiac A szarvasmarhapiacon is élénk volt az adás-vétel. Az egyhetes üszők 15-18, a két­hetes bikák 20-22, a nyolc­hetes üszők 35-45, az egyéve­sek 50-65 ezer forintot értek. A tejelő tehenek 120-125, a bika—tejelő tehén párokat 150-170 ezer forintért kínál­tak a tenyésztők. A kimon­dottan magas tejhozamot adó és zsírszegény húsmarhák ára szokás szerint magas volt, a hat hónapos jószágok 75-85, a kilenc hónaposak 80-100 ezer forintba kerültek. Lópiac A lókereskedők által kihaj­tott kevés állat és a visszafo­gott fizetőképes kereslet jel­lemezte az elmúlt heti lóvá­sárt. Az árak semmit sem vál­toztak már hónapok óta. Az öthónapos csődörök 70-80, az tíz hónap körüli kancák 85-120, a heréitek 90-110, a hatéves heréitek 180-200 ezer forintba kerültek. Alanyi kárpótoltak rohama? Nyíregyházi termőföldárverés Munkatársunktól A megyei kárrendezési hivatal legközelebb július 14-én, hétfőn 8 órai kezdet­tel szervez termőföldárverést a nyíregyházi Szarvas utcai irodaház (a volt pártház) földszinti nagyelőadójában. Közel 60 vegyes - szántó, gyep, erdő, gyümölcsös - művelési ágú parcella bir­toklásáért lehet tárcsát emel­ni. Az árverés II/II-es kategó­riába sorolt lesz, azaz min­den alanyi jogon kárpótolt részt vehet a liciten. A ko­rábbi, év eleji II/I-es kategó­riájú árverés iránti érdeklő­désre - amelyen csak helyi lakosok és azok vehettek részt, akiknek a térségben lévő földjeiket államosították - alapozott előrejelzések sze­rint nagyszámú regisztráltra és elhúzódó licitre számíta­nak a hivatal munkatársai. A június 25-én megkez­dődött II/III-as típusú, húsz hektár alatti települési marad­ványföldek árverezésének ütemezésében változás tör­tént, ugyanis július 22. és augusztus 12. között a me­gyei kárrendezési hivatal munkatársai egyelőre tizen­három licitet bizonytalan ideig felfüggesztettek, s ezeken a településeken egy későbbi időpontban hirdetik meg újra a termőföld-ma­gánosítást. Jeles dátumok cégvezetőknek Július 14. - Alakuló ülést szervez a megyei kereskedel­mi és iparkamara I. szakmai osztálya 14 órai kezdettel Nyíregyházán, a közjogi tes­tület székházában. Július 20. - A turisztikai hozzájárulást a február 15-én bevallott előleg és a május 31-ei elszámolás különböze­iét július 20-ig szükséges rendezni, s ugyanekkor kell befizetni az 1997. I. félévi előleget, az előző évi turisz­tikai adó 50 százalékát. Augusztus 10. - Amennyi­ben június 10-ét követően tör­tént egy cég eredményéből az osztalékfizetés, s az osztalék­adót a kifizetés napján vonják le, akkor július 10-ig kell befi­zetni az esedékes osztalékadót. Milliárdok árvízvédelemre Költséges, de szükséges fejlesztések Az árvízvédelmi rendszer fejlesztésének költségigénye Tervezett fejlesztés Becsült költsége (millió forintban) Sürgős Középtávú Hosszú távú Védvonalak és tartozékaik 6130 3578 1355 Meder és hullámtér 1422 906 839 Védelmi központok 76 79 79 H írközlőeszközök 91­­Eszközpark és anyagkészlet 78 15 7 Szervezeti eszközállomány 128­­Információs rendszer 253­­Összesen: 15 036 Munkatársunktól A Felső-Tisza-vidék terüle­tén 110 településen összesen mintegy 120 ezer ember él, akik életük védelmében, ki­szolgáltatottságuk csökkenté­se, valamint a gazdasági fejlő­désük érdekében létkérdés a térségi árvízvédelmi védmű- vek korszerűsítése. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság (Fetivizig) működési területén jelentkező problémák legsúlyosabbika az árvízvédelmi létesítmények műszaki állapota. Az 1993-as és 1995-ös nagy árhullámok ráirányították a figyelmet az árvízmentesítés szükségessé­gére. Ennek türében a kormány többször is foglalkozott a kér­déssel, s határozatokban rögzí­tette a gyors ütemű védvonal­fejlesztéseket a Számos-közben és a Tisza felső szakaszain. A kormányhatározatra ala­pozva a Fetivizig szakemberei elkészítették a Tisza, a Szamos, a Túr, a Kraszna és a Batár ár- vízvédelmi rendszereinek be­ruházás-előkészítő tanulmány­tervezetét. A fejlesztési elképzelés alap­vető célkitűzése volt, hogy egységes rendszerben kezelje az árvízvédelmi egységek, szer­vezetek és műszaki létesítmé­nyek különböző elemeit: a közvetlen védvonalakat, ezek infrastruktúráját, a folyószaka­szokat, a medret, a hullámteret, az észlelő, riasztó hálózatot hazai és külföldi kapcsolódá­saival együtt, a hízközlési és adattovábbítási rendszert, va­lamint az előrejelzések módo­zatait és az azt támogató tech­nikai hátteret. A tervezett korszerűsítési munkák elengedhetetlenek, ugyanis a töltések magassága, keresztmetszete nem megfe­lelő, a kiszolgáló berendezések — zsilipek, csőátereszek - el­öregedettek. Halmozódtak a töltéseken tapasztalható hibák az utóbbi évek forráshiánya miatt elmaradt karbantartási munkák következtében. Az ár­vizek hevessége miatt rövid az előrejelzés ideje, korlátozott a védekezés lehetősége. A víz­ügyi dolgozók létszáma ötö­dére csökkent, amely tovább rontja a védekezési munka ha­tékonyságát. Mindemellett súlyos gond; a védművek al­talajfeltárása kimutatta, hogy a folyók mentén több helyen is töltésátszakadások várha­tók a csökkent nyomásállóság miatt. Kártyahegy? Új Kelet-információ Félmillió, forgalomban lévő bankkártyát regisztrált a sta­tisztikai hivatal az idei legu­tóbbi összeírást követően. A készpénzfizetési szabályozás szigorodásával, valamint az állami szektor átalakulóban lévő bérkifizetési rendszere miatt 1998 végéig várhatóan újabb egymillió mágnescsíkos plasztiklapocska kerül forga­lomba. Emellett potenciálisan 200 ezer egyéni, valamint 700 ezer társas vállakózásnak is célszerű lesz a készpénzfize­tést helyettesítő eszköz alkal­mazása. Azon helyek száma, ahol fi­zetési eszközként lehet hasz­nálni a bankkártyát, egyelőre korlátozott, számuk nem ha­ladja meg a tízezret. Egyelőre, ugyanis a Pénzügyminisztéri­um támogatásával beindított üzletekbe telepíthető bank­kártyaleolvasó automaták el­terjedésével várhatóan 240 ezer fölé emelkedhet a kártyát elfogadó üzletek száma.- Csak a korrupciós botrányokról akarják elterelni a fi­gyelmet... Kijevi nemzetközi farmerexpo A minisztérium a kamarát nem Gőzerővel folyik egy, megyei részvétellel megtartandó, piacra jutást, valamint a helyi gazdasági lehetőségek ki­használását elősegítő nemzetközi bemutatkozás. A ki­jevi mezőgazdasági kiállítás az előkészítés szakaszában van, s emiatt egyelőre akadnak az optimista hangulatot időlegesen elrontó sikertelenségek is. Munkatársunktól_________ A november 19-22. között megrendezendő kijevi Farmer ’97 Mezőgazdasági Kiállítás Ukraj­na legnagyobb és legfontosabb kiállítása. A megyei agrárkamara a tagsága piacra jutási lehető­ségeinek elősegítése végett meg­pályázta az országos közösségi agrármarketing erre a célra fordít­ható alapját. Nos, a pályázatuk szakmai tartalmával és fontossá­gával semmi probléma sem volt, csupán a kiírási feltételek szerint az országos testület részt vehetett rajta, amíg a területi kamarák nem. Emiatt tizennyolc, hasonló tartal­mú pályázatot dobott vissza a földművelésügyi minisztérium. A területi kamarák kizárásával kiírt pályázat jósága mellett érvelő szaktárca képviselői el­mondták: a minisztérium lehető­ségeiből csupán a kijevi és a moszkvai mezőgazdasági önálló kiállítás támogatására futotta, vi­szont a kirekesztettek próbálkoz­hatnak az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, támogatja vagy a Magyar Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Rt. pályá­zati alapjainál. így is lesz, de nem a közjogi testület fog pályázni, hanem a külföldi bemutatkozás minősí­tett kategóriába sorolt magyar- országi szervezője, a nyíregyhá­zi központú Expo East, amely az egyetlen olyan vásárszervező vállalkozás, amelyet a hamaro­san megjelenő, ukrán kereske­delmi lehetőségeket bemutató CD a legmegbízhatóbb partner­ként ajánl hazánkból. A cég szakemberei az ország és Szabolcs-Szatmár-Bereg közel harminc mezőgazdasági, élelmi­szer-ipari vállalkozásának rész­vételére számít, akik teljes ke­resztmetszetében reprezentálják a magyar agrárgazdaságot. Szabályozottan Fekete Tibor (Új Kelet) A NATO-csatlakozási hírektől hangos most a ma­gyar sajtó, közben mintha háttérbe szorulna az euró­pai uniós felvételi kérel­münk. Fontos dolog a hont megvédeni, de ha nem lesz miből, akkor pusztán elmé­leti kérdés marad az egész. A jó üzlet, de a jó házas­ság is olyan, amikor min­két fél jól jár. Csatlakozási törekvéseink sarkalatos pontja a mezőgazdaság. Azért nem az ipar vagy a szolgáltatás, mert azt a multik úgyis elrendezik egymás között. Ok nem vár­nak holmi aláírásra, vagy bármilyen egyezségre, ők jönnek és győzni akarnak. A mezőgazdaság azonban éppen szerkezete miatt nem lehet a multinacionális cé­geké. Ez a terület még jó ideig megmarad a paraszt- gazdaságok, vagy más né­ven farmergazdaságok fel­ségterületévé. Addig, míg az ipari termékek előállí­tásában a fogyasztó úgyis eldönti a verseny végkime­netelét, a mezőgazdaság­ban szükség van a szabá­lyozó rendszerekre. Az egy­ségesülő Európában mind több a mezőgazdasági ter­mékfelesleg, és az agrárága­zat tudorai a termőterületek csökkentésében látják a megoldást. Ez a sors vár miránk is, ha be akarunk állni a sorba. Tíz ország százmillió la­kosa vár a felvételre, és nem biztos, hogy mindenki nye­rő lesz ebben a partiban. Akik nem fogják fel időben, mik a játékszabályok, és azt nem is akarják betartani, azokra nehéz idők várnak. A brüsszeli urak nagyon udvariasak, de nem ismer­nek irgalmat a szabálysze­gőkkel szemben. Bonyo­lult és komplikált a képlet, amit Nyugaton alkalmaz­nak. A minap a tejtermékek EU-normái és termeléskor­látozó előírásai iránt érdek­lődtem, mire kiderült, hogy egy huszonnégyezer olda­las tanulmányt kellett vol­na átlapoznom. Megoldha­tatlan feladat. Tartok tőle, hogy a hazai agrárgazdaság felelős vezetői is így látják, és eleve feltartott kézzel masírozunk majd a nagy közösségbe, pedig van kiút. Annyit sikerült hamar kide­rítenem, hogy két fontos végtermék mennyiségében mérik a megtermelt javakat. Az egyik a vaj, a másik a száraz tejpor. Azért éppen ebben a kettőben, mert a tar­tós tárolásra ezek a legal­kalmasabbak. Ha ezekből a tejtermékekből túl sok fe­lesleg halmozódik fel, ak­kor a bonyolult szabályo­zórendszeren keresztül az EU agrárszakemberei be­avatkoznak a folyamatba, és megkísérlik a termelést visszafogni. Ehhez azon­ban tudni kell, hogy a nyu­gat-európai felvásárlási árak mindig felette vannak a világpiaci áraknak, és drá­ga árat kell fizetni a jólét­hez szokott gazdáknak a termelés visszafogásáért. Pontosan emiatt aggályos- kodnak a francia, a holland, vagy a belga farmerek, mert tudják, ha Kelet-Európa is része lesz a közösségnek, akkor ők, mármint mi ke­vesebbel is beérjük. Ke­mény harc lesz ez, de nincs más alternatíva. Egyedül ez az előremenekülés útja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom