Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-12 / 161. szám
Ingatlantáj ékoztató A beton Munkatársunktól Helység Nyíregyháza Méret (mz) Típus Ár (millió) Szent István u. 78 11. em. 2+1 sz. lakás 2,9 Vasvári Pál u. 54 III. em. 2+1 sz. lakás 1,9 Rákóczi Ferenc u. 62 II. em. 2+1 sz. lakás 3,2 Fazekas János tér 54 IX. em. 2+1 sz. lakás 1,9 Bethlen u. 85 családi 2+2 sz. 4,6 Széchenyi u. 80 családi 2+1 sz. 5,6 Ferenc körút 54 III. em. 1+1 sz. lakás 1,85 Toldi u. 52 III. em. 2+1 sz. lakás 1,75 Egyház u. 90 2+2 sz. családi 3,2 !!! Napszám F. T. (Új Kelet) _______ Má r közhely, hogy olcsó húsnak híg a leve. Igaz ez az építőipari munkásokra is. Bevezették ugyan, hogy még a kalá- r kában épített házaknál is {§>■ kell felelős kivitelező, de ettől még nem sokat változott a világ, legfeljebb van kit előszedni. ’Családi vállalkozásban sem olcsó mulatság lakást g felhúzni, de akinek még napszámosokat is kell fogadni, annak még többe kerül a beruházás. Vagy '? mégsem? Jelenleg kétfé- í leképpen lehet elvállaltat- ni a kivitelezést. Vagy felfogad a gazda egy komplett brigádot, akik kulcs- j; átadásig elvégeznek min- \ den munkát, vagy aprán- K ként. hónapról hónapra • haladva és munkálatonként más és más csapattal dolgoztatva készül el || a ház. Ez utóbbi változat any- nyiban bonyolultabb, hogy sokkal nagyobb szervezést igényel, és minden egyes munkafolyamatra külön kell megalkudni a munkásokkal. A napszám nagyon változó. Nem mindegy, hogy falun, vagy U városon, szakember, vagy segédmunkás az illető, magyar, vagy külföldi állampolgárról van-e szó. Napi tíz óráért egy Romániából érkezett alkalmi munkás ezer forintot kér, míg egy kőműves szakember három-négyezer forintot is. Az már szinte || természetes, hogy mind- j annyian adómentes bevételre godolnak. A feketemunkával nem vállalnak nagy kockázatot, hisz csekély a lebukás veszélye, Mj és leleplezés esetén sincs visszatartó ereje a büntetési tételeknek. A jobb csapatok kézen- közön forognak, és a háttérgazdaságban is kialakul egy értékrend. A jobb " szakembereket a fekete- I gazdaságban is jobban meg kell fizetni. A tapasztalatlan kezdő építkező- j ket itt is „megvezetik”, és p lehet, hogy olyan brigád akad horogra, akik csak || enni-inni akarnak, dolgozni nem. Az ilyen lógós élt csapatnak nem árt a kör- I mérc nézni, mert lehet, § hogy többe kerül a leves, Aj mint a hús. Lehel, hogy egy |1 profi brigád a végclszámo- A lásnál olcsóbb, mint egy szedett-vedett társaság. Ar- 5 ról nem is beszélve, hogy az ilyen munkások ma itt vannak, holnap meg ott. Ha később derül ki, hogy paneser munkát végeztek, nincs kin számon kérni az I elrontott alapot, vagy a fér- de falat. Az igazi veszte- | ség pedig az, amikor a há- f zat is újra kell építeni. Ma az élő munka a köz- jg terheivel együtt sokkal drágább, mint a „schwarz”, £ A termékszavatosság fo- A galma kiterjed az építő- j ipari szolgáltatásokra is, 1 és legalább van kin behajtani, ha hibás a kivitele- 3 zés. Lehet, hogy pillanat- 1 nyilag a feketemunka az 5Í' olcsóbb, de akik egy élet- + re építkeznek, azok hosz- g szabb távon mégis a legá- g' lis munkavállalókkal jár- í nak jobban. Azt már a kisiskolások is tudják, hogy a beton készítéséhez cementre és sóderre van szükség. Mindezt vízzel összekeverik, és mikor megköt, az egyik legkeményebb építőelem válik belőle. Nem véletlen, hogy ma már szinte kivétel nélkül csak ebből készül a házak alapja. Nem mindegy azonban, hogy milyen kavicsból, milyen cementből és milyen keverési arányban készül a beton. A sóder legfontosabb ismérve a szemcsenagyság, illetve hogy mennyire egyenletes ez a szemcseméret. Alapbetonba általában a nagyobb szemcsézetű sódert használják, de itt is szükség van az finomsóderre, hogy a nagy kavicsok közötti részt kitöltse. Ha nagydarabos sódert használunk, ak- kor több cementet kell adagolnuk, mert a kődarabkák egymáshoz rögzítéséhez nagyobb kötőerőre van szükség. Van, amikor két zsalu között, keskeny helyen kell betonoznuk. Ilyenkor ne használjunk nagy szemcseméretű sódert, mert nehéz zömíteni. A túl apró kavicsosai pedig az a baj, hogy folyós állapotban könnyen eltávozik a deszkazsalu rései között. Mind az alapkészítésnél, mind a keskeny részek betonozásánál célszerű vibrátort használnunk. Ez a rezgőszerkezet jobban ösz- szetömöríti a híg masszát, mint a legerősebb csömöszö- lés. Használatánál arra kell ügyelni, hogy mindig alulról fölfelé húzzuk, és teljes mélységében végigjárja a fej a híg betont. Ma már házhoz is lehet kész betont rendelni. Ha a vevő úgy kívánja, akár óránként is szállítanak a betonkeverő üzemből. Nem igaz az a mondás, hogy beton a betonhoz nem köt. Valóban nem, ha az egyik réteget lesimítják. Ha tudjuk előre, hogy később még egy réteget húzunk rá, vagy folytatjuk az alapozást, akkor hagyjuk érdesen a felületet. Ha kénytelenek vagyunk következő nap folytatni a munkát, akkor az új réteg felvitele előtt mindenképpen locsoljuk be az előző napi betont. Amikor kész betont rendelünk, gondoskodjunk egy fogadógödör elkészítéséről. Ha téglával körberakunk egy mélyedést, és ezt kibéleljük ag- rofóliával, akkor még a föld sem szívja ki a vizet a kevert betonból és nem tesszük vele tönkre az udvart. * Irány a nagyváros! Árfelhajtó lakáskereslet-^Viszonyag élénk forgalom tapasztalható a megyeszékhely ingatlanközvetítő irodáiban. A fejlett térségekkel ellentétben, ahol a polgárok mindinkább menekülnek a nagyobb városokból a zöldövezetekbe, Sza- bolcs-Szatmár-Beregben a jobb megélhetés, valamint a bővebb munkahelyi kínálat reményében közli kedvelt letelepedési cél Nyíregyháza. A kertépítés anyagai Munkatársunktól ______ A belváros ingatlanárai a gazdasági, kereskedelmi központokra jellemzően H magasak. A városközpont lakóövezete fokozatosan kitolódik, így például a gí Szarvas utcai lakások fo- ? kozatosan fclcrtékclőd- I nek. Az itt található, több- ' nyire családi jellegű, épí- V tésénél fogva műhelyként ■ is berendezhető épületek I ára 4-7 millió forint körül mozog. Az Egyház, a Bethlen utca lakásai is lassan üzletekké alakulnak, a kí- J nálat szerint egy beépí- | tendő ingatlan 12-16 mil- 5 liót ér, amíg egy 85 négyzetméteres, zárt udvaros családi ház 4,6 millió fo- | rintba kerül. A belvárosi > övezethez közeli családi jellegű házak iránt egyre nagyobb a kereslet. A Széchenyi utcán 5-8, a Szent István utcán 6,5-7,5 I millióért lehet házhoz jutni. Emelkedtek kissé az elmúlt néhány hónapban a belvárosi tömbházakban lévő lakásárak is. A Vasvári Pál utcában egy 55 négyzetméteres, második emeleti lakásért közel hárommilliót kell kifizetni. A Szent István, de a Rákóczi utcán is gyakorlatilag ugyanaz a helyzet. Ezekben az utcákban egy, az előbbiekhez hasonló lakás már 4,5-5,5 millió forintba kerül. A belvárost övező körúton egy második emeleti, 55 négyzetméteres, összkomfortos lakás 1,85 milliót ér, a 65 négyzetméteresek sem kerülnek többe 2,2-2,5 milliónál. A megyeszékhely külvárosaiban, például Örökösföldön, a Fazekas János téren a lakásárak legfeljebb 2 millió forint körül vannak. A városrész előnye, hogy viszonylag fiatal lakótelep, emiatt a lakásszigeteléssel kevesebb a baj, mint mondjuk a Jósavárosban, ahol ennél drágábban lehet családi fészekhez jutni. A szintén kieső helyen lévő, nem kimondottan preferált, a vasúthoz közeli Toldi utcán jó becsléssel a lakásvétei árak 1,75-2,2 millió forint körül ingadoznak. Amikor a fészekrakók túljutottak a lakóház megépítésének nehézségein, és kiheverték az anyagi terheket, utána jöhet a porta rendbetétele. Melléképületeket húznak fel, garázsokat építenek, és természetesen az udvar pihenőpark részét is szeretnék mielőbb készen látni. Fekete Tibor (Új Kelet) Nincs is annál megnyugtatóbb érzés, amikor a diófa árnyékában lehet nyár derekán hűsölni. A nagylombú fán kívül azért kell még egy és más. Járdákat kell építeni, hogy ne kelljen a sarat dagasztani, ülőalkalmatosságot kell építeni, és vannak, akik kis kerítésekkel választják el a porta különböző funkciókat ellátó részeit. Ezek kialakításához sokféle anyagot lehet felhasználni, de vannak bizonyos alapkövetelmények, amelyeknek az építőanyagoknak meg kell felelniük. Nézzük ezeket az anyagokat! Szerencsére újra divatba jött a terméskő. Nagyon praktikus és természetbarát anyag, de nem lehet mindenhova mindenféle követ felhasználni. A mi vidékünkön nincsenek kőbányák, és a legközelebbi kitermelőhelyekről csak mészkövet tudnak bányászni. Ezt az anyagot nem célszerű a szabad ég alá beépíteni, mert a csapadékot magába szívja, és a téli fagyok szétrepesztik a köveket. Ha nyílt térbe kell köveket raknunk, akkor alkalmasabb a bazalt. Egy időben nagyon elterjedt a kőkerítés kovácsoltvas felsőrésszel, de ezeket is külső rétegvédelemmel látták el, amitől éppen jellegzetes színüket veszítették el. Az pedig kimondottan ízlésrombolásnak számított, amikor a terméskőre felülről betonkoszorút helyeztek. Hiába festették le, attól még nehezen összeilleszthető a két anyag. Ha már mindenképpen ragaszkodik valaki a mészkőkerítéshez, akkor az esővíz ellen inkább valamilyen rétegelt, lapos kővel zárja le. Szebb és ugyanazt a feladatot el tudja látni. Hasonló a helyzet a szalonnasütő helyek és a sziklakertek esetében is. Erre a célra is jobban tudjuk ajánlani a bazaltot, vagy a rétegelt termésköveket. Szerencsére ma már széles választékban kaphatók a különböző dísztéglák. Nagyon lényeges, hogy ennek is fagyállónak kell lennie. A bontásból kikerült régi, nagyméretű téglák általában megbízhatók. Az újak közül csak az úgynevezett pillértéglák felelnek meg ennek a követelménynek. Szintén burkoláshoz használják az úgynevezett klinkertéglát, de ennek egy kicsit borsos az ára. A különböző porózus szerkezetű, vagy lyukacsos, hőszigetelő téglák, válaszfal- téglák kertépítésre alkalmatlanok. Néhány év alatt az időjárás viszontagságai tönkreteszik, és több a bosszúság, mint a haszon. A beton nem harmonizál a természettel, de szükség van rá. Sem színe, sem anyaga nem mondható melegnek, inkább csak kiegészítőanyagnak használjuk. Vannak azonban kivételek. Ma már gyártanak olyan, terméskőhöz hasonló, különböző geometria alakzatú betonelemeket, amelyekből például kocsifelhajtót, járdát, vagy burkolatot lehet készíteni, mindezeket sokféle színválasztékban. Ha már ilyen betonformákból akarjuk megépíteni a járdát, legalább a színharmonizálásra ügyeljünk. Túlzás lenne színdinamikai elvek érvényesülését elvárni az építkezőktől, de az udvar és a kert színelosztásánál vegyük figyelembe, melyik szín melyikkel harmonizál. Kerüljük a rikító árnyalatokat, és lehetőleg tartsuk be a fokozatosság elvét. Ez annyit tesz, hogy általában felülről lefelé haladjunk a. világosabbtól a sötétig, illetve a kert elejétől a végéig menjenek át sötétebb árnyalatba a színek.
