Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

1997. július 1., kedd Hazai krónika Az Országházból jelentjük Sikerpropaganda és megszorítás A fideszes Varga Mihály arról beszélt, hogy a kabinet fo­lyamatosan hatalmas gazdasági eredményekről tájékoztatja a közvéleményt, sikerpropagandája igen hangos. Ezzel szem­ben - tette hozzá - időről időre megszorító intézkedések születnek, amelyek egyre hátrányosabban befolyásolják a lakosság életszínvonalát. Varga Mihály utalt arra, hogy júli­us elsejétől ismét emelkedik a gáz és a villamos energia ára. A felszólalás vitát váltott ki, annál is inkább, mert Torgyán József kisgazda frakcióvezető ugyancsak ebben a témában fejtette ki kritikus álláspontját napirend előtti felszólalásá­ban. Szerinte a sorozatos, drasztikus áremelések fenyegetik a nemzetgazdaságot és inflációgerjesztő hatásúak. Torgyán József a kérdés kapcsán a stratégiai iparágak egy részének külföldi kézbe adását nemzetellenes bűntettnek minősítette. A kormánypárti oldalról a felvetésekre Szalay Gábor, az SZDSZ képviselőcsoportjának helyettes vezetője reagált. Úgy vélte, hogy az energiaárak emeléséről nem lehet indu­latosan nyilatkozni. Aláhúzta, hogy ez az intézkedés a kor­mánynak sem szolgál örömére, de vannak olyan sajnálatos szükségszerűségek, amelyekre választ kell adni. Fazakas Szabolcs ipari miniszter hansonlóképpen indulatmentességre kérte az ellenzéki pártok képviselőit. Elmondta, hogy július elseje után, az emelések következtében a hazai energiaárak közelítenek az európai országok áraihoz. Heves vita a földtörvényről A földtörvény tervezett módosítása ellen tiltakozott Medgyasszay László. Az MDF képviselőcsoportjának helyet­tes vezetője hangsúlyozta: bár a kabinet arról nyilatkozik, hogy így a külföldiek nem juthatnak majd hazánkban földtu­lajdonhoz, kiskapuk továbbra is maradnak, és a módosítás nem biztosít megfelelő feltételeket a tulajdonhoz jutás meg­akadályozásához. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter a felvetésre reagálva leszögezte, hogy a módosítás igenis meg­akadályozza a külföldiek földhöz jutását. Szerinte Med­gyasszay Lászlónak azzal kellett volna inkább kezdenie hoz­zászólását, hogy az MDF-kormány idején, amikor ő volt az FM államtitkára 40-60 hektárt jegyeztek be külföldi állam­polgárok nevére. Csépe Béla, a KDNP frakcióvezető-helyet­tese figyelmeztette a minisztert, hogy annak idején külföldi állampolgárok a kárpótlás keretében kaptak földeket. Medgyasszay László visszautasította Nagy Frigyes, szerinte személyeskedő és rágalmazó kijelentéseit és leszögezte, hogy ő nem kíván hasonló stílusban válaszolni a miniszternek. Lakáspolitika mindenkinek Napirend előtti felszólalásában Csépe Béla (KDNP) úgy vélte, súlyos problémák vannak a kormány lakáspolitikája körül. Mint mondta, ez elsősorban a nagycsaládosokat és a fiatalokat érinti hátrányosan: előbbiek nem tudják a lakás- építési hiteltörlesztést fizetni, sokukat fenyegeti a kilakol­tatás veszélye, utóbbiak nem tudnak kedvezményes hitel­hez jutni. A képviselő szerint az 1996-ban született lakás- építési koncepció csak 50 százalékban valósult meg, a határidőket nem tartják be. Közölte: jobb lenne, ha a kérdés­sel egy független kormányszervezet foglalkozna. Barsiné Pataky Etelka (MDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem fordít kellő figyelmet az egyedül élő, időskorú nők lakáshelyzetére. Lányi Zsolt (FKGP) hangsúlyozta: a kormánynak nincs lakáspolitikája. Szerinte a jelenlegi kölcsönlehetőségek és támogatások igénybevételéhez a fia­talok többsége számára elérhetetlen alapösszeg szükséges. Akar László PM-államtitkár leszögezte: a lakáspolitika te­rén lényeges lépéseket tett a kormány. Rámutatott arra, hogy évről évre emelkedik az épülő lakások száma, a lakás­takarékpénztár programjához már több tízezer ember csatla­kozott. Varga Mihály (Fidesz) pártja nevében azt javasolta, hogy a lakásépítésbe kezdők számára biztosítsák az áfa­visszatérítés lehetőségét. A bíróságok jövője, működése MTI A bíróságok az ez évi mint­egy 16 milliárd forinttal szemben jövőre várhatóan több mint 22 milliárd forint­tal gazdálkodhatnak - mond­ta Füredi Károly, az Igazság­ügyi Minisztérium (IM) he­lyettes államtitkára a bírósá­gok és a tárca 1998. évi költ­ségvetési előirányzatáról hétfőn Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen. Szólt ar­ról, hogy az igazságszolgál­tatási reformmal kapcsolatos feladatokra már a következő évben is 2,5 milliárd forintot meghaladó összeget költhet­nek, de az átalakítás költségki­hatásai leginkább 1999-ben je­lentkeznek majd. A fejlesztési többletek egyik jelentős tétele a személyi jut­tatásokkal kapcsolatos 1 milli­árd 392 millió forint. Az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Ta­nács hivatalának felállítására 206,5 millió forintot szánnak. A bírói önigazgatás újonnan létrehozandó csúcsszerve mel­lett működő apparátus tagjai a Legfelsőbb Bíróság és az IM munkatársai közül kerülnek ki. Ez a változás a tárcánál körül­belül 40 embert érint. Az IM az Most már pénzért £áj a fogunk Két évvel ezelőtt, a Bokros-féle stabilizáció keretében megszüntették egyes fogászati kezelések ingyenességét. Két év alatt háromszor módosították a fogászatot érintő finanszírozást, illetve a betegek hozzájárulását bizonyos kezelésekhez. Mától ismét új rendelkezések lépnek élet­be, melyek - néhány fontos apróságtól eltekintve-főként az orvosokat érintik. Vasas László Dr. Bakó Attila megyei szo- matológus szakfőorvostól megtudtuk, hogy a megszorí­tások hatására drasztikusan csökkent a fogorvoshoz fordu­lók száma, ami aztán egyértel­műen lemérhető a magyar polg­árok fogainak az állapotán. Tovább rontja a helyzetet, hogy a megelőzés támogatása teljesen megszűnt. Az Egész­ségügyi Világszervezet 23 or­szágban végzett legutóbbi fel­mérésében hazánk a nem ép­pen hízelgő 19. helyen végzett. A szakember reményei szerint az új rendelkezések nem fognak közvetlen áremelkedéseket okozni. A betegeknek azonban érdemes odafigyelniük arra, hogy a kivehető pótlásokat né­gyévente, a rögzített pótlásokat ötévente csak egyszer támogat­ja 50 százalékban - közgyógy­ellátási igazolvánnyal rendel­kezők számára teljes egészében - a társadalombiztosítás. A pá­ciens őrizze meg a munkalap­ját, hogy az orvosnak ne kell­jen nyomoznia, milyen pótláso­kat végeztek már el az utóbbi négy-öt évben. A rendelet értel­mében 1998. január elsejétől a 18 éven aluli lakosoknak egy évben kétszer, a felnőtteknek pedig egyszer kötelező megje­lenni fogorvosi ellenőrzésen. A kedvezményes, a tb által támo­gatott fogorvosi szolgáltatáso­kat csak e feltétellel lehet igény­be venni. A kormányrendelet főként a fogorvosi rendelőket érinti, a közöttük és az Egészségbizto­sítási Pénztár között lévő szer­ződés módosul a finanszírozás tekintetében. Az eddigi támo­gatás 75 százalékát kapják bá­zisként, a fennmaradó hányad­hoz teljesítmény arányában jutnak a rendelők, egy pontrend­szer szerint. Lényege az, hogy meghatározott kezeléseknek meghatározott pontértékük van, a pontokra pedig havonta válto­zó értékű támogatás jár. A törvénymódosítás nem él­vezi a szakma támogatását. A fogorvosi szakmai szervezetek tudomásul veszik a végre­hajtását, de szakmailag nem támogatják. Dr. Kaán Miklós, a Magyar Orvosi Kamara alel- nöke szerint a finanszírozási változások nincsenek megfele­lően előkészítve, és a szüksé­ges pénzügyi háttér sincs biz­tosítva. Az egyébként is alul­támogatott fogorvoslás nem teremt kedvező feltételeket a teljesítményarányos rendszer bevezetéséhez, mert nem a tényleges teljesítmény növelé­sére ösztönöz, hanem valójá­ban csak a praxisok működé­séhez minimálisan szükséges pénzügyi feltételek előteremté­sét szolgálja, de azt is bizony­talanul, az egyre romló élet- színvonal következményeként drasztikusan csökkenő beteg­létszám miatt. Az egészségügy az igazi beteg Még él a támogatás Hárman Luciano Pavarotti és a me­nedzsere, továbbá Rudas Tibor, a három tenor Los Angeles-i koncertjének szervezője az öt­letgazdája az Amerikai Egye­sült Államokban már ünnepelt három fiatal szopránénekesnő európai bemutatkozó turnéso­rozatának. (A művésznők első­ként a londoni Palladium Szín­házban koncerteztek az öreg kontinensen, az elmúlt év ok­tóberében.) Kathleen Cassello, Kálién Esperian és Cynthia Lawren­ce július 23-án lép fel a Mar­gitszigeti Szabadtéri Színpa­don. ez évi mintegy 13 milliárd 781 millió forinthoz képest jövőre 17 milliárd 637 millió forintot kap. Füredi Károly jelezte, hogy a minisztérium várható­an ősz végén költözik jelenle­gi, Szalay utcai otthonából a Miniszterelnöki Hivatal épüle­tébe. Az ezzel kapcsolatos kiadá­sok 15 millió forintot emész­tenek fel. A büntetés-végrehaj­tási intézetek a fogva tartottak élelmezésére 100 millió forint­tal, a szakértői intézetek vegy­szer- és gyógyszerbeszerzésre 50 millióval költhetnek többet 1998-ban, mint az idén. Hatházi Andrea (Új Kelet) A rehabilitációs célú gyógy­fürdő-szolgáltatásoknál a ko­rábbi tervek szerint július else­jével csökkent volna az egész­ségbiztosító támogatása. Keller László, a Népjóléti Minisztéri­um politikai államtitkára nyi­latkozatban cáfolta, hogy a ter­vezet hatályba lép július bekö- szöntével, ugyanakkor viszont miniszteri rendelet szabályoz­za a gyógyfürdőellátások igény- bevételi rendjét. A gyógy­fürdőellátások támogatására az idén 1,5 milliárd forintot költ­het az egészségbiztosító. Mivel az összeg azonos a tavalyival, s eddig a tb-támogatási rend sem változott, a biztosító nagy valószínűséggel néhány száz­millió forinttal túllépi majd az előirányzatot. Annak érdeké­ben, hogy a túlköltekezés mér­téke minimális legyen, július­tól a gyógyfürdő-szolgáltatá­sok igénybevételi rendje szi­gorodik, várhatóan szeptember­től pedig bizonyos ellátásokért fizetniük kell a betegeknek. Az életbe lépő változások szerint — a szolgáltatás igénybevételé­nek ellenőrizhetősége érdeké­ben - az orvosoknak a gyógy­fürdőt is vonalkódos vényen kell rendelniük. A rendelet ki­mondja többek között azt is, hogy a gyógyfürdőellátások csak kúraszerűen rendelhetők, a kúrát a vény kiállítását követő­en négy héten belül meg kell kezdeni. Az új szabályozás ki­tér arra is, hogy az egyes ellátá­sokat milyen esetben melyik szakorvos rendelheti el. Az ősztől tervezett változta­tások szerint csak az iszappa­kolás, a súlyfürdő és a szénsa­vas fürdő, a víz alatti csoportos torna, illetve a 18 éven aluliak csoportos gyógyítása marad térítésmentes. Az ár 20 száza­lékát a betegnek kell fizetni, amennyiben orvosi gyógy- masszázst vagy víz alatti sugár­masszázst írnak elő számára, il­letve 33 százalékot, ha meden­ce- vagy kádfürdőkezelést vesz igénybe. Megkérdeztük Pék Jánost, a Nyíregyházi Fürdők Kft. ügy­vezető igazgatóját, hogy számít- hatnak-e változásra a Sóstói Strandfürdőt látogató betegek. — Az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztártól a mai napig még nem kaptunk a rendelet módosításáról végrehajtási ha­tározatot, s ez hivatalos köz­lönyben sem jelent még meg. A rendelet változásának meg­ismeréséig a fürdő folyamato­san szolgáltatja a kezelőorvo­sok által beutalóra vagy vény­re rendelt gyógykezeléseket, akár saját kockázatára is, tehát újabb rendelkezésig a fürdő gyógykezelés alatt álló látoga­tói nem érzik saját zsebükön a változást. A főtitkár Budapesten MTI- Összességében kedve­ző képet fest Magyarország­ról a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn nyilvánosságra került ta­nulmánya - jelentette ki Donald Johnston, az OECD főtitkára hétfőn Budapes­ten tartott sajtótájékoztató­ján. A kétnapos hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodó főtitkár méltatta a gazdasági stabilizációs program eredményeit, de felhívta a figyelmet a még meglévő feladatok, az inf­láció és a munkanélküliség kezelésének következetes végrehajtására. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenfor­galmi miniszter a sajtótájé­koztatón elmondta, hogy a Donald Johnstonnal folyta­tott tárgyalásán a magyar gazdaság helyzetéről szóló tanulmány mellett szóba került a nyugdíjreform, a kereskedelempolitika, va­lamint a köztisztviselők megvesztegethetőségének problémája is. Az ipari tár­ca vezetője reményét fejez­te ki, hogy hazánk az egy­éves tagság tapasztalatai alapján és az együttműkö­dés erősítése révén sokat profitálhat az OECD szak­mai tevékenységéből. Do­nald Johnston utalt arra, hogy a májusban elkészült tanulmány az első átfogó elemzés a'magyar gazda­ságról, amióta hazánk 1996 májusában az OECD teljes jogú tagjává vált. Az 1997-re és 1998-ra vonatkozó kilátásokkal kapcsolatban elmondta: a stabilizációs program ered­ményeként a GDP az idén 2,5, jövőre pedig 3,5 szá­zalékkal bővülhet. Figye­lemreméltónak tartotta az infláció mértékének csök­kenését, ám hozzátette: a továbbra is viszonylag ma­gas (az idén várhatóan 17- 18 százalékos) infláció jelentős költségekkel jár a gazdaság szereplői számá­ra, és torzító hatást gyako­rol a megtakarítási, illetve a beruházási döntéseknél. A munkanélküliségi ráta alakulásáról az OECD fő­titkára megjegyezte, hogy az év végére clőrejclzetl 9 százalékos szint még mind­ig tükröz bizonyos szerke­zeti problémákat a gazda­ságban. Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium ál­lamtitkára, mint az ország­tanulmány elkészítésében részt vevő magyar munka- csoport vezetője kiemelte: a jelentés leszögezi, hogy Magyarország megterem­tette a kiegyensúlyozott és fenntartható növekedés lehetőségét. Draskovics Tibor szólt arról is, hogy bár az elem­zés nem magyar nézőpont­ból készült, a megállapítá­sok túlnyomó többségével a kormányzat is egyetért. Csupán néhány részletkér­désben vannak hangsúly­beli eltérések. Ezek közé tartozik a szervezet felve­tése a magyar importszabá­lyozásban meglévő kvóták eltörléséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom