Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-06 / 130. szám

Hazai krónika 1997. június 6., péntek Milliárdos fejlesztés a tűzoltóságnál MTI ____ Ny olc külföldi pályázó 51 ajánlata közül a Ro- senbauer-Mercedes páros győzött azon a tenderen, amelynek eredményeként három év alatt 8,5 milli­árd forintért 210 darab új fecskendős tűzoltóautót kapnak a hivatásos ön- kormányzati tűzoltók. Sági János dandártábor­nok, országos tűzoltópa­rancsnok-helyettes az MTI-nek csütörtökön el­mondta, sajnálattal vették, hogy a márciusban meg­hirdetett közbeszerzési pályázaton csupán két al­vázzal (Csepel, Rába) in­dultak a hazai járműgyár­tók. A tendergyőztes cégek a többi pályázónál jóval olcsóbban, nettó 32 millió forintért szállítják dara­bonként a technikai eszkö­zökkel teljesen felszerelt járműveket. Az első negy­ven gépkocsit még ez év december közepéig átad­ják a tűzoltóságnak. A gépkocsikért az önkor­mányzatoknak az ár 10-30 százalékát kell kifizetniük. A parancsnokhelyettes bí­zik abban, hogy a több év­tizedes vajúdás után meg­valósuló, s számukra tör­ténelmijelentőségű techni­kai fejlesztés rövidesen megújítja a tűzoltóságot. Négy robbantás egyetlen éjszaka alatt MTI ______ Se nki sem sérült meg a csütörtökön hajnalban, négy autókereskedésben bekövetkezett gránátrobba­nások miatt - közölte az MTI érdeklődésére Gerge- lics Zsóka, a Budapesti Rendőr-főkapitányság saj­tószolgálatának vezetője. Tájékoztatása szerint a XI. kerületi, Jégcsap utca 17. szám alatt lévő használtau­tó-kereskedésben 3.05 és 3.30 óra között robbant egy 75-ös mintájú, sörétes tá­madókézigránát. Bár a kör­nyéken lakók hallották a zajt, nem tulajdonítottak neki jelentőséget, a terüle­tet pedig csak kutyával őrzik. Ezért csak a reggeli órákban, nyitáskor vették észre az ott dolgozók, hogy mi történt. A gránátot egy BMW típusú gépkocsi alá dobták, vagy gurították. Összesen hat autó sérült meg. A XIV. kerületi Lipót- vár utcai autókereskedés­ben ugyanolyan gránát robbant 3.50 órakor, mint a Jégcsap utcában. A XIV. kerületi Erzsébet királyné útján lévő telepen viszont másfajta - bár szintén ju­goszláv típusú — szerkezet működött. Itt egyetlen gép­kocsi sérült meg, ugyanis a gránát fennakadt egy rek­lámtáblán, majd visszaesett a járdára és ott robbant fel. A negyedik robbantás színhelyén, a Vili. kerület­ben, a Könyyes Kálmán körút 52-54. alatt szintén használtautó-kereskedés működik. Az alkalmazottak nyitáskor, 9 óra után vették észre, hogy robbanás tör­tént. A környéken lakók meghallgatása alapján 3.50 óra és 4 óra közötti időre tehető a robbanás ideje. Itt négy-öt autó sérült meg. Elfáradt es lemondott Az utóbbi négy és fél év alatt több mint 116 milliárd forint társadalombiztosítási járuléktartozást hajtott be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár behaj­tási-végrehajtási főosztálya. Erről dr. Berki Zolna, a főosztály vezetője számolt be csütörtökön tartott saj­tótájékoztatóján. Egyúttal bejelentette azt is, hogy lemondott tisztéről. Döntését azzal indokolta, hogy húsz év államigazgatásban végzett munkája elá­rasztotta, és új területen - ügyvédként - kíván te­vékenykedni. MTI ______________ A vezetésével négy és fél évvel ezelőtt megalakult behajtási-végrehajtási fő­osztály munkájáról Berki Zolna az április 30-ai hely­zetet tükröző statisztika alapján számolt be. Mint el­mondta: több mint félmil­lió folyószámla-tulajdonos tartozik az OEP-nek, össze­sen 231 milliárd forinttal. Csaknem 125 ezer számla- tulajdonosnak - az összes adósok 24,6 százalékának - tartozása nem éri el az öt­ezer forintot, az adósok több mint 71 százaléka pedig egymillió forint alatti ösz- szeggel tartozik az OEP- nak. A lemondott főosz­tályvezető azt is elmondta, hogy munkatársaira rendkí­vül nagy feladatok hárul­nak: egy-egy végrehajtóra 500-600 ügyirat jutott egy év alatt. Tapasztalata sze­rint az adósok 90 százaléka nem akar kibújni a fizetés alól, de olyan mértékű ter­heket kell viselniük, hogy az APEH- és a tb-tartozás közül sokszor csak az egyi­ket tudják fizetni. O és mun­katársai az elmúlt idő alatt mindig abból indultak ki, hogy ügyfeleik becsületesek. Berényi Sándorné, az OEP főigazgató-helyettese saj­nálattal erősítette meg a le­mondás tényét. Hozzátette, hogy augusztus 4-ével kö­zös megállapodással vál­nak meg Berki Zolnától. Utódjáról később dönte­Szerződés a Szentszékkel Nincs ok arra, hogy a kormány elhalássza a Szentszék­kel kötendő megállapodás aláírását. A koalíciós part­nerek közötti vita nem haladja meg azt a mértéket, amely indokolttá tenné a szerződés késleltetését. Erre lehet következtetni Kuncze Gábor miniszterelnök-helyettes megnyilatkozásából és abból is, hogy a Szabad Demok­raták Szövetsége nem kezdeményezte ez ügyben a Ko­alíciós Egyeztető Tanács összehívását - közölte Tóth András kabinetfőnök, aki Szabó Zoltán kultuszminisz­tériumi államtitkárral közösen a csütörtöki kormányülést követő sajtóértekezleten reflektált a szerződéskötéssel kapcsolatos bírálatokra és tájékoztatást adott a meg­állapodást megelőző teljes egyeztetési folyamatról. Ez a téma egyébként nem szerepelt a kormányülés napi­rendjén. MTI Tóth András elmondta, hogy a kormány 1994 nyarán elfo­gadott programjában rögzítet­te: milyen megközelítés alap­ján kívánja az egyházakkal a finanszírozási, tulajdonlási és működési kérdéseket rendez­ni. Az egyházak és a kormány közötti egyeztetések 1994 őszén indultak. A koalíciós partner képviseletében Fodor Gábor akkori kultuszminisz­ter kezdettől részt vett az egyeztetésben. Horn Gyula 1996-os vatikáni látogatása után a kormány augusztusban tárgyalódelegációt nevezett ki a részletek kidolgozására, s ez a grémium folyamatosan tájé­koztatta a kabinetet a megbe­szélések állásáról. A tárgyalá­sok egész menetében mindvé­gig részt vett a pénzügyi és a művelődési minisztérium kép­viselője, biztosítva, hogy szakmailag is korrekt legyen az egyezség. A szerződés tervezetéről a kormány érde­mi vitát folytatott, s annak eredményeként elfogadta a megállapodást és az aláírással megbízta a kormányfőt. A kabinetfőnök rámutatott, hogy hasonló esetekben mindig a felhatalmazott személy hatás­körébe tartozik a kivitelezés megszervezése. Horn Gyula te­hát a kormány eddigi gyakor­lata és ügyrendje szerint járt el, amikor a parlamentben be­jelentette: mikor és hol írja alá a dokumentumot. Tóth András fontosnak tartot­ta közölni még, hogy ő maga két ízben is egyeztetést folytatott a koalíciós partnerrel és az SZDSZ ajánlásait figyelembe vették a véglegesítésnél. Cáfolta, hogy a megállapodás következményei költségvetési szempontból ki­számíthatatlanok lennének, sze­rinte jól kalkulálható az egész­séges kompromisszumot tükröző egyezség pénzügyi hatása. A tu­lajdonrendezés terén kimondot­tan előnyös feltételeket sikerült elérni, azzal, hogy tíz év helyett húsz esztendő alatt kell eleget tenni az ingatlan-visszaadásnak. Kijelentette továbbá, hogy a szerződés összhangban van az Alkotmánnyal, az Alkotmánybí­róság határozatával és a kor­mányprogrammal. A megállapodás érinti a hatá­lyos törvényeket, ezek megvál­toztatásáról szintén határozott a kabinet. A módosító javaslato­kat július közepéig a törvény- hozás elé terjesztik, hogy a par­lamenti vitát ősszel le lehessen folytatni és a változtatások 1998 januárjától életbe léphes­senek. Ezzel párhuzamosan a jövő évi költségvetést már a szerződésnek megfelelően dol­gozzák ki. A kabinetfőnök összességében úgy értékelte: a kormánynak nincs miért magya­rázkodnia a megállapodás mi­att. Tóth András végül arról is beszámolt, hogy a kormány a többi történelmi egyházzal is megkezdte a megbeszéléseket. A Szentszékkel kötendő meg­állapodás alapjául szolgáló koncepciót megküldték az egy­házaknak cs azzal kapcsolatban június 15-éig várják vélemé­nyüket és javaslataikat. Vádirat Tocsik-ügyben Különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével és ma­gánokirat-hamisítás vétségével vádolja a Fővárosi Főügyészség dr. Liszkai Pétert és dr. Tocsik Mártát. A Fővárosi Főügyészség csütörtökön nyújtotta be a vád­iratot a Fővárosi Bírósághoz dr. Liszkai Péter és társai ügyében. Erről közleményben tájékoztatta a főügyész­ség az MTI-t. MTI _________________ „A z ügyészség szerint dr. Liszkai Péter a privatizált volt állami vállalatok vagyonmér­legében szereplő belterületi föld fejében az önkormányza­tokat az ÁPV Rt. és jogelőd­jeivel szemben megillető kö­vetelések kielégítése ügyében írásban és szóban félrevezette az ÁPV Rt. Igazgatóságát; el­hallgatta, hogy az önkormány­zati igényeket már feldolgoz­ták, úgy tüntette fel, hogy ez a feladat igen munkaigényes és még elvégzésre vár, továbbá a mások által már elvégzett munkát dr. Tocsik Mártának tulajdonította. Ezzel kieszkö­zölte, hogy az ÁPV Rt. Igaz­gatósága járuljon hozzá dr. Tocsik „sikerdíj” fejében ta­nácsadóként alkalmazásához, majd a mások által elvégzett munkát mint dr. Tocsik telje­sítményét igazolta. A valótlan tartalmú okiratok felhasználá­sával dr. Tocsik számlákat nyújtott be, és ezek nyomán az ÁPV Rt. 804, 118 539 forintot folyósított neki. Ez az összeg - a vád szerint - dr. Tocsik Márta jogtalan haszna, s az ÁPV Rt. kára. Különösen nagy vagyoni hát­rányt okozó hanyag kezelés vét­ségével vádolja a főügyészség az ÁPV Rt. Igazgatóságának azo­kat a tagjait, akik dr. Tocsik Márta „sikerdíj” fejében törté­nő szaktanácsadói alkalmazá­sát megszavazták. Szokai Imrét, Lascsik Attilát, dr. Bessenyei Zoltánt és Spanyol Józsefet. A vád szerint ők az Igazgatóság más tagjai által hangoztatott érvek - így egyebek között a saját korábbi határozatukban a kérdés döntésre való előkészí­tésére vonatkozó követelmé­nyek teljesítésének elmulasztá­sa - ellenére az előterjesztést elfogadták, és ezzel a jogtalan kifizetés okozóivá váltak. A Fővárosi Főügyészség be­folyással üzérkedés vétsége címén emelt vádat Vitos Zol­tán, Boldvai László és Budai György ellen. A vádirat szerint az utóbbiak közismert politikai kapcsolataik alapján a mögöt­tük álló pártoknak az ÁPV Rt.- nél feltételezett befolyására hi­vatkozva azt állították, hogy a koalíciós pártok támogatása - és értelemszerűen a pártokra gyakorolt személyes befolyá­suk - nélkül dr. Tocsik Márta nem tarthatja meg az ÁPV Rt.- nél fennálló igen jövedelmező megbízatását, s ezzel kieszközöl­ték, hogy sikerdíjának jelentős hányadát átutalta az Arány-, és az Utilitas Rt.-hez. Vitos Zoltán a vád szerint az átutalásban az Arány Rt. ré­széről - a háttér ismeretében - valótlan tartalmú okmányok szolgáltatásával működött közre. A fővárosi főügyész a vád­irat elkészültére vonatkozó in­formáció idő előtti illetéktelen kiszivárogtatásának ügyében vizsgálatot rendelt el.” \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Az ember csak ámul-bá- mul, és áll, mint ló a dohány­ban! Hát ilyen nincs! Most vagy Horn Gyula miniszter­elnök úr nem tudja, hogy mit beszél, vagy pedig szándé­kosan csinálnak belőle szó­szátyár, szavahihetetlcn ala­kot? Mert ugye az mégis csak sok, iiogy egy minisz­terelnöki ígéret, amit még rá­adásul a nagy nyilvánosság előtt tesz - írd és mondd - csak egyetlen hétig állja meg a helyét! Alig egy hete történt: Horn Gyula kijelentette, hogy jövőre a nyugdíjak emelése nominálértékben meg fogja haladni a reálbé­rek emelkedésének ütemét. Mindenki örült; végre tör­ténik valami... Erreaszerdai kormányülésen — megha­zudtolván saját elnökét, cs összefogva különböző szer­vezetekkel - hírül adják, hogy sajnos ez nem igaz, mert ennél 2,5 százalékkal kevesebbet szánnak emelés­re, mivel a maradék össze­get az özvegyi nyugdíjak emelésére szánják. Mindez még nem elég, társadalmi szolidaritást kérnek az ügy megvalósításához. Ném arról van szó, hogy nem kéne valóban ugrás­szerűen növelni az özve­gyi nyugdíjakat! Dehogy­is nem, csak éppen más for­rást kéne rá találni! Az egész manőver mindenesetre rop­pant gyanús, és nagyon úgy tűnik, hogy éppen Horn Gyula lejáratására irányul. Az ugye eleddig sem volt kétséges, hogy a nyugdíjfo­lyósító szervek, hasonlóan az egészségbiztosítás kori­feusaival karöltve ott „pa­kolnak” a konnány alá, ahol csak tudnak, de ami most történik, az mégis csak elképesztő. Mert nem hi­szem, hogy Hóm Gyula az ígéreteit a légből kapta vol­na. Egyszerűen kijátszot- ták. Félreértés ne essék, nem Horn Gyulát sajná­lom. Meggyőződésem: vele az MSZP nemhogy vá­lasztásokat, de még kitg- limeccset sem nyerne. Az elv és a gyakorlat az, ami fel­háborít! Az állami szervek példa nélküli diszharmóni­ája. Az, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal! (Vagy nagyon is jól tudja? Akkor az ügy még erkölcs­telenebb!) Hát miféle rendszer az, amelyik játszadozik a nyug­díjasok idegeivel? Kifélék azok, akik sakkjátszmájuk­hoz felhasználják édes­anyáink és édesapáink re­ményeit? Legyen vége ennek az egész ocsmány komédiá­nak, és azok, akik képtele­nek önös, individualista vagy szoros pártérdekeiktől eltekintve kezelni az ország ügyeit, takarodjanak már végre a közéletből! Az pe­dig, aki az öregekkel, a meg­fáradt nemzedékkel „szóra­kozik”, és ehhez a minisz­terelnököt használja eszkö­zül, gyorsan álljon fel, még mielőtt amúgy isten igazá­ból fel nem állítják! Ugyanmár, főtörzs, már kuglizni sem szabad az utcán?

Next

/
Oldalképek
Tartalom