Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-23 / 144. szám

Kultúra 1997. június 23., hétfő Százéves lesz a kórház Dr. Fazekas Árpád orvostörténész Horror-musical a szabadtérin Rémségek kicsiny boltja - a nyári teátrum bemutatója Berki Antal (Új Kelet) Lassan már száz esztende­je, hogy a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Jósa András Kórház a gyógyítás szolgá­latában áll. 1899. november 20-án adták át rendeltetésé­nek, és azóta is állandóan fejlődve, növekedve teljesí­ti feladatát. Az egykor a mai­hoz képest szerény kapaci­tással működő intézmény - mindössze 165 ággyal kez­dődött története — mostanra igazi, egész megyét ellátó egészségügyi központtá nö­vekedett. Építése akkor me­rült fel komoly formában, amikor Nyíregyháza státusa megváltozott és megyeszék­hellyé lépett elő. A város vezetői 1895. de­cember 7-én döntöttek a pá­lyaművek sorsáról, de az építkezést a két győztes, Barzó Mihály és Vojtovits Bertalan építési vállalko­zók csak 1898. május 14-én kezdhették meg. És lássatok csodát, alig több mint más­fél év múlva kórházavatóra gyülekezhetett a megye- székhely úri népe. Ha vala­mi csoda folytán ezt a tem­pót képes lenne felvenni a mai építőipar, már régen le­köröztük volna Európát. Dr. Fazekas Árpád nyugállomá­nyú megyei gyermekkardio­lógus főorvos újabb remek tényfeltáró munkával jelent­kezett. Az akkor még Erzsé­bet nevű kórház történetéi napjainkig végigkísérni nem kis teljesítmény. Hivatásos történésznek is a becsületére válna. Sokrétűen, dokumen­tumokkal is bőségesen bizo­nyítva állításait, dolgozza fel a mára Jósa András nevét viselő intézmény történetét. Fazekas Árpád jól tudja, hogy egy épületből önmagá­ban soha nem lesz ünnepel­hető objektum, hitelessé csak a benne élő, dolgozó em­berektől válik. Gondosan fel­térképezve a múlt idők le­gendás orvosainak életét, or­vosi és történészi tisztelettel mutatja be őket. Dr. Fazekas nem feledkezik meg a kórház mai orvosairól sem, bőséges adatot közöl róluk is, még a kórház művész orvosainak is szentel egy fejezetet, de ért­Dr. Fazekas Árpád hető módon inkább a múlt je­les gyógyítói felé fordult fi­gyelme. így ismerkedhetünk meg Kállay Rudolf életével, aki ha a káliói időket is beszá­mítjuk, akkor 25 évig volt az intézmény igazgatója. De szó van a könyvben Jósa Andrásról, Korányi Frigyes­ről is, akik ugyan nem szol­gáltak az Erzsébet kórház­ban, de a megye egészség- ügyi felemelkedésében el­évülhetetlen érdemeket sze­reztek. Szó szerint idézve Fazekas Árpádot: „Több mint húszéves egészségügyi szervezői működése alatt a vármegye elmaradott köz- egészségügyét a kőkorszak­ból kivezette”. Szólni kell még a több mint 200 oldalas évkönyv kül­alakjáról. Hívogató, de nem rikító címlapja azonnal fel­hívja magára a figyelmet. A könyv belül is gondosan ki­vitelezett. Készítői odafi­gyeltek a formákra is. Nem volt könnyű dolguk, amikor a régi dokumentumokat ilyen szépen sikerült kinyomtatni, a nagyközönség elé bocsáta­ni. A Start Rehabilitációs Vál­lalat Nyírségi Nyomda üze­mében készült könyvre büsz­ke lehet kiadó, szerkesztő és nyomdász egyaránt. És még valamit. Feledékeny korunk­ban jóleső érzéssel lapozgat­hatjuk ezt az ízlésesen kivi­telezett történelmi munkát, már csak azért is, mert az iga­zi centenárium csak 1999-ben lesz, de a kórház vezetői jól tudták, hogy a Jósa András kórház története már 1897- ben megkezdődött. MTI A magyar nyelv jövője A magyar anyanyelvi kultúra fejlesztését, a ma­gyar nyelv modernizáció­ját a Magyar Tudományos Akadémia aktuális és egy­ben stratégiai jelentőségű kérdésnek tekinti. Ennek fontosságát hangsúlyozva az akadémia június 30-án nyilvános tanácskozást Palotai István (Új Kelet) Sok cirkusz és huzavona után végre ismét éledni látszik a nyíregyházi Szabadtéri Szín­pad - az ország egyik legszebb ilyen intézménye. A jobb sors­ra érdemes nyári teátrumot óva­tosan ugyan, de immár az az intézmény veszi a kezébe, amely erre deklaráltan hivatott: a Móricz Zsigmond Színház! Ugyanakkor - kutakodván a műsortervben - sajnálatos mó­don sehol sem találtuk a Man­dala Dalszínház produkcióit. A két társulat közötti elhíresült feszültség - úgy tűnik - tovább burjánzik, pedig a város már nagyon unja! Ma már senkit sem érdekel, hogy ki kezdte és ki a hibás, hiszen évek álltak rendelkezésre a konszenzus ki­alakítására. A belterjes gőg, a „sovinizmus” immár utálat tár­gya és a közönség fütyül az „igazságra”. Előadásokat akar látni! Jó előadásokat. A Móricz Zsigmond Színház nyári társu­lata felvette a kesztyűt, és júli­us 6-ai premierrel műsorára tűzi Howard Ashmann és ALan Menken világhírű musicaljét, a Rémségek kicsiny boltját. A darab eredetileg egy ame­rikai filmdráma volt, Jack Nicholsonnal a főszerepben, amely óriási sikerrel ment éve­kig a mozikban, akárcsak a nyolcvanas években játszott színpadi musical, amit a film forgatókönyvéből írtak, és a Broodway színházai mutatták be. Ezt követte Frank Oz, a Muppet Show nagymesterének műve: A musicalfilm. A szín­padi musicalt 1991/92-ben műsorára tűzte a budapesti Rockszínház, sőt az Odry Szín­pad is. A nyíregyházi előadás tehát a harmadik magyarorszá­gi bemutató lesz. A színház nyári társulata nyolc színészből áll, hozzájuk tartozik a Noname Tánccsoport Farkas Tímea vezetésével, Balogh Zsu­zsa debreceni táncművész és Mester Tamás, valamint magá­tól értetődően a műszak. A dalo­kat a ZIG Singers énekli és a Turcsányi András által vezetett zenekar kimondottan emiatt az előadás miatt jött létre! A darab maga egy kiváló hor­ror-musical, amely megfelelő fi­lozofikus tartalmakat is hordoz. Fő kérdése, hogy vajon ki az, akit vérünkkel etetünk? Méltó- ak-e az etetettek? És az élethez hasonlóan elnyeri-e a rossz a ju­talmát? Ahhoz, hogy minderre választ kaphassunk, szükség van egy akarattalan, de vágyakkal teli balekra, akiből így „akármi” is lehet. A kérdés itt csupán az, hogy mi ennek az ára? A Rémsé­Lomák tárlata MTV _________________ A Péli Tamás Roma Képző- művészeti Egyesület tagjai csoportos kiállításon mutat­koznak be a budapesti Fák­lya Klubban. Bada Márta, Dombrádi-Horváth Géza, Horváth József, Kovács Jó­zsef, Kun Pál, Oláh Zoltán, Orgován József, Orsós Fe­renc, Orsós Teréz, Pongor- Beri Károly, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Túró Zoltán, Váradi Gábor és vendégkiállítóként Széchenyi-Galántai Ákos tár­lata pénteken nyílik a VI. ke­rületi Csengery utcai 68. szám alatti intézményben. Venyige Sándor és Petneházy Attila Fotók: Bozsó Katalin gek kicsiny boltja egy realiszti­kus alapmotívumokkal operáló darab, amely azonban átcsúszik az irrealitásba, ahonnan szemlé­li a rideg valóságot. Mindehhez a nagyon is titokzatosan hangzó sztorihoz igen jó zene társul, méghozzá nem is úgy, hogy „dalra fakadnak” a játszók, ha „olyanjuk van”, hanem követ­vén az operák zenei dramaturgi­áját, magukban hordozzák a tör­ténések sarokköveit. Az előadás rendezője Tucker András:- Hivatásos rendezői ambí­cióim vannak, úgy érzem, hogy rendezőként sokkal jobban ké­pes leszek megvalósítani ma­gam, mint színészként. Ennek eldöntését azonban természete­sen a közönségre bízom. Szü­letett budai vagyok, az Anna Frank Gimnáziumban „értem” 1991-ben. Ezt követőleg a Theátrum Színiakadémiára jár­tam két évig, ahol úgy érzem, Kiss Annától tanultam a legtöb­bet, színházelméletet, drama­turgiát. Három éve jöttem a Móricz Zsigmond Színházhoz, akkoriban stúdiósként, most viszont szabadúszó színész­ként vagyok jelen. Rengeteg feladatot kaptam és kapok. Á Rémségek kicsiny boltjában leginkább annak zenéje kapott meg, és az a roppant érdekes dramaturgiai rendszer, amit képvisel. Komoly, becsületes, a színházhoz méltó előadásra törekszünk. A Mandala Dal­színházzal nem acsarkodunk, minket ez nem érdekel, hiszen minden energiánkkal a közön­ség igényes „kiszolgálására” törekszünk, és reméljük, hogy szeretettel fogadnak minket. Bízunk a színház törzsközön­ségében is, és mindenkiben, még a Mandala-kedvelők tisz­teletre méltó táborában is. Külön köszönetét kell mon­danom a színháznak, sőt a fenn­tartó szerveknek is, hogy lehe­tővé tették munkánkat - remél­jük, örömükre és megelégedé­sükre. Amit bizton ígérhetünk: az egy nívós és a színvonalra, a művészi „belbecsre” sokat adó előadás, amely a „benti”, a színházi előadásokra támasz­kodik. A bemutató július 6-án lesz, majd ezt tíz előadás köve­ti két esőnappal. Szeretnénk tájolni is a darabbal, azonban erről még korai lenne szólni. A szereposztásról: Seymour-Mészáros Árpád, Audrey -GosztolaAdél, Mus- hnik - Petneházy Attila, Dok­tor Orin - Megyeri Zoltán, A három lány - Borbás Erika, Sándor Júlia, Szirbik Berna­dett (fh.), Audrika - Venyige Sándor. A díszlet és a jelmez Wéber Tímea (fh.) munkája, koreog­ráfia: Farkas Tímea. Producer - Szabó Zoltán. Rendező - Tucker András. Ösztöndíjak a környezetért MTI_____________________ Ösztöndíjakat alapít a felső- oktatási intézményekben tanu­lók részére a Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Minisz­térium - közölte Baja Ferenc miniszter szombaton a Veszp­rémi Egyetem diplomaosztó ünnepségén, ahol személyesen adta át az első 28, nappali ta­gozaton végzett környezetvé­delmi mérnöknek a diplomát. A miniszter rámutatott: az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozá­sunk egyik kulcskérdése, hogy a környezetvédelmi, természet- védelmi feladatait, regionális kapcsolatait miként tudja meg­oldani, megszervezni az or­szág. Ehhez pedig szakembe­rek szükségesek. Ezért is pél­daértékű a Veszprémi Egye­tem kezdeményezése, misze­rint már nappali tagozaton képzi a környezetvédelmi mérnököket. A miniszter elmondta, hogy a tárca egyik ösztöndíja a leg­jobb 20 diplomamunkát díjaz­za ötven-ötvenezer forinttal. Szeptember elsejétől hallgatói ösztöndíjat is alapít a minisz­térium a környezetvédelem, a természetvédelem és a terület- fejlesztés tárgykörében tanuló ötven főiskolai és egyetemi hallgató számára. Kitekintő: Soproni hírek MT[ ________________ Me gnyílt az Országos Érembiennálé szombaton a soproni Lábasházban. Az Ikva-parti város tizenegye­dik alkalommal ad otthont a kortárs hazai éremművé­szet seregszemléjének, ezút­tal 76 művész mintegy 300 alkotását vonultatva fel. Az érdeklődők elé tárt anyag az utóbbi három évben készült, s más bemutatón még nem szerepelt. Ez a tény is emeli a biennálé rangját - mutatott rá Baranyi Judit, a kiállítás rendezője. A művészettörté­nész az MTI érdeklődésére elmondta: a kiállítók külön­féle szemléletmódja és tech­nikája, az anyagok sokfélesé­ge kifejezi egyrészt a művé­szeti ág sokszínűségét, más­részt a biennálé nyitottságát. A megnyitón adták át a biennálé díjait. A Ferenczy Béni-díjat, a Győr-Moson- Sopron Megyei Önkormány­zat nagydíját Buclahelyi Ti­bor kapta. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium díját Várnagy Ildikó nyerte el. Sopron város Civitas Fidelissima-díját i tj ú SzIá vies László érdemelte ki. Tornay Endre Andrásnak ítélte a zsűri a Magyar Éremművé­szetért Alapítvány díját. Se­bestyén Sándor részesült a rendezőbizottság, Húber András a Magyar Alkotómű­vészek Országos Egyesüle­tének díjában. Meszes Tóth Gyula nyerte el a Magyar Képzőművészek és Iparmű­vészek Szövetségének díját. Fritz Mihálynak, mint a leg­jobb vert érem tervezőjének ítélték Szabó Géza ötvös­mester díját. Kubisch Kamil­la kapta Kótai József ötvös­művész díját, amely a legfia­talabb alkotók egyikét ille­ti. Szabó Iván nyerte el a Roisz Vilmos Alapítvány vásárlási díját. A biennáléhoz kapcsolód­va önálló kiállításon mutat­ja be munkáit Soltra E. Ta­más szobrászművész a két évvel ezelőtti biennálé Fe­renczy Béni-díjasa. A felvo­nultatott érmek és kisplasz­tikák az alkotó életművéről adnak áttekintést. *** Megkezdődtek a régi ze­nei napok eseményei szom­baton Sopronban. Az egyhe­tes program nyitányaként az Orfeo együttes adott koncer­tet Vashegyi György művé­szeti vezetésével a Szent Mihály-templomban. Az idei program sajátossá­ga, hogy több brit művész mutatkozik be a British Council támogatásával a magyar közönségnek. Ven­dégszerepei a régi zenei na­pokon többek között az ox­fordi Magdalen College fiú- kórusa. A több mint 500 éve virágzó angol kóruskultúra hagyományait ápoló együt­tes a soproni Szent Mihály- templomban június 25-én lép fel. Két nappal később a fertődi Esterházy-kastély vendége lesz Peter Williams csembalóművész, a cardifft és az amerikai Duke egyetem professzora, a nemzetközi ze­netudomány és előadómű­vészet kiválósága. A külföl­dieken kívül a régi zene ha­zai művelői is közreműköd­nek a zenei napokon. rendez: A magyar nyelv je­lene és jövője címmel a „Magyarország az ezred­fordulón - Stratégiai Kuta­tási Programok” keretében. A tanácskozás célja egy leendő kutatási program te­matikájának, lehetséges te­rületeinek, közreműködői­nek körvonalazása. Az elő­adók hazánk jeles tudósai, költői, írói lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom