Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-09 / 132. szám
X Kultúra 1997. június 9., hétfő Kerekes László A színész mindenütt színész. Számára a siker, az elismerés ugyanolyan fontos Nyíregyházán, mint Hollywoodban! A színházkedvelő publikum is így van vele. Mindenki a sajátját ünnepli, azt, akit közelről szerethet... Aki személyes élményeinek kovácsa. Ezért aztán az sem csoda, ha nekünk itt - eme kis ország keleti végein - bizony sokkal fontosabb, hogy kik nyerik az OSTAR-t, mint az, hogy Hollywoodban ki viheti haza Oscar- szobrocskáját. Oscart legfeljebb csodáljuk, de Kelet Csillaga a miénk! És ha tárgyilagosak maradunk, még akkor is jogos a megállapítás: a két kitüntető szobrocska birtoklásának kérdése csak a szerencse játéka! Nem mindegy, hogy ki hol született... Hasonlóképpen Hollywoodhoz, itt sem csak a közönség ünnepel, hanem tiszteleg a szakma is. A jó ünnepli a legjobbat. Meglehet, hogy azoknak a jelölteknek, akik most egyetlen nyúlfarknyival lémaradtak kicsit, fáj a döntés, de emelt fővel viselik. Csalódásuk könnyeit hamar felszárítja a győztesek boldog mosolya, ölelése... Mert bizony ez mégsem az Oscar-díj, hanem az OSTAR, ami - akárki akármit is mond - több, mint Amerika bálványainak csillogó kis szobra! Egy SZÍNHÁZI kitüntetés! Egy igazi bensőséges művészi műhely tisztelgése... OSTAR ’97 Palotai István (Új Kelet) Az égiek az idén nem fogadták kegyeikbe kelet csillagait. A Nyírbátori Városi Fúvószenekar és tündéri kis mazsorettjei - fittyet hányva az időjárásra - ahogy kell, megadták a módját, így aztán csak a 8-as és a 10-es busz rontotta időnként a hangulatot. A vadonatúj autócsodákon sorra érkező művészeket és jelölteket libériás ajtónállók és a publikum lelkes tapsa fogadta. A színpad (a „mennyekbe vezető” hófehér lépcső és a halványkék léggömbök százai) igazán méltó hangulatot ígért. A jobb oldalon, a hat „klasszikus” oszlop oszlopfőjén egy-egy betű, majd két szám: 0-S-T-A-R-’97. A díjkiosztó gálát a KO modem techno-diszkó tánccsoporl remek produkciója nyitotta meg, majd a műsorvezetők - Venyige Sándor és Sándor Júlia szóltak az egybegyűltekhez. Szellemes és a színpadi világ belső berkeibe mutató konferansza- ik mindvégig kellemes hangulatot teremtettek. Avass Attila (a jövő évad Hamletje) a Sirályból elmondott monológja után talált gazdára az 1997. évi első OSTAR-díj a „Legfeddhetetlenebb munkamorál” kategóriájában: Kocsis Gyöngyvér művészeti főtitkár kapta meg. Bókay Mária egri színművésznő egy szép Piaf-sanzonnal lépett színre, majd átadta a „Legjobb műsorrenden kívüli teljesítmény”- ért járó OSTAR-t a Szomorú vasárnap című, a Korona Pódiumon bemutatott előadásért Szabó Tündének, Hetey Lászlónak és Horváth László Attilának. Kiváló musical-énekesnői erényeit csillogtatta meg Varjú Olga, mielőtt átadta Acs Zoltánnak és Engi Gábornak a „Legjobb színpadi hatásért” járó szobrocskát, majd Császár Gyöngyi szolnoki sztár szép mezzoszopránjában gyönyörködhettünk. A művésznő Húros Annamáriát, a Férj az ágy alatt jelmeztervezőjét örvendeztette meg a díjjal. Az est legnagyobb meglepetését Gazsó György okozta, aki új oldaláról mutatkozott be, és bebizonyította, hogy aki tehetséges, az más műfajokban is otthonosan mozog! Remekbe szabott mozgásművészeti produkciója frenetikus ovációt váltott ki! A legjobb díszlettervért Székely László (Vén Európa Hotel) kapta az OSTAR-t. A színház „újonca” - Mezei Zoltán -, aki Újvidékről szerződött hozzánk, adta át a kitüntető szobrocskát az ország és mondhatni immár a világ egyik legünnepeltebb ifjú rendezőjének: Szász Jánosnak a Vágy villamosa című előadás remekbe szabott rendezéséért. A szünet után Verebes István direktor váltott néhány szellemes mondatot Kazal Jánossal, aki a Móricz Zsigmond Színház legjelentősebb szponzora, a MÓL Rt. kommunikációs igazgatója. Máthé Eta közvetlen és csupaszív szavai, valamint egy ré- ges-régi sanzonja osztatlan sikert eredményezett, nem különben a döntés, amit közölt: a „Legjobb férfi epizódalakításért” Horváth László Attila (a Bál a Savoyban Pomerolja) kapja idén a szobrocskát! Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház eszményien szép orgánumú szupersztárjakét oldaláról is bemutatkozott. Remekül mondta el Petőfi Levél egy színészbarátomhoz című versét, hogy aztán kellemes baritonjával bűvölje el a publikumot. A „Legjobb női epizódalakításért” Gábos Katalint (Sirály) érte a megtiszteltetés, aki ezek után bizonyságot tett hitéről, és tiszteletre méltó nyíltsággal mondott el egy (bizony az emberi természet miatt nehezen elmondható) történetet találkozásáról Istennel. Gáspár Tibor (és Vékony Anna) Karinthy Énekóráját vázolta fel, majd átadta a „Legjobb férfi alakításért” járó OSTAR-dí- jat Kerekes Lászlónak Mitch megformálásáért a Vágy villamosában. Létay Dóra, Szeged kedvence következett. A csodaszép színésznő remek dallal tisztelgett Csorna Judit előtt, aki a Vágy villamosa főszerepében nyújtott felejthetetlen teljesítményéért kapta meg a „Legjobb női alakításért” járó OSTAR-t. A remek színész torokszorító pillanatokat szerzett komoly és végtelenül mély érzelmekről tanúskodó köszönetnyilvánításával. Bárány Frigyes - a tavalyi „Élctmű-OSTAR díj” nyertese— lépett a színpadra. A díj alapszabálya szerint az életműdíjast mindig az előző év életműdíjasa nevezi (és jelöli) meg. Bárány Frigyes bölcs és emberi mondatai a kiválasztott személyre vonatkozólag osztatlan elismerést eredményeztek, de a titok még pár percig titok maradt. A konferansziék a jövő évad Ophéliáját és Poloniusát (Horváth Rékát és Szigeti Andrást) jelentették be, roppant stílusosan az „öreg színházi macska” jelenetét énekelték a Macskák című musicalből. Majd mindez értelmet kapván „lehullott a fátyol”: az idei OSTAR-életműdíjas Szigeti András, a Móricz Zsigmond Színház alapító és örökös tagja lett! I Csorna Judit Horváth László Attila Gazsó György I A díjazottak I