Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-09 / 132. szám

Kiss Miklós Kiss Miklós ha hátra nem Kuriózum: Kovács, a csapat „kicsije” gólt fejel a Hajdúnánás ellen Tavaly a Nyíregyháza volt a legsportszerűbb együttese Kulimár János veszi át a díjat 1997. június 9., hétfő no Kevés fészkelődéssel, végig tűzközelben Labdarúgó NB II, Keleti csoport, szezon végi mérleg Honnan hová jutottak a piros-kékek? 3. Nyíregyháza 28 14 9 5 39-19 51 A csődveszélytől hosszú, strapás út vezetett a dobo­góig. Szolnokon, egy verőfényes vasárnap délután kikapott a Nyíregyháza. Ez volt a kezdet. Salgótarjánban (minő véletlen...) egy verőfényes vasárnap délután győzött az NYFC. Ez volt a vég. A köztes időben huszonhat mérkőzést teljesített a csa­pat - közmegelégedésre. Amire pedig senki nem mert volna fogadni: a Kiss-teamaz utolsó percekig „szeme­zett” a feljutás lehetőségével. Azaz: tréner és játákosai csúcsközeibe dolgozták ma­gukat. így aztán megszépülnek a bajnoki emlékek. I -Hogy esett az ülés a nyír­I egyházi kispadon?- Az elért eredmény tudatá­ban, azért, mert a dobogón végeztünk, utólag azt mond­hatom: kényelmesen - érke­zik a felelet Kiss Miklós edző­től. - Ha voltak is rázósabb mérkőzések, öszszességében jól sikerült az évad. — Vagyis ritkán fészkelő­I dött?- Ha azt nézem, hogy öt ve­reséget szenvedtünk, akkor meglehetősen keveset, szerin­tem ennyi belefér egy csapat egész éves szereplésébe. Igaz, ezek nem mindegyike volt törvényszerű, kettőt-hármal elkerülhettünk volna. Azt sem szabad feledni, hogy vá­ratlan győzelmeket is arat­tunk, tehát nincs miért pa­naszkodni. — ...és az idény melyik pe­riódusában nyugtalanko­dott legtöbbet?- Mindkét idényben akadt problémás időszak, amikor értékes pontokat veszítet­tünk. Ősszel a Hatvan, á Kiskundorozsma, valamint a Kecskeméti SC elleni meccs nem az elképzelésem szerint alakult, mint kiderült: sze­rencsére pillanatnyi megtor­panásról volt szó. Tavasszal pedig a Kaba, és megint a Hatvan ellen hibáztunk. De ekkor is rövid idő alatt ren­deztük a sorokat, gyorsan ja­vítottunk.- A Nyíregyháza kapta a legkevesebb gólt a Keleti cso­portban. Tehát a védelemre mindig lehetett építeni...- Először is kell egy megbíz­ható kapus. Nos, Mező Józsi, majd Vadon Lajos színre lépé­sével ez adva volt. A többi a me­zőnyjátékosokra tartozott... Első­sorban a csapat védekezőjátékát kell dicsérni, ebből a támadók is kivették részüket. Tény: a két csoportot összevetve, a Gázszer­rel együtt mi kaptuk a legkeve­sebb gólt. Megjegyzem, bár a rúgott gólok számát illetően nem állunk ilyen jól, azért e kategóri­ában is holtversenyben harma­dikként zártunk.- Csatárok... Domokos „ fél­időig” nyolcszor talált a ka­puba. később csak négyszer. Mi okozta nála a visszaesést?- Amíg ősszel szinte végig- fulballozta a mérkőzéseket, addig tavasszal rosszul indult számára az idény. Sérülés mi­att több találkozót ki kellett hagynia, ez gátolta abban, hogy további gólokat szerez­zen. És a helyzeteit is rosz- szabb átlaggal használta ki. Ezért kevesebb meccsen, ke­vesebbszer tudott eredményes lenni.- Van valami, amit utólag I másképp csinálna?- Azt hiszem, mindent ugyan­úgy tennék, mintha hogy tettem. A felkészülési módszer helyes­is dőlt, többnyire kényel­mesen ülhetett ségét igazolta a csapat teljesít­ménye. Annak ellenére is ered­ményesnek veszem ezt az évet, hogy „csak” harmadikként fejez­tük be a bajnokságot. Jóllehet osztályozós helyen fordultunk, mindenféle körülményt figye­lembe véve nem dolgoztunk rosszul.- Menet közben gondolt az NBI-rc? — Miután folyamatosan tűzkö- zelbcn álltunk, nyilvánvaló, hogy az emberben bevillan: ebből esetleg lehetne... De én szeretem reálisan nézni a világot. Mindig meggyőztem magam, hogy ez a csapat nem eléggé érett ehhez, no és a nyíregyházi fut­ball lehetőségei is korlátozottak. Kis szerencsével elcsíphettük volna az osztályozok emellett a táblázat alsó felében lévő együt­tesek ellen tizenöt pontot hullaj­tottunk el. Ennek, ha csak a felét megszerezzük, most nem felté­teles módban beszélnénk az NB I-ről.- Sokak véleménye szerint évekbe telhet, amíg a Nyíregy­házának újra ekkora esélye lesz a feljutásra... — Azt nem lehet előre tudni, hogy mikor nyílik erre ismét al­kalom. Hiába tervezzük, hogy egy-két éven belül fel kell kerül­ni, ezalatt nagyon sok minden változhat. Gondolok itt mind az anyagi, mind a játékoskérdésre. Meg aztán... A futballhoz óriási szerencse szükségeltetik, mi­ként a képességeknek és az aka­rati tényezőknek is szerepe van. Ugyanakkor a csapat elkaphat egy olyan szériát, hogy bajnok­ságot nyer, holott nincs rá felké­szülve. A Tiszakécske példáját említhetném, amely csapat ta­vasszal kiugró produkciót mu­tatott. Miért ne ismétlődhetne meg ez másokkal is, adott eset­ben a Nyíregyházával. Az biz­tos: aki az egycsoportos NB IB- ben az élen zár, az - különösebb erősítés nélkül - meg fogja állni a helyét az NB I-ben is. Ami tetszett Egy éve a sényői légió tagjaként kért szekrényt az öltözőben. Kovács István ma a Nyíregyházi FC kulcs­játékosa - csapatkapitány. És nem csupán a kora miatt (34). Talán még senki nem látta idegesnek. Vagy jól titkolja...- Mindig ilyen nyugodt'.’- Állandóan. Ilyen a ter­mészetem.- Vezéregyéniségnek tart­ja magát?- Nehéz kérdés. Először az embernek cl kell fogad­tatnia magát, ha pedig bí­rom a bizalmat, akkor meg tudok felelni a velem szent­ben támasztott elvárások­nak. Sok függ persze a tár­saktól is. Egy egységes csa­patba könnyű beilleszked­ni.- Nyíregyházán ez meg­valósult?- Mondhatom, igen. Itt az első perctől kezdve adlak a szavamra, úgy hiszem, nem csak a mentalitásomnak kö­szönhetően, hanem a pályán kívüli dolgok okán is.- Megesett, hogy igazsá­got kellett osztania?-Nem, mert hál’ istennek soha nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy nekem kell­jen kimondani az utolsó szót.-Ne vegye rossznéven, de mintha Sényőn több jó meccse lett volna...- Aláírom, Sényőn biz­tos, hogy több jó meccsem volt. Az az igazság, ősszel gyakran fáradtságot érez­tem: ebben közrejátszott a sok utazás, mivel nap mint nap ingáztam Balmazúj­város és Nyíregyháza kö­zött. Ezenkívül a kispályá- zás, valamint a gyerekek melletti edzősködés szétfor­gácsolta az erőmet.- Túl sokat vállalt?- Meglehet. Tavaszra vál­toztattam, csak a futballra koncentráltam, szerintem ekkor a régi önmagamat tudtam adni. Bár a felkészü­lésemet gátolta, hogy feb­ruárban vakbéllel megmű­tötték, ahogy a csapat, re­mélem, én sem okoztam csalódást.- Egyébként önnek tet­szik a harmadik hely?- Nagyon meg vagyok vele elégedve. Amikor s amilyen körülmények kö­zölt nekiindultunk á baj­nokságnak, erről nem is ál­modhattunk.- Az NYFC-ben képzeli a folytatást?- Kilencven százalék, hogy megegyezem a klub­bal, eképpen plusz egy évre szerződöm.- Talán korai szóba hoz­ni, „mire lesz jó” a csapat azNBIB-ben?- Optimista vagyok, mert ha a mag együtt marad, az eset­leges távozókat pedig sikerül megfelelő játékosok igazolá­sával pótolni, akkor újra szép évünk lesz. Az ötödik-hato­dik helyet elcsíphetjük. Kulimár jajkiáltása A téma örökzöld - a pénz. Közismert, hogy a Nyíregyhá­zi FC enyhén szólva sem dús­kál az anyagi javakban. Nem egyedüliként kis hazánkban... Kulimár János klubclnök sze­rint a csapat máról holnapra él.- Nincs tartozásunk a játéko­sok felé, minden járandóságot kifizettünk részükre. De... A bajnoki rajtig 2,5-3 millió fo­rintra volna szükség, hogy ténylegesen lezárjuk az elmúlt évet. Július 27-étől pedig 40 millió kellene arra, hogy átvé­szeljük az őszi idényt. Ennek most még nincs meg a fedeze­te... A városi önkormányzattól havonta 600 000 forint érkezik, míg Sira eladásából - az eddig folyósított összeg után - továb­bi 2,5 millióra számíthatunk. Ez az, ami biztos. A hiányzó summát valamiképpen elő kell teremteni. Segítségre volna szükség, ám nem kegyelemke­nyérre!- Miben reménykednek?- Bárhogy csűrjük-csavar- juk, milyen gyenge a magyar foci, mégis a labdarúgásra kí­váncsiak a legtöbben. Kívána­tos lenne, hogy a sportkoncep­ció elkészítésekor a kézilabda és a futball támogatását az élre helyezzék, mint a két legnép­szerűbb sportágat. A magunk erejéből elenyésző pénzt tu­dunk összekalapozni. főként azért, mert Nyíregyházán ful- ballellenes a hangulat. An­nak dacára is, hogy a csapat jól szerepelt.- Akkor hát...- A város vezető vállalko­zóinak szemléletváltozása nélkül semmire sem jutunk. Mindaddig tapodtat sem mozdulunk előre, amíg nem méltányolják erőfeszítésein­ket. Sok helyütt, Nyíregyhá­zánál kisebb településeken kevesebb vállalkozó is eltart egy csapatot. Mert akarják... Nálunk bármilyen célra ad­nak, csak a labdarúgásra nem! Ez a meddő harc odáig fajult, hogy a május 23-ai el­nökségi ülésen dr. Thuróczy Csaba, dr. Illés Kálmán és Szász Simon elnökségi tagok lemondtak! Gazda László né­hány nap gondolkodási időt kért.- Se elnökség, se pénz. Jö­het még ennél rosszabb?- Passz... Gyakorlatilag egyedül vezetem a klubot. Azért mondtak le, mert majd- hogy nem szégyenkezniük kellett, amiért a foci ügyében jártak el. Noha jövőre lesz 70 éves a „Szpari”, a centenári­um helyett a sír felé tántorog a klub. Sokan NB 1-et szeret­nének, miközben a csapat magára hagyatottan szedő­iét:... Az oldalt írta: Koncz Tibor A fotókat készítette: Racskó Tibor Labdarúgás Göncz és az NYFC leküzdötte a Szeged-Dorozsma védőit (3-0) |

Next

/
Oldalképek
Tartalom