Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-07 / 131. szám
1111111181111 Megoldott a házigondozás is Nem jó a magány A kora nyári napsugár a cc- génydányádi idősek otthonának szinte minden lakóját az udvarra csalogatta. Az ablak előtti kispadon Beregi Lászlóné | Zsófi néni cs Bihari László ül- ;>> dögéi. Mikor arra kérem őket, §§ beszéljenek kicsit az éle- tűkről, látom rajtuk, jólesően ? idézik vissza a múltat.- Mondja meg őszintén, P kedvesem, kinézné belőlem, fe hogy már betöltöttem a nyolc- |iii vannyolcat? kulcsolja össze ||| az ölében kezét Zsófi néni. -• II Tudja, a magamfajta öregasszony már többet él a múltE Ü ban, mint a jelenben. Mire kíváncsi? — Nem dicsekvésképpen mondom, de mindenki azt !| tartotta rólam, hogy szép lány I j voltam. Talán volt benne vall lami - húzza össze huncutul I a szemét hiszen kétszer If mentem férjhez. Klőször tiI zenhét éves koromban. Fa- j lun laktunk, s akkor még I igencsak gyakoriak voltak a lakodalmak. Mi, fiatal lányok ' szívesen eljárogattunk, ha 1' meghívtak, ezekbe a táncos . vígasságokba. Itt ismertem •’ meg életem első szerelmét Vőfély volt, így miután egybe- keltünk sem ért véget a mula- |! tozás. Nyáron lakodalomba, télen disznótorokra jártunk. Aztán tönkrement minden.- Miért ment tönkre a házasságuk? — Talán csak a rossznyelvek miatt. Mivel ugye az uram munkájánál fogva gyak- $ ran járt el hazulról, megindult a pletyka. Először csak a s| nővérem kérdezgette, biztost; san tudom-e, hogy otthon tölti tötte-e az uram az éjszkát, | majd mások is pedzegették, | könnyű ismerkedni mulatsá- :>? gokon. Rosszindulatú embe- | rekkel voltunk körülvéve. Mivel a földre nem jártam ki dolgozni, csak a háztartást | láttam el, sütöttem-főztem, azt suttogták, hogy én egy töré- I kény liliom vagyok, akit a férje még a széltől is óv. Végül elváltunk. Aztán újra férj- | hez mentem. Szépen éltünk együtt, de gyerek ebből a házasságból sem született. Magtalanok voltunk. Tizennyolc évvel ezelőtt özvegyültem meg. Még ma is nagyon nehezen viselem a magányt. Nagyon megörültem négy évvel ezelőtt, amikor megnyílt az otthon, mert így legalább a nappalokat nem kell egyedül töltenem. Laci bácsi, aki eddig csak jókat mosolyogva hallgatta Zsófi néni történetét, most kicsit elkomolyodik. Bár szomszéd- asszonya vigasztalja, hogy semmi oka a szomorúságra annak, aki még „csak” hetvenhat esztendős.- Hol van az már? - élénkül fel ismét a bácsi. - Jövő februárban, ha Isten is úgy akarja, már hetvenhét leszek. Cégény- dányádon születtem, mindig is itt éltem. Szüleim földművesek voltak, nem is nagyon volt lehetőségem arra, hogy elmenjek innen. Abban az időben örült a szegény ember gyereke, ha írni és olvasni megtanították, s nem is mertem gondolni arra, hogy esetleg a városban szakmát tanuljak. így nem maradt más hátra, mint amolyan családi hagyományt folytatva én is beléptem a hatvanas években a téeszbe. Ott aztán sok mindennel foglalkoztam. Egy időben fejő voltam, aztán az állatok gondozását, a takarmányozást bízták rám.- Van családja Laci bácsinak?- Azt kell hogy mondjam, annak idején jól kilegénykedtem magam. Bár vallásos nevelést kaptam, azért, gondolom, tudják, mire gondolok. Egészen későn, harminchét évesen gondoltam a házasságra. Egy szavam sem lehetett. Három év alatt két lányunk született. Ok is itt telepedtek le a faluban. Családjuk van, lassan már az unokák is felcseperednek. így ketten maradtunk az én asz- szonykámmal. Bár szegény nagyon beteges. Míg én soha egyetlen szem gyógyszert sem kaptam be, ő nincs már meg a tabletták nélkül. Még szerencse, hogy csak jó ötven méterre lakunk innen, így át tudunk jönni kikapcsolódni egy kicsit. Mert a bezártság valami borzalmas dolog. Az időskori bőrproblémákról... Minden életkornak vannak jellegzetes bőrelváltozásai, gyakran előforduló bőrbetegségei. Ez alól az idősödő korosztály sem lehet kivétel. Az időskorú emberek bármilyen bőrbetegségre hajlamosabbak. Arról, hogy melyek a leggyakoribb bőrproblémák, dr. Szabó Péter osztályvezető főorvos, az orvostudományok kandidátusa, az amerikai bőr- gyógyászati akadémia tagja beszélt. — Első helyen talán a bőrsorvadást említeném. Ez az elváltozás, mely mindenki által ismert, körülbelül a hetvenedik életév táján jelentkezik. Jellemző rá a bőr elvékonyo- dása és szárazsága. Idős korban ez fiziológiásnak tekinthető és mindennapos jelenség. A sorvadt bőrön pigmentzavarok is felléphetnek, s emellett a szőrzet is megritkulhat, vagy esetleg kihullhat. Magát a bőrsorvadást kínzó bőrviszketés kísérheti, mely télen a száraz levegőjű szobában még kellemetlenebb. A korral együtt növekszik a száma az úgynevezett Verrucae seborrhoicae-nak is. Ez a bőrelváltozás zsíros felszínű növedék, amely elsősorban a mellkason és a háton jelenik meg. Teljesen jóindulatú, mégis érdemes felkeresni vele a szakorvost, mert összetéveszthető rosszindulatú daganatokkal is. Ehhez hasonló az az elváltozás is, melyet a krónikus napfényártalom okoz. Elsősorban fénynek kitett területeken, arcon, nyakon, kézháton található a fél-és három centi közötti kiemelkedés, melynek felszíne fokozatosan elszarusodik. A folyamat nem egyik napról a másikra megy végbe. Gyakran hosszú évtizedekig is fennállhat az elváltozás, mely az esetek huszonöt százalékában bőrrákot okoz. -Idős korban jóval gyakoribb a körmök gombás megbetegedése, mint a fiataloknál. Ez elsősorban a lábujjak körmein észlelhető. A körömlemez megvastagodik, sárgás-barnás, piszkos színű lesz és törmelé- kennyé válik. Ma már számos gyógyszer áll rendelkezésünkre, melynek segítségével a köröm sebészeti eltávolítása nélkül is meg lehet oldani a problémát. Érdemes megjegyezni, hogy hatvan éven felül, cukor- betegség esetében ennél korábban sem szabad a körmöket sebészetiig levetetni. Egyre több idős ember panaszkodik arra, hogy lába érszűkületes. Ennek jellegzetes tünete, hogy a betegnek bizonyos távolság megtétele után meg kell állnia, mert a lábszárban fájdalom, fáradtság jelentkezik. Előrehaladott esetekben az sem ritka, hogy a lábujjakon, illetve a talpon nehezen gyógyuló fekély alakul ki. Tekintettel arra, hogy a kor előrehaladtával a cukorbetegségben szenvedők száma állandóan növekszik, beszélnünk kell a betegség bőrgyógyászati tüneteiről is. Legjellemzőbb a lábujji vagy talpi fekély. Kezeléséről tudnunk kell, hogy alapvetően hozzátartozik a cukorbetegség rendben tartása. Külföldi statisztikák, valamint saját megfigyelésünk szerint az életkor növekedésével megemelkedik a visszérbetegségben szenvedők száma is. Nem egyszer találkozhatunk idős embereknél kifejezett visszerekkel és annak következményeivel. Egyik legtöbbször előforduló következmény a visszér miatti bőrgyulladás, illetve ekzema. Elengedhetetlen a visszerek kezelése, ez legkönnyebben ebben a korban rugalmas pólyák és gumiharisnyák segítségével érhető el. Fenyegető rém a lábszárfekély is, mely általában mélyvénás trombosis után alakul ki. Jellemző a fekély- * re a szövethiány. A gyógy- ; módot kenőcsök és gyógyszerek jelentik. A korral együtt nő a féke- I te színű Melanoma malig- num veszélye, mely a bőr. . de talán a szervezet legrosszabb indulatú daganata. Gyakran festékcs anya- li jegyből keletkezik, de a | normális bőrön is előfordulhat. A festékes anyajegyek rosszindulatú elváltozását számos jel mutatja, így például ha vérzik, söté- * tebb lesz vagy megnő, azonnal forduljunk orvoshoz. Vigyázzunk arra, hogy az anyajegy meg ne sérüljön. Semmiképpen ne kaparjuk, ne szúrjuk meg. Mindezen elváltozásokat túlnyomórészt a napfény okozza, és ezek száma az ózonréteg el- vékonyodásával a jövőt illetően növekedni fog. Bőrgyógyászati szempontból idős egyéneknél jó- és 8 rosszindulatú bőrdagana- I tok is előfordulnak. Az * egyik ilyen probléma az alapsejtes bőrrák. Az évekig fennálló kerek, gyöngyház f színű bőrdaganatban pici erecskék, capillárisok ész- pl lelhetők. Egyes esetekben ezek a daganatok, melyek elsősorban az arcon és az orron fordulnak elő. kifeké- lyesednek. Valamivel rit- : kábban fordul elő a másik bőrdaganat, az úgynevezett Spinocelluláris bőrrák, más néven az elszarusodó lap- hámrák. Ezekkel leginkább az alsó ajkakon, a kézháton és a napfénynek kitett területeken találkozhatunk. x • |||ij Tanácsolom, hogy bármi- lyen bőrelváltozással keres- j sék fel a bőrgyógyász-szakorvost, illetve a rendelő- | intézetet, mert a késlekedés komoly veszélyekkel járhat. konyhát, s a főzőhelyiség mellett megépült egy új mosogató, egy raktár és egy pince is. A bővítésre azért volt szükség, mert itt főznek az általános iskola napközis kisdiákjainak is. Megoldott a házigondozás is, ami azt jelenti, hogy a gondozók tizenhét idős embernek viszik ki hétköznapokon a faluban a meleg ebédet. Nem telnek eseménytelenül a mindennapok, hiszen az intézet jó kapcsolatot tart más otthonokkal is. így gyakran érkeznek látogatók a szomszédos településekről, s a jánk- majtisi idős emberek is szívesen tesznek kirándulásokat. Egyre többen vannak, akik szeretnének beköltözni az otthonba, és nincs már annyi hely, mint amennyi kérés, igénylés érkezik személyesen vagy levélben. Mivel az intézmény a helyi polgármesteri hivatal irányítása alá tartozik, így természetesen az ■ önkormányzat segítségével döntenek arról, kinek ||§ tudnak helyet adni. Ki ne vágyna arra, hogy ha egyszer megöregszik, nyugalomban és békességben teljenek napjai. Ne kelljen reggel a jószágokat etetni, kapálni, sütni-főzni, csak üldögélni, pi- hengetni. Úgy tűnik, hogy Jánkmajtison, az idősek otthonában lakóknak mindez megadatott. Immár hat esztendeje lesz annak novemberben, hogy megnyílt az otthon. Tizenhat idős embernek adnak bentlakásos szállást, de szívesen fogadnak olyanokat is, akik csak a nappalokat szeretnék társaságban eltölteni. Az idős emberek kényelméről és ellátásáról öt gondozónő és öt szakácsnő gondoskodik. Az intézetben kialakítottak egy betegszobát is, ahol ellátják a gyengélkedőket. A falu orvosa egyébként hetente két alkalommal látogat el az otthonba, hogy ellenőrizze a lakók egészségi állapotát. Nem csak Jánkmajtisról, de Tu- nyogmatolcsról, Szamos- újlakról, Szamossályiból és Csengerből is jönnek ide a bentlakók. A napi háromszori étkezésért, a mosásért, vasalásért és egyéb ellátásért a jövedelmük nyolcvan százalékával fizetik a nyugdíjasok. Nemrégiben átépítették
