Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-05 / 129. szám

Gazdaság Veszélyben a makói hagyma MTI _______ Am ennyiben a makói hagy­makutató állomás nem válik ki önfenntartó, önálló intéz­ményként a kecskeméti köz­pontú Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt.-bői, nem kizárt, hogy az anyaintézet a makói állomást beleol­vasztja budatétényi részle­gébe. Az elképzelésnek fi­nanciális okai vannak, a ku­tatóintézet költségcsökken­tő racionálást tervez. A raci- onálás a tervezet szerint érin­tené a szegedi paprikakuta­tással foglalkozó telephelyü­ket is. amelyet a kalocsai ál­lomásra helyeznének át. A hír hallatán Makón köz­gyűlés elé került az ügy. A testület úgy döntött: ha önál­ló cég létrehozásával hely­ben tartható a hagymakuta­tás, az önkormányzat kész tulajdonosként beszállni a cégalapításba. A megye or­szággyűlési képviselői pe­dig több támogatási kértek a hazai kutatóintézeteknek a szaktárcától. Barnóczki Attila, a hagy­makutató állomás vezetője az MTI munkatársának ér­deklődésére elmondta: ah­hoz, hogy az állomás Makón maradhasson, össze kell fog­ni az érintetteknek, a terme­lőknek, az értékesítőknek és a feldolgozóknak is. A ma­kói hagyma még ma is világ­hírű, beltartalmi mutatóival mindenütt versenyképes, mérete, az ízanyagok, a ke­mény, fehér hús, a tárolható­ság emeli az átlag fölé. Ezek­ből a tulajdonságokból csak néhányat tudnak ideig-órá- ig megőrizni az ország más vidékein. A fajta fenntartá­sáról tehát nem szabad le­mondani. Az állomás csak minimá­lis központi támogatást kap, s évente 5-10 millió forint a saját bevétele. Az éves költ­ségvetése viszont 20-25 mil­lió forint. Az igazgató sze­rint nem lennének ilyen sú­lyos anyagi gondjaik, ha ér­vényt lehetne szerezni a - zugvetőmag” forgalmazását tiltó törvénynek. Hazánkban a hagyma vetésterületének nagy részén makói hagymát termesztenek ugyan, ám a vetőmagot többségében nem legális úton, nem a ku­tatóállomástól szerzik be. Emiatt az állomás több pró­bapert is indít termelőszö­vetkezetek, magángazdák ellen törvénytelen fajtahasz­nálat, illetve szabadalombi­torlás miatt. A kukorica közé krumplit Fekete Tibor (Új Kelet) Belvízkárokról szólnak a híradások, de még a Tisza mentén is találtunk olyan területet, ahol nemhogy bel­tenger nem volt, hanem a föld nedvessége még a kapá­lást is engedte. Restár Ferenccel és fele­ségével Jánd határában, a kukoricafölön találkoz­tunk. Az út menti árok szí­nig telt vízzel, de az ő föld­jük olyan magasan fekszik, hogy nincs ennek a veszély­nek kitéve. A nyugdíjas há­zaspár már évek óta csak ten­gerit vet a földbe. Otthon hízókat nevelnek, és tápra nem telik a kisnyugdíjból. Például egy negyvenkilós zsák hízótáp ára 1600 forint, a malactáp még ettől is töb­be kerül. Egy zsákért 2400 forintot kell fizetni. Ha csak ezen nevelnék fel a malaco­kat, az kész ráfizetés lenne, így, hogy saját termésű ta­karmánnyal is besegítenek, az állattartás költségei je­lentősen csökkennek. Bár ők azt mondták, ha rövide­sen nem emelik a felvásár­lási árakat, akkor nem lesz jövője az állattartásnak. Helyben 170 forintért vásá­rolják fel a hízókat, de átvé­telkor mindjárt le is vonnak 7 százalékot a szállítás köz­beni súly veszteségre. Ha el­vinnék Fehérgyarmatra, ak­kor ott is hasonlók az átvé­teli árak, de még a három­száz kilós kofca súlyából is csak öt kilót vesznek le a szállításra. Jobban megérné odavinni, de akkor a fuvar- költségre menne el a megta­karításuk. Nem nagy területen gaz­dálkodnak, mégsem panasz­kodnak a termés mennyisé­gére. Mint mondták, ez a kör­nyéken a legjobb termőföld. Míg alig egy kilométerre in­nen békák kuruttyolnak a földeken, itt olyan száraz a föld, hogy kapálni is lehet. Tavaly az egy hektárról 50- 60 mázsa csöves kukoricát törtek le, ami jónak mond­ható. Ez az egyetlen tábla az övék, kénytelenek ezen megtermelni mindent. A ku­koricatövek közé az idén burgonyát ültettek, így pró­bálnak meg egy rókáról két bőrt is lehúzni. Nem panasznak szánták, de elmondták, 31 évet ledol­goztak a termelőszövet­kezetben, mégsem ér sem­mit sem a nyugdíjuk. Tíz- húsz évvel ezelőtt sem volt magas a fizetésük, de leg­alább tudtak pénzt keresni, ha akartak. 1997. június 5., csütörtök Kevesebb munkanélküli, több állásajánlat PM-EU K. Z. (Új Kelet) ___________ A munkaerőpiac kedvező változásairól számolt be teg­napi sajtótájékoztatóján Gön­czi András, a megyei munka­ügyi központ igazgatóhelyet­tese. A legfrissebb adatok alapján az országban 10 500- zal, 471 800-ra, Szabolcs-Szat- már-Beregben 1500-zal, 42 913-ra csökkent a nyilvántar­tott állástalanok száma. Az or­szágos ráta 10,6, a megyi 19,2 százalék, amellyel magunk mögé utasítottuk Borsod- Abaúj-Zemplént. A mérsék­lődést döntően a munkaerő­kereslet bővülés© okozta, de továbbra is kitüntetett szerep jutott a munkaerőpiaci és köz­K.Z. (Új Kelet)____________ Csenger központjától nem messze, a Szamos töltésén kí­vül néhány fóliasátor alatt szor­gos kezek foglalkoznak több ezer paprikapalántával. A me­legágytól nem messze egy kö­rülkerített terület fakarói tövé­ben a földben uborkamagvak várják a jó időt, hogy kibújja­nak és növekedjenek. A pol­gármesteri hivatal igazgatási osztályvezetőjétől, Tarczali Páltól megtudtuk, hogy a csen­Far mer gyár MTI ___ A mintegy 700 millió forin­tos fejlesztés előtt áll az 1992 óta német érdekeltségű mar­cali Mustang Konfekcióipari Rt., amely - Baranyai Ákos ügyvezető igazgató szerint - a bérek, a hatékonyság, a ka­pacitás kihasználása és a ha­tékonyság tekintetében a leg­jobb hazai ruhaipari cégek egyike. Az idei nagyberuházás so­rán pótolják a teljes techno­lógiai sorból hiányzó mosást és festést. Már a jövő évben szeretnék átadni mind a nagyteljesítményű mosodát, mind pedig a varrás utáni szí­nezésre is alkalmas farmer­festőt. Egy víztisztítót, egy új gázfogadót és egy energiaköz­pontot építenek. A jelenleg 326 személyt foglalkoztató cég alkalmaz még félszáz munkavállalót, akik a festő- részlegnél és a minőségel­lenőrzésnél dolgoznak majd. munkaprogramoknak. A pá­lyakezdő munkanélküliek száma csökkent, alig haladja meg a 4700-at. Ennek okát el­sősorban abban látják a szak­emberek, hogy a fiatalok egy­re több képzési programban vesznek részt, így átmeneti­leg kikerülnek a regisztrált munkanélküli kategóriából. Májusban a munkáltatók 2687 új álláshelyet jelentet­lek be, így a központ kiren­deltségein összesen 5248 munkanélkülit tudnak el­helyezni. A bejelentett posz­tok egyötöde közhasznú mun­ka, 23 százaléka foglalkoz­tatásbővítő támogatásnak, 35 százaléka a közmunkaprogra­moknak köszönhető. Az ei­gen önkormányzat 18 millió forintot nyert, amelyhez saját erőből még 600 ezer forintot tett hozzá. Az összegből ket­tős céllal alakították ki a ker­tészetet. A városban évente mintegy harminc általános iskolás a szakiskolában tanulja egyebek mellett a mezőgazdaság, a ker­tészkedés mesterfogásait a kis kertészetben. A szociális föld­program részeként 20 közhasz­nú munkás gondozza, ápolja 4,2 hektáron az uborkát. A csa­MTI ________________ Az Egyesült Államok Nem­zetközi Fejlesztési Hivatala és az Egyesült Államok Munka­ügyi Szervezete dolgozta ki azt a Gyorsreagálású Progra­mot, amelyet a munkanélkü­liség felszámolására és az el­maradás behozására a vasi Hegyháton is alkalmazni kí­vánnak. Az amerikai szerveze­tek a tapasztalatok átadásán túl 25 ezer dollár készpénzzel is hajlandók támogatni a fej­lesztési projekt megvalósítá­sát. A Vas Megyei Munkaügyi Központ szervezésében négy alkalommal tartottak előadást amerikai szakemberek Vasvá­ron. A hallgatóság soraiban a hegyháti kistelepülések ön­múlt hónapban a megye mun­kaerőpiaci szakemberei 2500 munkanélkülinek találtak ál­láshelyet. A jövedelempótló támogatásra jogosult tartós munkanélküliek száma 200- zal, 24 300-ra csökkent. A munkanélküliségi ráta a leg­rosszabb Fehérgyarmat (25,7 százalék), Vásárosnamény (25,4 százalék) és Bakta- lórántháza (24,9 százalék) térségében. A legkedvezőbb a helyzet Kisvárda és Tisza- vasvári körzetében, ahol a mutató 14,8, illetve 15,9 szá­zalék. Az állásra várók közel háromnegyedének a legmaga­sabb iskolai végzettsége nyolc általános, illetve szakmunkás- képző. patnak a termés leszedésében 61 munkanélküli család is be­segít majd. Egy kft.-vel kötöt­tek szerződést, amely a mező- gazdasági előkészítő munká­kat már elvégezte, és nyáron felvásárolja az uborkát. Az osz­tályvezető átlagos terméssel számítva a termésért 8 millió forintot számol. Ennek harma­da a kft.-é, harmada azoké, akik betakarították, a többi önkor­mányzati bevétel, amelyet a jövő évben is hasonló célra for­dítanak. kormányzati szakemberei, a térségben működő nagyobb cégek és szövetkezetek, vala­mint egyéni vállalkozások és a helyi gazdasági kamarák képviselői ültek. Közösen próbálták megha­tározni a kistérség számára kivezető utat. Elhangzottak programjavaslatok, például a gyümölcstermesztés újrakez­dése Vasváron és környékén, építenek aszaló-feldolgozót, amelyet a Hegyháti Jóléti Alapítvány működtetne. Mindenképp szükség lenne egy térségi menedzserre, aki az amerikai módszerek alap­ján újabb térségfejlesztő pro­jekteket dolgozna ki, felku­tatná az azok finanszírozásá­hoz szükséges támogatási for­rásokat. MTI A gazdasági növekedés ütemének fokozatos növe­lése és a munkanélküliségi ráta apró lépésekben törté­nő csökkenése az a közép­távú cél, amit ki lehet je­lölni Magyarország számá­ra. Ezt fogalmazza meg az a közös értékelés, amelyet a Pénzügyminisztérium és az Európai Unió II. Gazda­sági és Pénzügyi Főigazga­tósága együttesen készített. Ezzel párhuzamosan - ál­lítja az összegzés - az inflá­ció várhatóan tovább csök­ken Magyarországon, cs közelít az egyszámjegyű rá­tához. Ezt elősegíti az a tény, hogy az idei év után nem irányoztak elő jelent­ősebb módosításokat, amel- 1 yek az adózást és az árvi- ; szonyokat befolyásolnák. A közös értékelés főbb pont­jait, megállapításait sajtó- tájékoztatón ismertette Giovanni Ravasio, az Eu- j rópai Unió II. Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságá­nak vezetője és Akar László, a pénzügyi tárca politikai ál­lamtitkára szerdán Budapes­ten. A közösen felvázolt for­gatókönyv szerint a GDP 1999-ben már 3-4 százalék­kal, 2000-ben 4-5 százalék­kal, 2002-ben pedig 5 szá­zalékkal emelkedne. Az infláció pedig 1999- ben körülbelül 10 százalé­kos, 2000-ben 8 százalé­kos, 2002-ben pedig már mindössze 4-5 százalékos mértéket érne el. Per Egerben MTI A hevesi megyeszék­hely önkormányzatának tulajdonában lévő Egri vagyonkezelő és Távfűtő Rt. (EVAT) bírósági kere­setet nyújtott be 12 olyan bérlő ellen, akik immár évek óta nem fizetik sem a lakbért, sem a közüzemi dí­jakat az önkormányzatnak. Amennyiben a bíróság kimondja a bérleti jog meg­szüntetését, az önkormány­zat, bizonyos szociális és jogi szempontok mérlege­lése után kezdeményezni fogja a lakások kiürítését - tájékoztatta az MTI tudó­sítóját Várkonyi György, az EV AT Rt. igazgatója. Mint elmondta: a 60 ezer lakosú városban mára csu­pán 1300 lakás maradt az önkormányzat kezelésé­ben. A bérlők döntő több­sége kisebb-nagyobb elma­radásokkal fizeti a bérleti és a közüzemi díjakat. Je­lenleg is 1150 családnak van elmaradása és a tarto­zások összege mára elérte a 74 millió forintot. A notórius nemfizetők száma 30, az ő díjhátraké- kük fejenként már megha­ladja a 100 ezer, esetenként a több százezer forintot. Ebben a helyzetben dön­tött úgy a vagyonkezelő - mutatott rá Várkonyi György -, hogy a legtöbb tartozást felhalmozók ellen megindítja a bérleti jogvi­szony megszüntetése érde­kében az eljárást. Ameny- nyiben a perből az EV AT győztesen kerül ki, az ön­kormányzat mérlegelésén múlik, hogy mely családok esetében kezdeményezik a lakások kiürítését. Pályázatból uborka Kistérségi fejlesztés amerikai módszerrel Fotók: Csonka Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom