Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-02 / 126. szám
öli -Liliéi: Gazdaság 1997. június 2., hétfő Három pénzintézet a lakásfinanszírozásért Berki Antal (Új Kelet) A lakásra várók izgatottan követték az eseményeket, hogy meginduljon a parlament által elfogadott lakás- előtakarékossági törvény bevezetése. A zárószavazás után igen hosszú idő lelt el, míg végre szabad utat kaptak a bankok, és megkezdődött a Lakáskassza, a Fundamenta és az OTP Lakásbank szervezése. Mivel az építkezők érdeklődése igen nagy, lapunkban sorozatban mutatjuk be a három lakástakarékossági betétgyűjtő és finanszírozó bankot. Fekete Istvánnét, a Gaia Rt. területi képviselőjét kérdeztük, hogy mit nyújt tagjainak a Lakáskassza? — Olyan lakás-előtakaré- kossági formációt gondoltunk tagjainknak, ami az első takarékossági évben negyvenszázalékos, ezt követően pedig harmincszázalékos vissza nem térítendő állami támogatást nyújt a betéteseknek. (Ez a támogatás évente legfeljebb 36 000 forint lehet) és mindössze 6 százalékos fix kamat mellett nyújt lakáskölcsönt, ha a megtakarítási időszak eléri a négy évet.-Mitkell teljesítenie a tagnak, hogy hitelhez jusson?- Négyéves rendszeres megtakarítást, és azt, hogy a saját megtakarított pénze érje el az igénybe venni kívánt hitel összegét. Ez azt jelenti, ha valaki összespórol a Lakáskasszában négy évig havi hétezerötszáz forintos részletekben körülbelül 485 000 forintot, amiben már az állami támogatás és a kamat összege is benne van, akkor a futamidő végén maximum ugyanezt az összeget veheti föl kedvezményes kamatozású kölcsönként. A kölcsönnel együtt összesen 970 ezer forintot kaphat a rászoruló. A hitelt öt év 11 hónap alatt kell havi 7857 forintos részletekben visszafizetni, de hosszabb időtartamú szerződés esetén nő a törlesztési idő, és csökken a fizetendő havi részlet- Mire lehet használni a megtakarítást és felvenni a kívánt kölcsönt?- Csak lakáscélú kiadásokra. Ház vagy lakás építésére, bővítésre, cserére, felújításra, közművesítésre, a magas kamatozású lakáscélú hitel beváltására, lakószövetkezetek, társasházak, lakótömbök felújítására, gyakorlatilag mindenre, ami lakással összefüggő kiadás.- Mennyi ideg lehet takarékoskodni a lakáskasszában?- Négytől nyolc évig.- Mi a különbség?- A hatszázalékos hitelfelvételi lehetőség csak négy és nyolc év között adható, és kizárólag lakáscélokra lehet felhasználni az addig gyűjtött betétet és a kedvező kamatozású hitelt. Aki azonban kivárja a nyolc esztendőt, és időközben lakásproblémái megoldódtak, az tetszés szerint használhatja fel az addig gyűjtött betétet, annak kamatait és a hozzá tartozó állami támogatást, de ebben az esetben kedvezményes hitel nem jár. Négy éven belül többféle hitellehetőség van. Három hónapi tagság után mód nyílik a teljes hitel felvételére, természetesen piaci kamatozás mellett. Csak a kamatot kell fizetni, a kölcsön összegét majd csak négy év után kell törleszteni. Két év után áthidaló kölcsön igénybevételére is van lehetőség, ez is piaci kamatozású kölcsön, de törleszteni szintén csak a futamidő végén kell. A rendszer igen rugalmas, bármikor lehet módosítani. Egy családon belül többen is köthetnek szerződést a lakáskasszával, és a futamidő végén ezeket a szerződéseket össze lehet vonni, így sokkal nagyobb hitelhez juthat a lakásra váró család. Elmaradott térséget támogatnak Kozma Ibolya (Új Kelet) A területfejlesztés jelenlegi és jövőbeni lehetséges eszközrendszerérői tartott tájékoztatást dr. Szegvári Péter, az Országos Területfejlesztési Központ főigazgatója az elmúlt héten Nyíregyházán egy regionális konferencián. Hangsúlyozta, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok elismertségét fejezi ki az a tény, hogy a decentralizált fejlesztési alapok elosztásáról dönthetnek. Ezzel új szabályok jelentek meg a politikai életben. Tavaly majdnem tízmilli- árd forintot kaptak erre a célra, az idén 13,6 milliárd forintot oszthatnak szél a tanácsok. Új eleme a decentralizált alapoknak, hogy nemcsak termelő beruházások beindítására, hanem humán infrastrukturális célokra is felhasználhatók. Továbbá a cél- és címzett támogatásra együttesen is lehet pályázni. Támogatják a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a térségi együttműködést és az integrált tevékenységeket. Új feltétel az is, hogy csak a kedvezményezett települések pályázhatnak. A nem kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztéseket csak akkor támogathatják, ha a beruházás a kedvezményezett térségek fejlődését is szolgálja, a megyei fejlesztési program keretében valósul meg, esetleg a vállalkozási övezetben vagy a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munka- nélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott településeken valósul - meg. Dr. Szegvári Péter szerint a decentralizált alapok (a területi kiegyenlítést szolgáló, valamint a területfejlesztési célelőirányzat) nem elegendő az elmaradott térségek felzárkóztatására, ezért céljuk, hogy a tárcák a rendelkezésre álló források tíz százalékát a hátrányos helyzetű megyék számára különítsék el. Három megye: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabocs-Szatmár-Bereg GDP-je az országos átlag alatt van. A megyék közötti felzárkóztatásra újabb forrásokat különít el a kormány. Az említett térségeknek programot kell beadniuk, amelyben pontosan rögzítik, milyen beruházásokat valósítanának meg a felajánlott összegből. Vállalkozóknak és őstermelőknek új hitelformát ajánlott az Országos Területfejlesztési Központ főigazgatója. Harmincszázalékos saját tőke mellett hetvenszázalékos állami támogatást is igénybe vehetnek egyes beruházásokhoz. Az állami támogatások mellett decentralizált forrásokra is lehet ajánlatokat benyújtani. Külkereskedelmi forgalom 1996-ban MTI _______ A magyar export 13, az import 12 százalékkal bővült tavaly. A KSH legfrissebb — a múlt évi külkereskedelmi adatokat tartalmazó - jelentése szerint az áruforgalmi mérleg passzívuma 1996-ban 3,1 milliárd dollárra növekedett, amelyből a fizetési mérleget 2,3 milliárd dollár terhelte. A passzívumot némileg csökkentette az ipari vámszabad területek forgalmában elért kiviteli többlet. Vámstatisztikai adatok alapján a cserearányromlás 2 százalékos volt. A fejlett országokba irányuló kivitel 6 százalékkal bővült. A forgalom közel felét kitevő feldolgozott termékek exportja 6 százalékkal, a gépkivitel 4 százalékkal nőtt. Közép- és Kelet-Európa irányába elsődlegesen a nyersanyagok, feldolgozott termékek és energiahordozók exportja emelkedett. A korábbinál kevesebb élelmiszert és gépet szállítottunk a térség országaiba. A gépexport csökkenése nagyrészt a használtautó-kivitel visszaesésével magyarázható, az élelmiszer volumenének megcsappanása pedig az Oroszországba irányuló gabonaszállítmányok mennyiségének drasztikus csökkenéséből következett. A főbb exportcikkek közül az izzólámpák, fénycsövek, gyógyszerek továbbra is fontos szerepet játszottak a külkereskedelmi forgalomban. Az élelmiszerek körében jelentősen nőtt a sertéshús és a húskészítmények exportja, a kivitt búza mennyisége viszont az 1994-es szintre esett vissza. A fejlett országokból érkező import volumene 4 százalékos növekedést mutatott. Ezen belül visszaesett viszont az energiahordozók (29 százalékkal) és az élelmiszerek (8 százalékkal) behozatala. Nőtt viszont a közép-kelet-európai térségből beszállított energiahordozók mennyisége (18 százalékkal), a régióból származó teljes import 8 százalékkal gyarapodott. Az import legnagyobb részét az elmúlt évekhez hasonlóan a földgáz és a kőolaj teszi ki, ezenkívül számottevő volt az elmúlt évben az autóbehozatal (81 ezer darab), illetve nagy értékben érkeztek az országba mobiltelefonok (csaknem 21 milliárd forint). Tovább nőtt a bérmunka részesedése a külkereskedelmi forgalomban: tavaly az aktív bérmunkaforgalom importértéke 436,2 milliárd forint, exportértéke pedig 529 milliárd forint volt. Az ország számára tényleges bevételt jelentő bérmunkadíj az utóbbi 30 százalékát, 157,7 milliárd forintot tett ki. A turisztikai szolgálat pályázata Munkatársunktól A turisztikai oktatás támogatására hirdet pályázatot a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. és az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium megbízásából az Országos Idegenforgalmi Bizottság. A pályázat célja a magyar közép- és felsőfokú turisztikai oktatás korszerű feltételeinek megteremtése, a nemzetközi és hazai tapasztalatok figyelembe vételével segíteni az egyes intézményeket, ezáltal előmozdítva támogatni a nemzeti szintes egységes, egymást kiegészítő, harmonizált oktatási rendszer kialakulását. Nem célja a pályázatnak az oktatási intézmények hiányzó működési költségeinek pótlása, hanem igazolhatóan a turizmus feladatainak, egyes kiemelt funkcióik ellátásának támogatása. Az Országos Idegenforgami Bizottság döntése alapján az igényelhető összeg vissza nem térítendő támogatás formájában igényelhető az adott tanévre szólóan legfeljebb az igazolt költségek ötven százalékáig. A támogatás folyósítása utólag történik a számlák és más dokumentumok alapján. Ajánlatokat a belföldi székhelyű természetes és jogi személyek nyújthatnak be. Előnyben vannak azok a pályázók, akik az oktatás tartalmára, struktúrájára és tevékenységükre vonatkozó részletes adatközléssel hajlandók együttműködni a turizmus nemzeti oktatási rendszerének korszerűsítésében. Előnyben vannak továbbá azok a pályázók, akik nem kapnak külső támogatást, valamint a turisztikai oktatásban részesülő tanulók, illetve a hallgatók létszáma az adott intézményben meghatározó arányú. Szintén előnyt jelent, ha az intézmény tevékenysége a turizmusszakma számára a legújabb ismeretek elsajátítását biztosítja, ha az intézmény készséget mutat különféle egymásra épülő programok megvalósítására, ha a rendszeres kapcsolatban áll a szakmával, a hazai nemzetközi közélettel. Pályázhatnak idegen nyelvű tananyagok,szakkönyvek beszerzésére, továbbá tankönyvek, szakszótárak készítésére, oktatási programok kidolgozására, konferenciák szervezésére, diákok számára nemzetközi konferencián való részvételre, speciális idegenforgalmi programokra, oktatási intézmények falusi vendégfogadók számára szervezett szakmai és nyelvi képzési programjára. Nyíregyházi Országos Állatvásár A nyíregyházi állatpiacon a hétvégi felhozatal ugyan kissé mérsékeltebb volt, mint egy héttel ezelőtt, de ennek ellenére jelentős üzletkötések születtek. A sertések piacán nagyon erős, a szarvasmarha-, valamint a lópiacon átlagos volt az érdeklődés. Munkatársunktól _____ Se rtéspiac A kis súlyú malacok ára a hétvégén nem nagyon lépte túl az 4,5-5,5 ezer forintot. A 40-50 kilogrammos süldőket az elmúlt hetivel megegyező áron, 12-13 ezer forintért kínálták az alkuszok. A' hízósertések kilogrammára viszont mérsékelten emelkedett, de az átlagár nem haladta meg a 170- 180 forintos plafont. A hasas kocákhoz változatlanul 40-45 ezer forintos áron lehetett hozzájutni. A sertéspiac összességében az utóbbi időszak felhozatalához képest meglepően nagy forgalmúnak volt minősíthető, így a kereskedők jó üzletet könyvelhettek el maguknak. Szarvasmarhapiac A szarvasmarha-karámok körül jó, közepes volt az érdeklődés, s az elmúlt heti mérleghez képest vegyesen változó árak mellett átlagosnak volt jellemezhető az adásvétel. A háromhetes, még szopós bikákat 19-20, a négyhetes üszőket 21-22, a két hónap körüli bikaüszőket 25-26, a hét hónapos jószágokat 23,5- 30 ezer forintra tartották a tenyésztők. Az árak enyhébb csökkenése ellenére a tenyésztők forgalma nem gyarapodott számottevően. A mérsékelt számú állatállományban kevés volt a tejelő tehén, ezeket 140-160 ezer forintért kínálták a gazdák, de a fizetőképes érdeklődés meglehetősen visszafogott volt. Lópiac A lovak ára gyakorlatilag hónapok óta nem változott számottevően. A lókereskedők piacozás i kedve fokozatosan lanyhul, mert rendkívül alacsonynak minősíthető a jószágok iránti kereslet. A lófelhozatalt a kevés számú igás állat, valamint a néhány csikóból álló piac jellemez te. A csikók és a növendékállatok 70, 75-100 ezer forintot értek. A kétéves csődörö- ket 200, a jó erőben lévő négyéves heréiteket emeltebb áron, 300-380 ezerért kínálták a kupe- cek. I Dr. Szegvári Péter
