Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-30 / 150. szám
Fotó: Racskó Tibor Hűen a hagyományokhoz F. A. (Új Kelet) Hol van már az az idő, amikor a fogyasztási, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek dolgozói és tagjai több ezren, június utolsó vasárnapján együtt ünnepelték a Szövetkezeti Napot. Azóta a három ágazatból jóformán csak az áfészek maradtak talpon, akik még állják a sarat ebben a nagy gazdasági átalakulásban is. A nyíregyházi ÁFÉSZ a változások ellenére hűségesen ápolja a régi hagyományokat, és ezúttal is megemlékeztek a szövetkezők jeles ünnepéről. A Sóstógyógyfürdőn tegnap megtartott ünnepen a szövetkezet dolgozói családtagjaikkal együtt vidáman töltötték el a napot, amit szabadtéri főzőverseny, sport- és tréfás vetélkedők tettek emlékezetessé. A Nyírségi Egyházmegye nyolc kórusa adott elő összkari műveket tegnap délután Nyíregyházán, a református templomban. A kórusok több mint kétszáz tagját hangverseny után a megyeszékhely református egyházközsége szeretetvacso- rával vendégelte meg Fotó: Racskó Tibor Hontalan a Mandala? Évadzáró a Vadasparkban Palota[ fetrán (Új Kelet) Megtartotta ötödik évadzáró társulati ülését a Mandala Dalszínház. A jeles eseményre tegnap - vasárnap - délután került sor a nyíregyházi Vadasparkban, a Szabadtéri Színpadon. A dalszínház 1996-97-es évadját Dobos László igazgató értékelte, majd a jövő évad nagyszabású terveiről szólt. Az évadzáró társulati ülés záróakkordjaként tíz kategóriában kiosztották a titkos szavazás által megválasztott „Legjobb Manda- lás”címet. A remek eredményeket felmutató társulat immár ismert és elismert Kassa, Kolozsvár, Szatmárnémeti és még sok város közönsége előtt - többek közt Debrecenben is -, csak éppen saját hazájában, Nyíregyházán nem lehet próféta... Az elhangzott számok és tények mindenesetre végre el kellene hogy gondolkoz- tassák az illetékeseket: a Mandala Dalszínház nem egy az amatőr társulatok közül, hanem egy, a Művelődésügyi Minisztérium által is alternatív színháznak minősített társulat, Nyíregyháza dalszínháza ! Minősítetten is kiemelt támogatást érdemelnének... Megyei krónika 1997. június 30., hétfő Három folyó ölelésében Nehéz helyzetben vannak a Tisza menti aprófalvak lakói. Megművelhető földterületük kevés, más munka- lehetőség meg nemigen akad a környéken. A Túr, a Szamos és a Tisza által közbezárt részen még rosszabb a helyzet. Van olyan település, mint például Milota is, ahol ezer lakosnak csak ezer hektár megművelhető földje van. Ráadásul ezek a földek is gyenge termőképességű, többnyire 14 aranykorona alatti értékűek. Fekete Tibor (új Kelet) __ Ez en a vidéken a termelő- szövetkezetek már a rendszer- váltás előtt tönkrementek, sza- nálni kellett. Jó tíz évvel ezelőtt pártirányítás mellett folyt a felszámolás, és volt, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték. Olyan ősdiófást is kivágattak, amely majdnem jóvátehetetlen véteknek bizonyult. Végül sikerült megmenteni a világhírű, M 10- esnek nevezett papírhéjú fajtát, de — mint azt Puskás Sándor polgármester is megerősítette - már nem egészen az a fajta maradt vissza, mint amilyen eredetileg volt. Gépek hiányában még ezt a kevés földterületet is nehezen tudják megművelni. A termelőszövetkezetektől visszamaradt gépek elavultak, rossz állapotban vannak és sokba kerül a javításuk. Az őszi és a tavaszi szántások idején sorba állnak az emberek, ami a szolgáltatás árát alaposan felemeli. Mint azt a gazdafórumon egy felszólaló is javasolta, létre kellene hozni állami erőforrásokból egy gépparkot. Olyasfélét, mint voltak az Színjátszó szélrózsa Palotai István (Új Kelet) Vasárnap immár ötödik évadját nyitotta meg Máriapócson a Bátori Országos Színjátszótábor. A Buzogány Béla színművész vezette - és mára már komoly szakmai rangot képviselő - amatőr színjátszóeseményen az idén negyven fiatal vesz részt a szélrózsa minden irányából. A tábor vezetője elmondta, hogy a közép- és főiskolásokból álló gárda tagjai már mind rendelkeznek valamilyen színjátszómúlttal, valamennyien vagy amatőr színházak tagjai, vagy drámatagozatra járnak - így nem kell az alapoknál kezdeni... A tábor színhelye a máriapócsi általános iskola, itt folynak a műhelymunkák, de itt találtak szállásra is a fiatalok. Délötvenes években a gépállomások, ahonnan bérelhetnének a mezőgazdasági termelők. Az itt élő embereknek nincs már mobilizálható tőkéjük, önerőből még társulásos formában sem tudnak gépeket beszerezni, de alkalmanként egy-egy idénymunkára még ki tudnák fizetni a bérleti díjat. Szintén a már említett fórumon kérték a gazdák a Földművelésügyi Minisztérium jelen lévő vezetőit, figyeljenek jobban oda az alma külföldi értékesítésére. Még a könnyen eladhatónak minősített idare- det is csak zsákokban tudták tavasszal értékesíteni a határ túloldalára, és alig kaptak érte negyven forintot kilónként. Ilyen ár mellett nehezen lehet nyereségessé tenni az almatermesztést. A határnyitás nem sokat javított a helyzeten, hisz odaát még szegényebbek az emberek, és alacsony a fizetőképes kereslet a magyar termékek iránt. A térség legnagyobb gondja a munkanélküliség. Mint azt Nagy Gyula, Tiszacsécse polgármestere a minisztériumi vendégeknek is elmondta, a előttönként mindennap műhelymunka folyik, délután darabrészletekkel foglalkoznak. A tábor tagjait neves szakemberek segítik munkájukban. A színészmesterséget Pregitzer Fruzsina, Kerekes László és Uray György, a táncot Demur esek György és neje, a dramaturgiát Venyige Sándor és Buzogány Béla, a beszédtechtelepülésen a közalkalmazottakon kívül még harminc főnek tudnak közmunkát adni. Ők a vízügyi igazgatóságnál dolgoznak. Más munkahely nincs. A turizmus lehetne a húzóágazat a környéken, de jó minőségű utak híján nehezen csábíthatok oda a vendégek. A vasút is elkerüli ezt a vidéket, ami a vendégfogadáson kívül még a gazdaság előmozdítását is nehezíti. Van azért jó is abban, hogy ezt a vidéket elkerülte az iparosítás. A feltételek javításával, a környezet megfelelő kialakításával több turistát lehetne idecsalogatni. Jellemző adatként Tiszacsécsén elmondták, hogy ott még olyan tiszta a talajvíz, hogy a százhúsz méter mélyről a felszínre hozott vizet nem kell tisztítani, és szűrőket sem kell beiktatni az ivóvízrendszerbe. Éppen ezért a település lakóinak csak 76 forintot kell fizetni a víz köbméteréért. A felvetett problémákra válaszolva dr. Szőlősi Endre, az FM közgazdasági és informatikai főosztályának vezetője kifejtette: elképzelések és koncepciók nélkül nehéz támogatni ezt az ágazatot is. A megye két és fél milliárd forint területfejlesztési támogatást kap. Ez nem kis összeg, és ha jól bánnak vele, sok mindenre jut belőle. Ehhez azonban az kell, hogy legyenek konkrét elképzelések, javaslatok, és ezekre építve pályázzanak a települések. nikát Vona Éva, a díszlet- és jelmeztervezést Mailár Mónika, a maszkot pedig Ats Gabriella tanítja. Amint megtudtuk, július 3- án este nagy banzáj készül, akkor kerül sor ugyanis az úgynevezett „középkori estre”, ami korhű dínomdánommal zárul! A Bátori Országos Színjátszótábor július 7-én zárja kapuit. Átalakuló képzés? (Folytatás az 1. oldalról) Ennek az elképzelésnek szellemében kilenc szakra benyújtottuk pályázatunkat az egyetemi szintű képzés megvalósítása érdekében. Megítélésem szerint elérhető - akár regionális együttműködés keretében is -, hogy Nyíregyházán megteremtsünk egy tanárképző egyetem alapjait. Amennyire végig tudom gondolni, ez a kilenc szak jelentheti a későbbiek során az egyetemmé alakulás feltételeit.- Hogyan tovább?- Az én életemben ez az új helyzet semmi különös változást nem okoz. Lejárt a megbízatásom, és ez máshol is így van. Olyan nagy meglepetést nem is okozhatott a felmentésem, mert megbízatásom átvételekor is tudtam, hogy mik a feltételek. Az egyetemeken és főiskolákon ez természetes jelenség. Rektorok jönnek, mennek, majd visszatérnek azokra a tanszékekre, ahol kinevezésük előtt dolgoztak. Magam is tovább tanítok majd a német tanszéken, és végre több időt fordíthatok kedvenc tudományos területemre, a nyelvészetre. Örülök, hogy a főiskola irányítása jó kezekbe került. Dr. Balogh Árpáddal tizenkét esztendeje dolgozom együtt, s szerintem a jelenlegi vezetők tökéletesen alkalmasak arra, hogy az intézmény munkája zökkenőmentesen folytatódjon, és hogy a nagy cél, az egyetemmé alakulás megvalósuljon. Kinek a rovására? (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés tagjai megértik és szükségesnek tarják az energiahordozók áremelését. Az áremelések nem hozhatják hátrányos helyzetbe azokat a kevésbé módos rétegeket, amelyek távfűtéses panelházakban laknak. Ez közel kétmillió embert érint. A szolgáltatók kinnlévősége jelenleg 2,7 milliárd forint. Az ebből adódó nehézségeket az önkormányzatok szociálpolitikai programokkal kezelik. A jelenlegi árképzési rendszer kétmillió embert hátrányosan érintő össztársadalmi szintű konfliktust konzervál. A szövetség nehezményezi, hogy a gáztarifa-rendelet tervezetének kormányzati elfogadása előtt elmaradt az érintettekkel, az önkormányzati tulajdonosokkal a törvényben garantált egyeztetési eljárás, amely miatt felesleges konfliktusok lehetnek az érintett szervezetek között. Nyíregyháza polgármestere elmondta, hogy úgy értenek egyet az egyházak támogatásával, ha az nem megy az önkormányzatok rovására.
