Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

I Fekete Tibor (Új kelet) Újabb szélvihar söpört vé­gig a megye egyes részein a hét elején. Akik nem kötöz­ték meg időben a szőlőt, azok most bánhatják. A sza­badon lógó, csüngő hajtáso­kat könnyen letöri még a leg­kisebb szellő is, nemhogy egy szélvihar. Késő bánat, eb gon­dolat, de azért nincs minden veszve. A törött részeket távo­lítsuk el, és vágjuk le azokat a hajtásokat is, amelyeknek két­séges a megmaradásuk. Fölös­legesen ne szívja el a vizet és a tápanyagot a növény többi részétől, úgysem terem azon már semmi. Érdemes egyúttal a kacsolást, vagy ahogyan felénk mondják, a kocsolást is elvégezni. Az utolsó fürt után 2-3-4 levelet hagyjunk meg aszerint, ahogyan a támrendszerünk megengedi. Megjelentek a hónaljhajtások is. Régebben ezeket tőből ki­csípték, mostanra azonban be­bizonyosodott, hogy inkább érdemes két-három levélre meghagyni ezeket a hajtás­kezdeményeket, mert ezzel is erősödhetnek a jövő évi rü­gyek. A tavaszi metszéskor azonban ne feledkezzünk meg ezekről a kis csonkokról sem. A csapadékos, nedves idő továbbra is kedvez a gomba- betegségek terjedésének. A szőlőültetvényekben a szoká­sostól is erősebb a peronosz- póra-fertőzés veszélye. Legal­kalmasabb réztartalmú vagy rézpótló szerekkel védekezni ellene. Most különös gonddal figyeljünk arra, hogy a levél- zet fonákára is jusson ele­gendő vegyszer, mert a gom­ba szaporítóképlete itt telep­szik meg. Letermett a szamóca. A há­romévesnél idősebb töveket inkább szedjük ki. Bojtos gyökérzete ennyi idő alatt fel­éli maga alatt a földet, és már nem érdemes tovább ezen a helyen tartani. A felszedett tövekkel ne próbálkozzunk tovább, inkább tegyük a kom- posztálóba. Most hozzák „ba­juszukat” a fiatalabb hajtások. Döntsük el, milyen sűrűre hagyjuk az ágyást, de legalább 25 cm sortávolságot és 10 cen­timéteres tőtávolságot hagy­junk. A többi bajuszt tőből vágjuk ki. A szőlőhöz hason­lóan a szamócát is lehet isko­lába ültetni. Erre a legcélsze­rűbb egy félámyékos helyet kijelölni, és augustus végén vagy szeptember legelején te­lepíthetjük végleges helyük­re a töveket. Az előnevelt pa­lántákról már jövőre szedhe­tünk termést. Igyekezzünk az őszibarack hajtásválogatással. A hét végé­re várható kánikulát követően megkezdődik a maghéj meg- keményedése, és ez után már nem szabad eleven részt levág­ni a fákról. Tölcsérszerűre kell metszeni az őszibarackot, így a hajtásválogatást kezdjük a korona belsejébe futó hatások levágásával. Ezután a kereszt­be menő ágak közül döntsük el, melyiket hagyjuk meg, míg a másikat tőből metsszük ki. Ugyanez a helyzet az ikerágak­kal is. Előbb döntsük el, me­lyik marad meg vezérvesz- szőnek, és ne hagyjuk túlságo­san elburjánzani a lombkoro­nát. A túl nagy zöldfelület fe­leslegesen szívja el a tápanya­got a növénytől, és a termés is lassabban érik be. A metszést mindig permetezés kövesse. A nyílt sebek alkalmasak a mo- níliafertőzések bejutására, illet­Mezőgazdaság 1997. június 27., péntek Hétről hétre a kiskertekben „Uccu, bizony megérett” ve a kéreg alatt pusztító kártevők bejutására. Amíg a sebek beheg- gednek, legalább addig védi a szer a fákat. Több veszedelmes kártevő is ezekben a hetekben rajzik. Vár­hatóan megjelenik a gyümölcs­moly, a kaliforniai és szilva- pajzstetű, a barackmoly és a liszt­harmat is újra felütötte a fejét. A legismertebb növényvédő sze­rek, mint az Unifosz, az Ortocid és a Thiovot mellett már korsze­rű és kevesebb élelmezésegész­ségügyi várakozási idejű vegy­szerek is kaphatók. Ezeken kí­vül kapható kereskedelmi forga­lomban olyan szer is, amely ta­lán a híg műszerolajhoz hason­lít, és védőréteggel látja el a fa­ágakat és a termést is. A tetvek és a szívó-rágó kártevők nem tud­nak a csúszós felületen megka­paszkodni, és a vegyszerekkel ellentétben nem szívódik fel az élő szövetekben. Az almáskertekben is folyama­tosan kell permetezni. Most a fusziknak nevezett Fuziládium nevű gombabetegség, illetve to­vábbra is a lisztharmat a legfon­tosabb károkozó. A fuszikos alma nemcsak esztétikai értéké­ből veszít, de nem tűri a téli táro­lást sem. Egy-két hónap után ki lehet dobni az egészet. Ha már az almáról beszélünk, nem hagy­hatjuk ki a tűzelhalást sem. Az utóbbi napok híradásaiból tud­hatjuk, hogy megyénkben már két hobbikertből vitt mintából is kimutatták a kórokozókat. Nyírszőlősön és Rohodon is magánkertben leltek rá az ostor- szerűen elszáradt hajtásvégekre és a gyöngyözően nedves ágak­ra. A laikus szemlélő ezeket a tüneteket könnyen összetéveszt­heti a sodrómolyok által okozott hajtásvégszáradással. Lényeges különbség azonban, hogy a mo­lyok kártételekor száraz marad végig az ág, míg az Erwinia-kór esetében először világosbarna lesz a kifolyó nedv, később egy­re sötétebb barnás árnyalatúvá válik. A jó gazda rendszeresen végigjárja a kertjét. Most még időszerűbb ez a követelmény, hisz ez a betegség néhány hét alatt képes az egész ültetvényt elfertőzni. Ráadásul a felénk ho­nos fajták, mint a jonatán, a jonagold, az idared a különösen érzékeny fajták közé tartozik. Elkezdhetjük a téli káposzta és a téli karalábé kiültetését. Ha valamilyen más növénykultú­ra után akarjuk telepíteni, ne feledkezzünk meg a talajfertőt­lenítésről sem. Ne ijedjünk meg, ha a kiültetés után nap­közben megkókad a palánta. Nem szabad túlöntözni, mert ezzel a talajfelszín közelébe kényszerítjük a gyökérzetet fejlődni, és a valóban kániku­lai napokon már nem tudjuk a kellő nedvességet pótolni a növényeknek. Az ültetéstől számított harmadnapra locsol­juk meg először a kis növénye­ket, addigra már beindul a gyökérfejlődés. Futásnak eredt az uborka, de vele együtt megjelent a szögle­tes levélfoltosság is. Rézoxi- kloriddal vagy Zinebbel véde­kezhetünk ellene. Hajnalon­ként még páralecsapódás ész­lelhető a leveleken, ami elő­segíti a gombafertőzések kiala­kulását. Ha hirtelen száradást, sárgulást észlelünk az uborka levelein, nem biztos, hogy a csapadékhiány okozza. Vizs­gáljuk meg alaposan a levelek fonákát, onnan mindig többet tudhatunk meg, mint első ráné­zésre. A védekezéshez használt szer kiválasztásánál gondoljunk arra, hogy hamarosan kezdődik a virágzás. Lehetőleg a méhek- re kevésbé veszélyes szerekkel védekezzünk. A gyep most is ad munkát. Folyamatosan öntözni és nyír­ni kell. A talajban még van elég nedvesség, de a felső rétege már az erős napsütéstől könnyen ki­száradhat. Gondoskodjunk a tápanyag-utánpótlásról. Nyári időszakban műtrágyát érdemes használni, és lehetőleg összetett tartalmú szereket alkalmazzunk. Egy négyzetméterre körülbelül 10 grammot számoljunk. Érde­mes összekapcsolni a locsolás­sal és oldott állapotban kiöntöz­ni a hatóanyagot. A műtrágyás locsolást azonban mindig kö­vesse esővizes öntözés, hogy a leveleken ne maradjon szer. Szervestrágyalével is öntözhe­tünk, de a nagy melegben a fel­oldás ideje alatt megposhadhat a lé, és nem kellemes dolog ilyen folyadékot kiöntözni. Ezt a módszert hagyjuk meg kora tavaszra. A gyep nyírásához lehetőleg gyűjtőkosaras gépet használjunk. Ha nincs ilye­nünk, akkor ne hagyjuk a levá­gott szénát a felszínen, mert né­hány nap alatt is besárgul alatta a fű. Könnyű gereblyét használ­junk a fűszálak összegyűjtésé­hez, amivel nem sértjük fel a gyep felszínét. Búzaár Fekete Tibor (Új Kelet) Vasárnap Péter-Pál nap­ja. Nevezetes nap volt ez mindig a hazai agráripar­ban, az aratás kezdetét je­lezte. Az ünnepségeket nem ekkor, hanem a mun­ka végeztével tartották, de ekkorra alkudtak meg a bandafőnökökkel és az ara­tóbrigádokkal a tiszttartók. Ha nem is minden évben pontban június 29-én vág­ták először a kaszákat a táb­lákba, de néhány napos el­téréssel azért helytálló a dátum. Az idén nem rosszak a terméskilátások. Ez meg is látszik az árutőzsde árfo­lyamalakulásán. Amint köz­zé tette a szaktárca az éves előrejelzését, mindjárt je­lentős árfolyamesés volt ta­pasztalható a vételi olda­lon. Még a kevésbé opti­mista jóslatok szerint is legalább húsz százalékkal több termés várható az idén, mint az elmúlt évben. A má­jusi eső nemhogy aranyat ért, de néhol sárarannyá vál­toztatta a reményeket. Sze­rencsére megyénkben is csak szűk körzetekre kor­látozódott a belvizes terü­letek mérete, és az ország kenyérgabona-ellátásában ez nem okoz majd fenn­akadást. A jelenlegi árak még mindig húszezer forintos tonnánkénti limiten mo­zognak. Ez nemhogy fede­zi a termelési költségeket, de tisztességes hasznot, megélhetést ad a gazdák­nak is. A korábbi években sokan panaszkodtak arra, hogy a nyereség nagy ré­szét a kereskedők „nyelik le”, és a termelőnek nem sok jut a bevételből. Mos­tanra mintha kiegyenlí­tődött volna az ármozgás, és az egészséges rivalizálás kezdi meghozni eredmé­nyét. A külföldi felvásárlók magasabb árai változtatás­ra kényszerítették a hazai átvevőket, és a világpiaci ár közelében mozog most már a hazai termék ára is. Annak ellenére, hogy a tá­rolási kapacitás többsége még mindig a malmok ke­zében van, és a kistermelők közül sokan nem tudják vagy nem is akarják megfi­zetni a bértárolás költsége­it. Inkább hodályokban vagy alkalmilag lákolt deszkabódékban kísérle­teznek a lehetetlennel, mint hogy súlyos forinto­kat fizessenek a szakszerű betárolásért. Mások inkább majdnem lábon adják el a gabonát, ami pillanatnyi áresést okozhat. Aratás idején üzletkötők járják a határt, és a bajbajutott gazdák szo­rultságát kihasználva áron alul tudnak szerződéseket kötni. Akinek nincs hova tenni a terményét, az min­denáron szabadulni akar tőle. Az okosabb termelő előrelátóbb, és már mostan­ra megszervezte, hova fog­ja tenni gabonáját. Ezek az emberek jobb alkupozíci­óba kerülnek. Kivárhatják a számukra legjobbnak ítélt alkalmat, és akkor dobják piacra terményüket. Nem­csak gazdálkodni, de üzle­telni is meg kell tanulnunk. PERMETEZNI PEDIG KELL! DE... nem mindegy, hogyan és mennyiért! A MICRON SPRAYERS Ltd. (Anglia) által kidolgozott CDA (ellenőrzött cseppméretű) permetezési eljárással, különlegesen finom porlasztással a permetezés olcsón, könnyen és környezetki mélő módon végezhető el. OLCSÓN,- mert a hatóanyag-szükséglet a hagyományos módszernél 1/3 résszel kevesebb,- mert a permetezés ideje lényegesen lerövidül,- mert a rövidebb idő alatt a benzinmotoros gépek jelentős üzemanyag- felhasználásával szemben csekély elektromos energiát igényelnek — akkumulátorból, szárazelemből, illetve egyes típusok közvetlenül a hálózatból működtethetők,- mert megtakaríthatja a levélnedvesítő szerek használatát. KÖNNYEN,- mert a hatóanyagot 1/20 rész léfelhasználással juttatja ki (tehát azonos területre 20 liter helyett 1 liter permetlé kell), ezáltal mentesül a vízhordás fáradalmaitól,- mert a készülék súlya is csak töredéke a hagyományos gépekének. KÖRNYEZETKÍMÉLŐÉN:- mert a huszadrésznyi léből is csak kb. 30% a környezetet szennyező elszóródó anyag,- mert a gépek csaknem zajtalanul üzemelnek,- mert nincs motorból származó égéstermék. A sokoldalú alkalmazhatósága folytán alkalmas a hagyományos és az olajos (ULV) szerek kijuttatására, növényvédelmi gyomirtási, illetve élelmiszer­gazdasági, állattartó épületek fertőtlenítési feladataira. Választékunk a kiskertektől a nagyüzemi felhasználásig terjed. Néhány ajánlat:- MICRO ULVAPLUS 2-8 db rúdelemmel üzemel — a 20 literes kézipumpás háti permetezőgépnek megfelelő-típus,- ULVAFAN MK-2 gondozásmentes zselés akkumulátorral, töltővel, vállra akasztható hordtáskával, — a 20 literes motoros háti permetezőnek megfelelő típus,- ELEKTRAFAN 12 V-os típus töltővel, nagy teljesítményű gép 8-10 m hatótávolsággal,- ELEKTRAFAN 220 V-os típus (épületekben, üvegházakban kedvelt). Viszonteladókat is kiszolgálunk, utánvéttel is szállítunk. FORGALMAZZA: GARTEN-PRIM Kft. 1073 Budapest, Dob u. 90. tel/fax.: 06-1-322-9078, 1106 Budapest, Keresztúri út 130. tel/fax.: 06-1-263-1995 A sodrómoly-okozta betegség könnyen összetévezhető a tűzelhalással Fotó: Csonka Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom