Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

mjLRm Sérülteket segítenek vissza A jubileumi ünnepség megszervezésével a nyír­bátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskolát bízta meg a Magyar Gyógy­pedagógiai Egyesület (MAGYE). A huszonöt éve működő társaság csütörtökön kezdődött, Nyíregy­házán megrendezendő háromnapos tanácsozása a múlt, a jelen és a jövő jegyében zajlik. Megyei krónika 1997. június 27., péntek 3 Tovarisnak nincs konyec! Lévainé, az Á&L képviseletében Nyitrai úr középen, szélen Kerecsen György elnök-vezérigazgató Fotó: Lázár Zsolt Kozma Ibolya (Új Kelet) A fővédnök Göncz Arpád- né, a köztársasági elnök fele­sége és Magyar Bálint műve­lődési és közoktatási minisz­ter levélben üdvözölte a talál­kozó résztvevőit. A megnyi­tón jelen voltak az egyesület elnökségi tagjai, akik eredmé­nyes munkájukért emlékérmet vehettek át, Marosics István szobrászművész alkotását. Angyal József örökös elnök, Bárdosné dr. Szabó Anna ta­nár, a Magyar Gyógypedagó­giai Szemle főszerkesztője, dr. Méhes József, a MAGYE el­nöke és Révai György, a társa­ság titkára. Angyal József, a társaság első elnöke meghatódva szólt a résztvevőkhöz. A becsületes és odaadó munkára hívta fel a fiatalok figyelmét. Fullajtár András (Új Kelet) Tíz vidám nap után tegnap eljött a legszomorúbb, a bú­csú napja az első ukrán-ma­gyar közlekedésbiztonsági szaktáborban, melyet a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Balesetmegelőző Bizottság és az Üdülő és Továbbképző In­tézmény, a Tókuckó szerve­zett. A tábor lakói ukrán és magyar általános iskolás korú gyerekek voltak, összesen hatvanam A szomszéd ország­ból érkezett gyerekeket egy kerékpáros ügyességi verse­nyen választották ki, míg a magyar gyerekek a megyei balesetmegelőzési bizottság által szervezett Kerékpáros Is­kolakupa megyei versenyé­nek győzteseiből kerültek ki. A képző jellegű jutalomtábor­nak többek között célja volt. hogy keleti szomszédaink gyerekei a biztonságosabb közlekedés érdekében itt-tar- tózkodásuk alatt játékos for­mában megismerjék a magyar közlekedés szabályait, illetve a magyar gyerekek az Ukraj­nában érvényben lévő közle­kedési szabályokba nyerjenek bepillantást. A két hét alatt a gyerekek számos játékos, ügyességi versenyen vettek részt, és ismerkedtek a városi közlekedéssel. Lenyűgözőek voltak számukra azok a tech­nikai bemutatók, amiket a rendőrök tartottak. Természe­tesen a „munka” mellett jutott idő a szórakozásra is. A napi szaktábori programok után a- Nem vagyunk hálátlan utódai elődeinknek - mond­ta felszólalásában dr. Méhes György folytattuk azt a munkát, amit elkezdtek, sokszor áldozatok árán is. Hangsúlyozta; sokszor a szülők és a pedagógusok sem hiszik, hogy a fogyaté­kos gyermek teljes értékű tagja lehet a társadalomnak. Az elnök a gyógypedagógi­át a nevelés- és az orvostu­domány sajátos ötvözeté­nek tartja, amely felöleli a szociálpolitika egy részét is. A sérült gyerekek fejleszté­sében nem az értelmi neve­lést tartja a legfontosabb­nak, hanem a szakszerű munkát, amely rendezi a gyer­mekek sorsát, és visszasegíti a társadalomba. Ezek az élet­utak jelentik a gyógypeda­gógia valódi sikereit. gyerekek számos kirándulá­son vettek részt. Különösen emlékezetes marad számukra az aggteleki kiruccanás. Sze­rencsére az idő is kegyeibe fogadta a táborozókat, így volt lehetőség sportolásra és strandolásra is. Az esték rend­szerint diszkóval teltek el. Az ukrán táborozok véle­ményét a záráskor Roxana Lana ukrán kislány így fog­lalta össze:- A Tókuckó egyszerűen gyönyörű. Úgy éreztük ma­gunkat, mintha otthon len­nénk. Finomakat főztek, ami nagyon ízlett nekünk. A disz­kót D. J. Guszti istenien ve­zette. A tábor vezetői meg­értők és nagyon kedvesek voltak hozzánk. Itt minden klassz, szívesen maradnánk egész nyáron... A tábor dr. Hajzer László megyei rendőrfőkapitány zár­szavával ért véget.- Egy tábor vége mindig szomorú, hiszen az itt kötött barátságok után nehéz az el­válás. De vigasztalódjon min­denki azzal, hogy a szervezők ezentúl hagyományt teremte­nek a nemzetközi táborból, jövőre is megrendezik, s ak­kor már Romániából érkező gyerekek is lesznek itt. így csak rajtatok múlik, hogy 1998-ban is találkozzatok Nyíregyházán. A határ felé elindult buszból az ukrán gyerekek könnyes szemekkel intettek búcsút a vendéglátóknak és újdonsült magyar barátaiknak. (Folytatás az 1. oldalról) De hogyan sodródott az ügy közelébe a megyebeli minisz­ter, Baja Ferenci A Hunalco Rt. több fejlesztési alaphoz is pá­lyázott és nyert! Innen 50 milli­ós kamatmentes hitelt kapott, onnan 70-et de kedvezményes kamatozással, a Baja Ferenc ál­tal felügyelt alaptól pedig 80 milliós támogatást. Csak ez utóbbiból használt fel 55-öt ahhoz, hogy a beruházást 90 százalékosra elkészítse. Bein­dult az üzem, ezerszám vitték a vodkás palackokat a kamionok át a határon, Baja Ferenc helyet kapott a felügyelő-bizottság­ban, a nyilatkozatok szerint tár­sadalmi státusban, azaz egy fil­lért sem kapott érte. Tavaly 387 milliós árbevé­telre tettek szert, ám az ukrán és orosz vámtörvények, vala­mint a beviteli korlátozások miatt januárban be kellett zár­ni a kapukat, lehetetlen volt szállítási szerződéseket kötni. Baja Ferenc decemberben le­mondott tisztségéről, az rt. a fel sem használt hiteleket vagy visszautalta, vagy jelezte, hogy „le sem hívja”, azaz nincs rá szüksége. A területfejlesztési alapból felhasznált 55 milliót pedig részletekben kezdte visszautalni, hiszen nem telje­sítették azokat a foglalkozta­tási feltételeket, amelyek indo­kolták a támogatást. Ekkor indult Nyitrai úr sze­rint politikai támadás a minisz­ter ellen, és ennek szenvedő ré­szese ö. Véleménye szerint eb­ben mind az ellenzék, mind a Baja Ferenccel szemben álló MSZP-s szárny is ludas. A par­lamentben azzal vádolták, hogy a vámhatóság hamis vodkát foglalt le tőle, és szeszcsempé­szet is terheli a lelkét. „Én egy rendes adófizető ál­lampolgárvagyok, akinek egyet­len fillér köztartozása sincs. A dolgozóim minden pénteken megkapták a bérüket, és minden hétfőn fizettem a szállítókat is. Nem mondom, hogy tiszta em­ber vagyok, de mutasson akár egyetlen egyet is ebben az or­szágban. Nézzen körül a parla­mentben! Persze, hogy nincs itt helye Sas József és Hofi kabaré­jának, elég a parlamenti közve­títéseket nézni!” Határőrség­alapító király (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepségen elismeré­sek átadásra is sor került. A Határőrség Napja alkalmából a szervezet országos parancs­noka soron kívül őrnaggyá léptette elő Dobos Mihály századost ésNagy László szá­zadost; századossá Tóth Zol­tán főhadnagyot; főhadnagy- gyiRaskó Csaba hadnagyot. A határőrség országos pa­rancsnoka dicséretben és ju­talomban részesítette Béres István őrnagyot, Novák Ist­ván őrnagyot, Sólyom Lász­ló századost és Ombódi Bar­na rendőrőrnagyot, munka­társi címet adományozott Balláné Varga Eleonóra közalkalmazottnak. Az or­szágos parancsnokság fő­igazgatóinak dicséretét és jutalmát 18-an érdemelték ki. A Nyírbátori Határőr Igazgatóság vezetője 27 hi­vatásos határőrt soron kívül előléptetett. Dicséretet és ju­talmat, soron kívüli közal­kalmazotti előresorolást 46- an kaptak. Arra a kérdésre, hogy ha olyan jó anyagi kondíciókkal rendel­kezik, akkor miért nem fizeti vissza a támogatást, a követke­zőket válaszolta: „Csak a bürokrácia lassítja az 55 milliós, a területfejlesztési alaptól kapott támogatás vissza­fizetését. El sem hiszi, mennyit kell levelezni és papírokat alá- íratgatni, hogy a pénz visszake­rüljön.” Azt sem tagadta, hogy nem létező cégnek szállított vodkát Ukrajnába. Elmondása szerint ő szabályosan vitte ki a szállít­mányt, hiszen az ellenértékét megkapta, hol egy NewYork-i, hol egy nicosiai banktól. Ezek után azt miért ellenőrizze, hogy egyáltalán létezik-e az a cég hi­vatalosan, amelyik megrendelte? A Raszputyin márkanév hasz­nálatáról pedig még folyamat­ban van a per a német céggel, de kimenetelében és a pozitív döntésben maradéktalanul bí­zik. Csak azt furcsállja, hogy a Vám- és Pénzügyőrség másfél évig engedte gyártását, és csak utána kezdte el az eljárást. A hí­resztelések ukrán kapcsolatai­ról annyiban igazak, hogy van egy vegyes vállalata, de annak csak az a feladata, hogy levé­desse az oroszosán csengő ne­veket, hiszen a magyar törvé­nyek szerint ilyen neveket csak azok a cégek használhatnak, amelyeket részben az „anyaor­szágból” tulajdonolnak. Fullajtár András (Új Keletje Ismét napvilágot látott egy olyan zsarolási ügy, aminek az elindítója az, hogy egyes vállal­kozók nem éppen korrekt mó­don rendezgetik egymás közöt­ti üzleti ügyeiket. Számos eset­ben nem a törvényes utat választ­ják arra, hogy a vélt adósságot behajtsák. Inkább a maguk szab­ta íratlan szabályok szerint jár­nak el. Egyszerűen a fogdme- gekkel elkapják az adóst, és ki­verik vagy kikényszerítik belőle a tartozást. Egy bükkszentkereszti 34 éves vállalkozó is akkor kért rendőri segítséget, amikor már alaposan összekuszálódtak kö­rülötte a dolgok. A kalamajka akkor vette kezdetét, amikor egy korábban keletkezett tartozását nem készpénzzel, hanem áruval rendezte. Feljelentése szerint te­lefonon megkereste B. Béla tiszaluci lakos, hogy jöjjön Nyír­egyházára és találkozzanak az egyik benzinkútnál, mert segít­séget szeretne kérni tőle egy ka­nadai utazáshoz. A sértett férfi ekkor még nem sejtette, hogy Egyszóval, ahogy az ügy egy­re mélyebb rétegei hámlanak fel, egyre több zűr van Nyitrai úr körül, ő mégis nyugodtan és ne­mes egyszerűséggel válaszol a kérdésekre. Az üzleti életre annyira nem jellemző érzelmi húrok pendültek meg tájékoz­tatóján, e sorok írója nem akart hinni a szemének, amikor elfá- tyolosodott a szeszipari szakem­ber tekintete, amikor az őt ért tá­madásokról beszélt. A Zwack gyár elődjénél dol­gozott, majd saját vállalkozás­ba kezdett. Elítéli a nemrég ha­zatért neves tulajdonost, mert a szakmába belekeveri a politikát pedig a likőriparban is fontos a tisztaság. Zwack Péter sajtónyi­latkozatban cáfolta, hogy a li­kőrexport 60 százalékát birtok­ló ellenlábasát politikai úton szerette volna ektávolitani. „Amikor a rendszerváltás azt mondta hogy „Tovaris Ko­nyec!”, én azt mondtam, hogy nem! Menjenek a katonák isten hírével, de a piacot meg kell őriz­ni. Furcsa, de nekem mindenki jól fizetett, nincsen elmaradása senkinek, virágzó üzletet csinál­tunk a vodkából. Most a politi­ka egyszerűen szétveri a cége­met és rontja az én hitelemet.” Szélnek engedték tehát az ad­dig szép jövedelmet kapó mun­kásokat, az üzemcsarnok új hasznosításán gondolkodva. Nyitrai úr a határ felé fordította gépeit és kamionjait. „Veszítse csapdába csalják. A találka lét­rejött, de ketten vártak rá. Az egyik beült a Mitsubishijébe, és közölte vele, hogy baj van, mert a korábbi faüzletük összegét nem fizették ki az oroszoknak. Ezért felszólította, hogy adjon 4 millió forint készpénzt, majd a találka helyéről elindultak, de nemsokára egy orosz vagy uk­rán rendszámú Lancia Delta tí­pusú kocsi kanyarodott eléjük és megállásra kényszerítette őket. Az autóból kiugrott három - feltehetően ukrán — férfi, és a sértettet alaposan elkalapálták, majd a saját kocsijukba ültették, és meg sem álltak vele egy erdős részig, ahol tovább verték. A ve­rés után közölték vele, hogy es­tére szedje össze a 4 millió fo­rintot. Biztosítékképpen elvet­ték tőle a Mitsubishit. A verés és fenyegetés megtette hatását, mert a lépre csalt ember estére összeszedett 1,5 millió forintot, amit a B. Béla által megadott helyen átadott a külföldi szemé­lyeknek. Másnap további 1 mil­lió forintot is leperkált egy má­sik helyen ugyanazoknak a sze­mélyeknek. A sértett a 2,5 mil­el akkor az ország egyik leg­nagyobb exportőrét, ha ilyen eszközöket használ” felkiáltás­sal. A gyárlátogatáson azon­ban azt is elmondta, csak úgy mellékesen, hogy a piacvesz­tést látva az előzetes tervek­ben is az szerepelt, hogy a ha­táron túlra telepíti át a termelő kapacitást, és Zsurkon maka­rónit csomagolnak majd. A sajtótájékoztatón nem akarta megnevezni azokat a partne­reket sem, akik megvásárolták gépeit, de a szintén gyárséta alatt e sorok írójának büszkén mesélt azokról a grúz ismeret­ségeiről, akik a politikai és gazdasági életben is vezető szerepet töltenek be. „Baja Ferenc egy idealista, ha azt hiszi, hogy itt viruló gaz­dasági övezetet tud létrehozni. Közös üzletünkről beszélnek, pedig csak egyetlen egyszer találkoztunk, amikor az üzem megnyitóján kezet fogtunk. Megvárom a következő válasz­tást, és akkor majd eldöntőm, hogy mibe fektetem a pénzem” - mondta Nyitrai úr. Az A&L képviselőjének, Lévainé Zsukányi Ildikónak elkeseredésében azt mondta, hogy annyiért adja el az üze­met, amennyiért akarja, őt nem érdekli. Lehet itt multinacioná­lis cég kereskedelmi központ­ja, gyárthatnak alumínium do­bozt, mindegy! Ő már nem tér ide vissza. Pedig ennél jobb hely nincs! A telep egyik olda­lán a széles nyomtávú orosz vasút sínpárja, a másikon a kes­keny magyar. A határ néhány lépés, a kamionok percek alatt odaérnek a vámhoz. Odaértek volna. Az üzem most üres. Mint ahogy azok a 3 decis dobozok is, amibe a „Katerina vizecskéje” került volna, hiszen egy valódi orosz számára ennél a mennyiségnél kezdődik a vodkáivászat... Miniszteri támogatás, vod­kapalackozás, határvidék, szeszcsempészet vádja, nem létező partnercégek, innen- onnan érkező utalások, ukrán, orosz, grúz kapcsolatok, a gazdasági és politikai hatalom összefonódása ott, ahol a vod­ka egy különleges valuta... Politikai harc, piaci háború... És vajon mit véstek az ifjú nyírfa kérgébe? Aj lav Gorba­csov? lió forint átadását követően közölte, hogy több pénzt nem tud összeszedni. Ekkor ismét a „barátja”, B. Béla sietett se­gítségére. A jótevő javasolta, hogy van egy ismerőse, aki hajlandó a hiányzó 1,5 mil­lió forintot kölcsönadni. A kölcsönadó „csupán” annyit kért, hogy a sértett tulajdoná­ban lévő két tehergépkocsi tulajdonjogának átírásáról készítsenek egy adásvételi szerződést, ami csak akkor ér­vényes, ha a megadott határ­időre nem tudja visszafizet­ni a tartozását. Ezt követően a pénzt megkapta és átadta a külföldieknek, akik szaba­don engedték. Közben visz- szakapta a Mitsubishijét is. Mindez június 11-13. között zajlott le, és a bükkszent­kereszti sértett június 20-án tett feljelentést a miskolci rendőrkapitányságon. A bor­sodi rendőrök az ügyet átad­ták a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Rendőr-főkapi­tányságnak, és a továbbiak­ban a nyomozást a bűnügyi osztály folytatja. Csapdába csalták az adóst Véget ért a tábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom