Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-04 / 128. szám

I I Megyei krónika 1997. június 4., szerda A népzene fellegvára Berki Antal (Új Kelet) Huszonharmadik alkalom­mal rendezték meg Tarpán a •megyei népzenei együttesek seregszemléjét. Úgy tűnik, mostanra konszolidálódtak a körülmények, és a rendszerv ál- tással kissé szétzilálódott együttesek ha nehezen is, de megtalálták régi önmagukat, és az idei fesztiválra minden eddiginél több csoport neve­zett. Sivadó Sándor megyei főtanácsossal beszélgettünk az öntevékeny művészeti együt­tesek jelenéről és arról, hogy a megyei önkormányzat milyen mértékben képes támogatni az ilyen jellegű rendezvényeket.- Sokféle összetevője van egy ilyen seregszemle megren­dezésének. Elsősorban a támo­gatási és a fenntartási gondok okozhatnak problémákat. A kilencvenes években erősen csökkent a megyében a csopor­tok száma, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy össze­omlottak a termelőszövetkeze­tek, amelyek a fő támogatói voltak a népzenei együttesek­nek. Akkoriban sok csoport szűnt meg, de azért jócskán ma­radtak olyanok is, amelyek át­vészelték a rendszerváltás kö­rüli válságos éveket. Ahogy szép lassan konszolidálódnak a körülmények, úgy szaporodik a működő népdalkörök száma is. Sajnos vagy tíz olyan cso­port is van, amely végleg el­tűnni látszik a megye nép­zenei életéből, de szerencsére van hat-nyolc olyan együttes, amelyik újonnan alakulva elő­ször vesz részt a seregszemlén. Mindent összevetve, mára sike­rült ugyanarra a színvonalra el­jutnunk, ahol a nyolcvanas évek végén tartottunk. Akkori­ban még Nyírbélteken rendez­tük meg a megyei összejöve­telt, de különféle gondok miatt már hetedik alkalommal Tar­pán találkoznak a megye nép­zenei együttesei. Tarpát nyu­godtan nevezhetjük a népzenei mozgalom megyei fellegvárá­nak. Ez elsősorban Szabó Lász­lónak köszönhető, aki lassan harminc éve szervezi és vezeti fáradhatatlanul a helyi zeneka­rokat, énekkarokat. Olyan nép­zenei bázist épített' ki itt az év­tizedek folyamán, hogy a mos­tani fesztiválon hét (!) csoport képviseli a nagyközséget. Tar- pánál keresve sem találhattunk volna méltóbb helyszínt. Ami a megyei önkormányzatot ille­ti, a lehetőségein belül mindent megtesz a népzenei és a más művészeti ágakban működő öntevékeny együttesek életben tartásáért, mert a művelődés bármilyen formája lehet az egyetlen menekülési útvonal Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye számára, hogy a mostani mély kátyúból képes legyen kievickélni. Nem zaklat, csak leleplez (Folytatás az 1. oldalról) Mit is tud ez a műszer? A szakemberek bemutatója és tá­jékoztatása szerint mindem. Bármilyen szabálytalanságot le lehet leplezni a vizsgált gép­kocsinál. Nagyon fontos, hogy a műszer — szakkifejezéssel — polgárbarát, azaz nem zaklatja az állampolgárt, amikor dol­goznak vele, csak akkor intéz­kedik a rendőr, ha valamilyen szabálytalanságot fedez fel a figyelőállásban lévő gép. Óri­ási sebességgel dolgozik, akár a másodpercenként előtte vagy mellette elhaladó járműveket is képes ellenőrizni. Fotót ké­szít, ellenőrzi, hogy az a rend­szám tartozik-e a járműhöz, amifa műszer érzékel. Beazo­nosítja a tulajdonost, ellenőrzi a műszaki érvényességet, a zöld­kártyát, de még azt is, hogy a súlyadót rendezte-e a tulajdo­nos vagy sem. Ha az ellenőrzött jármű lopott és körözés alatt áll, azt is azonnal jelzi a szerkezet. Szász Sándor örömmel számolt be arról, hogy ebben az évben kocsilopásról még nem érkezett bejelentés a biztosítóhoz. Az elmúlt évben negyven eset for­dult elő. Hozzátette, hogy a műszerek beszerzésével céljuk a felderítés segítése. A most vá­sárolt Falcon mobilkészülékek (egy fix műszer a záhonyi köz­úti határátkelőhelynél már mű­ködik) 10 millió forintba kerül­tek, és gondoskodnak a szervi­zükről is. Pályázati felhívás ajánlattételre Sényő Községi Önkormányzat vállalkozókat keres, illetve ajánlatot kér a tulajdonában lévő, 452, 459 hrsz.-ú, 13000 m2 területű park rendbehozatalára, fejlesztésére, illetve a zöldterületek, fasorok fenntartására, azzal a feltétellel, hogy a község által igényelt 10 fő közhasznú munkást ezen‘munkakörben fog­lalkoztassa. Cím: Sényő község polgármesteri hivatala jegyzője, Sényő, Kossuth u. 33. Tdefom 06-42/231-602,231-778. A dokumentációt az ajánlatkérő bocsátja rendelkezésre térítésmentesen. Ajánlattételi határidő: a felhívás megjelenését követő 5. nap, a fenti címre címezve. Az ajánlatok felbontásának időpontja: az ajánlattételi határidő lejártának időpontja a polgármesteri hivatalban. Párhuzamos síneken Munkatársunktól __ A Nyírségi Regionális Vas­út, valamint a pályája men­tén fekvő huszonnégy ön- kormányzat érdekét, jövőbe­ni fejlesztési, valamint fejlő­dési lehetőséget az, szolgál­ná a legjobban, ha a kisvasúi üzemeletését segítve létre­jönne egy közalapítvány. Erről, valamint a térségi vas­út helyzetének egy éves ta­pasztalatairól volt szó azon a kedden megtartott ófehértói szakmai tanácskozáson, ame­lyet a járatot működető vas­úttársaság hívott össze. A résztvevők megállapították, hogy a regionális vasút meg­hirdetett fejlesztési elképze­lése beváltotta a hozzá fűzött reményeket, emellett viszont mind a személy-, mind az áru- szállítással kapcsolatban lé­teznek még feltáratlan, a gaz­daságos iizelemtctést tovább segítő, ezidáig kiaknázatlan erőforrások. Az önkonnány- zati képviselők a továbbiak­ban is támogatásukról bizto­sították a vasútfejlesztési el­képzeléseket. Bajtársak K. Z. (Új kelet) ___ Ti sztújító bajtársi aktíva­gyűlésen értékelték munká­jukat a Magyar Ellenállók Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) szabolcs-szatmár- beregi tagjai. Berek Lajos megyei elnök fontosnak tar­totta, hogy tagságuk több mint fele Nemzeti Ellenállás­ért cmlékplakettct kapott A tanácskozás résztvevői meg­választották a szövetség 15 tagú megyei vezetőségét, az elnöki poszton továbbra is Berek Lajosnak szavaztak bi­zalmat. Az országos küldött­értekezleten megyénket a voksok alapján Kovács Lász­ló és Faragó Lajos képviseli. Fizetni kell az EU-tagságért Határ menti polgármesterek tanácskoztak K. Z. (Új Kelet)___________ Eg ymás lehetőségeinek meg­ismerése, a közös kiút keresése volt a témája annak a tanács­kozásnak, amelyen Cscnger- ben a magyar—román határ két oldaláról érkezett települések vezetői, gazdasági szakembe­rek vitatták meg az ezredfordu­ló előtti aktuális feladataikat. A vendéglátó város polgármes­tere, Apáti György a politikai légkör adta lehetőségekre hi­vatkozva az önkormányzatok és a térség lakóinak hosszabb távú együttműködését szorgal­mazta. Bondics Miklós, az érin­tett román települések szövet­ségének elnöke az egymás irán­ti tiszteletre nevelést mint a jövő zálogát emelte ki. El­mondta: a különböző vezetői szinteken sok még a teendő ahhoz, hogy az ország lakói közelebb kerüljenek egymás­hoz a feladatok ellátásában. Példának azt hozta fel: mikor érjük el, hogy egy csengeri sú­lyos beteget a városhoz legkö­zelebb eső román település,. Szatmárnémeti kórházába szál­lítsanak és ott lássanak el. Se­res Antal, a megyei közgyűlés alelnöke a konferencia mellet­ti érvként hozta fel, hogy na­gyobb a bizalom a kisemberek között, ha ezt magasabb szin­ten is tapasztalják. A szerve­zők, a Közösségszolgálat Ala­pítvány nevében Berta Pál szólt, aki úgy látta, hogy Csenger gazdasági fejlesztése csak a romániai térségekkel együtt képzelhető el. Ehhez szóban támogatást kaptak Szatmár megye vezetőitől. Dr. Hörcsik Richárd történész, in­tegrációs tanácsadó szerint fe­szültséget okoz a volt szocia­lista országok egy részének az, hogy éles verseny alakult ki a NATO-hoz és az Európai Uni­óhoz való csatlakozás érdeké­ben. A nyugati gazdasági szer­vezetnek nincs szüksége olyan tagokra, amelyeknél gazdasá­gi, etnikai okok miatt labilis régiók vannak. A történész tapasztalataira hivatkozva kijelentette: az EU-s tagság árát némi segítséggel min­den országnak magának kell kifizetni. Integráció a gaz­dasági együttműködés ki­alakítása után lehetséges. Dr. Hörcsik Richárd állítása alapján az országok közötti regionális kapcsolatok ki­építése nemcsak történelmi lehetőség, de gazdasági kény­szer is. A tanácskozáson több határ­széli és határok felett átívelő együttműködési formát ismer­tek meg elméletben. A magyar és a román önkormányzati vezetők legközelebb Szat­márnémetiben találkoznak. A későbbiekben szakmai tanul­mányúton ismerik meg az ország más határ menti térsé­geinek regionális együttműkö­dési formáit. Korszerűbb, hatékonyabb rehabilitáció Sikli Tímea (Új Kelet) Lakóközösségre alapozott rehabilitáció címmel tovább- épzést tartottak kedden délelőtt Nyíregyházán, a DOTE Egészségügyi Főis­kolán. Az előadások közül mindenképpen érdemes né­hányat kiemelni. Agócs Já­nosáé, a Jósa András Kór­ház rehabilitációs osztá­lyának főnővére a nővér re­habilitációs osztályon vég­zett feladatairól beszélt, Csor­ba Frigyesné körzeti szak­ápoló az Országos Rehabili­tációs Intézetben szerzett ta­pasztalatait osztotta meg kollégáival, Jakabné Harcsa Erzsébet pedig arról szólt, mik a teendők a posztraumás beteg körül, miután haza­viszik a kórházból. Az elő­adások után a résztvevők megismerkedhettek az or- thésisekkel és prothésisekkel, hogy esetleg kipróbálva, ezáltal is jobban átérezhes- sék, mit jelent a betegnek megváltozott állapota. Az egészségügyi dolgozók és a betegek számára egyelőre még kevésbé ismert rehabi­litációs programról és an­nak céljairól dr. Pénzes Ma­riann, az ANTSZ vezetője beszélt.- A lakóközösségekre ala­pozott rehabilitációs szol­gáltatások bevezetését az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) a fejlődő országok ré­szére hirdette meg először, mivel ezeken a helyeken gyakran az egészségügyi alapellátás is hiányzik, és itt vált legelőször nyilvánvaló­vá, hogy a fejlett országok példája alapján épített né­hány, jól felszerelt rehabili­tációs intézet az igények tö­redékét sem képes kielégíte­ni. A lakóközösségre alapo­zott rehabilitáció összhang­ban van az ENSZ fogyatékos emberekkel kapcsolatos vi­lágprogramjával is.- Hogyan határozható meg, ki az, aki a lakóközös­ségi rehabilitációban részt vehet?- Ennek az újfajta lakókö­zösségi rehabilitációs szol­gáltatásnak az az alapelve, hogy szemben a korábbi el­képzelésekkel, a fogyatéko­sok rehabilitációjával kap­csolatos feladatok jelentős része a közvetlen környezet­ben, tehát a lakóközösségben is megoldható. Egyszerűb­ben ez úgy értelmezhető, hogy a beteg emberek közül tíz százalék az, aki csak erősen specializált intézet­Dr. Pénzes Mariann ben látható el, húsz százalé­kot kezelnek otthon és kór­házakban megosztva, hetven százalék pedig lakóközössé­gében is rehabilitálható, be­vonva a gyógyulásba a csa­ládtagokat is.- Mit tartalmaz maga a program?- Magába foglalja a fo­gyatékosságok megelőzé­sét, beleértve az egészség- nevelési tevékenységet, az idejében végzett orvosi ke­zelést és gondozást, a minél egyszerűbb, de jól hasz­nálható segédeszköz-ellá­tást, valamint a nevelési, ok­tatási és foglalkoztatási te­vékenységeket és a szo­ciális gondoskodást. A fejlesztés nagyon fontos szempontja, hogy meg kell találni a helyes arányt az alapellátásra bízott fel­adatok és az intézeti el­látás különböző formái között. Több helyen si­keresen alkalmazzák a fo­gyatékos emberek reha­bilitációjában az úgyne­vezett félút intézménye­ket. A lakóközösségre ala­pozott rehabilitációs szol­gáltatások európai mo­delljének másik fontos eszköze a technikai se­gédeszköz-ellátás. Nem­csak gyógyászati, hanem az úgynevezett rehabili­tációs segédeszközök tel­jes tárházát is magába fog­lalja, azaz a közlekedés, a kommunikáció, a minden­napi élettevékenységek, a munkavégzés és az ön­védelem eszközei is. A gondozási és rehabilitá­ciós tevékenységet az alap­ellátás orvosa irányítja, de azt a körzeti nővérek, ahol van, ott pedig a fizikote­rápiás asszisztensek, gyógy­tornászok, szociális mun­katársak és egyéb team-ta­gok végzik. Sivadó Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom