Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-26 / 147. szám

1997. június 26., csütörtök Az Országházból jelentjük Parlamentünkben a Duma Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke szerdán a parla­mentben fogadta az Orosz Duma védelmi bizottságának küldöttségét, mely Lev Jakov- levics Rohlin, a bizottság el­nökének vezetésével hivata­los látogatáson tartózkodik Magyarországon. Erről az Or­szággyűlés Sajtóirodája tájé­koztatta az MTl-t.- A két ország közötti kap­csolatok lényegében változat­lanok, érdekeltek vagyunk az együttműködés fenntartásá­ban minden területen - álla­pította meg Gál Zoltán, s ki­fejtette: meggyőződése, hogy Magyarország NATO-tagsága nem lesz kedvezőtlen hatás­sal a két ország viszonyára, még akkor sem, ha egyes, ez­zel összefüggő kérdéseket másképp ítélnek meg - Orosz­ország nélkül elképzelhetet­len bármiféle európai bizton­sági stmktúra - mondta az or­szággyűlés elnöke. Hangsú­lyozta: a még létező problé­mák - az államadósság tör­lesztése, a műkincsek vissza­adásának kérdése - kölcsönös erőfeszítéssel megoldhatók. — Biztos vagyok benne, hogy Magyarország nem azért igyekszik a NATO-ba, mert úgy érzi, biztonságát veszély fenyegeti Oroszország részé­ről, hanem azért, mert ez a lé­pés hozzájárul integrációs tö1 rekvéseihez, felzárkózásához az európai műszaki és techni­kai színvonalhoz. Ebben a helyzetben hasznos lehet a két­oldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, mert Oroszország jó felvevőpiaca lehet a magyar áruknak-jelentette ki az orosz vendég. Tocsik-bizottság A Tocsik-bizottság szerdai zárt ülésén a kormánypárti képviselők nem támogatták a testület jelentésének elfogadá­sát, így elképzelhető, hogy a bizottság munkája 8 hónap után eredménytelenül ér véget. A testület több mint 4 órás ülé­se után Toller László (MSZP) elmondta: a bizottsági jelen­tés szövegét azért nem fogad­ták el a kormánypárti képvise­lők, mert az ellenzék mereven ragaszkodott ahhoz, hogy a dokumentum utaljon a kor­mányzat, illetve a miniszter- elnök politikai felelősségére az APV Rt. körüli botrány ügyében. A szocialista hon­atya utalt arra, hogy a kor­mánykoalíció képviselői a vizsgálati jelentés több mint 90 százalékával egyetértet­tek. Sajnálatát fejezte ki ami­att, hogy az ellenzék nem volt hajlandó tudomásul venni: a kormány mindent megtett a Tocsik-ügy tisztá­zása és a felelősök megtalá­lása érdekében. Jön-e Clinton? MTI A Külügyminisztérium nem kapott tájékoztatást hivatalos csatornákon arról, hogy a NATO madridi csúcsértekezleté­re Európába érkező Bili Clinton amerikai elnök Magyaror­szágra is ellátogatna. Ezt Horváth Gábor külügyi szóvivő közölte szerdán az MTI érdeklődésére. Washingtoni diplo­máciai források szerint a Fehér Ház fontolgatja a lehetőséget, hogy Clinton elnök július elejei spanyolországi és dániai lá­togatását esetleg kiterjeszti Magyarországra is. A külügyi szóvivő szerint még nem érkezett jelzés azzal kapcsolatban, hogy a NATO-csúcs résztvevői közül az eseményt követően bármely vezető Magyarországra készülne utazni. Hazai krónika Nyugat vagy Balkán Merre tart a magyar közoktatás? Ahhoz, hogy ne a Balkánhoz, hanem a Nyugathoz kö­zeledjen a magyar műveltség, meg kell teremteni egy olyan új oktatási rendszert, amely a társadalom lehető legszélesebb rétegének megadja a tanulás lehetősé­gét - jelentette ki Báthory Zoltán, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium helyettes államtitkára Nyíregyhá­zán, az igazgatóhelyettesek kedden kezdődött és ma befejeződő második országos konferenciáján. Vasas László A közoktatási törvény alap­ján a kötelező iskoláztatás szintjét 16-ról 18 éves korra emelik azon fiatalok számára, akik jövő szeptemberben lép­nek be az oktatási rendszerbe, vagyis 2010-ig megtörténik az időbeni kiterjesztés. Azzal a sok vitát kiváltott elképzeléssel, mely szerint az általános iskolai oktatás idő­tartamát nyolcról tíz évre nö­velnék, a művelődési kor­mányzat távolabbi terve az, hogy jelentősen kiszélesedjen hazánkban a középfokú okta­tás. Ma a fejlett atlanti térség­ben már a felsőoktatás töme­gessé tételét tűzték ki célul a döntéshozók. A társadalom műveltségének emelése mel­lett Báthory Zoltán szerint töb­bet nyom a latban az a szem­pont, hogy ezáltal csökkente­ni lehet a munkanélküliséget, különösen a fiatalok elhelyez­kedési nehézségeit, és ezzel a társadalom terhelését. Termé­szetesen a magyar kultúrpoli­tikának is ez a távlati célja, eh­hez azonban előbb a középfo­kú oktatást kell erősíteni. A demográfiai apály tanári állá­sokat és tantermeket szabadít fel, a növeléshez szükséges ka­pacitás tehát adott, az eddigi megyei felmérések adatai is ezt mutatják. Az alapozó - alsó tagozatos vagy elemi - oktatás négy évét azért kellene meghosszabbíta­ni öt vagy hat évre, mert az emberi kapcsolatokhoz szüksé­ges képességek tanításának és elsajátításának a szintje nagyon alacsony. Nem a módszerek harcával kell megoldani, hogy írni, olvasni, beszélni tudjanak gyermekeink, hanem az okta­tás idejének meghosszabbítá­sával és a tantárgyi tanítás némi visszaszorításával. Ez a rend­szer azt is figyelembe veszi, hogy az értelmi fejlődés igazi fordulópontja nem 9-10, hanem 11-12 éves korban van, tehát az új rendszer szakaszolása jobban illeszkedne az emberi fejlődés­hez. A jobb alapok remélhető­leg meg fogják erősíteni a tanu­lók amúgy nem mindig pozitív motivációját a hosszabb ideig tartó tanulás iránt. A magyar közoktatásügy az előadó szerint nehézségek és viták közepette arrafelé tart, hogy az alapozó képzés minő­ségileg javuljon és időben hosszabbodjon, minden tanu­ló tíz évig kapjon általános képzést, és a 16-18 évesek leg­alább 75-80 százaléka érettsé­git adó középiskolába kerül­jön. Ez megteremtené azt a bá­zist, melynek alapján meg le­het hirdetni a felsőoktatás tö­megesítését. A magyar felsőok­tatásba hosszú időn át a 18-19 évesek 10-15 százaléka került be, a diplomások aránya sem nagyon látszik elmozdulni er­ről az arányról. A tavalyi év volt az első, mikor a középis­kolát végzettek mintegy 30 százaléka bekerülhetett a felső- oktatásba. Legalább ezt a szin­tet kellene tartani ahhoz, hogy hazánkat művelt nemzetnek lehessen nevezni, a szakembe­rek az 50 százalékos szintet tar­tanák a legmegfelelőbbnek. Középiskolai rendszerünket vizsgálva az előadó némi nyug­talansággal tapasztalja, hogy a kiválogatás erőteljesebb, mint a befogadás. Mintha a közép­iskolai tanárok egy részébe az rögződött volna, hogy a kö­zépiskola csak néhányak ki­váltsága. Túlzott hitük a sze­lekcióban nem megalapozott egy olyan korban, amikor min­denkinek újra és újra felül kell vizsgálnia tudását, képessége­it, műveltségét. Tanítványaink és iskoláink különbözők. A nagyon sokféle fiatalt mégsem lehet bizonyos szempontok szerint kiválogatva tanítani. A jövő középiskolája valószínű­leg olyan lesz, amely értelmes tanulásra ad lehetőséget azok­nak is, akik alkalmasak a klasz- szikus akadémiai műveltség elsajátítására, azoknak is, akik­nek a műveltségébe szakmai előképzési elemek keverednek, és azoknak is, akik nem igazán találják helyüket az iskola vi­lágában, és akik számára a ta­nároknak kell értelmes tanulá­si célokat mutatni. A tanulók képesség szerinti különválasz­tása azonban csökkenti a szo­cializációt, és ez egy de­mokratikus értékrend számára nem elfogadható. Az egyes kö­zépiskolák közötti színvonal­beli különbségek valószínűleg mégis megmaradnak, például a maguknak nívós munkával hír­nevet szerzett gimnáziumok megőrizhetik pozícióikat. Az iskolai műveltségnek jobban kell alkalmazkodnia az élet gyakorlati kihívásai­hoz. Nagyobb hangsúlyt kell kapnia például az informatiká­nak, a környezetvédelemnek, a vállalkozási, pénzügyi isme­reteknek, az idegen nyelvek tanításának. Torgyán*interjú a pozsonyi Pravdában Torgyán József ma is bírálóan vélekedik a magyar-szlo­vák alapszerződésről, mert szerinte az ,júgy köttetett meg, hogy a szlovákiai magyarok alapvető emberi jogaiból szinte semmi sem valósult meg”. Az FKGP elnökével ké­szített interjút szerdán közölte a pozsonyi Pravda. Új Kelet-információ Szerdán széles körű - több mint 100 fő - érdeklődés mel­lett zajlott a Bajor Ipari és Ke­reskedelmi Kamara közremű­ködésével szervezett gazdasá­gi konferencia, amelyen a négy északkelet-magyarországi me­gye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Haj- dú-Bihar és Békés - mutatta be befektetési lehetőségeit és adottságait. A megyei elnökök tájékoztatója előtt T. Asztalos Ildikó, az IKIM államtitkára adott rövid képet a magyar gaz­daság jelenlegi helyzetéről. A bajor vállalatok elég jól isme­rik Magyarországot, de a fenti 4 megye előttük is tartogatott újdonságot. A nap folyamán élénk érdeklődés mutatkozott a beszállítói programban való részvételre.amely a magyaror­szági autógyártás része lehet, valamint a gyógyidegenfor- galom iránt. Ezek a cégek a közeljövőben személyes tár­gyalások folyamán győződnek meg a helyi lehetőségekről. A bajor televízió egyébként a múlt pénteken közel tízperces összeállítást közölt a régióban tevékenykedő bajor vállalatok­ról, illetve az ott lévő idegen- forgalmi lehetőségekről, ame­lyek további fejlesztést és be­fektetést igényelnek. Ma ez rö­vid interjúval egészült ki, amely Plusz-mínusz news cím­mel gazdasági műsorként ment adásban délután az ARD TV- ben. A gazdasági konferencián felszólalt dr. Reinhard Dörf­ler, a bajor kamara főtitkára, Jürgen Illing, a budapesti né­met-magyar ipari és kereske­delmi kamara ügyvezető igaz­gatója és Walter Mindé, a Hypo Bank Hungária elnöke, akik a német-magyar válla­lati-üzleti kapcsolatokat ér­tékelték. Jürgen Illing hang­súlyozta, hogy a német, illet­ve bajor vállalatok 70 száza­léka elégedett a magyarorszá­gi teljesítményükkel, és to­vábbi 25 százalékuk már ko­rábban befektetett volna Ma­gyarországon, ha megfelelő információval rendelkeztek volna. Kormányülés­előzetes MTI _____________ A kormány csütörtöki ülé­sén áttekinti a jövő évi költ­ségvetési törvény kidolgozá­sának állását, a döntést igény­lő kérdéseket és a költségve­tési irányelveket. A kabinet elé kerül az 1996-os és 1997- es gazdasági folyamatokról szóló jelentés, illetve a mi­niszterek megvitatják az ag­rárprogram fő kérdéseit is. Erről a Miniszterelnöki Hiva­tal Kommunikációs és Sajtó­irodája szerdán tájékoztatta az MTI-t. Az előzetes napirend szerint a kormány foglalkozik a termőföldről szóló törvény tervezett módosításával, a Mezőbank Rt. privatizációjá­val, a lóverseny és a fogadás­szervezés helyzetének rende­zésével, az Ikarus Járműgyár­tó Rt. reorganizációjával és a géntechnológiával módosí­tott szervezetek ügyével. A miniszterek áttekintik a MÁV Rt. gazdasági helyzetét, a gaz­dálkodással kapcsolatos kö­vetelményeket. M77 _______________ A kisgazdák annak idején is az alapszerződés ellen szavaztak. Torgyán szerint az alapszerződést csak azután lett volna szabad megkötni, hogy a szlovákiai ma­gyarok jogai testet öltenek. „Ez a szerződés ugyanis az ezeréves, vagy talán annál is régebbi ma­gyar területek ellenérték nélküli feladását tartalmazza”- fogalma­zott a Pravda-interjúban. Mind­azonáltal kifejtette, hiábavalóság azon vitatkozni, hogy a magya­rok vagy a szlávok voltak-e ko­rábban jelen a Kárpát-medencé­ben, hiszen az egyetértési a Kár­pát-medence mai nemzeteinek kell egymás közt megtalálniuk. A magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar kisebbség hely­zetének összehasonlítását célzó kérdésre válaszolva a kisgazda politikus úgy vélekedett: az eu­rópai országok közül a kisebbsé­gi jogokat a legmagasabb szín­vonalon Magyarország biztosít­ja, ám az is az igazsághoz tarto­zik, hogy a második világháború után - a magyarok üldöztetése, a szlovákiai magyarok kitelepíté­se nyomán - Magyarországról sok szlovák költözött Szlovákiá­ba, s ennek következtében ma már tényleg alacsony a magyar- országi szlovákok lélekszáma. A térség országainak európai integrációjával kapcsolatos kér­désre válaszolva leszögezte: a mai Magyarországon nincs olyan korrekt politikai erő, ame­lyik ne támogatná az integráci­ós folyamatokat, az FKGP pedig mindig is az észak-atlanti integ­ráció híve voll. Magyar Nap Münchenben Atomtemető MTI A kis- és közepes radio­aktivitású atomerőművi hulladék Bátaapáti hatá­rába tervezett elhelyezése, illetve az ennek előké­szítői által május 28-án kiadott sajtóközlemény­ben foglaltak ellen fejez­te ki tiltakozását a Kelet- Mecseki Völgység Kör­nyezetvédelmi Társulás Véménden tartott szerdai sajtótájékoztatóján. A Ba­ranya megyei községek ál­tal idén márciusban alakí­tott önkormányzati társu­lás képviselői szerint a paksi radioaktív hulladék elhelyezésének előké­szítésében közreműködő PR-cég májusi közlemé­nye valótlanságot állított, amikor az atomtemető ellenzőinek némelyikét „levitézlett helyi politi­kusnak” nevezte, aki sa­ját talpon maradása és visszatérése miatt, a vá­lasztások közeledtével önös érdekből alapít fan­tomszervezeteket. A Bara­nya megyei Mecsekná- dasd, Véménd, Szebény, Ofalu és Erdősmecske köz­ségek által alapított kör­nyezetvédelmi társulás azért ellenzi a hulladéktá­roló létrehozását, mert az annak tervezett helyétől három kilométerre lévő ófalui térséget 1989-ben már alkalmatlannak nyil­vánították e célra. Wekler Ferenc, a térség parlamen­ti képviselője a sajtótájé­koztatón kifejtette, hogy a hulladékelhelyczésl elő­készítő országos célpro­jekt keretében folytatott kutatások voltaképpen annak leplezését szolgál­ták, hogy a tároló létreho­zásában érdekelt lobby már elérte célját: az atom­erőmű kis és közepes ra­dioaktivitású hulladékát Bátaapáti határában akar­ják elhelyezni. A képvi­selő közölte, hogy legfris­sebb értesülései szerint ugyanebben a térségben, egy 300 méter mélységű föld alatti tárolóba akar­ják majd elhelyezni üze­melésének befejezte, illet­ve lebontása után a Paksi Atomerőmű bizonyos ele­meit is. Wekler Ferenc megdöb­bentőnek tartja, hogy az Országos Atomenergia Bi­zottság tavaly december­ben 1,2 milliárd forintos kutatási projektre adott megbízást a Magyar Ál­lami Földtani Intézetnek abban a térségben, mely­nek polgárai még akkor sem fogadnák be a hulla­dékot, ha a területet a kuta­tások arra alkalmasnak ta­lálnák. A képviselő kije­lentette, hogy mindezt a közpénzek felelőtlen fel- használásának tekinti, és mindent megtesz ennek megakadályozására. Hoz­záfűzte még, hogy vélemé­nye szerint az előzetes döntés sérti az atomtör­vényt is, amely kimondja, hogy a radioaktív hulladék elhelyezéséről az érintett lakosság véleményének ismeretében a parlament határoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom