Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-20 / 142. szám

1997. június 20., péntek Világkrónika Az amerikai külügyminisztérium szer dán sürgette a kongresszust, hogy a jövő évi külügyi költ­ségvetésre vonatkozó törvénytervezetből iktassa ki azokat a részeket, amelyek Jeruzsálem státusát érintik. Nicholas Burns szóvivő megerősítette, hogy a kormány helytelenít minden olyan intézkedést, amely részrehajlást jelezhet a „rendkívül érzékeny, és a felek által még megvitatásra váró kérdésben”. Jelezte, hogy bár még korai volna vétóról be­szélni, de Bili Clinton elnök és Madeleine Albright külügy­miniszter alaposan fontolóra fogja venni a jóváhagyást, ha az érintett kitételek benne maradnak a végső törvényjavas­latban. A képviselőház a múlt héten pénzforrásokat tett félre arra a célra, hogy az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztessék át. Az Egyesült Államok ellenzi[ hogy a vörös khmerek vezetői meghatározó szerepet játszhassanak Kam­bodzsa életében - közölte Nicholas Burns külügyminiszté- riumi szóvivő. Egyszersmind sürgette, hogy a szemben álló felek haladéktalanul vessenek véget a Phnompenben kirob­bant összetűzéseknek. A heves csatározások a két társmi­niszterelnök, Norodom Ranariddh testőrei és Hun Sen kato­nái között törtek ki a fővárosban. Dél-Libanonban szerdán egy út mellé rej­tett pokolgéppel megölték az Izrael-barát milícia autóval arra haladó két tagját - közölték a milícia forrásai. Bejrut­ban az Irán-barát szélsőséges Hezbollah szervezet vállalta a felelősséget a merényletért, amelyet az Izrael által meg­szállt dél-libanoni biztonsági övezetben követtek el. Ez volt a harmadik robbantásos merénylet a nap folyamán az ütközőövezetben. A két korábbi esetben két polgári sze­mélyt és egy rendőrt öltek meg a Hezbollah gerillái. A má­sodik robbantás után izraeli harci repülőgépek a Bekaa- völgyben rakétákkal támadták a Hezbollah feltételezett tá­maszpontjait. Teherán visszautasította az amerikai vé­delmi miniszter kedden tett kijelentését, amelyben az állt, hogy kán veszélyt jelent arab szomszédaira. Az iráni kül­ügyminisztérium szóvivője „mételyező propagandának” ne­vezte William Cohen helyzetértékelését, amelyet az ameri­kai miniszter öböl menti arab államokat útba ejtő kőrútján adott. Mahmud Mohammadi szóvivő szerint valójában a külföldi erők jelenléte és a mértéktelen fegyvereladások ve­szélyeztetik leginkább a térség biztonságát. Az iráni szóvivő nem reagált Cohennek arra az állítására, amely iráni bírálat tárgyává lett kijelentését megelőzte: Irán a hónap elején ki­próbált egy C-801k típusú, kínai cirkálórakétát. A texasi Huntsville börtönében szerdán este méreginjekcióval kivégeztek egy mexikói állampolgárt. A kivégzés hatalmas tiltakozási hullámot keltett Mexikóban, a televízióban „gyilkosoknak” és „mészárosoknak” nevez­ték az amerikai hatóságokat. A most 30 éves Irineo Tristan Montoya 1985-ben az Egyesült Államokban dolgozott, s 22 késszúrással meggyilkolt egy amerikai állampolgárságú fér­fit. Halálra ítélték, s amikor a fellebbviteli bíróság elutasí­totta fellebbezését, Mexikóban - ahol nincs halálbüntetés - óriási tiltakozó mozgalom indult. Bajorország nyugati szélén szerdán felbo­rult egy busz, amfety egy idősotthon lakóit szállította. A bal­esetben két nő meghalt, ötvenketten pedig megsérültek - kö­zölte a Neu Ulm-i rendőrség. A rendőrség szerint a busz a Constance-tónál tett kirándulásról a baden-württembergi Crailsheimbe vitte hazafelé az idős utasokat, amikor eddig is­meretlen okból lecsúszott az útról és felborult. Az utasok egy része súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedett. Csókháború Szicíliában Az atombaleset fejleményei Zaharov megsértette az előírásokat Noha sikerült légmentesen lezárni a közép-oroszországi Arzamasz-16 nukleáris kutatóintézetben azt a labora­tóriumot, ahol a hét elején súlyos baleset történt, de a láncreakció határán tartott kritikus tömegű hasadóanyag kikerült az ellenőrzés alól. A rendkívül erős neutronsu­gárzás miatt nem lehet a laboratóriumot megközelíteni. MTI Szenvedélyesen csókoló- zó fiatal párok tucatjai száll­ták meg szerdán este a szicí­liai Monreale világhírű ka- tédrálisa előtti teret. A fiata­lokban nem szerelmi bájital tömeges fogyasztása szítot­ta fel a vágyakat, hanem a csóktilalom ellen tüntettek. A „csókháborút” a Paler- móhoz közeli város újfasisz­ta polgármestere, Salvino Caputo váltotta ki azzal, hogy anyukák állítólagos panaszaira hivatkozva rende­letben tiltotta meg a székes- egyház környékén az „illet­len” viselkedést, beleértve a csókolózást. Húszezer forin­tig terjedő bírság fenyegette azokat, akik nem tudtak pa­rancsolni érzelmeiknek és közterületen is megcsókol­ták kedvesüket. E furcsa tiltás annyira fel­háborította a monrealei fia­talokat, hogy a Baloldal Demokratikus Pártjának felhívására szerdán este nagy számban gyűltek ösz- sze „csókos tüntetésre” az aranymozaikjairól híres dóm előtt. - Egyetlen más európai városban sem léte­zik ehhez fogható ostoba tilalom - mondták a tün­tetők, miközben demonst­ratíve mély csókba merül­tek párjukkal. A sok-sok csókolódzó pár látványa oly félelmetes lehe­tett a prűd polgármester szá­mára, hogy még aznap este visszavonta a csóktilalmat. MTI ____________________ Az NTV tévé-társaság hely­színi riportjában távolról bemu­tatta a külsőre meglehetősen lepusztult épületet, ahol a bal­eset történt. A Nyizsnij Nov­gorod megyei Szárov város közelében lévő, korábban szu­pertitkos létesítmény illetéke­se elmondta: jelenleg azt fon­tolgatják, hogy milyen beha­tást lehetne gyakorolni a hasa- dóanyag-kötegre. Georgij Kaurov, az atom- energetikai minisztérium szóvi­vője az Interfax jelentése sze­rint közölte: egyelőre nem rom­lott a helyzet. A baleset okai­nak feltárására alakult minisz­tériumi bizottság a helyszínen azt is vizsgálja, hogy miként le­MTI__________ A lap aláhúzta, hogy védel­mi elemzők szerint a térség harcigépparkjának egyharmada a jövő év végére használhatat­lanná válik, és ha az érintett országok nem gondoskodnak új repülőgépekről, 2005-re egyszerűen légierő nélkül ma­radnak. A beszerzési terveket ismer­tetve utalt rá, hogy a lengyelek 100-150, a csehek 24 és a ma­gyarok 30 harci gép megvéte­lét fontolgatják: a teljes cso­mag ára 6-8 milliárd dollárra rúgna. A cikk szerint egyelőre rejtély, hogy a pénzszűkével küszködő kormányok honnan tudják majd előteremteni a szükséges forrásokat, hiszen MTI Megsemmisítő bizonyítványt állított ki a BBC szerda éjjel sugárzott, egyes részleteiben előre beharangozott, saját kuta­tásokra épülő dokumentummű­sora arról a szerepről, amelyet Svájc játszott a második világ­háború idején egyrészt az üldö­zött zsidók kifosztásában, más­részt a náci hadigépezet folya­matos táplálásában és pénzelé­sében. A másfél órás filmből - amint az már a héten Londonban is­mertté vált - kiderült, hogy az alpesi ország annak idején még az Olaszországból kényszer- munkára hurcolt olaszok, illet­ve a halálláborokba küldött zsi­dók deportálóvonatait is áten­gedte saját területén, közvetlen bűnrészesévé válva a hitleri népirtásnak. A brit tévé kutató- csoportja azonban mindemel­lett feltárta például azt is, hogy hetne biztonságosan megköze­líteni a berendezést. A szóvivő szerint azonban egyelőre nem sietnek, mert a helyiség kinyi­tása módosíthatja a kritikus tö­megű hasadónyag-köteg álla­potát. Jelenleg a hermetikusan elzárt helyiségből nem jut a környezetbe sugárzás és válto­zatlan a radioaktivitás szintje az Arzamasz- 16-ban. A feltételezések szerint a 42 éves kutató, Alekszandr Zaha­rov súlyosan megsértette az előírásokat, és ennek következ­tében szabadult fel kedden az erős neutronsugárzás. A Sze- vodnya című lap szerint a ka­tonai célú kísérlet során a ku­tató éppen előkészítette a kri­tikus tömegű hasadónyagot, amikor ismeretlen okból erős katonai kiadásaik még csak el sem érik a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított három szá­zalékos NATO-szintet.- Magyarországnak hozzá­vetőleg 900 millió dollárjába kerülne a harminc gép beszer­zése, miközben a kormány tel­jes költségvetése 16 milliárd dollárt tett ki tavaly - írta, hoz­záfűzve: ironikus módon még­is a magyarok, akik a legkeve­sebbet költik hadügyekre (a GDP 1,4 százalékát), jöttek rá a dilemma megoldására.- Már a kommunista idő­szakban is megmutatkozott vállalkozói képességükről bi­zonyságot adva olyan beszer­zési programmal rukkoltak ki, amely már előre adóbevételek­hez juttathatja a kormányt, és a svájci bankok - amelyek for­mai kifogásokra, illetve adathi­ányra hivatkozva rendre eluta­sítják a betéteikért jelentkező holocaust-túlélőket, illetve az áldozatok leszármazottad — a háború után félhivatalosan ma­guk is elismerték: csak a francia zsidó betétesek több száz mil­lió franknyi vagyont hagytak hátra a svájci pénzintézetekben. A dokumentumműsoron vé­gigvonuló alapkövetkeztetés az, hogy a svájci bankok gya­korlatilag lenyelték az üldözött európai zsidók betéteit, abban a meggyőződésben, hogy a tu­lajdonosok soha nem fognak jelentkezni pénzükért. A film­ben több olyan túlélő is meg­szólalt, aki ötven éve próbál pénzéhez hozzájutni, de a sváj­ci pénzintézetek a bemutatott számlaszámok ellenére is rend­re ajtót mutatnak nekik azzal, hogy a keresett betéteknek „nincs nyoma”. Az üldözött neutronsugárzás lépett fel. Zaharov több száz röntgennyi - egyes jelentések szerint ezer röntgent - elérő sugárdózist ka­pott. A kutató maga jelentette az incidenst és hermetikusan lezárta a helyiséget. Fél óra múlva azonban rosszul lett és előbb a helyi majd a sugárbe­tegek kezelésére szakosodott moszkvai kórházba szállítot­ták. Az orvosok előbb először közepesen súlyosnak minő­sítették állapotát, de utóbb vál­ságosra fordult. Georgij Kaurov szóvivő szerint a hasonló su­gárdózis korábban halálos volt, de a csernobili katasztrófa után az orvosoknak már van tapasz­talata a hasonló esetek kezelé­sében. A Szevodnya megje­gyezte: az utászokhoz hason­lóan az atomkísérleteket vég­zők is legfeljebb egyszer hibáz­hatnak. Kétszáz röntgen feletti dózis esetén ugyanis nem en­gedik őket többé hasadóanyag közelébe. munkahelyeket hozhat létre - állapította meg a The Washing­ton Post, megjegyezve, hogy a szokásos kompenzációs üzlet­kötések gyakorlatát Budapest megtoldotta egy „duplacsavar­ral”: azoknak a cégeknek, ame­lyek versenyben akarnak ma­radni a megrendelés elnyerésé­ért, már most vállalkozásokat serkentő és munkahelyeket teremtő beruházásokat kell esz­közölniük a gazdaságilag elma­radott országrészekben anél­kül, hogy tudnák, pontosan mennyit kell befektetniük a versenyképesség megőrzése érdekében - miközben gyanú­juk szerint az is lehet, hogy végül is „pénzfeldobás” dönti majd el a megrendelés sorsát. A lap idézte Gazdag Feren­cet, a Stratégiai és Védelmi Ta­nulmányok Intézetének igaz­gatóját, aki elmondta, hogy a kérdés valójában nem az, va­jon az F-16-os vagy a Gripen vagy a Mirage a jobb, hanem hogy „milyen csomagot lehet nyélbe ütni” a megrendelés kapcsán. zsidók intézményesített kifosz­tásához a hatóságok úgy nyúj­tottak segítséget, hogy több tízezer menekülőt toloncoltak vissza a nácik megszállta orszá­gokba, köztük rengeteg olyant, aki korábban egész vagyonát Svájcba utalta, vagyis „a beté­teket elfogadták, a betéteseket pedig a halálba küldték” - hangzott el a BBC műsorában. A dokumentumfilm tényként közölte, hogy a svájci bankok­ba a koncentrációs táborok zsi­dó foglyainak szájából kitépett aranyfogak is megtalálták az utat A megszólaltatott szakértők sze­rint a svájci pénzügyi hatóságok pontosan tudták, hogy Németor­szágnak annak idején mennyi volt a központi aranytartaléka, s ennek ismeretében tudták azt is, hogy a nácik által Svájcba tele­pített aranykincs a hivatalos készletet többszörösen megha­ladta, ezt tehát „valahonnan el kellett venni”. Hírről hírre Fekete Tibor (Új Kelet) Úgy húsz évvel ezelőtt a fővárosban együtt laktunk többek között a koreai diá­kokkal. A kambodzsaiak és a vietnamiak részt vettek min­den jóban, de a „demokrati­kus” Korea állampolgárai ön­érzetesen kivonták magukat minden közös akciónkból. Nem azért, mert nem volt költőpénzük, hanem az ösz­töndíjukat is felajánlották az állam javára. Koszt-kvártély megvolt, másra meg nemigen volt szükségük. Úgy hittük, önérzetesek, és nem vegyül­nek az elhajló szocializmus által megfertőzött népek gyer­mekeivel. Azóta tisztázódott, nem is annyira az önérzetesség, mint inkább a távol-keleti vakon követendő fegyelem és ide­ológia munkálkodott ben­nük. Akkor még volt miről le­mondani, volt mit enni, és az állam megengedhette magá­nak, hogy külföldön taníttas­sa az ideológiailag arra leg­alkalmasabbakat. Most éhín­ség és elégedetlenség uralko­dik az országban. A katona­ság több alakulatát is a mező- gazdasági munkák végzésé­hez irányították, és csak a több évtizedes beidegződés­nek, no meg a sztálini preci­zitással működő titkosrend­őrségnek köszönhető, hogy nincs nagyobb káosz az or­szágban. A legelvakultabb kommunisták még mindig siratják nagy vezérük, Kim ír Szén halálát, és kimondva-ki- mondatlanul onnan számol­ják a gazdasági bajok kezde­tét. A „trónörökös” Kim Dzsong II várhatóan a gyászi­dőszak letelte után hivatalo­san is átveszi a hatalmat, és apja örökébe lép. Új szín, új politika? Alig­ha. Változtatni kell azonban, fel kell rázni a nemzetet. Erre legalkalmasabbnak tűnik a régi jól bevált ellenségkép- keresés. Észak-Korea felké­szült a végső háborúra - kür­tölték világgá a hírügynök­ségeken keresztül. A phenja- ni védelmi minisztérium szóvivője azzal vádolja Dcl- Koreát és az Egyesült Álla­mokat, hogy azok alkalmas­nak tartják az időpontot a KNDK elleni megelőző csa­pásra, mivel az ismétlődő ter- mészeú csapások következ­tében legyengült az ország gazdasága, és az éhínség megtörheti az észak-koreai nép hitét. A történelemben sokszor bebizonyosodott, hogy min­den háborút ideológiai felké­szülés előz meg. A harcba készülő felek úgymond rá­hangolják népüket a várható eseményekre. Megpróbálják meggyőzni a leendő katoná­kat arról, hogy most egy igaz­ságos háború következik, és mindenki igaz hősként hal­hat meg a csatamezőkön. Félő, hogy most is ez a straté­gia elsődleges célja, és csak remélni merjük, hogy mind­ez vaklárma. Hogy csak az észak-koreai politikusoknak van szükségük a hatalmuk megszilárdításához erre a manőverre, és nem egy ké­szülő helyi tragédia előszele mindez. Mi vár ránk a NATO-ban? A NATO-tagságra legesélyesebb három pályázónak, Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarország­nak hamarosan szembe kell majd néznie a beilleszke­dést elősegítő katonai korszerűsítési program legkölt­ségesebb, csúcstechnológiát megtestesítő tételével: harci gépek beszerzésével - írta csütörtöki számában a The Washington Post a három országról készült ri­portsorozatának befejező részében. Svájcot súlyosan terhelő adatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom