Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-19 / 141. szám
1997. június 19., csütörtök Háttér A kézzel fogható fertőzés üf Nagyüzem a Jósa András Kórházban Berki Antal (Új Kelet) A Jósa András Kórház laboratóriuma több épületben üzemel. Az összesen öt laboratóriumi épületből mi kettőt kerestünk fel. A fertőzés veszélyére mindenütt piros tiltó táblák hívják fel a figyelmet. Idegen nem léphet be a labortaóriumok helyiségeiben, legalábbis oda nem, ahol veszélyes anyagokkal dolgoznak a munkatársak. Az ajtókat csak kulccsal lehet kinyitni, és akinek nincs ilyen, kénytelen csengetni. Szigorú rendszabályok őrködnek az ott dolgozók biztonságán, de így is előfordulhat, hogy valaki összeszed valamilyen betegséget. Amit lehet, gépesítettek, hogy emberi kéz minél ritkábban érinthesse az esetlegesen fertőzést okozó vérmintát, vagy más vizsgálati anyagot. Okos gépek végzik a vizsgálatokat, tévedhetetlen diagnózist adva a beteg állapotáról. Segít a számítógép is, de a ténylegesen hasznos munkát mégis csak az ember végzi. Dr. Vámos Mária főorvos asszonnyal, a Laboratórium osztályvezető helyettesével, arról beszélgettünk, hogy milyen vizsgálatokat képes elvégezni a hálózat, hogy milyen mértékben vannak kitéve a fertőzés veszélyének a munkatársak, és hogy mi az, ami mégis ezen a munkahelyen tartja őket.- A kórházban több telephelyes laboratóriumi rendszer működik, azt is mondhatnánk, hogy másik nagyüzem a nagyüzemben. Ez az épület, ahol most beszélgetünk, kétemeletes. A földszinten van bakteriológia, de bizonyos vírusbetegségek diagnosztikáját is itt végezzük. Az emeleten van az immunológia, és ezenkívül speciális klinikai kémiai vizsgálatokat készítünk. Az új épületben is van részlegünk, ott van a hematológia, ott végezzük a rutin klinikai kémiai vizsgálatokat, ott található a sürgősségi laboratórium, és ott fogadjuk a járó betegeket is.-Ez a rendszer teljes mértékben képes kiszolgálni a különböző kórházi osztályok diagnosztikai igényeit?- Elvileg igen, de vannak vizsgálatok, amiket mi nem, vagy csak nagyon ritkán végzünk, ilyen esetben helyesebb felvenni a kapcsolatot olyan laboratóriumokkal, ahol olcsóbban képesek eredményt elérni. Néhány speciális esetben az Országos Közegészségügyi Intézettől kérünk vizsgálati eredményt, de gyakorlatilag laboratóriumunk a szükséges kórházi vizsgálatokat teljes egészében képes ellátni. Készítünk diagnózist a megyében működő kórházaknak is. Naponta körjárat szállítja az eredményeket és az anyagmintákat a vidéki városokba.- Mennyire számít veszélyes üzemnek egy kórházi laboratórium?- Minden laboratórium veszélyes üzem. Vigyázunk arra, hogy ide idegenek ne jönnének be. Ne kódoroghassanak olyan helyeken ahol veszélynek vannak kitéve.-És a dolgozók?- Ok megtanulták a szakma szabályait, tudják, hogyan nyúljanak a vizsgálati anyaghoz. Tudják, hogy csak speciális fogóeszközökkel szabad megfogni azokat, tudják hogyan kell a dugót a kémcsőből kihúzni. Ismerik a kézfertőtlenítés módozatait. Sok esetben a megfelelő fertőtlenítőszer használata felér a gumikesztyűvel. A hematológián viszont szigorúan megköveteljük a védőkesztyű használatát. A mikrobiológiai anyagoknál nincsenek olyan kórokozók amik képesek az ép, egészséges bőrön áthatolni. Hív-virus, vagy hepatitis B esetében fokozottabban odafigyelünk a biztonságra. Bár a Hív-vírust az esetek többségén kiszűrik a véradó állomások, nincs garancia arra, hogy ne kerüljön hozzánk is ilyen vírussal fertőződött vér. Ez a laboratórium különben sem fokozottan veszélyes, nem szükséges speciális védőruha. Ha olyan helyzet alakulna ki, hogy viselnünk kéne ilyen ruhát, természetesen rendelkezünk velük, de szerencsére itt a biztonsághoz enyhébb rendszabályok is elegendők.- Előfordulhat olyan eset, hogy valaki munka közben fertőződik meg?- A bakteriológián elég nehéz visszavezetni egy esetleges fertőzést a munkahelyi körülményekre, mert azokat a kórokozókat, amikkel mi is foglalkozunk, például a légúti megbetegedések okozóit, bárhol össze lehet szedni. Volt néhány konkrét megbetegedés itt a laborban, elsősorban a hematológián dolgozók közül fertőződtek meg néhányan hepatitis vírussal. Egy esetleges betegség lehetősége mindig az egészségügyi személyzet kockázata, és akik ezekkel az anyagokkal dolgoznak, pontosan tudják, hogy mennyire kell elővigyázatosnak lenniük. Valamiféle pótlékot is kapunk az egészségügyi minisztérium rendelete alapján, ezzel az egészségügyvezetése is elismeri munkánk veszélyességét.- Mi az* ami ide köti a dolgozókat? Hiszen a fizetés sem nagy és még betegek is lehetnek? Létezik valamilyen elhivatottságérzés az itt dolgozókban?- Sok oka van az itt dolgozók hűségének. A legprózaibb az, hogy errefelé kevés a munkahely. Különösen a nők tudnak nehezen elhelyezkedni. Aztán nálunk nincs három műszak. Igaz ugyan, hogy néha ügyeletet kell adnunk, de amellett a családi élet nem szenved csorbát. Van más oka is a hűségnek, ez pedig az itt folyó magas színtű munka. Nem akármilyen vizsgálatokat végeznek munkatársaink. Azt gondolom, hogy az egészségügyben igazán az orvosokban él az elhivatottság érzése, ami nem zárja ki, hogy ilyet bárki más is érezzen. A kórházi középkádereket elsősorban nem ez motiválja, már csak azért sem, mert legritkább esetben találkoznak a betegekkel. De az igaz, hogy munkájukat lelkiismeretesen, odaadással és bizonyos önfeláldozással végzik, és az is igaz, hogy tevékenységük nélkül a gyógyító orvosok munkája rendkívül megnehezedne.
