Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-18 / 140. szám

L 1997. június 18., szerda Hazai krónika HAZAI Magyar Távirati Iroda Az agrárszférán, a közbiztonságon és a nyugdíjemelésen kívül nem lehet több prioritás a jövő évi költségvetésben - mondta Horn Gyula minisz­terelnök a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szö­vetségi tanácsának keddi ülésén. A közszféra azonban már idén, és jövőre méginkább számíthat reálbér pozícióinak szinten tartására. A közalkalmazottakkal kötött három­éves megállapodásban ezt vállalta a kormány. Igaz, múlt évben a feltételezettnél nagyobb mértékben - hét száza­lékkal - csökkent a közalkalmazottak reálkeresete, de ez a jövőben nem fordulhat elő - mondta a miniszterelnök. A kormánynak nem áll szándékában tovább csökkenteni a létszámot a közszférában. Szabó Endre, a SZÉF elnöke az ülésen többek között szólt arról, hogy a közszférában jövőre a versenyszférát meghaladó reálbéremelésre van szükség. Nincs előrelépés a Párkányt és Esztergomot összekötő híd újjáépítése ügyében. Magyarország, Szlo­vákia és az Európai Unió közötti háromoldalú megálla­podás tervezetét a magyar fél már aláírta, Szlovákia azon­ban a bős-nagymarosi probléma rendezéséhez, a hágai per lezárásához köti a szerződés jóváhagyását. Ez a keddi kül­ügyi szóvivői tájékoztatón hangzott el. Szentiványi Gá­bor szóvivő elmondta: az EU PHARE-programjából elkü­lönített összeg felhasználására ugyan nincs határidő, ám a megállapodás aláírását nyilván nem lehet hosszú ideig halogatni. SzamOS biztató jel mutat arra, hogy sikerrel és időben befejeződik, a kormányközi konferencia, s fél évvel az után elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások — mondta a külügyi szóvivő keddi tájékoztatón az Amsz­terdamban most zajló EU-csúcsról szólva. Fontos, hogy az eredeti terveknek megfelelően, július közepére az EU Bizottság a Tanács elé terjessze a társult országokról ki­alakított országvéleményeket, amelyek alapján az év vé­gén a luxemburgi tanácsülés dönthet Magyarország meg­hívásáról a csatlakozási tárgyalásokra. Magyarország garantáltan megkapja a meghívót a NATO-csatlakozási tárgyalásokra - mondta Reinhardt Freiherr von Schorlemer, a Bundestag külügyi bizottságának vezetője azon a keddi sajtóbeszélgetésen, amelyet a delegáció és a magyar Külügyi Bizottság meg­beszélése után tartottak a Parlamentben. A CDU/CSU kor­mánykoalíciót képviselő német politikus úgy véli: az, hogy az első körben csak három ország csatlakozik a NATO-hoz, garanciát jelenthet a szomszédos országok­nak arra, hogy lesz második hullám. Hangsúlyozta: Né­metország mindig is támogatta Magyarország felvételét a katonai szervezetbe és az Európai Unióba. Kávássy a kistermelők védelmében A kistermelők védelmében szólalt fel kedden az Ország- gyűlés alkalmi munka adóztatásáról szóló vitában Kávássy Sándor, a Független Kisgazpárt képviselője. Felszólalásának rövidített változatát közöljük. Új Kelet-információ- Az alkami munka adózta­tása cím ellen súlyos kifogás­ként hozható, hogy elkendőzi a lényeget, a közterhek egysze­rűsített befizetéséről beszél, holott a tervezett legfőbb tar­talma és minden más előtt az új adó vagy illeték bevezetését kezdeményezze. Az a törvény­tervezetbe foglalt állítás pedig, miszerint az alkalmi munka- vállalás szabályozása első­sorban annak a munkáltatói körnek az igényeit szolgálná, mely csak időnként alkalmaz munkaerőt, legalább annyira álságos és sanda, mintha a far­kas azzal igyekezné áltatni a bárányt, hogy saját érdekében tépi szét és falja fel. A falu és az agrár kisváros, a mezőváros az átalakulás idősza­kát éli át. A gazda most építi gazdaságát, mindez megfelelő hitelek, kellő állami és társadal­mi támogatás nélkül önmagá­ban sem diadalmenet. Az elő­terjesztőknek fogalmuk sincs a köznapok történéseiről, a való élet tényeiről. A vidék felemel­kedése attól függ, milyen mér­tékben törnek utat maguknak a falvak és a mezővárosok gazda­ságában az intenzív kultúrák, amelyek sikeréhez már nem elég a család ereje, munkaerői kell alkalmazniuk. így lehet munká­ja azoknak is, akik most a kocs­mákban féldeci és sör társaságá­ban lesik a jó szerencsét. A falu­si munkanélküliség felszámolá­sának, de legalábbis tetemes csökkentésének lehetne termé­szetes útja az időnkénti alkal­mazás. Ma már a kistermelő a kez­det nehézségeivel küzd, drága a termelés, hiányoznak az ol­csó hitelek, gondot jelent az értékesítés, és elképesztően alacsony a jövedelmezőség. Azt mondják, a nyugatihoz viszonyítva olcsó a munkaerő. Azonban az ezer forintos nap­számot és a teljes ellátást néz­ve nem is mondható kevésnek. Ha a kormány tovább terheli a gazdákat közteherjegy beve­zetésével, ezzel semmibe ve­szi a falusi munkát. Nem adóz­tatni, hanem támogatni kelle­ne a földműveléssel foglalko­zókat. Falun még nyomasz­tóbb és reménytelenebb a munkanélküliek helyzete, minthogy új munkahelyet lét­rehozni falun és éppen a mező- gazdaságban a legnehezebb. A kistermelő már nem bírja el azokat a terheket, amelyeket a közteherjegy bevezetésével akarnak rárakni. Összegezve tehát a vitatott törvényjavaslat elfogadását, melynek egyedüli és kizáróla­gos célja, hogy újra megko- passzák a mezőgazdasági kis­termelőt, amely ezentúl is ellen­kezik a józanul felfogott gaz­dasági érdekkel, és amelynek bevezetését a legkevésbé sem indokolják jelenlegi körülmé­nyeink, semmi esetre sem támo­gatom, sőt kifejezetten ellen­zem. Egyedüli helyes megoldás az lenne a kormány részéről, ha visszavonná, és elállna az alkal­mi munkavállalás ilyenfajta szabályozásától, mert többet árt, mint használ. A napszámosok és alkalmi munkavállalók nyugdí­ját természetesen biztosítani kell, de nem így, nem ilyen áron. Mária Terézia mondta, hogy etetni kell a juhot, ha nyírni akar­juk. Ismételném, etetni, nem pedig az utolsó szálat is elven­ni, mert abba beledöglik.- Hát nagyon-nagyon csúnya elmaradást látok a tb-befize- tésnél... Aprócska baki Pakson Tárgyalás az egyházakkal A nyugdíjreformot megalapozópg szabályok parlamenti vitájának befejező napján a kormánypártok szónokai hangsúlyozták: az új rendszer a mainál biztonságosabb, kiszámíthatóbb és igazságosabb lesz, növeli az egyén érdekeltségét a járulékfizetésben, szorosabbá teszi a kapcsolatot a befizetések és a várható nyugdíj között. Az ellenzéki képviselők szerint a beter­jesztett javaslat nem nyújt megfelelő garanciát a jobb időskori ellátásra. Elkészítette a hulladékgazdálkodási törvény koncepcióját a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium. A javaslat elvi, szakmai követel­ményeket határoz meg. A koncepciót minden érdeklődő tanulmányozhatja a minisztérium új közönségszolgálati irodájában 8 és 16.30 óra között. A tárca kíváncsi az ál­lampolgárok véleményére. A törvény meghatározza majd az állami, az önkormányzati, a vállalkozói és a lakossági hulladékokkal kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket. Erről a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium tájékoztatta kedden az MTI-t. A tulajdoni viszonyok megváltoztatása ellen Az állami gazdaságok munkavállalói nem értenek egyet a privatizációs törvény tervezett módosításával, amely a tartósan állami tulajdonban maradó mezőgazdasági társaságok állami tulajdon részét 50 százalék plusz 1 szavazatra csökkentené az eredetileg 75 százalékkal szemben. MTI ____________ Ez az állásfoglalás a Me­zőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségé­hez - a MEDOSZ-hoz - tar­tozó mezőgazdasági társa­ságok szakszervezeti titká­rainak kedden Budapesten rendezett tanácskozásán született. A megbeszélésről Bereczky András, a szövet­ség főtitkára tájékoztattá az MTI t. Mint elmondta: a tanácsko­zás résztvevőinek véleménye szerint a nemzeti agrárprog­ram alapelveiben szereplő célkitűzések teljesítésének egyik fontos feltétele, hogy a tartós állami tulajdonban lévő mezőgazdasági társaságok­MTI A Paksi Atomerőmű Rt. 1. blokkján, a szokásos évi nagy­karbantartást követő újraindí­táskor rövid ideig nem terve­zett üzemi állapot alakult ki. Az eseményt a hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Ese­mény Skálán a legalacsonyabb -rendellenességnek minősített — 1. fokozatba sorolták. A minő­sítést az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonság- technikai Felügyelete elfogad­ta. Kováts Balázs, az erőmű tá­jékoztatási főmérnöke ezt ked­den közleményben tudatta a távirati irodával. A fűtőanyag-cserével egyi­dejűleg - biztonságnövelő intézkedések keretében - szi­ban ne változzon meg az ál­lami tulajdon aránya. Ez ugyanis - szerintük - nem­csak az ágazat, hanem a tár­sadalmi béke szempontjából is jelentős kérdés. A privati­zációs törvényt módosító ter­vezet elfogadása esetében ­vattyúkat telepítettek át a hagyományos, inaktív erő­művi részben. A blokk újrain­dításának ellenőrző próbái so­rán az áttelepített szivattyúkat az indulás után leállította a vé­delmi automatika - a csa­págyhűtés feltételezett hibá­ja miatt leállította -,*de kézi kapcsolással ismét indítha­tók voltak. Az irányítástech­nikai hiba elhárítását köve­tően ismételt ellenőrzésekkel és sikeres próbákkal folytat­ták a reaktorblokk indítását. A gőz előállítását végző hő­cserélők vízellátását egyéb­ként üzemzavari helyzetben külön szivattyúk is biztosít­ják, az új helyre beépített két szivattyú ezek további tarta­lékait képezi. mint a tanácskozáson han­goztatták -, a munkavállalók úgy érezhetik, hogy félreve­zették őket, és a sorsuk bi­zonytalanná válik. A MEDOSZ és az érintett szakszervezeti tisztségvi­selők azért helyezkedtek arra az álláspontra, hogy hasonló­an az Érdekegyeztető Tanács munkaadói, illetve munkavál­lalói oldalához, elutasítják a mezőgazdasági üzemek álla­mi tulajdonrészének csökken­tését. MTI ________________ Ho rn Gyula miniszterel­nök kedden, parlamenti dolgozószobájában fogad­ta a négy nagy történelmi egyház delegációját. A megbeszélésen a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti, pénteken aláírandó megállapodás­ról, illetve az egyházak Fi­nanszírozásáról szóló kon­cepcióban foglaltakról esett szó. A katolikus egyház képviseletében Paskai László bíboros, prímás esztergom-budapesti ér­sek, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnö­ke és Ternyák Csaba, a konferencia titkára, a Re­formátus Egyház részéről Márkus Mihály püspök, a Református Zsinat alelnö- ke és Kálmán Attila világi elnök vett részt a találkozón. A Magyarországi Evan­gélikus Egyházat Harmati Béla püspök-elnök, Frenkl Róbert világi alelnök, va­lamint Szemerei Zoltán irodaigazgató képviselte. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségé­nek képviseletében Feld- májer Péter elnök, Schweit­zer Józsefországos főrabbi, valamint Zoltai Gusztáv igazgató ült tárgyalóasz­talhoz. HÁZIÚR Tapolcai Zoltán rovata Spitzhoffer Ödönben, a há­ziúrban a legkegyetlenebb ta­lán az volt, hogy a mosoly so­hasem talált utat az arcára. Fris­sen vasaltan, unalommal állt meg az első emeleti ajtóban, polgári nyugalommal végig­hallgatta a bérlő teljes mono­lógját, amelyben a hannincas évek gazdasági válságának hű tükre bontakozott ki. Az em­beri együttérzés akár legap­róbb szikrájával is rendelkező földi lény már könnyekben úszott volna a szívfájdalom­tól, de Spitzhoffer, a háziúr rez­zenéstelenül meredt előre savó szemeivel, és a szerencsétlen esdeklő lélegzetvételét ki­használva megszólalt. — Önnek minden bizony­nyal igaza van, de az elmon­dottaknak semmi köze a tárgyhoz - mondta, jelezve, hogy fizetni mindenképpen muszáj. A magyar országgyűlés tag­jai sajnos nem találkoztak a szikár vérszívóval. Sajnos. Egyrészt tanulhattak volna tőle önmérsékletet. Szabó Zol­tán, a kulturális tárca államtit­kára tegnap sajnos nem tudta megőrizni (ország-házi)úri ar­cát, mert egy kisgazda felszó­lalásra, amely az MSZMP-va- gyon elsinkófálását kérte szá­mon az utódpárttól, olyan sze- mélyeskedően tudott csak visszavágni, hogy a hangja is mutálni kezdett az izgalomtól. Sikongatott, mint egy tiniszűz, miközben a korrekt válasz he­lyett azt futatta, hogy ki hány­szor bukott meg a vizsgán a jelenlegi legfelsőbb ügyész­nél, Györgyi Kálmánnál a jogi tanulmányai alatt. Még Kóm­ái Mária, az országgyűlés al- elnöke is számon kérte tőle, hogy a kormányt képviselve, ahhoz méltón válogassa meg szavait. Spitzhoffer sohase küldte valamelyik fullajtárát, mind­ig maga ment el a lakbérért. Vállalta a személyeskedést, köpködést, a könyörtelensé­get. De legalább komolyan vették. A tegnapi ülés csak olyan másodvonalas volt. A kor­mányt államtitkárok helyette­sítették, a frakciók nevében a helyettes vezetők szónokol­tak. Mintha a fakó játszana a salakos pályán, miközben a nagy csapat bemelegít a füve­sen. Pedig nagyon fontos kér­désnek számít - legalábbis az orszá, polgárainak - az okta­tás he /zete, a Nemzeti Alap­tanterv körüli hercehurca. Pokorni Zoltán a Fidesz kép­viseletében azt kérte számon a kormánytól, hogy egyedien értelmezte és hozta nyilvános­ságra a Nemzeti Alaptanterv fogadtatását, amely a számok valódi tükrében nem olyan egyértelműen pozitív, mint ahogy a kormány állítja. Pe­dig mindannyiunk életét tönkreteheti egy rossz tanár, egy olyan oktatási forma, amelyben a pedagógusok sem hisznek. Erre a Tisztelt Ház azon kezdett hosszan szemé­lyeskedni, hogy az egyházi is­kolák politikai okokból kcri.il- tek-e negatívan megkülön­böztetett helyzetbe, s máris a római katolikus egyház kivé­telezett helyzeténél és a Szent­székkel kötendő szerződésnél tartottak a képviselők. Pedig csak Spitzhoffer úrra kellene hallgatniuk: Önöknek minden bizonnyal igazuk van. De az elmondottaknak semtni köze a tárgyhoz, a va­lósághoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom