Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-03 / 127. szám
Megyei krónika Pánikhangulatú belvízveszély (Folytatás az 1. oldalról) A gazdák értetlenkedésüknek adtak hangot a térségi vízügyi igazgatóság munkatársának érvelésére, hogy a korábbi körülmények csak II. fokú belvízvédelmi intézkedést tettek szükségessé. Elrendelik a III. fokot is, de a szivattyútelepeknek így is hetekbe fog telni, amire „fenékvízre” járatják a csatornákat. így is naponta mintegy 1,1 millió litert szivattyúznak ki. A kritikus helyzet miatti újabb, mobil, de már robbanómotoros szivattyúk üzembe állításának anyagi korlátái vannak. Egy köbméter víz 7 forintba kerülne. Ilyen rendkívüli kiadásra a vízügynek nincs állami költségvetése. Az agrárkamara szakértőket küld a helyszínre a károk mielőbbi megállapítására. A térségi gazdakörök munkatársai segítenek a terepbejárásban, akik egyébként már tisztában vannak azzal, hogy legalább 1500 hektáron idén nem lesz termés. Tudják, hiszen szenvedő alanyai az elemi csapásnak. A nagyolva becsült kár több százmillió forintra rúg. A kéki, a berkeszi vagy a környékbeli gazdák mérgét csak fokozta az őstermelői jogosultsággal együttjáró kötelesség, az adózás, amelynek nagyon sokan a legegyszerűbb módját, az átalányadó-fizetési kötelezettséget választották. A baj nem jár egyedül. Pechükre a többlet- ráfordítás mellett a belvíz miatti, esetlegesen megmaradó minimális jövedelmük után kell adózni. Emiatt a termelői érdekképviselet azonnali kárfelmérést, adókedvezményt vagy fizetési haladékot és a termeléskiesés miatt anyagi segítséget kért a mezőgazdasági tárcától. A térségi vízügyi igazgatóság átemelő telepein ma már éjjel-nappal teljes kapacitással működnek a szivattyúk, de az időjárás továbbra is borús, a szelek esőfelhőket hoznak... Pályázni a kormányhoz? A pénteki megyegyűlésen Jakab Ferenca már hosszú ideje tartó eső okozta mezőgazdasági károkra hívta fel a figyelmet. Pontos felmérést, összefogást és megoldást sürgetett. A nagy eső áztatta, a jégverés pusztította területeken elmaradt a növényvédelem, a tápanyag-utánpótlás, ezeken a helyeken termés szinte nem várható. Száraz Attila (Új Kelet) A képviselő-testületi ülés után megdöbbentő számokat ismertetett az agrárszakember: Demecser (Gégény, Pátroha, Kék) térségében az elmúlt napokban mintegy 2500 hektárnyi terület 30-35 százaléka víz alá került. Háromszor sújtotta ezt a területet jégverés. Kipusztult a napraforgó, a kukorica. Jó, ha ötven százalékos termésre van kilátás. Csenger- ben 1000 hektáron az alma és a meggy sínylette meg a rend- kívüli időjárást. Sényő és Nyírtura térségében szintén volt jégverés. Ott mintegy 100 hektáron 10-15 centiméter magasan áll a víz. Tisztségviselői szinten a megyegyűlés Seres Antalt jelölte ki a gondok koordinálására. A közgyűlés alel- nöke és Hoványi Ferine, a mezőgazdasági bizottság elnöke nem késlekedett. Kedden rendkívül i mezőgazdasági bizottsági ülést tartanak, melyre meghívták a vízügyi igazgatóságnak a veszélyes területekkel foglalkozó szakembereit is. A kérdés: pályázzanak-e a kormányhoz segítségért vagy sem? „Csak” a bokrok bánták F. T. (Új Kelet) ________________________ Kü lönös közlekedési baleset történt hétfőn délben Nyíregyházán, a Vay Adám körúton. A képen látható fehér személyautó vezetője békésen haladt a külső sávban, amikor a vele párhuzamosan közlekedő tehergépkocsi vezetője úgy döntött, sávot vált. A nagyobb és erősebb jármű lassan, de biztosan kezdte leszorítani a kisebbet, éppen egy ott parkírozó IFA tehergépjárműnek. A szorult helyzetben lévő sofőr más megoldást nem talált, hirtelen balra rántotta a kormánykereket, és kocsijával a zöldövezetben landolt. Sajnos, nem először okoz riadalmat ezen az útszakaszon a közlekedés szabályainak durva felrúgása, az elemi illemszábályok semmibevétele. A kiskörút végén sokan kanyarodnak jobbra a Kossuth tér irányába, és idejekorán elkezdődik a helyezkedés, tülekedés, néha pedig a durva kiszorítósdi. Mivel ez már-már jelenség, jó lenne, ha a rendőrök jobban odafigyelnének erre az útszakaszra. 1997. június 3., kedd Egynapi élmény egész évre A jövő iskolásainak építenek Épület vagy pénz Kozma Ibolya (Új Kelet) _____ A lónyai általános iskola pedagógusai nem csak szeptembertől júniusig dolgoznak. A vakáció idején hetente háromnégy napot a nemrégiben kialakított nyaralóban töltenek. A község szolgálati lakását felújították, udvari zuhanyzóval látták el, és a kiskertet sátorverésre is alkalmassá tették. Tavaly is jó néhány csoportot fogadtak Lónyán. A tanárok, tanítók mindent megtettek azért, hogy vendégeik jól érezzék magukat. Már több iskola jelezte, az idén is szeretné megtekinteni a beregi tájat és a környék nevezetességeit. Szabó Andrásáé, az iskola igazgatója az intézmény régi épületében fogad. Az új négytantermes iskolát most építik.- Három épületben tanítunk - mondja. - Az új tanévtől már minden könnyebb lesz, augusztus 31-én hivatalosan is átadják az új iskolát. Az emeleten szolgálati lakrészt alakítottunk ki, hogy a távolabb élő munkatársaink ne albérleti díjra költsék a pénzüket. A kisdiákok kíváncsiak az új épületre, a nyolcadikosok viszont' sajnálják, hogy ők már nem tanulhatnak a szép iskolában. A kolléganők gyűjtik a cserepes virágokat, amivel feldíszítjük a termeket és a folyosót. Mindannyian nagyon készülünk az iskolaátadásra. Harmincnégymillió forintot kaptunk az építkezésre, ez a teljes összeg hetvenöt százaléka volt. A többi pénzt az ön- kormányzatnak kellett hozzátenni. A faluban sokan úgy vélték, nem érdemes ennek a kis községnek ilyen hatalmas beruházásba kezdeni. Szerintem viszont a kis községekben élő gyerekeknek is joguk van szép iskolában tanulni. Nem a jelennek, hanem a jövőnek építjük az intézményt. Sok fiatal él a községben, az ő gyerekeik idejárnak majd. Nekünk mindent meg kell tennünk azért, hogy a fiatalok ne költözzemek el erről a helyről. Lónyának továbbra is élő, kiegyensúlyozott községnek kell lennie. Tanítványaink nyolcvan százalékának mindkét szülője munkanélküli. Reméljük, egyszer változik a helyzet, s lesz állás, lesz elegendő munkahely. Addig viszont ezek a gyerekek nem szereznek élményeket, nem tudnak kirándulni, hiszen nincs rá pénz. Megfigyeltük, ezer forintot sem tudnak kifizetni a szülők. Az említett nyaralótábor kiépítését is azért engedélyeztük, hogy a bevételből egynapos útra vigyük iskolásainkat. A nyári munkáért a munkatársaim nem kértek pénzt. Talán meglepő, de eszükbe sem jutott, hogy a befolyt összegből nekik is járna. A kilencvenezer forintból kirándulni visszük őket. Tavaly is annyira örültek, jól érezték magukat, egész nap mosolyogtak. Nekem is, a munkatársaimnak is az ajutalom, ha látjuk, a lónyai gyerekek boldogok. Sokuknak egyetlen nap alatt kell annyi élményt szerezni, ami elegendő az egész évre. K. Z. (Új Kelet) ________________ A kártalanítási folyamat részeként döntött a kormány egy 185 tételből álló ingatlancsomag ügyében. A jegyzék az országban 72 katolikus, 96 református 9 evangélikus, 2 zsidó hitközösségi, 4 szerb ortodox, 1-1 adventista, illetve az üdvhadsereg szabadegyházi ingatlan-tulajdonrendezését tartalmazza. A Nyíregyházát érintő kárrendezésről dr. Fedor Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Titkársága Tulajdon- rendezési Irodájának vezetője elmondta, hogy a kormányjóváhagyta a tárcaközi egyeztető bizottság javaslatait. Ennek értelmében a nyíregyházi evangélikus egyházközösség 2000. július 1-jéig visszakapja a Kodály Zoltán Általános Iskola épületét. Cserébe az önkormányzat 650 millió forintot kap az államtól, és új iskolát épít a Kodály tanulóinak és nevelőinek. A református egyház a Kálvineum épülete helyett pénzt kért, és a döntés alapján kaphatja meg. Az összeg egy részéből a Jókai Mór Református Általános Iskola Színház utcai épületét veszik meg az önkormányzattól. Az Angolkisasszonyok Rendje is lemondott ingatlanáról, amelyben jelenleg önkormányzati iskola van. Helyette pénzt kapnak, abból kollégiumi hálózatukat bővítik. Lopott, majd lezuhant Munkatársunktól Vizsgáztak a nyolcadikosok Közösen Új Kelet-információ ___________ A r omániai Szatmár és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlési elnökei és a határ közeli települések polgármesterei találkoznak június 3-án, kedden Csenger- ben. A szervezők, a Közösségszolgálati Közalapítvány, a Magyar Kultúra Alapítvány és a csengeri önkormányzat vezetői a tanácskozást egy folyamat kezdetének tekintik. Meggyőződésük, hogy a határ menti községek és városok csak gazdasági, kulturális együttműködésükkel közösen törhetnek ki hátrányos helyzetükből. Ehhez szükségeltetik egymás lehetőségeinek és a korábbi kezdeményezéseinek megismerése. A konferencián dr. Hör- csök Richárd történész A határ menti kapcsolatok az európai uniós integrációban címmel tart előadást. A konferencia résztvevői értékelik Nyugat-Európa országai és a magyar határ menti együttműködések gyakorlatát. Az érintett szervezetek képviselői bemutatják a térség magyar-román közös vállalkozásait. Munkatársunktól_______________________ A Nemzeti Alaptanterv az 1998-as tanévtől előírja, hogy az általános iskolák 6. és 8. osztályos tanulóinak alapvizsgát kell tenniük matematikából, magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből és egy választott tantárgyból. A nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola vezetői nem várták meg, amíg a vizsgák kötelezők lesznek, a napokban a nyolcadikos tanulók számoltak be a felső tagozaton szerzett ismereteikről. Sipos Kund Kötönyné igazgató elmondta, hogy a „mini-érettségit” a jogi szabályozástól függetlenül bevezették volna az iskolában. A diákoknak szükségük van egy rendszerező ismétlésre, a tanultak feldolgozására, a vizsgára, ahol „el tudják magukat adni”. Az igazgató úgy tapasztalta, hogy elképzelésükkel egyetértettek a pedagógusok, a tanulók és a szülők. Ezt bizonyítja, hogy a vizsgázóknak tanári segítséggel a napi munka mellett csak egy hónapjuk volt a témakörök feldolgozására, de az eredmények a vártnál jobbak voltak. Az év közben gyengébben szereplők is felzárkóztak társajkhoz. A nyolcadikosok a három kötelező tantárgy mellé leginkább a biológiát, a földrajzot és még egy idegen nyelvet választottak. Lapunk már korábban tájékoztatta olvasóit a nyíregyházi Vay Ádám Laktanyában történt döbbenetes eseményről. Az 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandár kihelyezett zászlóaljának egyik katonáját az ügyeletesek lopáson érték. A honvédnek elvileg eltávozáson vagy kimenőn kellett volna lennie, ehelyett az egyik épület tetejéről az ablakot betörve bemászott a harmadik emeleti raktárba, ahonnan 6 gyakorlóruhát dobott ki az ablakon, amelyet később elrejtett volna. A debreceni katonai ügyészség vizsgálójának megállapításai szerint a szolgálatos hangokat hallott a helyiségben és betörte az ajtót. A katona megijedt, és a kötélen keresztül a tetőre próbált visszamászni. A kihallgatásokon megcáfolták a korábbi híreszteléseket: a tolvaj nem kiugrott, nem kilökték, hanem a kötélen mászott vissza, megcsúszott és leesett. A mentők sarokcsont- és gerinccsigolya-töréssel szállították kórházba. Az ügyet hamarosan a bíróság tárgyalja.
