Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-12 / 135. szám

Riport, panoráma 1997. június 12., csütörtök Klónozás kívánságra MTI Egy svájci székhelyű vallá­si közösség - a Raelian moz­galom - céget létesített, hogy terméketlen, vagy homosze­xuális párok számára gyerme­keket klónozzon, s hogy se­gítse az emberiséget az „örök élet elérésében”. A Valiant Venture Ltd. név­re hallgató, a Bahamákon be­jegyzett cég a Clonaid nevű szolgáltatást kívánja bevezet­ni, amelynek már elnevezése is mutatja, hogy miből próbál majd üzletet csinálni. Még­hozzá nem is kicsit! A cég legkevesebb egymil­lió megrendelőre számít, s az igények kielégítésére egy olyan országban akarja labo­ratóriumát felépíteni, amely­ben nem tiltott a klónozás. A cég egy másik szolgáltatást is nyújtana, Insuraclone néven. Az ezt igénybe vevőknek 50 ezer dollárért egy élő, szere­tett személy néhány sejtjét tá­rolnák, hogy esetleges halála esetén az illetőt „újra elő le­hessen állítani”. A Raelian Mozgalmat - amely szerint a földi életet földönkívüliek laboratóriu­mában hozták létre— 1970-ben egy francia, magát Raelnek nevező férfi hozta létre, aki sa­ját állítása szerint kapcsolatban áll a földön kívüli lényekkel. A mozgalom Internet hon­lapján levő információk sze­rint a közösségnek 85 ország­ban állítólag 35 ezer tagja van. Regionális központjai Mont- reálban, Abidjanban és Toki­óban vannak, a legfőbb köz­pont pedig Genfben működik. Az Interneten látható hirde­tésük szerint a Clonaid szol­gáltatást már 200 ezer dollá­rért igénybe lehet majd venni. Az oldal megad egy telefon- és faxszámot, amelyen állító­lag Marc Rivard amerikai bi­ológus érhető el. A mozgalom alapítója, Rael maga is nyilatkozik az Inter­net-oldalon: ..„a klónozás lehetővé teszi az emberiség számára az örök élet elérését...” - mondja. „A következő lé­pés a felnőttek közvetlen klónozása lesz — amikor ki­hagyható az egyed növekedési folyamata -, valamint az ere­deti egyed emlékezetének és személyiségének „átvitele”... Klónozott Árvákon kísérleteztek MTI __________ Kí sérleti nyűiként árvákat használtak Ausztráliában több mint 25 éven át: egészen 1970-ig oltották be őket her­pesz, szamárköhögés és inf­luenza elleni, kísérleti stádi­umban lévő szérumokkal, s köztük olyanokkal is, ame­lyek az állatkísérletek során nem bizonyultak hatásosnak. Mindezt a The Age című ausztráliai lap közölte, s Victoria állam kormánya már be is jelentette, hogy vizsgá­latot indít az ügyben. A The Age a 40-50-es évek­ben kiadott orvosi szakfolyó­iratokra hivatkozott, amelyek szerint többek között a Com­monwealth Serum Laborato­ries kísérletezett az árvaházak­ban, akkor csecsemőkorban lévő gyermekekkel. Egy másik kutatóintézet nyíltan bevallotta, hogy her­pesz elleni szérummal oltott be árvákat, de a laboratórium szóvivője közölte: az oltások a nevelő személyzet tudomá­sával történtek, mindenekelőtt azért, hogy a túlzsúfolt árvahá­zakban megakadályozzák az életveszélyessé is válható jár­ványok kitörését. A victoriai vizsgálat célja az, hogy kiderítsék: valóban a nevelők beleegyezésével oltották-e be a gyerekeket ak­kor még nem engedélyezett gyógyszerekkel. Ráharapott ••• Jól irányzott harapással késztetett menekülésre egy exhi­bicionistát egy kutya az észak-rajna-vesztfáliai Dinslakenben. A férfinak alig volt ideje az általa megmutatásra érdemes testrész felvillantására a kutyát sétáltató hölgynek, a nagy svájci pásztorkutya máris odaugrott és eredeti módon éppen a fedetlenül hagyott nemes szervbe, jogi nyelven szólva a „corpus deliedbe” harapott. Az exhibicionista, akinek pro­dukcióját valószínűleg még sohasem jutalmazták ily módon, szörnyen megrémült és fájdalomtól eltorzult arccal a két lába közé kapott - mesélte később a kutyatulajdonos hölgy a rendó'rségen. A rendőrségi szóvivő közlése szerint a kutya, bár harapott, valószínűleg le nem harapott semmit. (MTI) Nyíregyházán már nem esznek dögöt Biztonsági zárak védik az elhullott állatokat Palotai István (Új Kelet) Egyre sűrűbben hallani az or­szágban, hogy a szegénység és a nyomor „elvadulásával” — sőt a gyors és a nagy haszon érdeké­ben mindenre képes „üzletem­berek” megjelenésével - szapo­rodik a dögkutakat fosztogatók sora. Vannak olyan katasztrofá­lis anyagi helyzetbe sodródott rétegek — és nem csak a cigány lakosság körében —, melyek csak akkor számíthatnak húsra a fa­zékban, ha tetemeket fogyaszta­nak. És bár a dögök elkészítésé­nek - állítólag - több fortélya is van, mégis rendre előfordul, hogy valaki ételmérgezés áldozata lesz ebben a ,kasztban” is... Mi a helyzet megyénkben? Mi Nyíregyházán? Valóban létezik- e veszélytelen módja a döghús elkészítésének? Szörnyű kérdé­sek, de úgy gondoljuk, mégis fel kell tennünk őket, mivel ha hall­gatunk róla és létezik, hát cin­kosaivá válunk a szintúgy hall­gatóknak! Dr. Balogh Máriát, az ÁNTSZ közegészségügyi osztályvezető helyettesét kérdeztük elsőként:- Minőségi táplálkozás csak minőségi nyersanyagból és he­lyes technológiával érhető el. Az elhullott állatok húsának fo­gyasztása mindenféleképpen káros az emberi szervezetre. A tetemek dögkulakból történő kiemelése azonban nemcsak hu­mán, hanem állategészségügyi szempontból is komoly veszé­lyeket rejt magában, hiszen az élő állatállományt is megfertőzhetik.- Hol a határvonal dög hús és fogyasztható hús között? Hiszen végül is az sem él, amit a holtban megveszünk...- A természetes halálban el­hullott állat dögnek számít el­hullásának pillanatában is. Csak pecsétes, bevizsgált hús kerülhet feldolgozásra, illetve közvetlen forgalomba. .- Fordultak elő megbetegedé­sek ilyen úton már a megyében?- Idei esetről nincsenek hiva­talos ismereteink... Tavaly volt egy ételmérgezéses eset, azonban a „bűnös” hús származási helye tisztázatlan maradt. Feltehetően elhullott állat volt.- Az is előfordult az ország­ban már, hogy elhullott állatok húsát árulták lacipecsenyések, sőt kolbászt is töltöttek már dög- húsból... Nálunk volt ilyen eset?- Hivatalosan nincs ilyenről sem tudomásom. A hús fogyaszt- hatóságát minden esetben az ál­lategészségügyi hatóság állapít­ja meg...- Egyáltalán létezik olyan „ technológia”, amely alkalmas­sá teheti a döghúst emberi fo­gyasztásra?- Nem, ez lehetetlen. A kór­okozók hő hatására (a hőhatás idejének függvényében) termé­szetesen elpusztulnak. Vannak viszont olyan kórokozók, ame­lyek elpusztulásuk után toxino- kat (mérgeket) hagynak maguk után, és ezek is veszélyt jelente­nek ez egészségre. A dög bom­lásakor a hús rothadni, oszlani kezd, és ekkor is keletkeznek egészségre káros anyagok. A szétfőzött húsnak amúgy sincs már sem élvezeti, sem biológiai értéke...-A döghús forgalomba hozá­sa milyen következményeket von maga után?- Kemény ítéletet. Bizonyí­tottsága esetén komoly bűncse­lekmény. Éppen ezért is folytat­tunk közösen vizsgálatot az ál­lategészségügyi hatósággal a piacokon, valamint a hentesek­nél, és nagyon szigorúan vizsgál­tuk az áruk származási bizonyít­ványát. A magánvéleményem azonban az, hogy inkább a kis húsfeldolgozókat és a kis eláru­sítóhelyeket kell vizsgálni, illet­ve a kis települések árusítóhe­lyeit...- Számomra úgy tűnik, olyan ez, mint a közös ló: túrós a háta. Nem kellene egy kézbe adni az ellenőrzést? Esetleg nyomoza­ti jogkörrel is ellátni a hatósá­got? .. ,- Régebben, a „KÖJÁL-kor- szakban” a közétkeztetés, az élcmiszergyártás és -előállítás sokkal nagyobb hangsúlyt ka­pott intézményünknél. Ez mára eltolódott az állategészségügyi hatóság felé, s ennek az egész kérdéskörnek a humán egészség- ügyi vonala egyértelműen hát­térbe szorult. A feladatok nagy részét az állategészségügy vég­zi, ennek megfelelően a labora­tóriumi háttérvizsgálatok is ott folynak. Mi már csak akkor ke­rülünk képbe, ha baj van, ha a területen megbetegedés történt. Ez következménye annak is, hogy létszámunkat erősen meg­csonkították.- Kinek kötelessége -az elhul­lott állatok biztonságos elszállí­tása?- Minden veszélyes hulla­dék kezeléséről - mindegy, hogy milyen eredetű - annak kell(ene) gondoskodnia, aki „előállítja”. Ez nem állami fel­adat. Ha a polgármesteri hiva­tal tart fent dögkutat, akkor joga van annak költségeit a ter­melőkre átruházni. Ennek ösz- szehangolása jegyzői feladat­nak tűnik, bár törvényileg sza­bályozott dolog.- Tehát a megyében nincs dög­evés?- Az, hogy nem tudunk róla, az egy dolog... A szerencse is közrejátszhat, hogy nagyobb fer­tőzések nem fordultak még elő mifelénk.- Milyen betegségeket ter­jeszthet a dögkútból kiszedett állati tetemek fogyasztása?- Hosszú a lista. Elsősorban emésztőszervi betegségeket (fé­regbetegségeket, szalmonellát, kampilót), de himlőhöz hasonló tüneteket okozó betegségeket is, orbáncot, bőrbajt és szinte min­dent, ami a „palettán” létezik... *** Mosolygó Miklós polgármes­ter, Ura:- Hála a jóistennek, nincsenek ilyen problémáink, mivel szerző­dés alapján Csengerbe szállítjuk a tetemeket, ahonnan az ATEV rendszeresen elviszi... *** Mester György szerződéses vállalkozó, Újfehértó:- Hat éve állok szerződésben az önkormányzattal, a dögteme­tőt is már négy éve én kezelem. Nálunk nincsenek dögkutak, más a rendszer. A dögtemetőben az elhullott állatoknak három méter mély gödröt ásunk, a bele­helyezett tetemeket azonnal le­öntjük klórmésszel, és haladék­talanul vísszadózérozzuk rá a földet. így aztán nincs probléma, mert a telepen lévő guberálónak eszébe sem jut annyi földet meg­mozgatni, nem is beszélve arról, hogy a leklórmeszezett döghús­sal már semmit sem tudnának kezdeni. Magyar László jegyző, Nyír- béltek:- Valamikor valóban dögku­takat kellett fennttartani, azon­ban ez ma már nem kötelező. A tetemeket ma már azonnal Nyírbátorba viszik, ahonnan az ATEV elszállítja. Ugyanez a helyzet különben Ömbölyön is. Nem mondom, nem olcsó mulatság, hiszen évi 66 ezer forintjába kerül az önkormányzatnak. Sokszor morognak is érte a képviselők, sokallják az összeget, és arra hivatkoznak, hogy miért nem a téesz fizeti a díjat, ha már tő­lük származik a legtöbb elhul­lott állat. Valami igazuk van is, hiszen ez az összeg függet­len a tetemek számától, ma­gyarán akkor is kell érte fizet­ni, ha egyetlen állat sem pusz­tul el az éven, de hát ez van. Önkormányzati feladat. így szól az előírás, nincs mese, fi­zetni kell. *** Róka Imre, a Városüzemel­tetési Kht. helyettes igazgató­ja, Nyíregyháza:- Most már nem fordul elő dögcsonkítás és tetemlopás, mert lehetetlenné tettük. Ko­rábban bizony nem egyszer volt ilyen eset. Éppen ezért is építettünk egy hűtött hulla­kamrát, és ebben tároljuk a dögkonténereket. Próbálkoz­tunk télen a konténerek sza­badtéri tárolásával, hiszen így heti egy forduló árát megtaka­ríthattuk (ennyiért szállít az ATEV), ami bizony 40 ezer forintot jelent alkalmanként, azonban sürgősen fel kellett hagynunk vele, mert még a vaskerítést is kiszaggatták, és úgy jöttek be a konténereket „kivallatni" ...Most mártélen- nyáron a hullaházban van a konténer. Az ablakokra és az ajtókra erős rácsokat és bizton­sági zárakat szereltünk, így nem tudnak hozzáférni... leg­alábbis nagyon remélem... * • x <1^-- /r-^' ■ y7»» I yV) (ij (-] ii W:V-#:1 í*] H *T:11M fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom