Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-10 / 133. szám
Labdarúgás 1997. június 10., kedd Játékosok edzői szemmel Szabó Attila - Többet vártam tőle. Szabó László — Jó kapus, megfelelő teljesítményt nyújtott. Meghatározó ember volt a csapatban. Gaica, Alexandru - Sérült volt sajnos. Jó szellemű, jó védőjátékos, hasznára lehetett volna a csapatnak. Havelant Béla-Egy kicsit megtorpant a szezon elején. Ezt követően csak „epizód- szerepekhez” jutott. A bajnokság hajrájára azonban újra lehetett rá számítani. Homann Richárd— Egyenletes, jó teljesítményt nyújtott, kifejezetten képzett labdarúgó. Leigazolása nagy nyereség volt a Vasvári szá- • mára. Horváth Miklós — Többet vártam tőle. Rapszodikus volt a játéka. Emberfogóként, szélső hátvédként sokkal fegyelmezettebben kellene futballoznia. Lenkey Gábor - A tavaszi szezon kezdetén voltak gyengébb mérkőzései, de az akaratával, lelkesedésével sohasem volt gond. Több poszton is figyelembe vehető, akár középhátvédként, akár középpályásként. Egyik értéke a csapatnak. Papp Imre — Kezdetben középhátvédet játszott, majd beállósként folytatta. Voltak összjátékbeli problémák, elég szellőscn fog embert. Mozgékonyságban, gyorsaságban többet kellene nyújtania. Sinka László - Megbízható játékos, megoldja a rábízott feladatot. Pluszt sajnos nem tud hozzátenni. Bánföldi Zoltán - Egyértelműen csalódás volt azt ittléte. Voltak periódusok, amikor felvillant valami az igazi tudásából, de sokkal többet vártunk tőle. Jelentős súlyfeleslege is gátolta abban, hogy jobb teljesítményt nyújtson, mint amit láttunk tőle. Bohács Sándor — A tavaszi első hat mérkőzésen léped csak pályára. Sokkal többet vártam tőle mind eredményességben, mind játékban. Azt hittem, mint „régi bútordarab” meg mint csapatkapitány megpróbál odahatni, hogy minden simábban menjen, de igazából csalódnom kellett. Lajkovics János - Rapszodikusan szerepelt, voltak kifejezetten jó mérkőzései is. A téli átigazolási huzavona miatt az erőnléti gondjai a második félidőben rendre kiütköztek. Seres Zsolt- A felkészülés során megsérült, így nem derült ki róla, hogy mire tudtuk volna használni. Szarka László - A labdarúgáshoz való hozzáállása példamutató. A mérkőzéseken a rábízott feladatokat próbálta megoldani. Volt, amikor sikerült remekül megoldania mindent, sajnos idegenbeli mérkőzéseken - Salgótarján, Kiskundorozsma - feltűnően gyenge teljesítményt nyújtott. Szemán István — Mozgékonyság, gyorsaság tekintetében jó labdarúgó. Egy ellenfele sem tudta őt túljátszani, a partnere nemigen tudott mögénk kerülni. Támadójátékban azonban többet vártam tőle. Azt hittem, jobban segíti a támadók munkáját, veszélyesebb lesz az ellenfél kapujára. Dencsuk, Igor - Nem váltotta bé a hozzáfűzött reményeket. Az egy gól, amit lőtt, nagyon kevés. Voltak nála tudás-, képességbeli problémák is. Erdei Csaba - Csalódást okozott, többet vártam tőle. Képességei alapján több van benne, elsősorban akarati tényezők miatt nem sikerült jobbra a teljesítménye. O is egy gólt lőtt csak, ez komoly kritika a játékára nézve... Kocsis István - Tehetséges játékos, de kiforratlan. A bajnokság végére kulcsszerephez jutott, ő még nem érett erre a feladatra. Tehetséges, rendkívül gyors, mozgékony játékos, akinek a kombinációs játékát fejleszteni kell, ebben előbbre kell lépni. Rosu, Ion — Óriási pszichikai teher nehezedett rá, hogy mindenki tőle várta, várja a gólokat. Ősszel maximálisan megfelelt ennek, tavasszal mindössze három gólra futotta az erejéből. Ez alapvetően meghatározta a csapat teljesítményét. Bebizonyosodott, hogy ha ő nem rúg gólt, akkor másra nem nagyon számíthatunk... Góllövőlista 12 gól: Rosu. 4 gól: Lajkovics. 2 gól: Bánföldi, Bohács, Lenkey, Pitács, Veres. 1 gól: Szemán, Papp, Erdei, Dencsuk, Homann, Horváth, Kocsis. Mérlegen Tiszavasvári „Nem minden játékos azonosult a céllal...” Nem sikerült a bravúr. Az ASE Tiszavasvari labdarugó- csapata nem érte el a hőn áhított célt, nem sikerült az NB II Keleti csoportjának dobogón végezni. Sőt az NB 1/ B-s tagságot is csak a hajrában biztosította be. A hetedik hely, a tavasszal elért 5 győzelem, 5 döntetlen, 4 négy vereség egyértelműen csalódás a kiemelkedő anyagi háttérrel rendelkező csapattól. Sikerült alulmúlni a gyenge őszi szereplést is, amikor is csak hazai pályán vitézkedett az ASE. Elgondolkodtató, hogy a Vasvárinak számtalanszor megvolt az esélye a dobogóra lépésre, illetve az első három között való megkapaszkodásra, de a csapat egyszer sem tudott élni a lehetőséggel. A bajnokság végén B. Kovács Zoltánnal, a csapat volt edzőjével értékeltük a mérkőzéseket, a játékosokat, illetve beszélgettünk bizonyos „mélyebben meghúzódó” összefüggésekről is. Száraz A ttila (Új Kelet)- Úgy éreztem, hogy a Diósgyőr elleni játékot látva nem kell pánikba esni. A DFC első helyen fordult, listavezetőként érkezett hozzánk, és nekünk a játék képe alapján gólokkal kellett volna vernünk őket. Nem sikerült... Szerintem az a munka, amit alapozáskor elvégeztünk, hasznos volt, hiszen egész idényben nem voltak erőnléti gondjaink, jó erőben voltunk. Mindenkivel felvettük fizikálisán a versenyt, emiatt soha nem kaptunk ki. Az más kérdés, hogy a szezon során számtalanszor elmondtam: a játékkal elégedetlen vagyok. Bár játszani csak olyan játékosokkal lehet, akiknek ehhez megvan a képessége. Nálunk több olyan játékos is volt, aki nem felelt meg ennek az elvárásnak. Nem vitatom, küzdőképes, harcos, de nem „játssza” focit. Igaz, nem úgy kerültem ide, hogy nem tudok semmit a csapatról. Változtathattam volna, de nem rohanhattam ajtóstól a házba. Hiányzott az a személyes ismeretség, ami a napi munka során alakult ki. „Lakva” ismeri meg az ember a másikat. El kell telni egy kis időnek, hogy valakiről kiderüljön emberileg alkalmas-e egy-egy feladat megoldására? Ilyen értelemben volt részem éppen elég keserű tapasztalatban... Rá kellett jönnöm, nem mindenki egyfelé húzza a „szekeret”. Ha hibát követtem el, akkor ott hibáztam, hogy az ősz után - amikor ezt már érzékeltem — nem javasoltam komoly változtatásokat a keretben. Ennek a következményeit viseltem egész tavasszal...- Télen azt ígérte, játékban sokat fejlődik a csapat, nemcsak előre vágják vaktában a labdát a védők, hanem lesz egyfajta passzolós hátsó labdakihozatal, amelyből indulnak majd a támadások. Nos, ebből vajmi keveset láthattunk.- Homann középpályáig meg is tette ezt, de egy sorral előbbre nem volt olyan, aki folytatta volna. Pont ezért, amire utaltam már az előzőekben. Bánföldi is a hosszú átadások híve, nem az a típus, aki „kicsibe” leosztja a labdát és elkezdi a szervezést. Éppen ezért őt irányítóként gyakorlatilag nem is nagyon tudtuk használni.- A szurkolók különösen két játékos eredménytelenségét nem értik. Rosu tavaszi visszaesése mindenki számára talány, miként azt sem érti senki sem, hogy a remek rúgótechnikájú Bánföldi miért nem volt eredményesebb? Gyakorlatilag Tiszakécskén szabadrúgáslövő specialistaként tartották számon, ehhez képest Vasváriban pontrúgásból nem szerzett találatot... ' - Csak találgatni tudok, de aligha járok messze az igazságtól, ha a következőkre gondolok. Zolin jelentős súlyfelesleg van, emiatt technikai gondjai keletkeztek. A 455 kilós plusztól a korábban jól működő, beidegződött mozdulat most csődöt mondott. Ezért nem mentek a szabadrúgások a hálóba. Rosu más eset, őt alaposan visszavetette, hogy az első fordulóban Diósgyőr ellen a kapu torkából sem tudott gólt lőni. Máskor a három nagy helyzetből legalább egyet értékesít. Ezt követően bátortalan lett, félt a lehetőségektől.- A sikertelenségek közepette, az elszalasztott lehetőségek miatt szárnyra keltek bizonyos pletykák, olyanok, mely szerint a csapat Ön ellen játszik...- Amikor idekerültem , el kellett fogadtatnom egy olyan edzésmunkát, amelyet a korábbi időben nem végzett a csapat. Nem volt könnyű az átállás, egy-két játékosnak nagy gondot okozott ez. Az edzésen látványos ellenszegülés nem volt, a labdarúgók elvégezték azt a munkát, amit jónak tartottam. Az viszont kétségtelen, nem volt mindenki meggyőződve arról, nem mindenki fogadta el azt, hogy erre az edzésmunkára szükség van, hasznos lesz a későbbiekre nézve. Tavaszra megszokták az edzésmunkát a játékosok és ilyen jellegű probléma nem volt. Egy-egy jó eredmény igazolta, hogy érdemes dolgozni. Voltak azonban tavasszal olyan mérkőzések, amikor azt éreztem, hogy nem minden játékos tesz meg mindent a győzelemért, hogy felkerüljünk a dobogóra, ott legyünk a spiccen. Ha persze visszagondolunk, akkor emlékezhetünk arra, ez nem csak az idei évre volt jellemző. Végig lehet nézni visszamenőleg, hogy egy- egy nagy lehetőség kapujában mit játszott a csapat, amikor jöttek a lehetőségek a dobogóra kerülésre. Ez nem csak az én edzősködésem idején volt így... Rendre elbukott a csapat...- Évről évre kicserélődik a csapat több játékosa, új labdarúgók érkeznek ide.. Ez a fajta mentalitás öröklődik, megbújik a vasvári öltöző falaiban, vagy az itt maradók örökségként adják át a újonnan érkezetteknek?- Nem tudom megmondani, de az biztos, hogy pár játékos nem azonosult az eredetileg kitűzött dobogós helyezéssel. Különösebb céljuk nincs, csak a túlélés. Minél jobb körülmények között, minél több pénzért játszanak, miközben labdarúgásbeli ambíciójukról, náluk mindenáron való győzelemre törésről nem beszélhetünk...- Ön szerint átlépheti egyszer Tiszavasvári az árnyékát?- Nem szeretek jósolni, meg mint távozó edzőnek nem is etikus talán erről nagyon nyilatkozni. Biztos vagyok abban, hogy a csapat körül a vezetők azon lesznek, hogy jól szerepeljen Vasvári. Azt hiszem, az érthető, hogy azért nekem az eltelt időszak után mégis vannak fenntartásaim a játékosokat illetően. Nyilván sok függ attól, hogy mennyire lesz megerősítve a csapat, kik mennek, kik érkeznek. Veres Sándorra nagy szüksége lett volna a csapatnak Meccsekről Tiszavasvári-Diósgyó'r 0-0- A bajok itt kezdődtek... Az első félidőben legalább 5-6 olyan helyzetünk volt, amelyeknek, ha csak a felét belőjük, nyerünk. Egy győzelem, egy jó kezdés nagy lökést adott volna a tavaszi idényre. Buktunk két olyan pontot, amire később nagy szükségünk lett volna... Szolnok-Tisza vasvári 2-1- Talán ezen a mérkőzésen még benne volt az előző heti csalódottság a csapatunkban. Bár az az igazság Szolnok, megérdemelte a győzelmet. Tisza vasvár i-Nyíregy- háza 0-0- Kis szerencsével nyerhettünk volna, de nagy igazságtalanság a játék képe alapján nem történt, amiért döntetlen lett a végeredmény. Tisza vasvári-Tisza- kécske 2-1- Az egyik legértékesebb győzelmünk. Nem csak azért, mert a későbbi bajnok ellen nyertünk, hanem azért, mert mindenki láthatta a csapat erejét. Azt, hogy bárkivel partiban vagyunk. Hatvan-Tiszavasvári 0-0- Az egyik nagy bánatom... Hat olyan helyzetet jegyeztem fel amikor csak a kapussal szemben álltak a támadóink, de képtelenek voltak a hálóba találni. Tisza vasvári-Kecske- méti SC-RSC 1-1- A katonák lelkesebbek voltak, mint mi. Tiszafüred-Tisza vasvári 0-2- Kötelező győzelem. Az elvárásnak megfelelt a csapat. Tisza vasvár i-Kazinc- barcika 2-1- Küzdelmes mérkőzésen, fegyelmezett csapat ellen nyertünk. Salgótarján-Tisza vasvári 3-0- Rögtön az első percben gólt kaptunk, a továbbiakban már nem nagyon volt esélyünk semmire sem. Hajdúnánás-Tisza vasvári 0-3- Idegenben nyertünk három góllal, ez még akkor is jó teljesítmény, ha Nánás most nem képvisel olyan játékerőt, mint a korábbi években. Tiszavasvári-Hajdú- szoboszló 0-1- Igazi rangadó volt, presztízsmérkőzés. Különösen az első félidőben megvoltak a lehetőségeink, de nem tudtunk élni ezekkel. Egy figyelmetlenség után szögletből elveszítettük a mérkőzést. Nem érdemeltünk vereséget. Szeged-Dorozsma-Ti- szavasvári 1-0- Egy félidő előnyt kapott ellenfelünk. A második játékrészben kifejezetten jó volt a játékunk. A gólhelyzet kihasználásunk ezúttal is csapnivaló volt. Tisza vasvári-Kecske- méti TE 1-1- Nem volt egy súlycsoportba a két csapat. Gólokkal kellett volna nyernünk. A ziccereink ezúttal is kimaradtak. Játékvezetői tévedés sújtott bennünket. Eger-Tiszavasvári 0-1- Biztos győzelem, 5-6 ziccer ezúttal is kimaradt...
