Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-17 / 114. szám

1997. május 17., szombat Kultúra A Szentlélek eljövetele S. J. (Új Kelet) ________ Am ikor pedig eljött a pün­kösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely be­töltötte az egész házat, ahol ültek (az apostolok). Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szét­oszlottak, és leszálltak mind­egyikükre. Mindnyájan meg­teltek szentlélekkel, és kü­lönféle nyelveken kezdtek beszélni. Ügy, ahogy a lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartóz­kodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a föld min­den nemzete közölt éltek. Amikor zúgás támadt, össze­futott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert min­denki a maga nyelvén hal­lotta őket beszélni. Meg­döbbentek és csodálkozva mondták: „íme, akik beszél­nek, nem valamennyien Ga- lileáhól valók-e? Akkor ho­gyan hallhatja őket mind­egyikük a maga anyanyel­vén: pár tusok, médek és elámiták, és akik Mezoto- miában laknak, vagy Júde­ábán és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában, Frigiában és Pamfiliában, Egyiptomban és Líbia vidé­kén, amely Ciréné mellett van, és a római jövevények, a zsidók és prozeliták, kré­taiak és arabok: halljuk, amint a mi nyelvünkön be­szélnek az Isten felséges dolgairól" Álmélkodtak mindnyájan és nagy zavar­ban kérdezgették egymás­tól, „Mi akar ez lenni?" Mások azonban gúnyolód­va mondták: „édes bortól részegedtek meg”. (Aposto­lok cselekedetei) Pünkösdölő Európa-szerte Berki Antal (Új Kelet) Piros pünkösd napján imád­koztam érted - kezdődik a nóta, és nem véletlen, hogy ehhez az ünnephez a néphit a szerelmet, a kivirulást, a termé­szet újjáéledését kapcsolja. A szentlélek eljövetelét is ehhez a naphoz kötik. Húsvét után az ötvenedik napon kezdődik pünkösd ünnepe. Innen is a neve: Pentecostes (ötven), és mint a húsvét, szintén egy hé­tig tart, de csak az utolsó két nap, a vasárnap és a hétfő nyil­vános. Van benne böjt és vigí­lia, keresztvízszentelés, a ka­tolikus bérmálkozók is ekkor kapják meg az úgynevezett második szentségei. Persze nem csak a vallásos szertartá­sok jelentik a pünkösdöt. Nagy mulatságok ideje ez Eu­rópa-szerte. Még a pogány- időkből származik az ünnep eredete. Akkor a nyár bekö­szöntését, a zordon idő eltű­nését ünnepelték eleink. Ezt is mint annyi más pogányszo- kást, átvette a kereszténység, és saját ünnepeként integrál­ta. Valamikor egész Európá­ban megválasztották a pün­kösdi királyt és királynét, akik aztán egész esztendőben a he­lyi legények, leányok elismert vezetői lettek. A magyar szo­kások is nagy hasonlatosságot mutatnak a szlávok, a romá­nok és a germánok szertartá­saival. Nálunk is megválasz­tották a pünkösdi királyt, amit a címért versengők különféle ügyességi gyakorlatok teljesí­tésével nyerhettek el. A pün­kösdi játékok legizgalmasabb ábrázolása, mint annyi min­den más, Jókai Mórnál talál­ható. Az Egy magyar nábob című regényében nyomon követhetjük a legügyesebb parasztlegény királykodását, attól a perctől kezdve, hogy nem akármilyen küzdelemben elnyerte a büszke címet, egé­szen addig a pillanatig, míg az esztendő múltával át kell ad­nia hatalmát az utána követ­kező trónkövetelőnek. Persze a nagy romantikus írónál túl­ságosan is szerencsés a vég­kifejlet, mert a szegény pa­rasztgyerek a pünkösdi év vé­gére nemesi rangot, főúri fe­leséget és rengeteg pénzt sze­rez, míg a köznép bölcsen tud­ja, hogy a pünkösdi királyko­dás csak egy szép játék, de a közmondás szerint életvitelt a pünkösdi királyságra alapí­tani nem lehet. Tehetséges ígéretek a jövőnek Ötödéves szobrásznövendékeink lyiilt és keresgélő típusú mű­„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lénye­ges, az a szemnek láthatat­lan.” Antoine de Saint-Exu- pery ezen gyönyörű és örökérvényű gondolatát vá­lasztotta kiállítása mottójá­ul a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Képző- és Iparművészeti Tagozata négy ötödéves szobrász­hallgatója. A remek tehetsé­gű fiatalok bebizonyították, hogy nincs okunk aggoda­lomra - a magyar szobrá­szat ifjú letéteményesei he­lyes úton járnak... Palotai István művészetkritikája _____ Öt ödéves hallgatók. Négyen vannak. Alkolásiaikat látván az ember könnyen felteheti magá­nak a kérdést: Ugyan mit kell még nekik tanulniuk? Minek nekik a főiskola? Hiszen már „mindent” tudnak... Való igaz, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a felsőfokú képzőmű­vészeti iskolákban csak modo­rosabbak lesznek, és elszakad­va énjüktől, rájuk erőltetett és divatos irányzatok sodrásába kerülnek, azonban az tény, hogy a tudásnak el kell mélyül­nie, tudatosodnia kell, márpe­dig ehhez tényleg tovább kell tanulniuk. Reméljük, sikerül is nekik... A tárlat megnyugtatóan egy­séges képet mutat, ugyanakkor nem érezni a tanári „drillt”, a mindenre és mindenkire „köte­lező érvényű” szemléletet. Ezek az ifjú szobrászok való­ban szabadok! Szabadok és ugyanakkor roppant igénye­sek! *** Kosina László remek Afrikai feje igazi kis expresszív remek­mű! A matériát, amivel dolgo­zik, kiválóan ismeri, és anyag- szerűen is használja. Bányász portréja viszont realista mű, amelyet átleng a romantika szeretete. Tudására jellemző, hogy az egész más technikát és szemléletet igénylő pálcika- varázsfiguráit is magas művé­szi fokon formájla meg — felté­ve mintegy ezzel a kérdést: Vajon milyen területen mozog otthonosabban? A realizmus­ban, az expresszionizusban vagy az elvonatkoztatott ábrá­zolásmódok terén? Igazi tehel- ség. Reméljük, sokszor találko­zunk még alkotásival. *** Hadházy Gergely már köny- nyebben feldolgozható képet közöl magáról. Érmei, Kö­nyöklő aktja és Portréja elmé­veszpalantat sejtet. O a realiz­mus híve, és ebben a stílus­ban roppant magabiztosan mozog. Érméi kimondottan egyéniek: szálkás modora új színt hozhat a magyar érem­művészetbe. *** Kulpinszky Renáta alkotása­iból igazi szívmeleg, jólelkű nőiség árad. Nap-portréjának lebilincselő keleti mosolya, Leányportréjának kisugárzása és könyöklő aktja arra sarkall­ja a nézőt, hogy az ő nevét is jól megjegyezze... *** A legérettebb tehetség azon­ban minden kétséget kizáróan Kulcsár írisz. „Egy tömbbe” ál­modott és mégis könnyeden szép térformát mutató Brácsá­sa a kiállítás legérettebb és leg­magasabb művészi színvonalú alkotása. Bravúrosan kezeli az anyagot, lényegretörése és rusztikus megfogalmazásai egyéniek, és mégis általános ér­vényűek. Az ő könyöklő aktja maga a zene. Bagolyasszony című portréja kiváló jellemáb­rázolás, akárcsak Mosolygó nője. Ha valaki, akkor Kulcsár írisz még roppant sokra viheti... Az ötödévesek igazán kitet­tek magukért. Szakmai tudásuk és tehetségük szemmel látható, és ez tanáraikat ugyanúgy di­cséri, mint őket! A kiállítást nézegetve felsej­lik annak lehetősége, hogy vá­rosunk továbbra is az éremmű­vészet és a szobrászat egyik ma­gyarországi Mekkája marad. Az esély erre adott. Az ország művészeti szakközépiskolái közül szobrászatban, díszí­tőszobrászatban és kerámiában magasan a nyíregyházi mutat­ja fel a legkiemelkedőbb ered­ményeket. Nyíregyháza városa is minden tőle telhetőt meg­tesz, hogy a szobrászok és az éremművészek itthon érezzék magukat. A megyeszékhely ga­lériája is értő kezekbe került. Mindez pedig találkozott az ifjú tehetségek jelenlétével. Igazán szerencsénk van! A tárlat június 1-jéig látható. Nyelvőrködés Sorozatunkban a nyelvvédők felhívása alapján és a Nyelv­művelő kéziszótár se­gítségével közhaszná­latú idegen szavakból szemlézgetünk. A szó­tár vége felé közeled­ve is találunk tanulsá­gos példákat. Erdélyi Tamás jegyzete Olimpiás, olimpikon - A magyaros képzésű olimpi­ás a zavaró piás (italos, iszá­kos) végződés miatt nem terjedt el. Ma már általános használatú az olimpikon az olimpián részt vevő sporto­ló értelemben. Ombudsman — Svéd ere­detű, nemzetközivé vált szó, az állampolgári, szemé­lyiségi, adatvédelmi, nem­zeti és etnikai kisebbségi stb. jogok fölött őrködő, netáni megsértésüket kivizsgáló és megállapító választott tiszt­ségviselő értelemben. Rövi­debben: állampolgári jogok országgyűlési biztosa. De mert így is túl hosszú, pró­bálkoztak jogőr, ország­biztos, szószóló szójavasla­tokkal - eredménytelenül. Újabban terjed szójátékos változata, az ombudsnő is.-on szóvég idegen sza­vakban - Többnyire rövid o-t ejtünk és írunk, például: elektron, epigon, stadion. Hibás a következő szavak o-jának megnyújtása is: balkon, peron, sanzon, sez- lon, szezon, szalon. Néhány görög eredetű szóban kivé­telesen hosszú az ó: jón (osz­lop), polifon, Platón. o - ó váltakozás idegen szavak végén - A magyar nyelvben néhány indulat­szó (no, nono) kivételével a szavak végén ó-l írunk és ejtünk (ajtó, holló, csapó stb.). Az idegen szavak ki­ejtésekor is érvényesül ez a nyelvi sajátosság (gaucho, maestro, torero, Nero, Tori­no stb.). Két kivételt isme­rünk: Mao Ce-tung és Ho Si Minh (de például a Ho Apó­ban már hosszan ejtjük!). A meghonosodott szavakat c kiejtés szerint írjuk is: autó, diszkó, fotó,lottó, metró, sztereó, diszkó stb. Összeté­telben azonban (jelentésük­től függően - már volt róla szó: pl. fotókópia - fotóal­bum!) az o rövid is marad­hat: automobil, fotókópia, kilogramm, radioaktív, vi­deokazetta. A magyaros ala­kú földrajzi nevekben mind­ig hosszú ó-t írunk: Kongó, Mexikó, Pó, Tokió stb. Operáció, operál—Az or­vosi nyelvből elterjedt a köznyelvben is nyelvújítá­si magyarításuk: műtét, (meg)műl. Ugyanakkor saj­tónyelvi divatszókcnl feles­legesen terjed valamilyen (gazdasági) ügylet, feladat végrehajtása értelemben, olykor pejoratív, rosszalló árnyalattal (operál - mester­kedik, manipulál). Operatív - Igen elterjedt közéleti divatszó. Számos jó magyar megfelelője van: tevőleges, tevékeny, határo­zott, hatékony, gyors, gya­korlatias stb. Az operatíve módhatározó helyett ma­gyarosabb: operatíven, ope­ratív módon, de még inkább magyar megfelelőivel. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom