Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-07 / 105. szám
1997. május 7., szerda Hazai krónika A nagy kérdés Egyre több helyütt teszik fel a szocialisták között is a nagy kérdést: szükség van-e tisztújításra az MSZP legfelsőbb vezetőségében? Újabban már nyíltan ki is mondják: a párt miniszterelnök-jelöltje ne Horn Gyula legyen. A sok „fű alatti” információ tisztázására megkértük Czellár Istvánt és Juhász Ferencet, az MSZP megyei országgyűlési képviselőit. Palotai István interjúja Czellár István:- Ne Horn Gyula legyen az MSZP miniszterelnök-jelöltje a következő ciklusra! - ez jeleneleg az MSZP Szociáldemokrata platformjának a véleménye. A júniusi kongresszus még valószínűleg nem foglalkozik a kérdéssel, de a januárra tervezett már igen. Ezt a januárra tervezett kongresszust akarja a platform őszre előrehozni, de erről csak a júniusi kongresszus dönthet. A párt egyéb platformjai nem nyilvánítottak még véleményt, a Baloldali Tömörülés sem. A magam részéről a kérdés felvetését még korainak tartom, ami azonban nem azt jelenti, hogy ne látnám szükségét a megújulásnak, ami személyi konzekvenciákkal is jár. Juhász Ferenc :- A személyes véleményem az, hogy egy repülő vezérsíkját leszállás közben nem szokták cserélni, mert az csak lezuhanást eredményezhet. A Magyar Köztársaság Alkotmánya sem teszi lehetővé a miniszterelnök egyszerű cseréjét. Azt viszont magam is vallom, hogy az 1998-as választási kampányt olyannak kell vezetnie, és a pártnak olyan személyt kell miniszterelnökké jelölnie, aki széles közvéleményi támogatottságnak örvend. Nem vagyok tagja a Szociáldemokrata platformnak, de ez nem csak azoknak a véleménye, akik közéjük tartoznak. A szelektív emlékezet, avagy hogyan határolódjunk el a tényéktől Vegyes érzelmekkel olvastam az Új Kelet május 2-ai számában Bürget Lajos Elhatárolódó nyilatkozatát. Egyetértettem vele abban, hogy az 1989-ben Nyíregyházán megjelent Határ-Szél című hetilap sajtótörténeti esemény volt a megye lapkiadásának történetében. Ez a független, társasági hetilap sokunk számára jelentett szellemi örömöt, s akik körülötte bábáskodtunk, méltán vagyunk rá büszkék. Értetlenül álltam viszont az önjellemzés ama sajátos kijelentésével szemben, amelyben az elhatárolódó azt írja magáról, hogy ő a ...„társasági hetilap alapító, igazgató főszerkesztője, a Határ-Szél szellemi mentora". A tényszerűség kedvéért vegyük a kijelentéseket sorra. Bürget Lajos sohasem volt a Határ-Szél alapítója. A Határ- Szél Kft.-t három nyíregyházi vállalat alapította, s az új társaságot e három cég akkori igazgatója jegyezte; nevezetesen Bagi Zoltán, Endresz István és Hamvas László. Mi, az alapítók bíztuk meg Bürget Lajos uratakft. ügyvezetésével, feladatául határoztuk meg egy hetilap májusi indítását, s a kft. gazdálkodásának irányítását. A lap átvette és viselte a kft. nevét, s valóban Bürget Lajos jegyezte mint főszerkesztő, aki most azt állítja, hogy „a lapot később politikai és gazdasági okokra hivatkozással robbantották szét" A politikai okok alatt nyilván nem az MDF-et érti, mégis tiltakoznom kell, mert egyszerűen csak annyi történt, hogy a kft. elgazdálkodta magát, eladósodott, és föl kellett számolni. Ha további konkrétumok szükségesek az ügy gazdasági hátterének kibontásához, állok elébe mint alapító, hogy az ügyvezetővel és a felszámolóval közösen a nyilvánosság előtt adjunk erről számot. Nem értettem továbbá a nyilatkozat sanda ráfogásait sem, mikor az új lap próbaszámával kapcsolatban politikai csalafintaságokat próbál hangsúlyozni, főleg akkor, amikor azt írja „az impresszum felelős kiadóként a helység ismert MDF- es politikusát. Hamvas Lászlót jelölve meg”. Talán elfelejtette Bürget úr, hogy én 1989-ben, a lap alapításakor is az voltam, pontosan azokkal az országos, megyei és városi funkciókkal, mint ma. Végezetül pedig megkérdezem, egy ilyen jó tollú, sokat próbált újságírónak egy mutatványszám miatt - amely természetesen magán viseli az ilyenkor szokásos gyermekbetegségeket is - szabad-e ennyi spontán (vagy tudatos?) emlékezésbeli tévedés után olyan lekezelő modorban nyilatkozni? Hamvas László Szerkesztői megjegyzés: Lapunk teret adott mindkét oldal véleményének, a vitatot kérdésekkel a továbbiakban nem kíván foglalkozni. A Szabinet az IFABO-n A nyíregyházi központú Szabinet Közhasznú Társaság is részt vesz a kedden, Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében megnyitott hatnapos IFABO ’97 Nemzetközi Informatikai, irodatechnikai Szak- kiállításon a budapesti vásárvárosban. Munkatársunktól A miniszter köszöntőjében szólt a tárca elkötelezettségéről az informatikai fejlesztések mellett, s azon reményének adott hangot, hogy legkésőbb másfél éven belül az ország összes középiskolája és kulturális intézménye bekapcsolódhat az Internet-hálózatba. Bódi Antal, a társaság vezetője a térség legrangosabb informatikai seregszemléjéről elmondta: a több ezer négyzetméteres kiállítási területen felvonult a világ valamennyi vezető számítógep- és alkatrészgyártója, program- fejlesztője, illetve az infonnati- kai szakma hazai reprezentásai. Több nagy- és kisgépes, valamint hálózati kategóriában mutatják be termékeiket a vállalatok. A Szabinet Kht. a vásárváros B6/26-OS pavilonjában állította fel standját. A kiállítás szombati napján a Szabinet Kht. külön bemutatkozási lehetőséget kap: Bódi Antal tart előadást a megyeszékhely, a megyei, valamint a regionális informatikai fejlesztési tervekről, a nagy területi kiterjedésű számítógépes hálózatok működtetéséről. Ezzel párhuzamosan a társaság munkatársai várhatóan megismertetik a nagy- és a szakmai közönséggel a Nyíregyházára tervezett Infokioszk- rendszert. Az elsősorban turisztikai, de egyben a városi lehetőségeket, szolgáltatásokat bemutató tájékoztató rendszer érintőpados termináljait az előzetes elképzelések szerint a május 23-ai, nyíregyházi Európa Napon és a Kelet-Nyugat Nemzetközi Expón ismerhetik meg közelebbről a megyeszékhely polgárai és az érdeklődők. Tízmilliárdos csalások nyomában Horn Gyula és Kuncze Gábor a gazdasági bűnügyekről Mintegy százötven fiktív cég kétszáz személy gazdasági bűncselekményei kapcsolódnak az utóbbi idők robbantásaihoz, amelyek felderítésén a rendőrség most is dolgozik - közölte kedden újságírók előtt Horn Gyula miniszterelnök. MTI A kormányfő elmondta: Kuncze Gábor belügyminiszterrel együtt a rendőrség vezetőivel, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokával, az APEH elnökével, a pénzügyminiszterrel és a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélésen kapott tájékoztatást a több tízmilliárd forintos nagyságrendű csalások és az azokkal összefüggő épületek és személyek ellen irányuló támadások, merényletek hátteréről. Horn Gyula bejelentette: a rendőrség 30-40 millió forint azonnali támogatást kap a kormánytól, hogy újabb nyomozócsoportokat állíthasson munkába ezen ügyek felderítésére. Kuncze Gábor belügyminiszter hozzátette: más bűncselekmények kapcsán is nagy erőkkel nyomoz a rendőrség, hogy megálljt parancsoljanak a szervezett bűnözésnek. A miniszterelnök a továbbiakban arról beszélt, hogy elkészült a rendőrség fejlesztésének hároméves programja, amely rövidesen a kormány elé kerül. A tervezet a testület létszámának növelését, a rendőrök anyagi helyzetének és felszereltségük további javítását tartalmazza. Ennek a programnak nemcsak a hatékonyabb munka a célja, hanem az is, hogy ahol szükség van rá - közterületeken és a legkisebb településeken is - mindenütt legyen rendőr. Ehhez ugyancsak kiemelt pénzügyi támogatást ad a kormány. Kuncze Gábor kifejtette: a rendőrség több hónapos nyomozati munkájának eredménye, hogy látókörébe kerültek a gazdasági visszaélésekkel gyanúsított cégek és személyek. A szóban forgó ügy - hordereje és ki- terjedtsége miatt - olyannak ítélhető, hogy megfelelő „feldolgozása” esetén a rendőrség útját tudja állni a szervezett bűnözői csoportoknak - vélekedett a belügyminiszter. Kuncze Gábor hozzáfűzte: ez a nyomozás is bizonyítja, ha a rendőrség megkapja a szükséges eszközöket, akkor valóban képes feladatai megfelelő szintű ellátására. A belügyminiszter közlése szerint az ügy szálai a 90-es évek elejére nyúlnak vissza. Az olajszőkítésből szerzett jövedelmeket csoportosították át más, szintén olajügyekhez kapcsolódó bűn- cselekmények elkövetésére. Ennek a folyamatnak a végét jelenti a rendőrség nyomozása. Kérdésre válaszolva Horn Gyula elmondta: a rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség állományában is dolgoztak olyan személyek, akik kapcsolatba hozhatók a gazdasági bűncselekményekkel. Velük szemben az eljárást lefolytatták. Hasonló esetre más állami hatóságnál nem találtak példát. Ugyanakkor egyetlen politikus sincs, aki kapcsolatba vagy akár csak hírbe hozható lenne ezzel a nagy súlyú bűnüggyel. Kegyeleti szakvásár Piéta ’97 néven nemzetközi kegyeleti szakvásárt szervez a nyíregyházi Fimex Fair Bt. november végén a budapesti vásárvárosban. A gúnyos hangok szerint egyszerűen csak haláli üzletnek titulált rendezvény az egyik legritkábban szervezett kiállítás Európában, viszont a temetkezési szertartás méltóságának fontossága miatt megengedhetetlen, hogy a kegyeleti szolgáltatást nyújtók szakmai eszme- és tapasztalatcseréjéhez, a temetkezéshez szükséges tárgyakat és kiegészítő eszközöket gyártóknak ne legyen megfelelő szakmai fórumuk. Palotai István (Új Kelet) Az egyik országos laptársunk közölte eme két fotót - bizonyítandó, hogy dr. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetőjének haja ismét sarjadzani kezdett a kopaszán. Az Új Kelet azonban szeret a dolgok mélyére ásni, így felhívtuk telefonon a politikust, hogy a „jelenségről” tegyen tanúbizonyságot.- Nem foglalkozom ilyen hülyeséggel - kacagott a frakcióvezető hisz, amint a nóta is mondja „az ész a fontos, néni a haj...” I■ Munkatársunktól Az utóbbi öt-hat évben mindössze három alkalommal szerveztek hasonló vásárt Európában, a témakör jellegéből adódóan kizárólag szakmai közönség részére. A kiállításokon átlagosan 60-80 minősített cég vesz részt, többségében az öreg kontinensről, de jelentkeztek az Egyesült Államokból is. A rendezvényeken a temetkezési szakma legszélesebb repertoárját vonultatják fel a vállalkozások a speciális ruházatoktól, kozmetikai termékektől, koporsóktól, a virágoktól kezdve a szállítástechnikán vagy a kre- matóriumi berendezéseken keresztül a sokfajta vallási irányzat kegyeleti irodalmáig, kiadványáig. A magyarországi vásárról 77- ninszky Gábor szervező elmondta: az előzetes felmérések szerint várhatóan a korábbi vásári átlagoknak megfelelő számú bemutatkozó cégre számítanak, akik között lesznek Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei, horvát vagy kis- jugoszláviai partnerek is az európai és várhatóan az amerikai kontinensről érkező vállalkozások mellett. Morbid érdekesség, de valószínűleg az a nagy múltú, spanyol, speciális halotti lábbelit gyártó vállalat is képviselteti magát a bemutatkozáson, amelynek egyszer használatos termékeivel már pórul járt régebben egy hazai vállalat „nagymenő” termékmenedzsere: a belföldön, utcai használatra piacra dobott spanyol cipők talpa az első felvétel után levált. A „szakembert” két lábbal rúgták ki az állásából... \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) „Horn Gyula nem partner az MSZP szétverésében” - mondotta önmagáról a miniszterelnök- pártelnök az MSZP Társulás a Szociáldemokrata Értékekért (T. Sz. É.) elnevezésű platformjának hétvégi rendezvényén, majd így folytatta: „Amíg a kormány élén állok, addig nem lesz változás a testület politikájában...” Ha ezekhez a mondatokhoz hozzátesszük, hogy a tanácskozáson jelen volt Vitányi Iván (a T. Sz. É. elnöke), valamint Csintalan Sándor, Békési László, Csehák Judit és Hajdú János, könnyű elképzelnünk, mekkora nyomás alá kerülhetett a kormányfő. Idézett válaszai arra utalnak, hogy kemény kritika tárgya volt mind a párt, mind pedig a kormány politikája és maga az elnök is. Roppant érdekes az a kőkemény ellenállás, amit miniszterelnökünk tanúsít az MSZP egyik arcélének megóvása érdekében, hiszen már régóta ismert tény, hogy a párt nem más, mint laza szövetségek egysége, avagy a hivatalos verzió szerint gyűjtőpárt. Pedig ha valami, akkor pontosan ez a sokszínűség az, ami még szimpatikus lehet, ami még összetarthatja az MSZP-t! A merev és „mindenben tökéletesen egységes” párt mindamellett, hogy mesebeszéd, még ijesztő is. A másik kérdés a kormány politikájának változatlan irányvonala. A merevség ezen a téren is roppant káros, nem is beszélve a csalhatatlanság érzésének ismételt megjelenéséről, amiből mindenkinek igazán elege van. Sem a párt, sem a kormány nem lehet csalhatatlan! A kijelentés még akkor sem helytálló, ha a gazdaságpolitika irányvonalára vonatkozik, hiszen az is a meggondolatlan tangó- zóra jellemző - mindig visszalépni kényszerül. Ha pedig mindaz, amit Horn elmondott, azt jelenti, hogy valóban makacsul ragaszkodik a „tételekhez”, valamint önmaga posztjaihoz, az nem más, mint az MSZP katasztrófájának előrevetített verziója! Egy „megkövültén egységes” képet mutató MSZP Horn Gyula úthengergazdaságpolitikájával az oldalán csak és kizárólag vesztesként hagyhatja el a ’98-as megmérettetés küzdőterét. Az embereknek elegük van a humor- talan és mosolytalan politizálásból, a csalhatatlan „arcokból”. És amit sok helyütt hallani, bizony elgondolkodtató kellene hogy legyen: „Persze, rájuk.... Csak nem vele!”.
