Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-14 / 111. szám

Az Országházból jelentjük Törvény bűnről, bűnhődésről Az Országgyűlés folytatta a Büntető törvénykönyv mó­dosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) álláspontja szerint az előterjesztők nem hasz­nálták ki az átfogó módosítás lehetőségét arra, hogy kigyom­lálják a pártállami maradványokat a Btk-ból, illetve befol­tozzák azokat a lyukakat, amelyek az Alkotmánybíróság határozatai nyomán keletkeztek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az újonnan bevezetendő bűnszervezet kategóriája egyes esetekben minden egyéb körülménytől független sú­lyosító jelleggel bír, és ez „összetolja” a tényleges maffia­bűnözést (például a szervezetten elkövetett autólopást), az egzisztenciális vagy életforma-bűnözéssel (például csopor­tokba verődött munkanélküli fiatalkorúak zsebtolvajlásai­val vagy bolti lopásaival). Ugyanakkor hiányolta, hogy a közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél miért nem je­lenik meg a bűnszervezetben történő elkövetés általános kla­uzulája. A képviselő megítélése szerint a büntetési tételek felső határának emelése differenciáltabbá tenné az ítélke­zést, növelne a bírók mozgásterét. Nehezményezte, hogy az általános szigorítási tendencia nem terjed ki a hivatali bűn­cselekményekre. Legyen újra halálbüntetés? Torgyán József nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az emberi élet védelmében nem halasztható tovább a halálbün­tetés időleges visszaállítása. Jelezte: tisztában van azzal, hogy javaslata felzúdulást vált ki. Ugyanakkor emlékezte­tett arra, hogy kezdetben a fiatalok első lakáshoz juttatása, illetve a csendes-óceáni és ázsiai térséggel való kapcsolat- tartás ügyében képviselt elgondolásai is elutasításra talál­tak, mára azonban számos politikai tényező azonosult nézeteivel. Torgyán József jóslata szerint ugyanez lesz a sorsa a halálbüntetés átmeneti visszaállítására vonatkozó elkép­zelésének is. Torgyán József rámutatott, hogy a bűnözés el­leni harcban a büntetés elkerülhetetlenné tétele, az eljárá­sok gyors lefolytatása és a bűnüldözői eltökéltség vezethet elsősorban eredményre. Véleménye szerint ezeknek a szem­pontoknak az érvényesülése hatékonyabb védelmet jelent a büntetési tételek szigorításánál. Megjegyezte, hogy a há­zassági életközösségen belüli erőszak büntethetőségének felvetését nem tartja igazán kiérlelt büntetőjogi koncepció­nak. Úgy vélte, hogy nem mondvacsinált ügyekkel, hanem a valóságos problémákkal kellene foglalkozni. Alkalmi munkavállalói könyv A munkaügyi miniszter május végén, de legkésőbb június elején az Országgyűlés elé terjeszti az alkalmi munkaválla­lásról szóló törvénytervezetet, amelynek alapján mintegy 30-50 ezer alkalmi munkavállaló legális foglalkoztatása vá­lik lehetővé. Kiss Péter Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a kormány által már elfogadott szisztéma lényege, hogy egy­szerű módszerrel alkalmat teremt az idénymunka - évi ma­ximum 90 nap - jogszerző idővé tételére. Vagyis az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők jogosulttá válnak a bérükkel arányos egészségügyi, szociális ellátásokra, s későbbi nyugdíjukba is beszámít az idénymunkában, alkal­mi munkában töltött idő. A rendszer meglehetősen egyszerű, könnyen áttekinthető lesz, és sem a munkáltatóktól, sem a munkaadóktól nem kí­ván alapos jogszabályi ismereteket vagy hosszas hivatali ügyintézést. A munkaadók az idény elején járulékbélyege­ket vásárolnak a postahivatalokban, a munkavállalók pedig alkalmi munkavállalói könyvet váltanak ki a munkaügyi központokban. E könyvekbe ragasztják be aztán a kifizetett napi bér közterheinek megfelelő értékű bélyegei. A munkál­tató szignójával a járulékbélyeg egyben munkaszerződés is lesz. A munkaügyi miniszter szerint az alkalmi munkaválla­lói könyv bevezetése nemcsak a munkavállalók, de a tisz­tességes munkaadók érdeke is. Utóbbiak piaci helyzetét ugyanis nagy mértékben rontja a feketemunka. Az állam- háztartásnak várhatóan mintegy 1,5 milliárd forint többlet- bevételt jelent majd a rendszer életbe léptetése, ami a tárca elképzelései szerint már idén nyáron megtörténhet. Előrehozott nyugdíjigénylés MTI _______________ Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétes­nek ítélte és 1997. decem­ber 31-ei hatállyal meg­semmisítette az előreho­zott nyugdíj igényléséről szóló rendelkezések azon részét, amely értelmében a felnevelt gyermekek szá­mától függő nyugdíjjogo­sultsági kedvezményre a férfiak - a nőktől eltérően - csak akkor tarthatnak igényt, ha a gyermeket egyedül nevelték. A hatá­rozat szerint ez hátrányos megkülönböztetésnek mi­nősül. A gyermeknevelés szempontjából ugyanis a férfiak és a nők egyenlő jo­gokat élveznek, és kötele­zettségeik is egyenlők, ezért a nevelési kötelezett­ség teljesítéséhez kapcso­lódó jogokat és kötelezett­ségeket sem lehet eltérően, a férfiakra nézve hátrá­nyosan szabályozni. Hazai krónika A pech orosházi módra- Veled nem érdemes vitatkozni! Ha te valamit a fejedbe veszel... Amint azt hétfői számunk­ban már röviden megírtuk, az orosházi Új Élet Mező- gazdasági Termelőszö­vetkezet 50 milliós adótar­tozása miatt az APEH úgy döntött, hogy foglal. A rész­letek azonban csak hétfőn este derültek ki, amikor a televízió esti híradójában nyilatkozott az Új Élet Tsz elnöke. Palotai István (Új Keletj _____ A téesz vezetői megállapod­tak az APEH-hel, hogy adótar­tozásukat ez év augusztusában rendezik egy nagy méretű gaz­dasági épület eladásából. Az APEH a megállapodás el­lenére megjelent a szövetke­zetnél és megkezdte a foglalást, és az ötvenmilliós adótartozás fejében hozzávetőlegesen 200 milliós értéket foglalt le. A téesz elnöke azt is elmond­ta, hogy ez akkora érvágás, amitől a szövetkezet óhatatla­nul összeroppan, és az embe­rek az utcára kerülnek... Az APEH summás vélemé­nye az, hogy a köztartozások beszedésénél nincs fontosabb dolog.... Mi a jobb az államnak? Ha ez­tán munkanélküli segélyek mii­hóit és szociális támogatást fizet az érintetteknek, vagy ha az adó­hivatal további türelmet mutat? Mi a lényegesebb? Az adóhátra­lékok könyörtelen behajtása, vagy a humánus szempontok? Mezőgazdasági megye lé­vén, minket is „megérintett az eset szele”. Dr. Farkas Gabriella, a Néppárt főtitkára :- Magánvéleményem, hogy feltehetően az APEH jogszerű­en járt el. Az adóbehajtás szi­gorúan szabályzott terület. Ha az APEH minden előzmény nélkül tette, amit tett, akkor antiszociálisán járt el, az tény. Könnyen meglehet, hogy így többe fog az egész kerülni az országnak... Ez egy kemény szakmai kérdést is felvet: egy termelőszövetkezet nem szoci­ális intézmény, hanem gazdál­kodó szerv, amelyre ugyanúgy vonatkoznak a gazdálkodás szabályai, mint bármely más vállalkozásra... Mudri Péter, a Táncsics Mgtsz elnöke, Biri:- A mezőgazdasági szövet­kezetek - hacsak nem rendel­keznek hatalmas területekkel, és ez ritkaság - minden nap lik­viditási gondokkal küzdenek. Ez nem volt „fér” az APEH-től. A mi sorsunk is hasonlóan ne­héz, de igyekszünk a köztarto­zásokra külön odafigyelni. Pénzeinket „szortírozzuk”. Az adóra, a járulékokra félretesszük a szükséges összeget, aztán ve­szünk gázolajat és kenőanya­gokat, magyarán, ami szükséges a működéshez, mert dolgozni akarunk. Fizetést viszont már nem tudunk adni, mert egy fi- tyingünk sem marad rá. Majd aratás után elszámolunk... És ez így megy már négy éve... Zinner György, a Munkáspárt elnökségi tagja, a párt szóvivője:- A Munkáspárt nem támogat semmilyen hatósági vagy egyéb döntést, amely a mezőgazdaság szereplőit rosszabb helyzetbe hozza, és még több munkanél­külit eredményez! Ami történt, mindenkinek rossz. Inkább a kivezető utat kellett volna meg­találni, amely megtartja a téesz működőképességét. így az adó­hivatal is gazdagabb lett volna egy adófizetővel... Dr. Várhelyi Péter, a Magyar Agrárkamara vezető jogtanácsosa:- Az orosházi Új Élet Mgtsz és az APEH közötti ügy részle­teit nem ismerjük, ennek hiá­nyában jelenleg állásfoglalást sem tudunk adni. Amennyiben az Új Élet Mgtsz és az illetékes Békés Megyei Agrárkamara kéri - az ügy precedens jelle­gére is tekintettel -, készek va­gyunk országos szintű állás- foglalást kiadni. (Khm.) Iványi Tamás (SZDSZ) országgyűlési képviselő:- Általában az APEH a mező- gazdasági üzemek esetében te­kintettel van arra, hogy az csak ősszel fizetőképes. Köztartozás­ok esetében meg szoktak egyez­ni a halasztásban. Valószínűleg ez az ügy már több éve húzódott, és az APEH elvesztette a türelmét. Az már aztán teljesen más kérdés, hogy a termelőeszközök lefogla­lásával még az esélye is elúszik annak, hogy valamikor az üzem kitenneljc tartozásai ellenértékét. Nekem különösen az fáj, hogy az ilyen ügyek igazi kárvallottal azok a kis-részaránytulajdonosok vagy alkalmazottak, akiknek ez­által az egyetlen lehetőségük szű­nik meg a munkára. Kosa Gyula, a METÉSZ elnöke:- Csak a magánvéleménye­met tudom elmondani, mert nincs testületi döntés az ügy­ben. Nem tudom, miként került ilyen helyzetbe az orosházi szövetkezet. Az APEH részéről azonban mindenféleképpen több toleranciát várna az em­ber. A csődnél nincs sajnálato­sabb dolog. Az emberek mun­kanélküliek lesznek, néhány forintból tengődnek. Ez még több pénzébe kerül majd az ál­lamnak, mint egy esetleges megegyezés... Grajczárik Lajos, a Független Kisgazda- párt megyei főtitkára:- így is óriási a munkanél­küliség! Az APEH nem fogja forgatni a vagyont, hanem dob­ra veri. Túlad az 50 és a 200 mil­lió közötti értéken is — méghoz­zá annyiért, amennyiért vevőre akad. Ha marhánként adja el a csordát, az sem izgatja. Ne a sza­bályokra hivatkozzon az APEH, hanem gondolkozzon el, hogy jó volt-e ez a megoldás? Deme Miklós, a bökönyi téesz elnöke:- Sajnos, minket is fenyege­tett már ilyen veszély, de meg- úsztuk. A biztosítékként lefog­lalt 150 milliót aránytalanul magasnak tartom, hiszen ilyen­kor általában az adótartozás dupláját szokták lefoglalni, azaz jelen esetben összesen 100 milliót. Mi a magunk részéről na­gyon bízunk benne, hogy most már sikerül kihúzni a nyakun­kat a hurokból. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) országgyűlési képviselő:- A Kereszténydemokrata Párt nagyon „szépnek” tartja azt a szorgalmat, amellyel je­len esetben adótartozások cí­mén az orosházi téesz becsüle­tes dolgozóinak munkabérét lefoglalják. Azonban az a vé­leményünk, hogy a ’94-es ígé­retekhez híven talán az igazán nagy adócsalókkal szemben kellett volna (és kellene ma is) legalább ekkora elszántságot mutatni a behajtások terén, és nem azokkal szemben, akik elsősorban saját hibájukon kí­vül és a kormány rossz gazda­ság-, de elsősorban rossz agrár- politikája nyomán kerültek abba a helyzetbe, hogy nem tudnak eleget tenni adófizeté­si kötelezettségeiknek... Tukacs István, az MSZP megyei alelnöke: Érdekes helyzet: ha egy nagy- vállalkozó tartozik, akkor „hadd vesszen Stadler József’, ha pedig egy téesz, akkor „hej, azok a szerencsétlenek”... Na­gyon sajnálom az embereket, akik ilyen helyzetbe kerültek, mint ahogy mindenkit sajnálni lehet, aki elveszíti a munkáját. A köztartozás mindenkire érvé­nyes egy normális államban. Nos, ennyi. Kommentár nincs. Vélemény? Van. Az érzék- telenekről, a semmitmondókról. Áldozatos munkáért K. Z. (Új Kelet) _______________ Vi lágnapjuk ünneplésére gyűltek össze tegnap Nyíregy­házán, a Helyőrségi Klubban megyénk vöröskeresztes ak­tivistái. A kulturális műsor után Rózsa György főtitkár be­szédében azt hangsúlyozta; a szervezet munkatársai egyre újabb kihívás elé néznek. Utalt a gyakori helyi fegyveres konfliktusokra, az újabb sérü­lési formákra, az új vegysze­rek egészségkárosító hatásai­ra, az éhínségre. El kell gon­dolkodni, hogyan tud a Vö­röskereszt a XX. század végén feladatainak eleget tenni. A főtitkár úgy látja, hogy az or­szágok kormányzatai nem tá­mogatják a humanitárius szer­vezetet súlyának megfelelően, noha az álkuni feladatokat is ellát. A megváltozott körül­mények között a Vöröske­resztnél a menedzseri szemle­let és vállalkozási fonnák is előtérbe kerülnek. Az ünnepség után áldoza­tos munkáért elismeréseket adtak át. Vöröskereszles Mun­káért arany fokozatot kapott dr. Ráczné dr. Kassy Erzsé­bet, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségi tagja, Nyíregyháza; Virág Gyuláné, a Megyei Egészségbiztosítá­si Pénztár alapszervezeténck titkára, a Vér-Kép megyei képviselője, Nyíregyháza; Kovács Józsefné városi és megyei vezetőségi tag, Nyír­bátor, Ignácz Zoltánná alap­szervezeti titkár, vezetőségi tag, Rozsály; Tóth Sarolta vá­rosi vezetőségi tag, Vásáros- namény. Ezüst fokozatban részesült dr. Nagy Róza. a Megyei Nyugdíjigazgalósá- gi Alapszeivezet elnöke. Nyír­egyháza; Hegedűs Arpádné vöröskeresztes tanárelnök, Kisvárda; Molnár Károly vö­röskeresztes tag, Fehérgyar­mat; Puskás Lászlóné vörös­keresztes tanárclnök, Sza- mosszeg; Sárközi Istvánná alapszervezeti titkár, Bátorli­get; Seres Jánosáé városi vezetőségi tag, Tiszadada; Várhegyi Ferenc alapszerve­zeti elnök, Záhonyi Pályagaz­dálkodási Szolgálat. Bronz fokozatot vehetett ál Bíró Pálné alapszervezeti tit­kár, Paszab; Borsuk Jánosné alapszervezeü ütkár, Vasme- gyer, Danku Istvánná vörös- keresztes tanárelnök, Tisza- adony; Juhász Andrásáé vö­röskeresztes tanárelnök, Kis­várda; Magyar Pálné alap­szervezeti titkár, Anarcs; Nagyné Kelemen Katalin alapszervezeti titkár, N agyai; Sailed Károlyné vöröskeresz- tes lanárelnök, Tiszaszenl- márton; Sütő Lajos alapszer­vezeti titkár, Tiszavasvári; Szabó Endréné vöröskeresz­tes tanárelnök, Mátészalka; Szováti Zoltán vöröskeresz­tes tanárelnök, Hodász; Vida Jánosné vöröskeresztes la- nárclnök, Nyíregyháza. mm U É Rózsa György

Next

/
Oldalképek
Tartalom