Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-05 / 103. szám

A színház és környéke

Eleven kövek XVIII.

Stevanyik András

Ahol a parkok kéznyújtás- nyira érik egymást, és egymáshoz hajolnak a fák, ott sokáig nem időzhet a bánat. Az árnyas lombok alá menekülő idegen hamar rátalál az elidegen- dettséget oldó oltalomra.

Szerencsés város Nyíregyháza! A belváros tágas tereit nem roncsolta szét a mindenáron való építkezés kényszere. Szabadon szárnyalhat a szél, s akit játékosan megérint, az vele szárnyalhat egyre szabadabban.

A város egyik ékessége a Bessenyei tér, ahol a büszke testőr tapintatosan hátat fordít a mögötte zajló világnak. 1928 óta itt fogadja a látogatókat, de maga a szobor - Kallós Ede alkotása — lassan száz esztendeje készült el. Közismert, hogy eredetileg a megyeháza előtt állt a bihari remetét megörökítő alkotás, sőt névadója is volt régen a mai Hősök terének. Első köztéri szobrunk széles körű közadakozásból létesült, s mint a felirat jelzi: állíttatta Sza- bolcsvármegye közönsége. Talán a későbbi átköltözés szülte az író dacos elfordulását? Pedig errefelé nem csak az évszakok változtak szabályosan, időközönként a háztáblákat is cserélni kellett. A Szénapiacz tér is később Dessewffy térre módosult, majd 1952 óta állandósult a mai elnevezés.

A parkot ölelő házak közül a leglátogatottabb és legszebb a több mint százesztendős ékszerdoboz, városunk színháza.

Az épület külső falán és előcsarnokában emléktáblák idézik az eltelt idő néhány állomását. Ezek egyikét a működés 75 éves jubileumára faragták. A rideg márványlap megörökítette a gazdag múlt emlékeit. 1894. február 6-án, amikor először gördült fel a vörösre festett vasfüggöny, és Benczi Gyula zenekara rázendített a Hunyadinyitányra, megszületett a csoda. A csoda, mely a hullámvölgyek ellenére máig ott lebeg a színpad, a város felett. Az állandó kőszínház felépítése körül bábáskodott az akkori megyeszékhely minden tehetősebb polgára, intézménye, bankja. A mozgalom elindítója és éltetője Somogyi Gyula városi közjegyző volt, ő kezdeményezte a Színházépítő Részvénytársaság alapítását. Alpár Ignác tervei rövid idő alatt életre keltek. A vándortársulatok igazi otthonra leltek az új „szentélyben”, hamar elfelejtették a Nagyvendéglő, vagy az Aréna rozoga színpadait. Ezek az alkalmi megoldások betöltötték kényszerűen felvállalt hivatásukat. Megerősítették a helyi műkedvelő mozgalmat - innen indult Eszéki Emma nyíregyházi színésznő karrierje -, és lehetőséget adtak nagy művészek fogadására - Blaha Lujza, Jászai Mari.

Közel negyven színiigazgató neve olvasható az előtér márványlapján. A felsorolás bántóan felületes, de jól érzékelteti azt a lüktető korszakot, amikor egymás után érkeztek hozzánk a hajdani hírességek. Állandó társulatról álmodni sem lehetett még akkor. Erre 1981-ben nyílott lehetőség.

A nagyszülők megcsodálhatták Honthy Hanna, Fedők Sári, Karády Katalin szerepalakításait, derülhettek Salamon Béla, vagy Latabár Kálmán tréfáin. A későbbi névadó, Móricz Zsigmond 1922- ben itt rendezte Sári bíró című darabját. Az újabb generáció gyakori vendégként köszönthette Márkus Lászlót, Zenthe Ferencet vagy Darvas Ivánt. Aztán 1979-ben Bozóky István megtisztelő feladatot kapott, megszervezhette a megyeszékhely első önálló szín- társulatát.

Az épületet többször átalakították (1923, 1955-60, 1969, 1980). A hajdan kétemeletes nézőtérre, a tágas páholyokra már csak a legidősebb polgárok emlékezhetnek. Ők még filmeket is láthattak a kakasülőről, hiszen hosszú ideig itt működött a városi mozgó. De akárcsak manapság, másfajta programok előtt is megnyíltak a díszes bejárati ajtók, mint például 1937-ben, amikor Ko- dály-ünnepség volt az intézményben: a híres zenetudós látogatását 400 dalos közös éneke tette felejthetetlenné. Erre utal az 1982-ben elhelyezett emléktábla.

A színház környékén több szobor és emléktábla található. A szőke város hűséges költőjéről és csodadoktoráról korábban beszámoltunk. Kevésbé ismert viszont, hogy a tér közepét díszíti Gömbös László szobrászművész Kál- lay Miklós (1887-1967) egykori miniszterelnököt ábrázoló mellszobra. A neves politikus hét évig volt Szabolcs- vármegye főispánja, majd államtitkári, miniszteri posztot töltött be. Magyarország történetének egyik legnehezebb időszakában szakadt rá az a mérhetetlen felelősség, hogy kilátástalannak tűnő helyzetben próbálja megmenteni hazánk függetlenségét, kivédeni a nácizmus és bolsevizmus gerincroppantó szorítását. Csak tisztelettel lehet gondolni hiábavaló törekvéseire. Nem rajta múlott.

Elmondható ez Reviczky Imre (1896-1957) ezredesről is, akinek emléktábláját 1991 szeptemberében avatták a Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság épülete előtt. A kiváló hazafi, a hithű katolikus katonatiszt Isten és ember előtt szépen vizsgázott. Munkaszolgálatosok ezreinek életet mentette meg egy kegyetlen világban. A Yad Vashem zsidó szervezet már 1966-ban elismerte bátor kiállását. Azóta itthon és külföldön egyaránt emléktáblák örökítik meg nevét. Áldásos nyíregyházi működése (1942- 1943) sem maradt jeltelenül.

& \ MHiMÄ't'ff'ÄS! NKÖJftíM G 14KÍAM Á FO&f%a{*0T \

ki i ru«.» upon cs rí rt so haíása szamara:

HO»K / /Ví€.‘MVhíO

hős HjUB mmT \ \/i\mttox es

Alt’AklíÁAÍ H VART)

M /RAM Vf \f>?6S/i Km O:

\1 AH NANDCP I A

HAkANVAí Jft TMY

S

VM'JUt (ÍAW4 V I.AS&

tilt IN HKU KNfW l.ÁWY V» *4m nmo&\ AMAi i.isfe v-í

(-OKA \AM>OW MAKÓ i A,!OA

M AK PT MAN5J3EPC.H?

D» v V.K4IV1 s

S44VA-S '-.VN- Rí NEM&NYS ! AJí i i

^'-<1 MÁV IMK* f»R PAÍTk A

ta i ÍAJ Myo*’ PO» UAíi hí V a

>i£íJí Aí 'UN hAXuSitZA’t PÁÍ

I K’A ’ VATVt < M.mA.N A/AlKAV

usi-ss"*' •'

Xí\i ÁfH'RD \ Ai { SÍIN * A.teA

kuMdÁflO /% Ki(,yt ( t

K» Á/fiMóK {.$ vmitm.AAfMk

s tbfRe AtÜT tm\Al \ UJÁf ■

r ív n u / m «r.wiT | r

& «G0

Nyíregyháza

1997. május 5., hétfő

Esetleg lehet egy teleppel kevesebb?

Új Kelet-információ

______

Ny

íregyháza szennyvizét két telepen, Felsősimán és a Kótaji út mellett tisztítják. Az utóbbi a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vezetőinek ajánlásánál ezer méterrel közelebb van a lakott területhez. A Sóstói úti kórház például az iszaptavaktól csak 750 méterre helyezkedik el. A területre jellemző északnyugati széljárás miatt kedvezőtlen esetben nemcsak az egészség- ügyi intézményig, hanem a Városi Stadionig is elterjed a nyitott rohasztókból a bűz. Ezen túl a szigetelés hiányosságai miatt a szenny veszélyt jelent a talajvízre és az ivóvízbázisra. A környezetvédelmi hatóság emiatt progresszívan emelkedő szennyvíz- és környezetvédelmi bírságot szabhat ki, amely évente akár több tízmillió forint lehet.

A nyíregyházi önkormányzat közel 800 millió forintos, a korszerű szennyvíztisztítás követelményeinek megfelelő beruházást tervez a Simái úti telepen? A Kótaji úti telep működését szünetelteti, onnan a ^folyékony hulladékot a másik kezelőbe irányítják. A napi 20 ezer köbméter szennyvízből évente keletkező 500 ezer köbméter 6,42 kW/köbméter fűtőértékű biogázt összegyűjtik és hasznosítják. A tervek szerint gázmotorokban égetik el és elektromos energiát termelnek, amellyel a telep gépeit működtetik. A hulladékhőt pedig az épületek fűtésére használják. Az önkormányzat a beruházás költségeinek egy részére pályázatot nyújt be a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium illetékeseihez. A szakemberek véleménye szerint a munkálatokhoz szükséges pénz 50-80 százalékát is meg lehet pályázatok útján szerezni. A beruházó a Nyírségvíz Rt.

lenne, így a részvénytársaság az áfát visszaigényelheti. A tervek szerint az építkezéshez a saját forrás előteremtésére az önkormányzat hitelt vesz fel. (Remélhetően nem jelenik meg a víz árában - A szerk.)

Óvódások az iskolában

Mikszáth'Stílusban

Új Kelet-információ

Új Kelet Információ

Ismerkedő elbeszélgetésen voltak szüleikkel - azok nagy örömére — a nyíregyházi Jókai Mór Általános Iskola leendő első osztályos tanulói. A most még óvodás gyermekek találkoztak azokkal a pedagógusokkal, akik szeptembertől tanítják őket a betűvetésre, az olvasásra, a számolásra. Az intézmény vendégei megtekintették az osztályokat is, ahol évekig tanulnák majd a kisdiákok. A szülők részletes felvilágosítást kaptak a tanévkezdés feladatairól. Minden gyermek apró ajándékkal indult haza az iskolából.

Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulója tiszteletére a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Gyermekrészlege városi novellaíró pályáztot hirdet 7. és 8. osztályos általános iskolás diákok részére.

Mikszáth életművében sajátos színt képviseltek a karcolatok, amelyeket mint eszközt alkalmazott az író ahhoz, hogy kora politikai, gazdasági életének sajátosságait, visszáságait és ellentmondásait bemutassa. A felső tagozatos tanulók számára kiírt pályázatnak az a lényege, hogy mikszáthi stílusban, a novella műfaji sajátosságaira ügyelve kell bemutatni a mai társadalmi életet a könyvtár által ajánlott témakörökben, amelyek a következők: a parlamenti élet fonákságai, a nagyzási mánia, a rongyrázás, a bürokrácia útvesztői, a pazarlás vagy az iskolai élet ellentmondásai.

A legfeljebb két oldalas pályaműveket — feltüntetve rajta a nevet, iskolát, osztályt és a könyvtárat - legkésőbb május 20-áig kell leadni abban a könyvtárban, amelynek tagja a pályázó diák. A novellák kiértékelését követően az erdeményhirdétés május 29-én 14 órakor lesz a megyei könyvtárban.

Szervízdij kellene, nem borravaló

Kozma Ibolya (Új Kelet)

Sokak szerint a főváros és a vidék vendéglátása már-már összehasonlíthatatlan. A budapesti éttermekben nagy a forgalom, míg a vidéki vendéglátó- helyek többsége szinte kong az ürességtől. Török Istvánnal, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség éttermi szakosztályának vezetőjével a nyíregyházi Korona Szállóban a szakmáról, a felmerülő gondokról és terveikről beszélgettünk.- Az éttermek felkészültek a vendégfogadásra - mondja. - Sajnos nincs fizetőképes kereslet. A polgári jólét hiányzik a magyar társadalomból. Egy átlagos magyar család nem mehet étterembe ebédelni, mert a szülők és a két gyermek étkezése legalább háromezer forintba kerül akkor is, ha a legolcsóbb ételeket választják ki. Ezt ma már nem engedhetik meg maguknak. Már eltűntek az olcsó éttermek.- A szakemberek szerint a felszolgálók képzése, tudása is mintha beszorult volna a fővárosba. A legtöbb vidéki pincér nem ajánl ételeket és az azokhoz illő italokat. Nem tudni, hogy a vendég vagy a felszolgáló műveltsége hiányos, előfordulhat, hogy a kuncsaft ijed meg a vendéglátós tudásától...- Szeretnénk, ha kollégáink tájékozottak, felkészültek lennének. Éppen ezéit szervezünk regionális szinten mesterkurzusokat. A Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei felszolgálók háromhetes továbbképzése a napokban éri véget. Á tanfolyamon, melyet

Nyíregyházán a Hotel Koronában szerveztek, országosan ismert oktatók tanítottak. A résztvevők olyan ismereteket sajátíthattak el, amelyeket nem tanítanak az iskolákban, például a borok történetéről, jellegzetességeiről, a hozzá illő ételekről szerezhettek információkat. Vagy említhetem a sajt szervíro- zását, amit többen a desszert után kínálnak, holott előtte kellene.

A mestervizsgát a Gasztronómiai Szövetség és az Kereskedelmi és Iparkamara együttesen szervezi. Az ilyen képzésekre a munkájukat hivatásnak tekintő felszolgálók jelentkeznek. A legtöbben ebbe a kategóriába tartoznak. Ennek kitűnő példája, hogy a salgótartjáni kollégák pincéregyletet alapítottak. Rendszeresen szerveznek esteket. bálokat. Meggyőződésem,

hogy ezt a szakmát csak hivatásszerűen lehet végezni.- Ón hogyan indult el ezen a pályán ?

— Eszembe sem jutott ez a szakma, mígnem egy nyári szünidőben Siófokon dolgoztam egy étteremben. Megtetszett a mozgalmas munka, a sürgés-forgás. Érettségi után megszereztem a szakmai képesítést. Nagyon jó mestereim voltak, akik jó tanácsokkal láttak cl, és életük, tevékenységük példaként állt és áll most is előttem. Végigjártam a ranglétrát, most a Grand Hotel éttermének vezetője vagyok. Néhány évig külföldön is dolgoztam.- A környező országokban tett látogatásakor bizonyára szerzett olyan ismereteket, tapasztalatokat, amelyeket hazánkban is szívesen alkalmazna.

— Szerintem a szervízdíjat kellene elsőként bevezetni a magyar vendéglátásban. Az étel- és italfogyasztás tíz-tizenöt százaléka lenne ez az összeg. Ez esetben nem adna borravalót a vendég, a szer- vízdíjból pedig a szakács,' a pincér és az étterem vezetője egyaránt részesülne. Ezáltal mindenki érdekelt lenne a munkában, a felszolgálók desszertet ajánlanának a főételhez és más ínyencségeket. Borravalót általában adnak a vendégek, mégis kínos szertartása ez a fizetésnek, mert nem tudják; mennyit adjanak és hogyan. A szervízdíjak bevezetésével ezen könynyít- hetnenk.