Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-07 / 105. szám

i Romániába járnak krumpliért a bolgárok MTI Miért szállnak naponta kompra a szegénységben tengődő bolgárok, hogy a Dunán átkelve a romániai Calarasi kikötőjébe jussanak. A válasz: krumpliért. A bol­gár burgonyaroham jelzi az ország gazdasági válságának mértékét. „Azért jöttem, hogy két kiló krumplit vegyek” - mondta Dimitar Iliev a Reuter tudósí­tójának, leszállva a kompról, amely a Duna bolgár partján lévő Szilisztrából hozta át. Iliev egyike annak a több száz bolgárnak, aki ott kavarog Calarasi nyílt piacán, vagy ül egy bazár pultja mögött. Tavaly igen rossz volt a bol­gár burgonyatermés. A román kikötőbe átrándulók kilón­ként tíz centnek megfelelő összegért megveszik a krump­lit, zsákokba rakják, és otthon háromszoros áron eladják. A krumpli megvásárlásához úgy teremtik elő a pénzt, hogy egy sor olcsó terméket hoznak el­adásra: szotyolát, sampont . poros műanyagflakonban, pa­mutpólót, cipőt, kanalat, néha még esküvői ruhát is — a ro­mán rendőrség ellenséges pil­lantásai közepette. Van, aki­nek egész összeszedett pénze elmegy a bírságra az engedély nélküli árusítás miatt. A bolgárok szemében a havi 70 dollárt kereső romá­nok kifejezetten jólétben él­nek. „Szilisztrában minden bezárt. Ez a szocialisták műve” - mondja az 53 éves Iliev. Calarasi ban egyes románok megpróbálnak pénzt csinálni a bolgárok nyomorúságából. Egy helyi vállalkozó három hónappal ezelőtt beindította az „Arany Komp” járatot, és egy dollárt számít a rövid kis útért a Duna két partja között. „Éhezünk Bulgáriában” - mondta Seher, a 49 éves, tö­rök nemzetiségű asszony, négy gyermek anyja. Ült a hi­degen szitáló esőben, alatta a kemény napi munka szerze­ménye: egy zsák krumpli, amit otthon, Szilisztrában el­adhat. „Szegénység minde­nütt. A gyárak bezártak, sen­kinek sincs munkája.” Bulgá­ria 8,5 milliós lakosságának tíz százaléka török nemzeti­ségű. A februári adatok szerint 13,7 százalékos bolgár mun­kanélküliség az év végére vár­hatóan 17,7 százalékra nő. Az infláció márciusban éves szin­te .2040,5 százalékot ért el. „Az ügyfeleim még ahhoz is szegények, hogy kenyeret vegyenek, nemhogy fotókat csináltassanak magukról - mondta Nejdet Oszmán, a harmincéves, török nemzeti­ségű fényképész, aki felha­gyott szakmájával, és most krumplit visz rongyos fotós­táskájában. - A lányom öt­éves, a nejemnek nincs mun­kája. Valahogy meg kell élni.” A Nyíregyháza, Széna téri immissziós méró'állomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997. 04. 28—1997.05.04. között 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 24 órás levegőminőségi határérték szén-monoxid (jig/m3) hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért nitrogén-dioxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.04.-28—1997.05.04. között 85 ^ 24 órás levegőminőségi határérték 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 nitrogén-dioxid (ftg/m3) 21,7 23,4 20,2 23,4 23,1 6,4 n hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Gazdaság Átértékelendő támogatások IV. országos agrárkamarai küldöttgyűlés A mezőgazdaság jövedel­mi helyzetének javítását, az egységes agrártörvény megszületését, valamint a termelői forrás- és hitel- rendszer kiépülését sürget­te Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke a köz­jogi testület küldöttgyűlé­sén, amelyen megjelent Nagy Fr/gyes földművelés- ügyi és Medgyessy Péter pénzügyminiszter is. 1997. május 7., szerda Munkatársunktól A megalakulása óta negye­dik alkalommal összeülő ag­rárkamarai legfelsőbb döntés­hozó szerv megbeszélésén el­hangzottakról Bíró Miklós, a megyei testület alelnöke el­mondta, hogy a hétvégén Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogató Nagy Frigyes földmű­velésügyi miniszter köszön­tőjében hangsúlyozta: a terme­lők és a feldolgozók ösztönzé­sének mértékét szem előtt tart­va alapvetően újra kell gondol­ni az ágazat támogatását a fel­használási és az elosztási rend­szerek átalakításával, Az EM- tarca vezetője egyenrangú társ­ként tekintett az agrárkamará­ra, s a testület jövőbeni felada­tát az EU-csatlakozás előké­szítésében, a termelői párbe­széd javításában, illetve a pia­ci igényekhez alkalmazkodó mezőgazdasági információs rendszer kiépítésében és haté­kony működetésében látja. Építő jellegűnek minősítette a miniszter a Nemzeti Agrár- program vitájához tett kamarai javaslatokat, amelyekben meg­jelentek a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei mezőgazdasági termelők és feldolgozók elkép­zelései is: többek között a stra­Csikai Miklós tégiai terveket megfogalmazó program, a célrendszerben szereplő jövedelcmmegszer- zési esélyegyenlőség alapelve, az évi 4-5 százalékos termelés- növekedés szükségessége, az eszközrendszeren belüli agrár­olló évi 4-ó százalékos zárása, vagy a szociális alapú agrár­foglalkoztatás elválasztása a vállalkozói tevékenységtől. Á rendezvényen jelen lévő Medgyessy Péter pénzügymi­niszter meglátása szerint az ágazatban megtermelt értékek jelentősen hozzájárultak az exportbevételek gyarapodásá­hoz azzal, hogy tavaly - nem kimondottan magas hozamok mellett - kétmilliárd dolláros aktív külkereskedelmi mérle­get produkált a szektor. A -miniszter leszögezte: az állam stabilitását lehetetlen elképzelni az agrárium hely­zetének hosszú távú rendezé­se nélkül. A változás meg­kezdődött, habár a mező- gazdaságból élők ma is forrás­hiánnyal küzdenek. A közrak­Bíró Miklós tári intézmény, valamint a közraktárjegy volt az első „hi­telképességet” teremtő tör­vény, ezt hamarosan követi a földjelzáloghitel-intézet, amely újabb forrásokat bocsáthat a termelők részére. Módosították a küldöttgyű­lés résztvevői a kamara alap­szabályát, ezzel lehetővé vált a tizenkét ágazati szakmai osz­tály működése. Elfogadták a szervezet etikai kódexét, vala­mint a kamarai választott bíró­ság működését, s elképzelést fogalmaztak meg az őstermelői tevékenységet végzők kamarai tagsági viszonyával kapcsolat­ban. A küldöttek felszólalásaik­ban határozottan sürgették a magánosítás utáni tulajdoni kérdések rendezését, valamint javasolták a belföldi jogi sze­mélyek, például a szövetkeze­tek termőföldszerzési jogának visszaállítását. Egységesen el­utasították viszont a külföldi állampolgárok földvásárlási jogát. Bizalmi állások a közigazgatásban Köztisztviselői törvényreform-tervezet Új Kelet-információ Konferencián vitatták meg a közelmúltban a Magyar Köz- tisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) il­letékes vezetői a köztisztviselői törvény reformját. A tanácsko­zás résztvevőinek alapvető el­várása, hogy a jogszabály se­gítse elő törvényeket tisztelő és munkáját pártatlanul végző köztisztviselői kar kialakulá­sát, illetve megerősödését. El­ismeréssel nyugtázták, hogy az előkészítés során általában megfelelő szakmai elvek és ér­vek alapján állították össze a törvényjavaslat tervezetét, és megvan a feltétele annak, hogy a döntések a kormány­zati felelősség alapján mie­lőbb megszülessenek. A mun­kajogi változtatások többsé­génél az előkészítésben részt vevő szociális partnerek álta­lában azonos álláspontot kép­viselnek. Gyökeresen más a helyzet az illetményrendszer módosításá­nál, valamint az egyéb, anya­gi kihatásokkal is járó változ­tatásoknál. Ebbe a körbe tar­tozik a túlmunka pénzbeli el­lentételezése, a képzettségi pótlék, a jubileumi jutalom újabb fokozatának, valamint a helyi önkormányzatoknál az illetménykiegészítés beveze­tése. A túlmunka (túlóra, ügye­let, készenlét) esetében elemi igény, hogy a közigazgatási munka szabályozott keretek között, a megfelelő nyilván­tartás és az ellenőrzés lehe­tőségét megteremtve rendel­kezzenek a köztisztviselők rendkívüli munkavégzési kö­telezettségéről. A jelenlegi helyzetet azért is meg kell szüntetni, mert az nem késztet szakszerű, racionális munka­végzésre, illetve a feladatok­hoz igazodó létszámú köz- tisztviselő foglalkoztatására. Ezért elengedhetetlen, hogy a túlmunkát munkabérben szá­molják el. A tapasztalatok sze­rint a túlmunka költségkiha­tása várhatóan alacsony volu­menű lesz, feltéve, ha meg­szüntetik a vezetési hiányos­ságokat, felszámolják a mun­kaszervezési feszültségeket, és szakmailag megalapozott lét­számú hivatalok működnek. Az MKKSZ vezetőségének álláspontja, hogy az illet­ményrendszerbe további mi­nőségi munkára ösztönző, a személyi állomány kvalifi­káltságát elősegítő javadal­mazási elemek, illetve képzé­si formák kerüljenek. Gon­dolnak a felsőfokú nyelvpót­lék emelésére, a képzettségi pótlék bevezetésére, a cím- adományozás kiszélesítésére, a helyi önkormányzatoknál az illetménykiegészítés beve­zetésére és a rendszeres köz- tisztviselői továbbképzések megszervezésére. A politikai váltógazdálkodás miatt te­kintettel a közigazgatásban dolgozók bizonyos csoport­jánál a bizalmi jelleg érvé­nyesül. Tekintettel erre, az állami-politikai vezetéshez közvetlenül kötődő köztiszt­viselői kör speciális munka­jogi szabályainak kialakítá­sa indokolt. A köztisztviselői pályázat kötelezővé tétele erősíti a köztisztviselők kivá­lasztásának demokratizmu­sát, a kormányzás (a közigaz­gatás) nyitottságát, és a sze­mélyi állomány körében je­lenleg érvényesülő kontra- szelekció visszaszorítására is alkalmas. Az illetményalap megállapításánál az önkor­mányzati hivatalokban olyan szabályozásra van szükség, amely az állami illetményala­pot az önkormányzati köz- tisztviselők esetében is garan­tálja. Ehhez kapcsolódjon az önkormányzatoknak az a lehetősége, hogyha anyagi eszközeik adottak, magasabb helyi illetményalapot is meg­állapíthassanak. mm Osszeérés MTI Jogállására való tekintet nélkül az összes hazai gaz­dasági szervezetet és egyé­ni vállalkozót összeírja má­jus 1-je és június 30-a kö­zött a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatszolgáltatás kötelező, és mintegy 1,1 millió vállalkozást érint - jelentette be Balogh Miklós, a hivatal elnökhelyettese keddi sajtótájékoztatóján. Elmondta: a felmérés célja, hogy a KSH tehát EU-kon- form, tehát a valóságosan működő vállalkozásokat re­gisztráló nyilvántartást tud­jon készíteni. A jelenleg bejelentett és nyilvántartott vállalkozások közül ugyan­is - a tudomásuk szerint - mintegy 300 ezer ténylege­sen nem működik. Az új re­giszter a vállalkozásoknak is hasznos lesz, hiszen mi­vel feleslegessé tesz pótló­lagos felméréseket, mérsék­lődnek az adatszolgáltatók terhei is. A tájékoztató másik temá- ja az OECD-követelmé- nyekhez való alkalmazko­dás volt a statisztika terüle­tén. Ezzel kapcsolatban Pukli P.éteir elnökhelyettes elmondta: a magyar statisz­tikai rendszer a szigorú OECD-követelményeknek ma már 70 százalékban megfelel. A nyilvántartáso­kat azonban továbbfejlesz­tik, különösen a konjunk­túra-mutatók, a külkereske­delmi statisztika, az agrár- és a pénzügyi statisztika te­rületén. ÁUáskölcsön MTI ____ A napokban lépett hatály­ba az új foglalkoztatáspoli­tikai támogatásokat is sza­bályozó munkaügyi minisz­teri rendelet több paragrafu­sa. így például az önmaguk foglalkoztatásáról gondos­kodó munkanélküliek 500 ezer forintig terjedő, vissza­fizetendő juttatást igényel­hetnek. Az összeget 19 hó­nap türelmi idő után, 60 hó­nap alatt kell visszafizetni. A támogatáshoz rendelkez­ni kell a vállalkozás meg­kezdéséhez szükséges saját forrással. Amennyiben a munkanélküli valamilyen társas vállalkozáshoz csat­lakozik, nincs szükség erre. A támogatást megkaphatják a mezőgazdasági ősterme­lői, vagy az ehhez kapcso­lódó szolgáltatói tevékeny­séget kezdő munkanélkü­liek is. A rendelet szerint tá­mogathatók azok is, akik szövetkezeti tagként vál­lalkoznak. Az elbírálásnál figyelembe veszik a támo­gatás visszafizetéséhez szükséges anyagi biztosí­tékokat. A kölcsönt nem csupán munkanélküliek, hanem azok a vállalkozók is igé­nyelhetik, akik a vállalko­zóvá válás korábbi támo­gatási formájában részesül­nek. Ez a munkanélküli-já­radéknak megfelelő összeg, bizonyos ideig történő ki­fizetését, a szaktanácsadá­si, képzési és hitelfedezeti költségek részbeni átválla­lását jelenti. A munkaügyi központ a kölcsönhöz elő­írhatja a vállalkozói isme­retek elsajátítását, üzleti terv készítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom